BH 2019.8.220 I. Másodfokon hatályon kívül helyezésnek kizárólag a teljes, azaz a fellebbviteli eljárásban ki nem küszöbölhető megalapozatlanság esetén van helye; részleges megalapozatlanság hatályon kívül helyezés alapjául nem szolgálhat, a részleges megalapozatlanság kiküszöbölését a törvény a másodfokú bíróság kötelezettségévé teszi. Nem vezethet ezért hatályon kívül helyezéshez a feltétlen hatályon kívül helyezést nem eredményező eljárási szabálysértésre, így az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozás a részleges megalapozatlanság kiküszöbölésének elkerülése érdekében [Be. 593. § (1) bek.; EBH 2018.B.8.III.].

II. Amennyiben a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ugyanazon bűncselekmény több vádlottját is érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti a hatályon kívül helyező határozat végrehajthatóságát; arra azonban nincs törvényes lehetőség, hogy a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezést elbíráló bíróság határozata érintse a felülbírált határozatnak a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését is [Be. 590. § (11) bek., 617. §, 626. §, 627. § (5) bek.].

[1] A megyei főügyészség vádiratában az I. r. vádlottat mint visszaesőt és a II. r. vádlottat mint többszörös visszaesőt társtettesként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. b), d) és k) pontok], míg a III. r. vádlottat segítségnyújtás elmulasztásának vétségével [Btk. 166. § (1) bek.] vádolta.

[2] A vádirati tényállás lényege a következő:

[3] Az I. és II. r. vádlott ismerték egymást, a II. r. vádlott az I. r. vádlott apjának a keresztfia, a III. r. vádlottat azonban egyikük sem ismerte.

[4] Az 1932. október 11-én született sértett egyedül lakott P.-n, a B. úton lévő ház V. emeleti lakásában. 2014 januárjában az I. r. vádlott felújítási munkát végzett a sértett lakásában, ennek során tapasztalta, hogy a sértett jó anyagi körülmények között él, a lakásban értékesebb ingóságok is vannak. A sértett és a II. r. vádlott nem ismerték egymást.

[5] A III. r. vádlott korábban a sértettel azonos munkahelyen dolgozott, valamint régebben ő is ugyanabban a házban lakott. Miután 2009-től anyagi helyzete megromlott, időnként kisebb kölcsönöket kért és kapott a sértettől, tartozásait rendszeresen megadta.

[6] 2014. június hónapban az I. és II. r. vádlott között szóba került, hogy a sértett idős korú, egyedül él, és bűncselekmény révén értékei megszerezhetők. 2014. június 26. napján a reggeli órákban a vádlottak találkoztak, majd autóbusszal P. belvárosába mentek, a sértett lakóhelyére kb. 9 órakor érkeztek meg. A kaputelefonon az I. r. vádlott felcsengetett, amire a sértett a vádlottakat beengedte a lépcsőházba. Mindketten felmentek az V. emeletre, az I. r. vádlott becsengetett, a sértett az ajtót kinyitotta, és a vádlott bement a lakásba, a II. r. vádlott a lépcsőházban maradt. Az I. r. vádlott a sértettel beszélve elterelte a figyelmét, ezáltal a bejárati ajtó nyitva maradt. Amíg az I. r. vádlott a sértettel együtt a konyhában tartózkodott, a II. r. vádlott besurrant a lakásba és a szobákban eltulajdonítható értékek után kutatott. A sértett azonban felfigyelt a II. r. vádlottra, a konyhából kimenve az előszobába rájött, hogy a vádlottak összejátszanak egymással, ezért számon kérte őket. A vádlottak lelepleződésük miatt és a sértett értékeinek eltulajdonítása érdekében egy henger alakú eszközzel ütni kezdték a sértettet a fején, a vállán, és nyak- és lapockatájékon. A sértett az elszenvedett ütésektől az előszobából nyíló hálószobába esett.

[7] A II. r. vádlott a hálószobában lévő, a sértett tulajdonát képező táska tartalmát átkutatta, az abban lévő pénztárcából kivette a sértett által 2014. június 23. napján megkapott nyugdíjából megmaradt kb. 100 000 forintot, majd a lakásból eltávozott.

[8] Ezt követően a házhoz érkezett a III. r. vádlott azzal a céllal, hogy a sértettől korábban kölcsönként kapott 500 forint tartozását megadja. A kaputelefonon felcsengetett a sértettnek, és az I. r. vádlott beengedte abban a tudatban, hogy a kaputelefonon a II. r. vádlott csenget. A III. r. vádlott a sértett lakásához érkezve látta, hogy a bejárati ajtó résnyire nyitva van. Bement a lakásba, meglátta a földön fekvő, szemmel láthatóan segítségre szoruló, sérült, nyöszörgő hangot adó sértettet, és a hálószobában tartózkodó I. r. vádlottat. Pánikba esett, kirohant a lakásból, a sértettnek nem nyújtott tőle elvárható segítséget, sem a rendőrséget, sem a mentőket nem értesítette.

[9] Ezután az I. r. vádlott magához vett két Zsolnay eozin vázát, egy-egy Zsolnay eozin női figurát és szüretelőpoharat, összesen 80 000 forint értékben, majd a lakást bezárta és távozott. A magával vitt tárgyakat unokatestvére közreműködésével - aki azok eredetéről nem tudott - még aznap délelőtt, illetve másnap p.-i bizományi áruházakban értékesítette.

[10] Az I. és II. r. vádlottak attól tartva, hogy a sértett esetleg életben maradt és így lelepleződhetnek, megállapodtak abban, hogy a helyszínre visszamennek, és a sértettet - ha még életben van - megölik.

[11] 2014. június 26. napján 15 órát követően a két vádlott ismét a sértett lakásához ment, a kaput és a lakást az I. r. vádlott által magával vitt kulcsokkal kinyitották, a lakásba bementek, és a bántalmazástól már eszméletlen állapotban, de még életben lévő sértett fejét és arcát éles-hegyes eszközzel többször megszúrták, majd a helyszínről eltávoztak.

[12] A sértett halála - az élettel össze nem egyeztethető sérülést jelentő - agyroncsolódás miatti heveny légzésbénulás következtében beállt. Halálának közvetlen oka az agyroncsolódás, következményes légzés és a keringés leállása volt, melyhez hozzájárult a szúrt sérülések okozta további vérvesztés is. A sértett halála nem közvetlenül a koponyacsonttörést okozó sérülések elszenvedésének pillanatában következett be, a sértett azokat eszméletlen állapotban, több órával is túlélhette. A jobb halántéktáj, az erre merőleges fejtetői, valamint a tarkótájon elszenvedett sérülések, mindkét válltájék hátsó felszínének bőr alatti bevérzései, a bal könyökcsúcs, a tomportáj, az arcon az orrtájék, szemkörnyék, álltájék bőrbevérzései időben keletkezhettek több órával korábban is, mint a szúrt sérülések. A kialakult agysérülés az élettel össze nem egyeztethető elváltozást képezett, így a sértett életét az idejében érkező, szakszerű orvosi segítséggel sem lehetett volna megmenteni.

[13] A törvényszék a 2018. március 14-én meghozott ítéletével

- a 2015. május 18. napjától előzetes fogvatartásban lévő I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. b) és d) pont], ezért mint visszaesőt életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra, továbbá 80 000 forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben;