32004R0725[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/725/EK rendelete (2004. március 31.) a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásárólEGT vonatkozású szöveg.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/725/EK RENDELETE

(2004. március 31.)

a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

(1)

A szándékos jogellenes cselekmények, s különösen a terrorizmus, az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik a demokrácia és a szabadság eszméjére, valamint a béke értékére nézve, amelyek az Európai Unió lényegét képezik.

(2)

Az Európai Unió hajózásának és az azt használó polgároknak, valamint a környezetnek a biztonságát mindenkor biztosítani kell az esetlegesen előforduló szándékos jogellenes cselekmény veszélyeivel szemben, mint például a terrorcselekmények, a kalózkodás vagy hasonlók.

(3)

A különösen veszélyes anyagokat tartalmazó áruk, mint például a vegyi és radioaktív anyagok szállításánál a szándékos jogellenes cselekmények lehetséges következményei az Unió polgáraira és a környezetre igen komoly veszélyt jelentenek.

(4)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Diplomáciai Konferenciája 2002. december 12-én módosításokat fogadott el az 1974. évi Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezményt (SOLAS-egyezmény) illetően, és elfogadta a Hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzatot (ISPS-szabályzat). Ezek az okmányok a nemzetközi kereskedelemben használatos hajók és a kapcsolódó kikötőlétesítmények fokozását célozzák; olyan kötelező rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek közösségi hatókörét pontosítani szükséges, valamint olyan ajánlásokat, amelyek egy részét a Közösségen belül kötelezővé kell tenni.

(5)

A nemzetbiztonság területére vonatkozó tagállami szabályozás és az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján tehető intézkedések sérelme nélkül, a (2) preambulumbekezdésben leírt védelmi cél eléréséhez megfelelő intézkedéseket kell elfogadni a tengeri közlekedési politika terén, amelyek közös normákat szabnak meg az IMO által 2002. december 12-én elfogadott rendelkezések Közösségen belüli értelmezésére, végrehajtására és nyomon követésére. A Bizottságot a részletes végrehajtási rendelkezések elfogadására vonatkozó végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni.

(6)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(7)

A védelmet nemcsak a nemzetközi tengerhajózásban részt vevő hajók és az azokat kiszolgáló kikötőlétesítmények tekintetében kell fokozni, hanem a Közösségen belüli nemzeti tengerhajózásban alkalmazott hajók és kikötők tekintetében is, különösen személyhajók vonatkozásában, tekintettel az ilyen forgalom által veszélynek kitett emberi életek nagy számára.

(8)

Az ISPS-szabályzat B. része egy sor olyan ajánlást tartalmaz, amelyeket célszerű a Közösségen belül kötelezővé tenni a (2) preambulumbekezdésben megfogalmazott védelmi cél elérése felé történő egységes haladás megvalósítása érdekében.

(9)

A Közösségen belüli rövid távú tengeri forgalom elismert és szükséges céljának előmozdítása érdekében a tagállamokat - a SOLAS egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozását célzó különleges intézkedésekről szóló 11. szabályára tekintettel - fel kell szólítani, hogy kössék meg a Közösségen belüli menetrend szerinti, kijelölt kikötőlétesítményeket igénybe vevő, rögzített útvonalon zajló tengeri közlekedésre vonatkozó védelmi intézkedésekről szóló megállapodásokat, anélkül, hogy ez veszélyeztetné az elérni kívánt általános védelmi színvonalat.

(10)

Aránytalan volna az e rendeletben előírt összes védelmi szabály olyan kikötőkben lévő kikötőlétesítményekre történő állandó alkalmazása, amelyek csak esetenként szolgálják a nemzetközi tengeri forgalmat. Az általuk elvégzendő védelmi felmérések alapján a tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy melyek az érintett kikötők, és milyen alternatív intézkedések biztosítanak megfelelő védelmi szintet.

(11)

A tagállamoknak alaposan ellenőrizniük kell a védelmi előírásoknak a közösségi kikötőkbe befutni szándékozó hajókon történő betartását, a hajók eredetétől függetlenül. Az érintett tagállamnak "tengeri védelmi illetékes hatóságot" kell kijelölnie, melynek feladata az e rendeletben a hajókra és a kikötőlétesítmények védelmére vonatkozóan megállapított rendelkezések alkalmazásának koordinálása, végrehajtása és nyomon követése. Ennek a hatóságnak a kikötőbe befutni szándékozó minden egyes hajó számára elő kel írnia, hogy előzetesen információt adjon a hajó nemzetközi hajóbiztonsági bizonyítványáról, az üzemelésének vagy korábbi üzemelésének veszélyességi szintjeiről, továbbá a védelmet érintő valamennyi egyéb gyakorlati adatról.

(12)

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a Közösségen belüli, illetve nemzeti menetrend szerinti tengeri forgalomban mentességet adjanak a (11) preambulumbekezdésben szereplő információ megadására vonatkozó rendszeres kötelezettség alól, amennyiben az ilyen szolgáltatást végző társaságok bármikor képesek a tagállamok illetékes hatóságainak kérésére ezeket az információkat rendelkezésre bocsátani.

(13)

A kikötői védelmi ellenőrzéseket végrehajthatják a tagállamok illetékes tengeri védelmi hatóságai, de a nemzetközi hajóbiztonsági bizonyítvány tekintetében a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzésének keretében működő ellenőrök is, a Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról (kikötő szerinti illetékes állam által végzett ellenőrzésről) szóló, 1995. június 19-i 95/21/EK tanácsi irányelvben ( 3 ) előírtak szerint. Ha különböző hatóságokról van szó, rendelkezni kell arról, hogy ezek egymást kiegészítő jelleggel tevékenykedjenek.

(14)

Tekintettel a védelmi intézkedések végrehajtásában részt vevő különféle szervekre, minden tagállamnak egyetlen illetékes hatóságot kell kijelölnie, amely a tengeri védelmi intézkedések alkalmazásának koordinálásáért és ellenőrzéséért nemzeti szinten felelős. A tagállamoknak létre kell hozniuk a megfelelő forrásokat, és a (2) preambulumbekezdésben megfogalmazott védelmi cél elérése érdekében nemzeti tervet kell készíteniük e rendelet végrehajtására vonatkozóan, különösen azáltal, hogy ütemtervet állapítanak meg bizonyos intézkedések korai végrehajtására vonatkozóan az IMO Diplomáciai Konferenciája által 2002. december 12-én elfogadott 6. állásfoglalás feltételeivel összhangban. Az egyes nemzeti rendszerek végrehajtására vonatkozó ellenőrzések hatékonyságát illetően a Bizottság által felügyelt ellenőrzéseket kell végezni.

(15)

Az e politika szerinti intézkedések hatékony és egységes alkalmazása lényeges kérdéseket vet fel azok finanszírozásával kapcsolatban. Egyes kiegészítő védelmi intézkedések finanszírozása nem vezethet a verseny torzulásához. E célból a Bizottságnak haladéktalanul vizsgálatot kell folytatnia (különösen annak tisztázására, hogy miként oszlik meg a finanszírozás a hatóságok és az üzemeltetők között, a hatásköröknek a tagállamok és a Közösség közötti megosztása sérelme nélkül), és ennek eredményeit, valamint az esetleges javaslatait be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(16)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 4 ) összhangban kell elfogadni. Eljárást kell meghatározni e rendeletnek a tapasztalatok alapján történő módosítására vonatkozóan az ISPS-szabályzat B. része további olyan rendelkezéseinek kötelezővé tétele érdekében, amelyek e rendelet értelmében eredetileg nem kötelezőek.

(17)

Mivel e rendelet céljai, nevezetesen megfelelő intézkedéseknek a tengeri közlekedési politika területén történő bevezetése és végrehajtása, a tagállamok által nem érhetők el kellőképpen, és ezért azok e rendelet európai dimenziója folytán közösségi szinten jobban elérhetők, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lép túl az e célok eléréséhez szükséges mértéken,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzések

(1) E rendelet fő célja a nemzetközi kereskedelemben és a nemzeti hajózásban használt hajók és kapcsolódó kikötőlétesítmények védelmének fokozására irányuló közösségi intézkedések bevezetése és végrehajtása a szándékos jogellenes cselekmények jelentette fenyegetéssel szemben.

(2) A rendelet továbbá arra is szolgál, hogy alapot képezzen a tengeri védelmi biztonság fokozására irányuló azon különleges intézkedések harmonizált értelmezéséhez és végrehajtásához, valamint közösségi ellenőrzésére, amelyeket az IMO 2002. december 12-i, az 1974. évi Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezményt (SOLAS-egyezmény) módosító, valamint a Hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzatot (ISPS-szabályzat) létrehozó Diplomáciai Konferenciája fogadott el.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedések": az e rendelet I. mellékleteként csatolt módosítások, amelyek az IMO SOLAS-egyezménye mellékletét annak legfrissebb változatában az új XI-2. fejezettel egészítik ki,

2. "ISPS-szabályzat": az IMO hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzatának legfrissebb változata,

3. "az ISPS-szabályzat A. része": az ISPS-szabályzat A. részét képező, e rendelet II. mellékleteként csatolt preambulum és kötelező előírások, a SOLAS-egyezmény melléklete XI-2. fejezete legfrissebb változatának rendelkezéseit illetően,

4. "az ISPS-szabályzat B. része": az ISPS-szabályzat B. részét képező, e rendelethez III. mellékletként csatolt iránymutatások, a SOLAS-egyezmény melléklete XI-2. fejezetének, valamint az ISPS-szabályzat A. része legfrissebb változatának rendelkezéseit illetően,

5. "tengerészeti védelmi biztonság": megelőző intézkedések kombinációja, amely a tengeri közlekedés és a kikötőlétesítmények védelmét szolgálja a szándékos jogellenes cselekmények fenyegetéseivel szemben,

6. "tengeri védelmi kapcsolattartási pont": a minden egyes tagállam által kijelölt hatóság, amely kapcsolattartóként szolgál a Bizottság és a többi tagállam részére, és célja az e rendeletben meghatározott tengeri védelmi intézkedések alkalmazásának megkönnyítése, nyomon követése és ezzel kapcsolatos információk szolgáltatása,

7. "illetékes tengeri védelmi hatóság": adott tagállam kijelölt hatósága, amely az e rendeletben megállapított védelmi intézkedések alkalmazását koordinálja, végrehajtja, valamint ellenőrzi hajók és/vagy egy vagy több kikötőlétesítmény vonatkozásában. E hatóság hatásköre a számára kijelölt feladatoktól függően változhat,

8. "nemzetközi hajózás": valamely tagállam kikötőlétesítményéből e tagállam területén kívüli kikötőlétesítménybe - vagy vissza - irányuló, hajóval végzett tengeri szállítási szolgáltatás,

9. "nemzeti hajózás": tengeri területen, hajóval végzett szállítási szolgáltatás, amely valamely tagállam egyik kikötőlétesítményéből ugyanabba a kikötőlétesítménybe vagy ugyanazon tagállam másik kikötőlétesítményébe irányul,

10. "menetrend szerinti forgalom": olyan hajóutak sorozata, amelyet úgy szerveztek, hogy két vagy több kikötőlétesítményt összekötő szolgáltatást biztosítson:

a) vagy közzétett menetrend alapján;

b) vagy olyan rendszerességgel és gyakorisággal, hogy az felismerhetően rendszeres szolgáltatást képez,

11. "kikötőlétesítmény": olyan hely, ahol a kikötő/hajó kapcsolat létrejön; ebbe adott esetben beletartoznak a következők is: horgonyzóhelyek, veszteglőhelyek és a nyílt tengerről a kikötőbe vezető hajózóutak,

12. "kikötő/hajó kapcsolat": olyan kölcsönhatások, amelyek akkor jelentkeznek, amikor egy hajót közvetlenül és azonnal érintenek a személyek vagy áruk hajóra vagy hajóról történő mozgatásával vagy a hajó részére nyújtott kikötői szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységek,

13. "szándékos jogellenes cselekmény": olyan szándékos cselekmény, amely jellege vagy a körülmények folytán árthat a nemzetközi vagy nemzeti tengeri közlekedésben használt hajóknak, azok utasainak vagy rakományának, illetve a kapcsolódó kikötőlétesítményeknek.

3. cikk

Közös intézkedések és alkalmazási kör

(1) A nemzetközi hajózás tekintetében a tagállamok 2004. július 1-jétől teljeskörűen alkalmazzák a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedéseit és az ISPS-szabályzat A. részét, az ezekben említett feltételeknek megfelelően, valamint megnevezett hajókra, társaságokra és kikötőlétesítményekre vonatkozóan.

(2) A nemzeti hajózás tekintetében a tagállamok 2005. július 1-jétől alkalmazzák a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedéseit és az ISPS-szabályzat A. részét olyan személyhajókra vonatkozóan, amelyek belföldi szolgáltatásokat nyújtanak, és a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló, 1998. március 17-i 98/18/EK tanácsi irányelv ( 5 ) 4. cikke értelmében az A. osztályba tartoznak, valamint azoknak a SOLAS-egyezmény IX-1. szabálya szerinti társaságaira és az azokat kiszolgáló kikötőlétesítményekre.

(3) Egy kötelező védelmi kockázatértékelést követően határoznak a tagállamok arról, milyen mértékben fogják alkalmazni 2007. július 1-jétől e rendelet rendelkezéseit a (2) bekezdésben említetten kívüli olyan hajókategóriákra, amelyek belföldi szolgáltatásokat nyújtanak, továbbá azok társaságaira és az azokat kiszolgáló kikötőlétesítményekre vonatkozóan. Ez a döntés nem befolyásolhatja hátrányosan a védelmi biztonság általános szintjét.

A tagállamok azok elfogadásakor értesítik a Bizottságot ezekről a határozatokról, és az öt évet meg nem haladó időszakonként megtartandó rendszeres felülvizsgálat eredményeiről.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés szerint szükséges rendelkezések végrehajtása során a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az ISPS-szabályzat B. részében található iránymutatásokat.

(5) A tagállamok az ISPS-szabályzat B. része alábbi bekezdéseinek rendelkezéseit úgy tartják be, mintha azok kötelezőek lennének:

- 1.12. (a hajók védelmi terveinek felülvizsgálata),

- 1.16. (a kikötőlétesítmény védelmi felmérése),

- 4.1. (a védelmi tervek és felmérések titkosságának védelme),

- 4.4. (az elismert védelmi szervezetek),

- 4.5. (az elismert védelmi szervezetek minimális hatáskörei),

- 4.8. (a veszélyességi szint megállapítása),

- 4.14., 4.15., 4.16. (a kapcsolattartási pontok és a kikötőlétesítmények védelmi terveire vonatkozó információ),

- 4.18. (az azonosító okmányok),

- 4.24. (az azon állam által ajánlott védelmi intézkedések hajók általi alkalmazása, amelynek felségvizein hajóznak),

- 4.28. (a legénység létszáma),

- 4.41. (információközlés kikötőbe való behajózás megtagadása vagy kikötőből való kitiltás esetén),

- 4.45. (az Egyezményben nem részes fél állam hajói),

- 6.1. (a társaság kötelezettsége, hogy tájékoztassa a parancsnokot a hajó üzemeltetőiről),

- 8.3-8.10. (a hajó védelmi felmérésére vonatkozó minimumkövetelmények),

- 9.2. (a hajók védelmi terveire vonatkozó minimumkövetelmények),

- 9.4. (az elismert védelmi szervezetek függetlensége),

- 13.6. és 13.7. (a hajó legénysége, valamint a társaság és a hajó védelmi tisztjei részére tartandó védelmi oktatások és gyakorlatok gyakorisága),

- 15.3-15.4. (a kikötőlétesítmény védelmi felmérésére vonatkozó minimumkövetelmények),

- 16.3. és 16.8. (a kikötőlétesítmény védelmi tervére vonatkozó minimumkövetelmények),

- 18.5. és 18.6. (a kikötőlétesítményekben, valamint a kikötőlétesítmény védelmi tisztjei részére tartandó védelmi oktatások és gyakorlatok gyakorisága).

(6) Az ISPS-szabályzat A. része 15.4. bekezdésének rendelkezéseitől eltérően, az ISPS-szabályzat B. részének 1.16. bekezdésében előírt, a kikötőlétesítmény időszakos védelmi felméréseit a felmérések elvégzésétől vagy azok utolsó felülvizsgálatától számított legkésőbb öt évvel el kell végezni.

(7) Ez a rendelet nem alkalmazható a hadihajókra és a csapatszállító hajókra, az 500 bruttó űrtartalomnál kisebb űrtartalmú teherhajókra, a nem gépi meghajtású vízi járművekre, az egyszerű építésű fahajókra, a halászhajókra, illetve a kereskedelmi tevékenységekben részt nem vevő hajókra.

(8) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a tagállamok a hajók védelmi terveinek és a kikötőlétesítmények védelmi terveinek jóváhagyásakor biztosítják, hogy e tervek megfelelő rendelkezéseket tartalmazzanak annak biztosításához, hogy a rendelet alkalmazási körébe tartozó hajók védelmét ne veszélyeztesse semmilyen más hajó vagy hajó/kikötő kapcsolat vagy az e rendelet alkalmazási körébe nem tartozó hajóval kapcsolatos, hajók közötti tevékenység.

4. cikk

Információk közlése

(1) Minden tagállam közli az IMO-val, a Bizottsággal és a többi tagállammal a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedéseinek 13. szabálya (Információk közlése) értelmében megkövetelt információkat.

(2) Minden tagállam közli az IMO-val, a Bizottsággal és a többi tagállammal az ISPS-szabályzat B. része 4.16. bekezdésében említett kapcsolattartó tisztek elérhetőségi adatait és az ISPS-szabályzat B. része 4.41. bekezdésében előírt információt, amikor egy hajót egy közösségi kikötőből kiutasítanak vagy megtagadják az oda történő befutását.

(3) A kikötőlétesítmények elvégzett védelmi felmérései alapján minden tagállam elkészíti az érintett kikötőlétesítmények jegyzékét, és megállapítja a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései 2. szabálya 2. bekezdésének rendelkezései alkalmazására tett intézkedések alkalmazási körét (olyan kikötőlétesítményekre vonatkozó alkalmazási terület, amelyek esetenként szolgálnak nemzetközi utakat).

Ezt a jegyzéket minden tagállam legkésőbb 2004. július 1-jéig közli a többi tagállammal és a Bizottsággal. A Bizottság és az összes érintett tagállam számára a megtett intézkedésekre vonatkozóan is elegendő adatot kell megadni.

5. cikk

Alternatív védelmi megállapodások vagy egyenértékű védelmi intézkedések

(1) E rendelet alkalmazásában a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedéseinek 11. szabályát (Alternatív védelmi megállapodások) az olyan Közösségen belüli, menetrend szerinti hajózásra is lehet alkalmazni, amely meghatározott útvonalakon és kapcsolódó kikötőlétesítmények használatával zajlik.

(2) A tagállamok saját nevükben eljárva e célból az említett SOLAS-szabályban előírt két- vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással. A tagállamok ezeket a megállapodásokat különösen a Közösségen belüli rövid távú tengeri hajózás előmozdítására használhatják fel.

Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot a megállapodásokról, és az intézkedéseket elegendő mértékben részletezik ahhoz, hogy a Bizottság megítélhesse, a megállapodások veszélyeztetik-e az azok alkalmazási körébe nem tartozó többi hajó és kikötőlétesítmény védelmi szintjét. A nemzetbiztonságot közvetlenül érintő esetleges intézkedésekre vonatkozó részletek kihagyhatók a Bizottságnak szóló értesítésből.

A Bizottság megvizsgálja, hogy a megállapodások kielégítő védelmi szintet biztosítanak-e, különös tekintettel a fent említett 11. SOLAS-szabály 2. bekezdésének követelményeire, valamint hogy megfelelnek-e a közösségi jognak és összhangban állnak-e a belső piac megfelelő működésével. Ha a megállapodások nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban négy hónapon belül határozatot hoz; ilyen esetben az érintett tagállamok a szóban forgó megállapodásokat felbontják vagy megfelelően kiigazítják.

(3) E megállapodásoknak a tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedések 11. szabályának 4. bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálatát öt évet meg nem haladó időszakonként el kell végezni.

(4) Az e rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett nemzeti hajózásra és kikötőlétesítményekre vonatkozóan a tagállamok a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedéseinek 12. szabályában (egyenértékű védelmi intézkedések) szereplő rendelkezésekkel egyenértékű védelmi intézkedéseket fogadhatnak el, feltéve hogy ezek a védelmi intézkedések legalább olyan hatékonyak, mint a SOLAS-egyezmény XI-2. fejezetében előírtak és az ISPS-szabályzat vonatkozó kötelező rendelkezései.

Az érintett tagállam ezen intézkedések elfogadásakor az azokra, valamint az időszakos felülvizsgálatok eredményeire vonatkozó elegendő adatot közöl a Bizottsággal, legkésőbb öt évvel ezen intézkedések elfogadását, illetve utolsó felülvizsgálatát követően.

Az ezen intézkedések alkalmazására vonatkozó feltételek a rendelet 9. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében előírt és azokban meghatározott eljárás szerint végzett bizottsági ellenőrzés tárgyát képezik.

6. cikk

Tagállami kikötőbe történő behajózás előtt megadandó védelmi információk

(1) Amikor a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedéseinek és az ISPS-szabályzatnak vagy az e rendelet 3. cikke követelményeinek hatálya alá tartozó hajók bejelentik azt a szándékukat, hogy egy tagállam kikötőjébe kívánnak belépni, az adott tagállam illetékes tengeri védelmi hatósága megköveteli a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései 9. szabályának 2.1. bekezdésében (Egy másik szerződő fél kikötőjébe belépni szándékozó hajók) szereplő információk megadását. Az említett hatóság a szükséges mértékben megvizsgálja a megadott információt, és szükség esetén alkalmazza a fenti SOLAS-szabály 2. bekezdésében előírt eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben említett információt a következőképpen kell megadni:

a) legalább 24 órával korábban; vagy

b) ha az út időtartama 24 óránál rövidebb, legkésőbb akkor, amikor a hajó az előző kikötőt elhagyja; vagy

c) ha nem ismert, hogy melyik kikötőbe fog érkezni, vagy ez az út során megváltozik, közvetlenül azt követően, hogy az érkezés szerinti kikötő ismertté válik.

(3) Valamennyi hajón, amelyen a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései 1. szabályának 1.13. bekezdése (Fogalommeghatározások) szerinti védelmi esemény fordult elő, az ezzel kapcsolatban folytatott eljárásról készült jelentést meg kell őrizni.

7. cikk

Mentességek a kikötőbe történő behajózás előtti védelmi információnyújtás alól

(1) A tagállamok a felségterületükön található kikötőlétesítmények közötti menetrend szerinti szolgáltatásokat mentesíthetik a 6. cikkben megállapított követelmény alól, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a fent említett menetrend szerinti szolgáltatásokat működtető társaság az érintett hajókról jegyzéket vezet és azt frissíti, továbbá megküldi azt az érintett kikötő vonatkozásában illetékes tengeri védelmi hatóságnak;

b) az illetékes tengeri védelmi hatóság számára kérésre minden egyes befejezett útra vonatkozóan rendelkezésre bocsátja a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései 9. szabályának 2.1. bekezdésében szereplő adatokat. A társaságnak belső rendszert kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy az említett információt az illetékes tengeri védelmi hatóság kérésére a nap 24 órájában bármikor és haladéktalanul továbbítani lehessen.

(2) Ha két vagy több tagállam között nemzetközi menetrend szerinti szolgáltatás működik, bármelyik érintett tagállam kérheti a többi tagállamtól e szolgáltatásnak az (1) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban történő mentesítését.

(3) A tagállamok rendszeresen ellenőrzik az (1) és (2) bekezdésben megállapított feltételek teljesülését. Ha a feltételek közül legalább egy már nem teljesül, a tagállamok azonnal visszavonják az érintett társaságtól a mentesség kiváltságát.

(4) A tagállamok jegyzéket készítenek az e cikk alapján mentességben részesített társaságokról és hajókról, és ezt a jegyzéket frissítik. A tagállamok ezt a jegyzéket és annak frissítéseit átadják a Bizottságnak és minden érintett tagállamnak.

(5) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, védelmi okokból és eseti alapon, bármely tagállam kérheti a kikötőbe való behajózás előtt a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései 9. szabályának 2.1. bekezdésében említett információ megadását.

8. cikk

Védelmi ellenőrzések a tagállami kikötőkben

(1) A SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései 9. szabályának 1.1. bekezdésében (Hajók kikötői ellenőrzése) meghatározott bizonyítvány-ellenőrzést a kikötőben vagy az e rendelet 2. cikkének (7) bekezdésében meghatározott illetékes tengeri védelmi hatóság, vagy pedig a 95/21/EK irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott ellenőrök végzik el.

(2) Ha a (1) bekezdésben említett tanúsítvány-ellenőrzést végző tisztviselőnek alapos oka van azt gondolni, hogy a hajó nem felel meg a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései és az ISPS-szabályzat rendelkezéseinek, de ő maga nem tartozik az e tagállamban a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései 9. szabályának 1.2. és 1.3. bekezdésében előírt intézkedések végrehajtásáért felelős hatósághoz, akkor az ügyet haladéktalanul továbbítja az említett hatóságnak.

9. cikk

Végrehajtás és a megfelelőség ellenőrzése

(1) A tagállamok végrehajtják a SOLAS-egyezmény tengeri védelmi biztonság fokozására szolgáló különleges intézkedései és az ISPS-szabályzat rendelkezései szerint szükséges igazgatási és ellenőrzési feladatokat. Gondoskodnak róla, hogy az e rendelet végrehajtásához szükséges valamennyi eszköz rendelkezésre álljon, és tényleges biztosított legyen.

(2) A tagállamok 2004. július 1-jéig kijelölnek egy tengeri védelmi kapcsolattartási pontot.

(3) Minden tagállam elfogad egy, az e rendelet végrehajtására vonatkozó nemzeti programot.

(4) A 3. cikkben említett vonatkozó intézkedések alkalmazásának időpontját követően hat hónappal a Bizottság - a (2) bekezdésben említett kapcsolattartási ponttal együttműködve - megkezdi az e rendelet tagállamok általi alkalmazását nyomon követő ellenőrzés-sorozatot, beleértve megfelelő számú kikötőlétesítmény és érintett társaság ellenőrzését. Ezek az ellenőrzések figyelembe veszik a (2) bekezdésben említett kapcsolattartási pont által szolgáltatott adatokat, az ellenőrzési jelentéseket is beleértve. Az ellenőrzések elvégzésére szolgáló eljárásokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) Azok a tisztviselők, akik a Bizottságtól ezen ellenőrzések (4) bekezdés szerinti elvégzésére megbízást kapnak, hatáskörüket a Bizottságtól kapott írásbeli felhatalmazás bemutatását követően gyakorolják, amely tartalmazza az ellenőrzés tárgyát és célját, valamint megkezdésének előirányzott dátumát. A Bizottság az ellenőrzések előtt kellő időben tájékoztatja az ellenőrzések által érintett tagállamokat.

Az érintett tagállam aláveti magát ezeknek az ellenőrzéseknek és biztosítja, hogy az érintett szervek, illetve személyek szintén alávessék magukat azoknak.

(6) A Bizottság továbbítja az ellenőrzési jelentéseket az érintett tagállamnak, amely az adott jelentés kézhezvételét követő három hónapon belül elegendő adatot közöl az esetleges hiányosságok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekről. A jelentést és a megtett intézkedések jegyzékét a 11. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak kell megküldeni.

10. cikk

Nemzetközi jogi okmányok módosításainak átvétele

(1) A 2. cikkben említett, a 3. cikk (1) bekezdése szerint alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok alatt azokat kell érteni, amelyek hatályba léptek, beleértve a legújabb módosításaikat is, kivéve azokat a módosításokat, amelyeket az (5) bekezdés szerinti megfelelőség-ellenőrzési eljárás alapján e rendelet alkalmazási köréből kizártak.

(2) A 2. cikkben említett nemzetközi jogi okmányok módosításainak - amennyiben ezek a SOLAS-egyezmény és az ISPS-szabályzat rendelkezéseinek technikai aktualizálását jelentik - a belföldi szolgáltatásokat működtető, e rendelet alkalmazási körébe tartozó hajók és az azokat kiszolgáló kikötőlétesítmények tekintetében történő átvételéről a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell dönteni. Az (5) bekezdésben megállapított megfelelőség-ellenőrzési eljárást ilyen esetekben nem kell alkalmazni.

(3) A 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban rendelkezéseket lehet elfogadni az ISPS-szabályzat kötelező rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó harmonizált eljárások meghatározása érdekében, e rendelet alkalmazási körének kibővítése nélkül.

(4) E rendelet alkalmazásában és annak érdekében, hogy a közösségi tengerészeti jogszabályok és a nemzetközi jogi okmányok közötti ellentétek kockázatát csökkenteni lehessen, a tagállamok és a Bizottság koordinációs ülések és/vagy bármilyen más megfelelő eszközök révén együttműködnek annak érdekében, hogy adott esetben közös álláspontot vagy megközelítést határozzanak meg az illetékes nemzetközi fórumokon.

(5) Megfelelőség-ellenőrzési eljárás jön létre annak érdekében, hogy a nemzetközi jogi okmányok módosításait csak akkor zárják ki e rendelet alkalmazási köréből, ha a Bizottság értékelése alapján nyilvánvaló annak a veszélye, hogy az adott módosítás csökkenteni fogja a tengeri védelmi biztonság színvonalát, vagy a közösségi jogszabályokkal nem egyeztethető össze.

A megfelelőség-ellenőrzési eljárást kizárólag e rendelet olyan területeken történő módosításaira lehet alkalmazni, amelyekre kifejezetten a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárás vonatkozik, és szigorúan a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása keretében.

(6) Az (5) bekezdésben említett körülmények között a megfelelőség-ellenőrzési eljárást a Bizottság indítja meg, mely adott esetben valamely tagállam kérésére járhat el.

Egy nemzetközi jogi okmány módosításának elfogadását követően a Bizottság haladéktalanul intézkedési javaslatot nyújt be a 11. cikk (1) bekezdésével létrehozott bizottság számára az adott módosításnak az e rendelet hatálya alól történő kizárását célzó intézkedésekre vonatkozóan.

A megfelelőség-ellenőrzési eljárást, adott esetben az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárásokkal együtt, a szóban forgó módosítás hallgatólagos elfogadására nemzetközileg megállapított határidő lejárta előtt legalább egy hónappal, vagy a szóban forgó módosítás hatálybalépésének tervezett időpontja előtt egy hónappal le kell zárni.

(7) Ha fennáll az (5) bekezdés első albekezdésében említett veszély, a tagállamok - a megfelelőség-ellenőrzési eljárás időtartama alatt - nem kezdeményezik a módosítás nemzeti jogszabályaikba történő átvételét vagy nem kezdeményeznek a nemzetközi jogi okmány szóban forgó módosításának alkalmazását célzó intézkedéseket.

(8) A nemzetközi jogi okmányok valamennyi vonatkozó módosítását, amelyeket az (5) és (6) bekezdéssel összhangban beillesztettek a közösségi tengerhajózási jogszabályokba, tájékoztatás céljából közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

11. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak egy hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 6. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 6. cikkének b) és c) pontjában megállapított időszakok hossza egy-egy hónap.

(4) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

12. cikk

Titoktartás

E rendelet alkalmazása során a Bizottság a belső eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat ( 6 ) rendelkezéseivel összhangban megfelelő intézkedéseket hoz az általa hozzáférhető vagy a tagállamok által vele közölt, bizalmas kezelést igénylő információk védelme érdekében.

A tagállamok ezzel egyenértékű intézkedéseket hoznak a vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban.

A védelmi ellenőrzéseket végző vagy az e rendelettel kapcsolatos bizalmas információkat kezelő munkatársaknak az állampolgárságuk szerinti tagállam által elvégzett megfelelő szintű védelmi átvilágítással kell rendelkezniük.

13. cikk

Az információk terjesztése

(1) A nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 7 ) megállapított dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférési jog sérelme nélkül, a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (4) bekezdésében és a 9. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési jelentések és tagállami válaszok titkosak, és azokat nem teszik közzé. Ezek a dokumentumok csak az illetékes hatóságok számára hozzáférhetőek, amelyek csak azokkal az érdekelt felekkel közlik azokat, akik számára ezek ismerete szükséges, a bizalmas információk terjesztésére vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

(2) A tagállamok, amennyire csak lehetséges és a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően bizalmas információként kezelik az ellenőrzési jelentésekből és tagállami válaszokból származó információkat, ha azok más tagállamokra vonatkoznak.

(3) Ha nem egyértelmű, hogy az ellenőrzési jelentések és válaszok közölhetők-e vagy sem, a tagállamok konzultálnak vagy a Bizottság konzultál az érintett tagállammal.

14. cikk

Szankciók

A tagállamok biztosítják, hogy e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezessenek be.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2004. július 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 3. cikk (2) és (3) bekezdését és a 9. cikk (4) bekezdését, amelyek az azokban megadott időpontban lépnek hatályba, és amelyeket attól kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ ÉLETBIZTONSÁG A TENGEREN TÁRGYÚ 1974. ÉVI MÓDOSÍTOTT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY MELLÉKLETÉNEK MÓDOSÍTÁSAI

"XI-2. FEJEZET KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK A TENGERI VÉDELMI BIZTONSÁG FOKOZÁSA ÉRDEKÉBEN

1. szabály Fogalommeghatározások

1 Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet alkalmazásában:

.1 »Ömlesztettáru-szállító hajó«: a IX/1.6. szabály meghatározása szerinti ömlesztettáru-szállító hajó.

.2 »Vegyianyag-szállító tartályhajó«: a VII/8.2. szabály meghatározása szerinti vegyianyag-szállító tartályhajó.

.3 »Gázt szállító hajó«: a VII/11.2. szabály meghatározása szerinti gázt szállító hajó.

.4 »Nagysebességű vízi jármű«: a X/1.2. szabály meghatározása szerinti nagysebességű vízi jármű.

.5 »Mozgó tengeri fúróegység«: a IX/1. szabály meghatározása szerinti, mechanikus meghajtású mozgó tengeri fúróegység, amely nem a telepítési helyén található.

.6 »Olajszállító tartályhajó«: a II-1/2.12. szabály meghatározása szerinti olajszállító tartályhajó.

.7 »Társaság«: a IX/1. szabály meghatározása szerinti társaság.

.8 »Kikötő/hajó kapcsolat«: olyan kölcsönhatások, amelyek akkor jelentkeznek, amikor egy hajót közvetlenül és azonnal érintenek a személyek vagy áruk hajóra vagy hajóról történő mozgatásával vagy a hajó részére vagy a hajóról nyújtott nyújtott kikötői szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységek.

.9 »Kikötőlétesítmény«: a szerződő kormány vagy a kijelölt hatóság által meghatározott hely, ahol a kikötő/hajó kapcsolat létrejön. Ebbe adott esetben beletartoznak a következők is: horgonyzóhelyek, veszteglőhelyek és a nyílt tengerről a kikötőbe vezető hajózóutak.

.10 »Hajók közötti tevékenység«: kikötőlétesítménnyel kapcsolatban nem álló bármely tevékenység, amely áruk vagy személyek egyik hajóról egy másikra történő áthelyezésével kapcsolatosak.

.11 »Kijelölt hatóság«: a szerződő kormány azon szervezete(i) vagy hatósága(i), amelyek az e fejezet kikötőlétesítményekre és a kikötő/hajó kapcsolatra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának biztosításáért felelős(ek), a kikötőlétesítmény szempontjából.

.12 »Hajók és kikötőlétesítmények nemzetközi biztonsági szabályzata (ISPS-szabályzat)«: a Hajókra és kikötőlétesítményekre vonatkozó nemzetközi biztonsági szabályzat, amely A. részből (ennek rendelkezései kötelezőek) és B. részből (ennek rendelkezéseit ajánlottaknak kell tekinteni) áll, az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény szerződő kormányai konferenciájának 2002. december 12-i 2. állásfoglalása szerint elfogadott és a szervezet által módosítható szövegezéssel, feltéve hogy:

.1 a szabályzat A. része módosításainak elfogadása, hatálybaléptetése és hatálybalépése ezen egyezménynek az I. fejezet kivételével a mellékletre alkalmazandó módosítási eljárásokra vonatkozó VIII. cikkével összhangban történt; továbbá

.2 a szabályzat B. részének módosításait a Tengerészeti Biztonsági Bizottság a saját eljárási szabályzatának megfelelően elfogadta.

.13 »Védelmi esemény«: bármely gyanús cselekmény vagy körülmény, amelyek a hajók biztonságát fenyegetik, beleértve a mozgó tengeri fúróegységeket, nagysebességű vízi járműveket, kikötőlétesítményeket, a hajó/kikötő kapcsolatokat és a hajók közötti tevékenységeket is.

.14 »Védelmi szint«: azon veszély mértékének minősítése, hogy valamely védelmi esemény elkövetését megkísérlik vagy az bekövetkezik.

.15 »Védelmi nyilatkozat«: egyrészt egy hajó, másrészt egy kikötőlétesítmény vagy egy vele kölcsönhatásba kerülő másik hajó közötti megállapodás, amely meghatározza, hogy az egyes felek milyen védelmi intézkedéseket fognak végrehajtani.

.16 »Elismert védelmi szervezet«: a védelmi ügyekben megfelelő szakértelemmel, valamint a hajók és kikötők üzemeltetésével kapcsolatban megfelelő szakismeretekkel rendelkező szervezet, amely felhatalmazást kapott az e fejezetben vagy az ISPS-szabályzat A. részében előírt felmérési, felülvizsgálati, jóváhagyási vagy tanúsítási tevékenység végzésére.

2 »Hajó«: a 3-13. szabály alkalmazásában magában foglalja a mozgó tengeri fúróegységeket és a nagysebességű vízi járműveket is.

3 »Minden hajó«: e fejezet alkalmazásában az összes olyan hajó, amelyekre ezt a fejezetet alkalmazni kell.

4 »Szerződő kormány«: a 3., 4., 7. 10., 11., 12. és 13. szabály alkalmazásában magában foglalja a »kijelölt hatóság«-ra történő utalást is.

2. szabály Alkalmazás

1

Ezt a fejezetet a következőkre kell alkalmazni:

.1 a nemzetközi utakban részt vevő következő hajótípusok:

.1.1. személyhajók, a nagysebességű utasszállító vízi járműveket is beleértve;

.1.2. 500 bruttó űrtartalmú és ennél nagyobb teherhajók, a nagysebességű vízi járműveket is beleértve; és

.1.3. mozgó tengeri fúróegységek; és

.2 a nemzetközi utakban részt vevő fenti hajókat kiszolgáló kikötőlétesítmények.

2 Az 1.2. bekezdés rendelkezéseitől eltérően a szerződő kormányok határoznak arról, hogy milyen mértékben alkalmazzák ezt a fejezetet és az ISPS-szabályzat A. részének vonatkozó szakaszait a felségterületükön lévő olyan kikötőlétesítményekre, amelyeknek - annak ellenére, hogy azokat elsődlegesen olyan hajók használják, amelyek nemzetközi utakban nem vesznek részt - esetenként nemzetközi utakra induló vagy onnan érkező hajókat kell kiszolgálniuk.

2.1

A szerződő kormányoknak a 2. bekezdés szerinti határozataikat a kikötőlétesítménynek az ISPS-szabályzat A. részének rendelkezéseivel összhangban végzett védelmi felmérésére kell alapozniuk.

2.2

A szerződő kormányok 2. bekezdés szerint hozott egyetlen határozata sem veszélyeztetheti az e fejezet vagy az ISPS-szabályzat A. része révén elérendő védelmi szintet.

3

Ezt a fejezetet nem kell alkalmazni hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, illetve a szerződő kormányokhoz tartozó vagy általuk üzemeltetett, kizárólag kormányzati, nem kereskedelmi célra használt hajókra.

4

Ez a fejezet nem sérti az államok nemzetközi jog szerinti jogait és kötelezettségeit.

3. szabály A szerződő kormányok védelmi biztonság terén fennálló kötelezettségei

1 A hatóságok védelmi szinteket állapítanak meg, és biztosítják, hogy a lobogójuk alatt hajózni jogosult hajók megkapják a védelmi szintekre vonatkozó információkat. Ha módosulások következnek be a védelmi szintekben, a védelmi szintekre vonatkozó adatokat a körülményeknek megfelelően frissíteni kell.

2 A szerződő kormányok védelmi szinteket állapítanak meg, és biztosítják, hogy a felségterületükön lévő kikötőlétesítmények és hajók - a felségterületükön található kikötőkbe történő befutásuk előtt vagy ott-tartózkodásuk alatt - megkapják a védelmi szintekre vonatkozó információkat. Ha módosulások következnek be a védelmi szintekben, a védelmi szintekre vonatkozó adatokat a körülményeknek megfelelően frissíteni kell.

4. szabály A társaságokra és hajókra vonatkozó előírások

1 A társaságoknak be kell tartaniuk e fejezetnek és az ISPS-szabályzat A. részének a vonatkozó előírásait, figyelembe véve az ISPS-szabályzat B. részében szereplő útmutatást is.

2 A hajóknak be kell tartaniuk e fejezetnek és az ISPS-szabályzat A. részének a vonatkozó előírásait, figyelembe véve az ISPS-szabályzat B. részében szereplő útmutatást is, és ezek betartását az ISPS-szabályzat A. részében előírtak szerint ellenőrizni és tanúsítani kell.

3 A szerződő kormányok felségterületén lévő kikötőbe való befutás előtt, illetve az ott-tartózkodás alatt a hajóknak az adott szerződő kormány által megállapított védelmi szint követelményeit kell betartaniuk, ha ez a védelmi szint magasabb, mint a hatóság által az adott hajóra megállapított védelmi szint.

4 A hajóknak indokolatlan késedelem nélkül kell reagálniuk a védelmi szint magasabb szintre történő megváltoztatására.

5 Ha valamely hajó nem tartja be e fejezetnek és az ISPS-szabályzat A. részének az előírásait, vagy nem képes betartani a hatóság vagy egy másik szerződő kormány által megállapított és az adott hajóra alkalmazandó védelmi szint előírásait, a hajó köteles erről a megfelelő illetékes hatóságot értesíteni, még mielőtt a kikötőbe befutna vagy bármilyen kikötő/hajó kapcsolat létrejönne, bármelyik következzen is be előbb.

5. szabály A társaságok egyedi felelőssége

A társaság biztosítja, hogy a parancsnok a fedélzeten mindenkor rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyek segítségével a szerződő kormányok kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői meg tudják állapítani, hogy:

.1 ki felelős azért, hogy a legénység tagjait vagy más, az adott időpontban a hajó fedélzetén alkalmazott vagy foglalkoztatott személyeket a hajó tevékenységével kapcsolatban valamilyen feladat ellátására kijelölje;

.2 ki felelős a hajó alkalmazásának meghatározásáért; továbbá

.3 olyan esetekben, amikor a hajó alkalmazása egy vagy több hajóbérleti szerződés alapján történik, ki(k) a szerződő fél (felek) ebben (ezekben) a hajóbérleti szerződés(ek)ben.

6. szabály A hajó védelmi riasztó rendszere

1 Minden hajót védelmi riasztó rendszerrel kell ellátni, a következők szerint:

.1 a 2004. július 1-jén vagy az után épült hajókat;

.2 a 2004. július 1. előtt épült személyhajókat, beleértve a nagysebességű utasszállító vízi járműveket is, legkésőbb a rádiótávközlő-berendezésük 2004. július 1-jét követő első szemléjéig;

.3 a 2004. július 1. előtt épült, 500 BT-s vagy annál nagyobb olajszállító tartályhajókat, vegyianyag-szállító tartályhajókat, gázt szállító hajókat, ömlesztettáru-szállító hajókat és nagysebességű teherszállító vízi járműveket legkésőbb a rádiótávközlő-berendezésük 2004. július 1-jét követő első szemléjéig; és

.4 az egyéb, 2004. július 1. előtt épült, 500 bruttó űrtartalmú vagy ennél nagyobb teherhajókat és mozgó tengeri fúróegységeket legkésőbb a rádiótávközlő-berendezésük 2006. július 1-jét követő első szemléjéig.

2 Ha a hajó védelmi riasztó rendszere aktivált állapotban van:

.1 riasztást indít és a hajóról a szárazföldre irányuló vészjelzést küld a szakhatóság által kijelölt illetékes hatóságnak, amely ilyen körülmények között a társaság is lehet, amely vészjelzés azonosítja a hajót, meghatározza annak helyzetét és jelzi, hogy a hajó biztonságát veszély fenyegeti, vagy a hajó veszélyben van;

.2 a védelmi vészjelzést nem küldi más hajónak;

.3 magán a hajón nem riaszt; és

.4 a védelmi riasztást mindaddig folytatja, amíg ki nem kapcsolják, vagy újraélesítik.

3 A hajó védelmi riasztó rendszere:

.1 a parancsnoki hídról és még legalább egy másik helyről aktiválható; és

.2 megfelel azoknak a teljesítménykövetelményeknek, amelyek nem alacsonyabb szintűek a szervezet által elfogadottaknál.

4 A hajó védelmi riasztó rendszerének aktiválási pontjait úgy kell kialakítani, hogy a véletlen védelmi riasztás megelőzhető legyen.

5 A hajó védelmi riasztó rendszerrel való felszerelésére vonatkozó kötelezettségnek eleget lehet tenni a IV. fejezet előírásainak teljesítésére beépített rádióberendezés használatával, feltéve hogy e szabály valamennyi előírása teljesül.

6 Ha valamely hatóság hajóvédelmi riasztásról kap értesítést, e hatóság azonnal értesíti az(oka)t az államo(ka)t, amely(ek)nek közelében a hajó az adott időpontban éppen tartózkodik.

7 Ha egy szerződő kormányhoz olyan hajóval kapcsolatban érkezik védelmi riasztásról szóló értesítés, amely nem jogosult a lobogója alatt hajózni, e szerződő kormány azonnal értesíti az illetékes szakhatóságot, valamint szükség esetén az(oka)t az államo(ka)t, amely(ek)nek közelében a hajó az adott időpontban éppen tartózkodik.

7. szabály Hajókat érintő fenyegetések

1 A szerződő kormányok védelmi szinteket állapítanak meg, és biztosítják, hogy a parti tengerükön tevékenykedő hajók, vagy azok, amelyek jelezték, hogy be kívánnak lépni a parti tengerükre, megkapják a védelmi szintekre vonatkozó információkat.

2 A szerződő kormányok gondoskodnak olyan kapcsolattartási pontról, amelyen keresztül ezek a hajók tanácsokat és támogatást kérhetnek, és amelynek ezek a hajók jelenthetik a más hajókra, mozgásokra vagy hírforgalomra vonatkozó védelmi aggályaikat.

3 Ha megállapításra került, hogy támadás veszélye fenyeget, az érintett szerződő kormánynak értesítenie kell az érintett hajókat és azok szakhatóságait:

.1 az aktuális védelmi szintről;

.2 minden olyan védelmi intézkedésről, amelyeket az érintett hajóknak az ISPS-szabályzat A. részének rendelkezéseivel összhangban a támadás elleni védekezés érdekében meg kell hozniuk; és

.3 azokról a védelmi intézkedésekről, amelyek megtételéről szükség esetén a parti állam határozott.

8. szabály A parancsnok mérlegelési jogköre a hajó biztonságát és védelmét érintő ügyekben

1 A parancsnokot nem korlátozhatja sem a társaság, sem a hajóbérlő társaság, sem egyéb személy abban, hogy szakmai megítélése szerint a hajó biztonságának és a hajózás védelmének a fenntartásához szükséges döntéseket hozzon vagy hajtson végre. Ebbe beletartozik annak megtagadása, hogy egyes személyeket (azok kivételével, akik valamely szerződő kormánytól kellő felhatalmazással rendelkeznek) vagy azok ingóságait a hajóra felvegye, és hogy bizonyos rakományok berakását megengedje, beleértve a konténereket és egyéb zárt rakományszállító egységeket is.

2 Ha a hajó tevékenysége során a parancsnok szakmai megítélése szerint ellentét áll fenn a hajóra érvényes tengeri biztonsági és védelmi előírások között, a kapitánynak azokat az előírásokat kell végrehajtania, amelyek a hajó biztonságának fenntartásához szükségesek. Ilyen esetekben a kapitány átmeneti védelmi intézkedéseket hajthat végre, amelyekről haladéktalanul értesítenie kell a szakhatóságot, valamint megfelelő esetben azt a szerződő kormányt, amelynek kikötőjében a hajó tevékenykedik vagy oda befutni szándékozik. Az e szabály szerinti ideiglenes intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben arányosnak kell lenniük az érvényes védelmi szinttel. Ha ilyen eset fordul elő, a szakhatóságnak biztosítania kell az ilyen ellentétek feloldását, és esetleges megismétlődésük lehetőségének minimálisra csökkentését.

9. szabály Az ellenőrzéshez és a rendelkezések betartásához kapcsolódó intézkedések

1 Hajók ellenőrzése a kikötőkben

1.1

E fejezet alkalmazásában az e fejezet alkalmazási körébe tartozó valamennyi hajót, ha egy másik szerződő kormány kikötőjében tartózkodik, e kormány kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselőinek ellenőrizniük kell, e tisztviselők ugyanazok lehetnek, mint akik az I/19 szabályban előírt feladatokat végzik. Ez az ellenőrzés annak vizsgálatára korlátozódik, hogy megtalálható-e a fedélzeten az ISPS-szabályzat A. részének rendelkezései szerint kiállított és érvényes nemzetközi hajóbiztonsági bizonyítvány vagy érvényes ideiglenes nemzetközi hajóbiztonsági bizonyítvány (bizonyítvány), melyeket, ha érvényesek, el kell fogadni, kivéve ha alapos okkal feltételezhető, hogy a hajó nem felel meg az e fejezetben vagy az ISPS-szabályzat A. részében szereplő előírásoknak.

1.2

Ha ilyen alapos ok áll fenn vagy kérésre érvényes bizonyítvány bemutatása nem történik meg, bár kötelező lenne, a szerződő kormány által kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselők a hajóra vonatkozóan bármilyen, egy vagy több, az 1.3. bekezdésben szereplő ellenőrző intézkedést rendelnek el. Valamennyi elrendelt intézkedésnek arányosnak kell lennie, figyelembe véve az ISPS-szabályzat B. részében megadott útmutatást.

1.3

Ezek az ellenőrző intézkedések a következők: a hajó átvizsgálása, a hajó feltartóztatása, a hajó visszatartása, a hajó tevékenységeinek korlátozása, beleértve a hajó kikötőn belüli mozgását, vagy a hajó kiutasítása a kikötőből. Ezen ellenőrző intézkedések mellett vagy helyett más, kevésbé súlyos közigazgatási vagy javító intézkedések is hozhatók.

2 Egy másik szerződő kormány kikötőjébe befutni szándékozó hajók A szerződő kormány kérésére a hajó vagy a társaság - a szerződő kormány részéről elfogadható módon - megerősíti a fent előírt információkat. Bármely ilyen lépés megkezdése előtt a szerződő kormánynak értesítenie kell szándékairól a hajót. A parancsnok azok ismeretében elállhat a kikötőbe való befutásra vonatkozó szándékától. Ilyen esetekben ezt a szabályt nem kell alkalmazni.

2.1

E fejezet alkalmazásában egy szerződő kormány előírhatja, hogy a kikötőibe befutni szándékozó hajók az alábbi információkat adják meg e kormány kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselőjének, hogy e fejezet előírásainak betartása a hajó kikötőbe való befutását megelőzően ellenőrző intézkedések vagy egyéb lépések elrendelése szükségességének az elkerülése érdekében biztosított legyen:

.1 információ arról, hogy a hajó érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik, valamint a kibocsátó hatóság neve;

.2 az a védelmi szint, amely szerint az adott időpontban a hajó üzemel;

.3 az a védelmi szint, amely szerint a hajó bármely előző, olyan kikötőben tevékenykedett, ahol a 2.3. bekezdésben meghatározott időtartamon belül kikötő/hajó kapcsolatot alakított ki;

.4 a hajó által bármely előző, olyan kikötőben megtett különleges vagy kiegészítő védelmi intézkedések, ahol a 2.3. bekezdésben meghatározott időtartamon belül kikötő/hajó kapcsolatot alakított ki;

.5 információ arról, hogy a 2.3. bekezdésben meghatározott időtartamon belül a hajók közötti bármely tevékenység során a hajóra vonatkozóan megfelelő védelmi eljárások voltak-e érvényben; vagy

.6 a védelmi biztonsággal kapcsolatos egyéb gyakorlati adatok (kivéve a hajó védelmi tervének részleteit), figyelembe véve az ISPS-szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

2.2

Az e fejezet alkalmazási körébe tartozó valamennyi hajó, amely egy másik szerződő kormány kikötőjébe kíván behajózni, e kormány kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselőjének felszólítására átadja a 2.1. bekezdésben felsorolt információkat. A parancsnok megtagadhatja ilyen információk szolgáltatását annak tudomásulvételével, hogy az a kikötőbe való behajózás megtagadását eredményezheti.

2.3

A hajónak nyilvántartást kell vezetnie a 2.1. bekezdésben szereplő információkról az utolsó tíz felkeresett kikötőlétesítményre vonatkozóan.

2.4

Ha a 2.1. bekezdésben szereplő információk kézhezvételét követően annak a szerződő kormánynak a kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői, amelynek a kikötőjébe a hajó befutni szándékozik, alapos okkal gondolják, hogy a hajó nem tartja be e fejezetnek vagy az ISPS-szabályzat A. részének az előírásait, a tisztviselők megkísérelnek kommunikációt kialakítani a hajóval, valamint a hajó és a szakhatóság között az előírások be nem tartásának kijavítása céljából. Ha ez a kommunikáció nem eredményezi a helyzet kijavítását, vagy a tisztviselőknek egyéb alapos oka van azt gondolni, hogy a hajó nem tartja be e fejezetnek vagy az ISPS-szabályzat A. részének az előírásait, a tisztviselők a hajóra vonatkozóan lépéseket tehetne a 2.5. bekezdésben előírtak szerint. Valamennyi megtett lépésnek arányosnak kell lennie, figyelembe véve az ISPS-szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

2.5

Ezek a lépések a következők:

.1 a be nem tartás kijavításának megkövetelése;

.2 annak megkövetelése, hogy a hajó az érintett szerződő kormány parti tengerének vagy belvizeinek egy pontosan megjelölt helyére hajózzon;

.3 a hajó átvizsgálása, ha a hajó annak a szerződő kormánynak a parti tengerén tartózkodik, amelyiknek a kikötőjébe befutni szándékozik; vagy

.4 a kikötőbe való befutás megtagadása.

3 Kiegészítő rendelkezések

3.1

Abban az esetben, ha

.1 az 1.3. bekezdésben említett kevésbé súlyos közigazgatási vagy javító intézkedéstől eltérő ellenőrző intézkedést rendeltek el; vagy

.2 valamely, a 2.5. bekezdés szerinti lépésre került sor, a szerződő kormány kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselője haladéktalanul írásban értesíti erről a szakhatóságot, megadva, hogy milyen ellenőrző intézkedéseket rendeltek el vagy milyen egyéb lépéseket tettek, és milyen indokok alapján. Ha ilyen ellenőrző intézkedések elrendelésére vagy ilyen lépések megtételére került sor, az ellenőrző intézkedéseket vagy lépéseket elrendelő szerződő kormánynak azt az elismert védelmi szervezetet is értesítenie kell, amely az érintett hajóra vonatkozó tanúsítványt kiállította, valamint a szervezetet is.

3.2

Ha a kikötőbe való behajózást megtagadták, vagy a hajót kiutasították a kikötőből, a kikötő szerinti illetékes állam hatóságainak közölniük kell a megfelelő tényeket a legközelebbi felkereshető kikötő - ha ez ismert - szerinti illetékes állam hatóságaival, valamint minden más megfelelő parti állammal, figyelembe véve a szervezet által kidolgozandó iránymutatásokat. Biztosítani kell az ilyen értesítések bizalmas jellegét és biztonságát.

3.3

A kikötőbe való behajózásnak a 2.4. és 2.5. bekezdés szerinti megtagadását vagy a kikötőből való, az 1.1-1.3. bekezdés szerinti kiutasítást csak olyan esetekben lehet elrendelni, ha a szerződő kormány kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői alapos okkal feltételezik, hogy a hajó azonnali veszélyt jelent személyek, hajók vagy egyéb anyagi javak biztonságára vonatkozóan, és e veszély elhárítására nincsen más alkalmas mód.

3.4

Az 1.3. bekezdésben említett ellenőrző intézkedéseket és a 2.5. bekezdésben említett lépéseket e szabály alapján csak addig lehet elrendelni, amíg az előírásoknak az ellenőrző intézkedésekre, illetve lépésekre okot adó be nem tartásának kijavítása a szakhatóság megelégedésére nem történt meg, figyelembe véve a hajó vagy a szakhatóság által javasolt esetleges intézkedéseket.

3.5

Amikor a szerződő kormányok az 1. bekezdés szerinti ellenőrzéseket hajtanak végre vagy a 2. bekezdés szerinti lépéseket tesznek:

.1 minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni a hajó indokolatlan visszatartásának vagy feltartóztatásának elkerülése érdekében. Ha egy hajót indokolatlanul tartanak vissza vagy késleltetnek, az az elszenvedett veszteségért vagy kárért kártérítésre jogosult; és

.2 nem szabad megakadályozni a hajóra lépést, ha az vészhelyzeti vagy humanitárius okokból, illetve védelmi célokból szükséges.

10. szabály Kikötőlétesítményekre vonatkozó előírások

1 A kikötőlétesítményeknek meg kell felelniük e fejezet és az ISPS-szabályzat A. része vonatkozó előírásainak, figyelembe véve az ISPS-szabályzat B. részében található útmutatást.

2 Azoknak a szerződő kormányoknak, amelyek felségterületén e szabály alkalmazási körébe tartozó kikötőlétesítmény(ek) van(nak), biztosítaniuk kell a következőket:

.1 a kikötőlétesítmények védelmi felméréseinek az ISPS-szabályzat A. részének rendelkezéseivel összhangban történő végrehajtása, felülvizsgálata és jóváhagyása; és

.2 a kikötőlétesítmények védelmi terveinek az ISPS-szabályzat A. részének rendelkezéseivel összhangban történő elkészítése, felülvizsgálata, jóváhagyása és megvalósítása.

3 A szerződő kormányoknak ki kell jelölniük és közölniük kell azokat az intézkedéseket, amelyeket a kikötőlétesítmények védelmi tervében a különböző védelmi szintekre vonatkozóan szerepeltetni kell, akkor is, ha védelmi nyilatkozat benyújtása követelmény.

11. szabály Alternatív védelmi megállapodások

1 A szerződő kormányok e fejezetnek és az ISPS-szabályzat A. részének a végrehajtása során két- vagy többoldalú írásos megállapodásokat köthetnek más szerződő kormányokkal a felségterületükön lévő kikötőlétesítmények közötti rögzített útvonalakon zajló nemzetközi utakra vonatkozó alternatív védelmi intézkedésekről.

2 Az ilyen megállapodások egyike sem veszélyeztetheti a megállapodás hatálya alá nem tartozó más hajók vagy kikötőlétesítmények védelmi szintjét.

3 Az ilyen megállapodás hatálya alá tartozó hajók a megállapodás hatálya alá nem tartozó hajókkal nem folytathatnak hajók közötti tevékenységeket.

4 Ezeket a megállapodásokat bizonyos időközönként felül kell vizsgálni, figyelembe véve az így szerzett tapasztalatokat, valamint azokat az esetleges változásokat, amelyek a megállapodás hatálya alá tartozó hajók, kikötőlétesítmények vagy tengeri útvonalak egyedi körülményeiben és felmért védelmi fenyegetettségében bekövetkeztek.

12. szabály Egyenértékű védelmi intézkedések

1 A szakhatóságok a lobogójuk viselésére jogosult hajók vagy hajócsoportok számára megengedhetik, hogy más, de az e fejezetben vagy az ISPS-szabályzat A. részében előírt intézkedésekkel egyenértékű védelmi intézkedéseket alkalmazzanak, feltéve hogy ezek legalább olyan hatékonyak, mint az e fejezetben vagy az ISPS-szabályzat A. részében előírtak. Az ilyen védelmi intézkedéseket engedélyező szakhatóságnak kell ezek részleteit a szervezettel közölni.

2 Ennek a fejezetnek és az ISPS-szabályzat A. részének a végrehajtása során a szerződő kormányok a felségterületükön található adott kikötőlétesítmény vagy kikötőlétesítmények egy csoportja számára - amennyiben az(ok) nem tartozik/tartoznak a 11. szabály alapján megkötött valamely megállapodás hatálya alá - megengedhetik, hogy más, de az e fejezetben vagy az ISPS-szabályzat A. részében előírt intézkedésekkel egyenértékű védelmi intézkedéseket alkalmazzanak, feltéve hogy ezek a védelmi intézkedések legalább olyan hatékonyak, mint az e fejezetben vagy az ISPS-szabályzat A. részében előírtak. Az ilyen védelmi intézkedéseket engedélyező szerződő kormánynak kell ezek részleteit a szervezettel közölni.

13. szabály Információk közlése

1

A szerződő kormányok legkésőbb 2004. július 1-jén közlik a szervezettel, valamint a társaságok és hajók számára tájékoztatás céljából rendelkezésre bocsátják a következőket:

.1 a hajók és kikötőlétesítmények védelmi biztonságáért felelős nemzeti hatóságuk/hatóságaik neve és kapcsolattartási adatai;

.2 azok a felségterületükön lévő helyek, amelyekre kikötőlétesítmények jóváhagyott védelmi tervei vonatkoznak;

.3 azoknak a neve és kapcsolattartási adatai, akiket kijelöltek, hogy mindenkor rendelkezésre álljanak a 6.2.1. szabályban említett, a hajókról a szárazföldre érkező védelmi vészjelzések fogadására és az ezek alapján történő cselekvésre;

.4 azoknak a neve és kapcsolattartási adatai, akiket kijelöltek, hogy mindenkor rendelkezésre álljanak a 9.3.1. szabályban említett ellenőrző és megfelelőségi intézkedéseket végrehajtó szerződő kormányok közleményeinek fogadására és az ezek alapján történő cselekvésre; és

.5 azoknak a neve és kapcsolattartási adatai, akiket kijelöltek, hogy mindenkor rendelkezésre álljanak a 7.2. szabályban említett tanácsoknak és támogatásnak a hajók számára történő nyújtására, és akiknek a hajók esetleges védelmi aggályaikat jelenthetik; ezt követően ezeket az információkat folyamatosan frissíteni kell, amennyiben és amikor azokban változás következik be. A szervezetnek ezeket az adatokat továbbítania kell a többi szerződő kormány számára azok tisztviselőinek a tájékoztatása céljából.

2

A szerződő kormányok legkésőbb 2004. július 1-jéig közlik a szervezettel azoknak az elismert védelmi szervezeteknek a nevét és kapcsolattartási adatait, amelyeknek felhatalmazást adtak, hogy nevükben eljárjanak, megadva egyúttal azokat a különleges hatásköröket és feltételeket, amelyekre és amelyek szerint ezek a szervezetek a felhatalmazást kapták. Ezeket az információkat folyamatosan frissíteni kell, amennyiben és amikor azokban változás következik be. A szervezetnek ezeket az adatokat továbbítania kell a többi szerződő kormány számára azok tisztviselőinek a tájékoztatása céljából.

3

A szerződő kormányok legkésőbb 2004. július 1-jéig közlik a szervezettel a felségterületükön található kikötőlétesítményekre vonatkozó jóváhagyott védelmi terveket tartalmazó jegyzéket, felsorolva a kikötőlétesítmények egyes jóváhagyott védelmi tervei alkalmazási körébe tartozó helyeket, a tervek jóváhagyásának dátumával együtt, és ezt követően a szerződő kormányok közlik továbbá, ha az alábbi változások bármelyike bekövetkezik:

.1 változtatást kell bevezetni vagy vezettek be a kikötőlétesítmények jóváhagyott védelmi terveinek alkalmazási körébe tartozó helyekre vonatkozóan. Ilyen esetekben a közlendő információkban meg kell jelölni a terv alkalmazási körébe tartozó hely(ek)re vonatkozó változásokat, valamint azt a dátumot, melyen az ilyen változásokat be kell vezetni vagy azokat végrehajtották;

.2 a szervezetnek leadott jegyzéken korábban szereplő, kikötőlétesítményre vonatkozó jóváhagyott védelmi tervet vissza kell vonni vagy visszavonták. Ilyen esetekben a közlendő információkban meg kell jelölni, mikortól fog hatályba lépni a visszavonás, vagy mikor hajtották azt végre. Ilyen esetekben a szervezetet a lehető leghamarabb értesíteni kell; és

.3 a kikötőlétesítmények jóváhagyott védelmi terveinek jegyzékéhez kiegészítéseket kell fűzni. Ilyen esetekben a közlendő információkban meg kell jelölni a terv alkalmazási körébe tartozó hely(ek)et és a jóváhagyás dátumát.

4

A szerződő kormányok 2004. július 1. után ötévente megküldik a szervezetnek a felségterületükön található kikötőlétesítményekre vonatkozó jóváhagyott védelmi terveket tartalmazó, felülvizsgált és frissített jegyzéket, amelyen szerepelnek az egyes kikötőlétesítmények jóváhagyott védelmi terveinek alkalmazási körébe tartozó helyek, a tervek jóváhagyásának dátumával (és módosításai jóváhagyásának dátumaival) együtt. E jegyzék a 3. bekezdés szerint a előző öt évben a szervezettel közölt összes adat helyébe lép.

5

A szerződő kormányoknak információkat kell közölniük a szervezettel arra vonatkozóan, hogy a 11. szabály szerint megállapodást kötöttek. A közölt információnak a következőket kell tartalmaznia:

.1 a megállapodást megkötő szerződő kormányok neve;

.2 a megállapodás hatálya alá tartozó kikötőlétesítmények és rögzített útvonalak;

.3 a megállapodás felülvizsgálatának gyakorisága;

.4 a megállapodás hatálybalépésének dátuma; és

.5 a más szerződő kormányokkal folytatott bármely konzultációra vonatkozó információ;

és ezt követően a lehető leghamarabb kell tájékoztatniuk a szervezetet, ha a megállapodást módosították vagy az megszűnt.

6

Bármely szerződő kormánynak, amely a 12. szabály rendelkezései szerint engedélyezi egyenértékű védelmi intézkedések alkalmazását a lobogója alatt hajózni jogosult hajók vagy a felségterületén lévő kikötőlétesítmények vonatkozásában, közölnie kell annak részleteit a szervezettel.

7

A szervezetnek a 3. bekezdés szerint vele közölt információkat kérésre más szerződő kormányok rendelkezésére kell bocsátania."

II. MELLÉKLET

"A HAJÓK ÉS KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNYEK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ NEMZETKÖZI SZABÁLYZAT

PREAMBULUM

1. A tengeri védelmi biztonságról 2002. december 12-én Londonban megtartott diplomáciai konferencia a tengeri védelmi biztonság fokozása céljából elfogadta az Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény új rendelkezéseit és ezt a szabályzatot. Ezek az új előírások alkotják azt a nemzetközi keretet, amely révén a hajók és a kikötőlétesítmények képesek együttműködni a tengeri szállítási ágazat védelmét fenyegető cselekmények felderítése és megakadályozása érdekében.

2. A 2001. szeptember 11-i tragikus eseményeket követően 2001 novemberében a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: a szervezet) közgyűlésének huszonkettedik ülésén egyhangú megállapodás született a hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó új intézkedések kidolgozásáról, melyeket az 1974. évi Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény szerződő kormányainak 2002. decemberi konferenciája (mely a tengeri védelmi biztonságról szóló diplomáciai konferencia néven ismert) elé terjesztettek elfogadásra. A Tengerészeti Biztonsági Bizottságot (MSC) bízták meg, hogy a tagállamok, a kormányközi szervezetek és a szervezet mellett működő tanácsadói státusszal rendelkező nem kormányzati szervezetek javaslatai alapján készítse elő a diplomáciai konferenciát.

3. Az MSC a szintén 2001 novemberében megtartott, első rendkívüli ülésén létrehozta az MSC Ülésközi Tengeri Védelmi Munkacsoportját (MSC Intersessional Working Group on Maritime Security) a megfelelő védelmi intézkedések kidolgozásának és elfogadásának meggyorsítása céljából. Az MSC Ülésközi Tengeri Védelmi Munkacsoportjának első ülését 2002 februárjában tartották, és megbeszéléseinek eredményét 2002 májusában az MSC hetvenötödik ülésének jelentették és azon megvitatták, továbbá ad hoc munkacsoportot hoztak létre a benyújtott javaslatok kidolgozásának folytatására. Az MSC hetvenötödik ülése megvitatta ezen ad hoc munkacsoport jelentését, és azt ajánlotta, hogy az MSC Ülésközi Munkacsoportja 2002 szeptemberében üljön össze a munka folytatása céljából. Az MSC hetvenhatodik ülése megvitatta a MSC Ülésközi Munkacsoport 2002. szeptemberi ülésének eredményeit, valamint a bizottság hetvenhatodik ülésszakával együtt 2002 decemberében, közvetlenül a diplomáciai konferenciát megelőzően tartott MSC Munkacsoport által végzett további munkát, és megállapodott a diplomáciai konferencián való megvitatásra javasolt szövegek végleges változatában.

4. A diplomáciai konferencia (2002. december 9-13.) ezenkívül módosításokat fogadott el az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS 74) érvényben lévő rendelkezéseihez az automatikus azonosító rendszerek beépítésére vonatkozó előírás végrehajtásának felgyorsítása érdekében, valamint új szabályokat fogadott el a SOLAS 74 XI-1. fejezetéhez, a hajóazonosítási szám feltüntetésére és a folyamatos törzsadat-nyilvántartás vezetésére vonatkozóan. A diplomáciai konferencia számos konferenciai állásfoglalást is elfogadott, többek közt ennek a szabályzatnak a végrehajtásáról és felülvizsgálatáról, a műszaki együttműködésről, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és a Vámigazgatások Világszervezetével folytatandó együttműködésről. Elismerték, hogy e két szervezet munkájának befejeződését követően szükségessé válhat a tengeri védelmi biztonságra vonatkozó egyes új rendelkezések felülvizsgálata és módosítása.

5. A SOLAS 74 XI-2. fejezetének és e szabályzatnak a rendelkezéseit hajókra és kikötőlétesítmények kell alkalmazni. A SOLAS 74 kikötőlétesítményekre történő kiterjesztésére vonatkozó megállapodás azon alapul, hogy a SOLAS 74 teszi lehetővé a szükséges védelmi intézkedés rövid időn belüli hatálybalépése és hatályosulása biztosításának a leggyorsabb módját. Megállapodás született azonban arról is, hogy a kikötőlétesítményekkel kapcsolatos rendelkezések csak a kikötő/hajó kapcsolatra vonatkozzanak. A kikötői területek védelmének szélesebb területet érintő kérdése a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet további közös munkájának tárgyát képezi. Megállapodás született arról is, hogy a rendelkezések ne terjedjenek ki a támadásokra adott konkrét válaszokra, és az ilyen támadások után szükséges esetleges mentesítő tevékenységekre.

6. Az új rendelkezések szövegezésénél gondot fordítottak arra, hogy azoknak a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló, módosított 1978. évi nemzetközi egyezmény rendelkezéseivel, a Biztonságos Üzemeltetés Nemzetközi Szabályzatával (ISM-szabályzat), valamint a szemlézés és tanúsítás harmonizált rendszerével való összeegyeztethetősége biztosított legyen.

7. A rendelkezések jelentős változást tükröznek a nemzetközi tengerészeti iparágaknak a tengeri szállítási ágazat védelmének kérdésére vonatkozó szemléletében. Felismerték, hogy e rendelkezések egyes szerződő kormányokra jelentős többletterheket róhatnak. Teljes mértékben elismerték annak fontosságát, hogy a szerződő kormányokat a rendelkezések végrehajtásában műszaki együttműködéssel támogassák.

8. A rendelkezések végrehajtása folyamatos és hatékony együttműködést és egyetértést tesz szükségessé a hajókkal és kikötőlétesítményekkel kapcsolatban álló vagy ezeket használó valamennyi személy között, beleértve a hajók személyzetét, a kikötői személyzetet, az utasokat, a rakományokkal foglalkozókat, a hajók és kikötők üzemeltetőit, valamint a nemzeti és helyi hatóságok védelmi biztonságért felelős tisztviselőit. A meglevő gyakorlatokat és eljárásokat felül kell vizsgálni és meg kell változtatni, ha nem biztosítanak megfelelő védelmi szintet. A fokozott tengeri védelmi biztonság érdekében a hajózási és a kikötői iparágaknak, valamint a nemzeti és helyi hatóságoknak további kötelezettségeket kell vállalniuk.

9. Az e szabályzat B. részében adott útmutatást figyelembe kell venni a SOLAS 74 XI-2. fejezetében és az e szabályzat A. részében meghatározott védelmi rendelkezések végrehajtásánál. Az azonban elismert, hogy az útmutatások alkalmazásának mértéke a kikötőlétesítmény és a hajó jellegétől, annak rendeltetésétől és/vagy rakományától függően változhat.

10. E szabályzat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető vagy alkalmazható a nemzetközi jogi okmányokban rögzített alapvető jogokkal és szabadságokkal össze nem egyeztethető módon, különös tekintettel a tengerészet területén dolgozókra és a menekültekre vonatkozókra, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkajogi alapelvekről és alapjogokról szóló nyilatkozatát, valamint a tengerészeti és kikötői dolgozókra vonatkozó nemzetközi normákat.

11. Elismerve, hogy a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló, módosított 1965. évi egyezmény előírja, hogy a legénység külföldi tagjai számára a hatóságoknak engedélyezniük kell a partra lépést, amíg a hajó, amellyel érkeztek, a kikötőben áll, feltéve hogy a hajó érkezésére vonatkozóan előírt alakiságok teljesültek, és a hatóságoknak közegészségügyi, közbiztonsági vagy közrendvédelmi okokból nincs okuk a partraszállás engedélyezésének megtagadására, a szerződő kormányoknak a hajók és kikötőlétesítmények védelmi terveinek jóváhagyásakor kellő módon figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a hajó személyzete a hajón él és dolgozik, és szüksége van a partra lépésre és a parton lévő, tengerészek számára szolgáló jóléti intézmények igénybevételére, beleértve az egészségügyi ellátást is.

A. RÉSZ

KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOK AZ ÉLETBIZTONSÁG A TENGEREN TÁRGYÚ, MÓDOSÍTOTT 1974. ÉVI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY MELLÉKLETE XI-2. FEJEZETÉNEK RENDELKEZÉSEIRE VONATKOZÓAN

1 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1.1 Bevezetés

A Hajók és kikötőlétesítmények védelmére vonatkozó nemzetközi szabályzatnak ez a része olyan kötelező rendelkezéseket tartalmaz, amelyekre az Életbiztonság a tengeren tárgyú, módosított 1974. évi nemzetközi egyezmény XI-2. fejezete hivatkozik.

1.2 Célok

E szabályzat céljai a következők:

.1 nemzetközi keret létrehozása egyrészt a szerződő kormányok, kormányzati szervek és helyi közigazgatások, másrészt a hajózási és kikötői iparágak közötti együttműködéshez, amely a nemzetközi kereskedelemben használatos hajókat és kikötőlétesítményeket érintő védelmi fenyegetések felderítésére és a védelmi események megelőzésére szolgáló intézkedések megtételére irányul;

.2 a szerződő kormányok, kormányzati szervek és helyi közigazgatások, valamint a hajózási és kikötői iparágak vonatkozó szerepének és feladatainak meghatározása nemzeti és nemzetközi szinten, a tengeri védelmi biztonság biztosítása érdekében;

.3 a védelmi biztonsággal kapcsolatos információk korai és hatékony összegyűjtésének és cseréjének biztosítása;

.4 módszer előírása a védelmi felmérésekhez, hogy tervek és eljárások álljanak rendelkezésre a változó védelmi szintekre való reagáláshoz; és

.5 a megfelelő és arányos tengeri védelmi intézkedések rendelkezésre állásába vetett bizalom biztosítása.

1.3 Funkcionális előírások

Céljainak elérése érdekében ez a szabályzat számos funkcionális előírást tartalmaz. Ezek - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakra terjednek ki:

.1 információ gyűjtése és értékelése a védelmi fenyegetéseket illetően, és ezen információk cseréje a megfelelő szerződő kormányokkal;

.2 a hajók és kikötőlétesítmények hírforgalmát rögzítő jegyzőkönyvek vezetésének követelménye;

.3 a hajókra és kikötőlétesítményekbe, valamint az azok korlátozás alá tartozó területeire való jogosulatlan belépés megakadályozása;

.4 meg nem engedett fegyverek, gyújtóeszközök vagy robbanóanyagok hajókra vagy kikötőlétesítményekbe való vitelének megakadályozása;

.5 riasztás adására szolgáló eszközök biztosítása, védelmi fenyegetésekre vagy védelmi eseményekre való reagálás céljából;

.6 hajók és kikötőlétesítmények védelmi felmérésen alapuló védelmi tervei készítésének követelménye; és

.7 továbbképzések, oktatások és gyakorlatok tartásának követelménye a védelmi tervek és eljárások ismeretének biztosítása érdekében.

2 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában e rész alkalmazásában:

.1 »egyezmény«: az Életbiztonság a tengeren tárgyú, módosított 1974. évi nemzetközi egyezmény;

.2 »szabály«: az Egyezmény valamely szabálya;

.3 »fejezet«: az Egyezmény valamely fejezete;

.4 »a hajó védelmi terve«: a fedélzeten lévő személyeket, a rakományt, a rakomány szállítására szolgáló egységeket, a hajó készleteit, illetve magát a hajót adott védelmi esemény veszélyei ellen megvédeni hivatott intézkedések hajó fedélzetén történő alkalmazásának biztosítása érdekében kidolgozott terv;

.5 »a kikötőlétesítmény védelmi terve«: a kikötőlétesítményt, valamint a kikötőlétesítményben lévő hajókat, személyeket, rakományt, rakomány szállítására szolgáló egységeket, hajókészleteket adott védelmi esemény veszélyei ellen megvédeni hivatott intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében kidolgozott terv;

.6 »a hajó védelmi tisztje«: a fedélzeten tartózkodó és a parancsnoknak elszámolási kötelezettséggel tartozó olyan személy, akit a társaság a hajó védelméért felelősként nevezett ki, beleértve a hajó védelmi tervének végrehajtását és kezelését, valamint a társaság védelmi tisztjével és a kikötőlétesítmény védelmi tisztjeivel való kapcsolattartást;

.7 »a társaság védelmi tisztje«: a társaság által a hajó védelmi felmérése elvégzésének és a hajó védelmi terve kidolgozásának, jóváhagyásra való benyújtásának, és azt követő végrehajtásának és kezelésének, valamint a kikötőlétesítmény védelmi tisztjével és a hajó védelmi tisztjével való kapcsolattartásnak a biztosítására kijelölt személy;

.8 »a kikötőlétesítmény védelmi tisztje«: a kikötőlétesítmény védelmi tervének kidolgozása, végrehajtása, felülvizsgálata és kezelése, valamint a hajó védelmi tisztjével és a társasági védelmi tiszttel való kapcsolattartás tekintetében felelősként kijelölt személy;

.9 »1. védelmi szint«: az a fokozat, amelynél megfelelő minimális védelmi intézkedéseket kell mindenkor fenntartani;

.10 »2. védelmi szint«: az a fokozat, amelynél valamely védelmi esemény fokozott veszélye miatt bizonyos ideig megfelelő kiegészítő védelmi intézkedéseket kell fenntartani;

.11 »3. védelmi szint«: az a fokozat, amelynél korlátozott időtartamra további egyedi védelmi intézkedéseket kell fenntartani, ha egy védelmi esemény valószínű vagy közvetlen bekövetkezése fenyeget, bár annak célpontja esetleg nem azonosítható;

2.2 »hajó«: e szabályzat alkalmazásában a XI-2/1. szabály szerinti mozgó tengeri fúróegységeket és a nagysebességű vízi járműveket is magában foglalja;

2.3 »szerződő kormány«: valamely kikötőlétesítményre történő hivatkozással kapcsolatban a 14-18. szakasz alkalmazásában a kijelölt hatóságra való hivatkozást is magában foglalja.

2.4 Az e fejezetben meg nem határozott kifejezések jelentése megegyezik az I. és a XI-2. fejezetben hozzájuk rendelt jelentéssel.

3 ALKALMAZÁS

3.1

Ezt a szabályzatot a következőkre kell alkalmazni:

.1 nemzetközi utakat lebonyolító alábbi hajótípusok:

.1 személyhajók, a nagysebességű utasszállító vízi járműveket is beleértve;

.2 500 bruttó űrtartalmú vagy annál nagyobb teherhajók, a nagysebességű vízi járműveket is beleértve;

.3 mozgó tengeri fúróegységek; és

.2 a nemzetközi utakat lebonyolító fenti hajókat kiszolgáló kikötőlétesítmények.

3.2 A 3.1.2. szakasz rendelkezéseitől eltérően a szerződő kormányok határoznak arról, hogy milyen mértékben alkalmazzák a szabályzat e részét a felségterületükön lévő olyan kikötőlétesítményekre, amelyeknek - bár azokat elsődlegesen olyan hajók használják, amelyek nemzetközi utakban nem vesznek részt - esetenként nemzetközi utakról érkező vagy azokra induló hajókat kell kiszolgálniuk.

3.2.1

A szerződő kormányoknak a 3.2. szakasz szerinti határozataikat a kikötőlétesítménynek a szabályzat e részével összhangban végzett védelmi felmérése alapján kell meghozniuk.

3.2.2

A szerződő kormányok 3.2. szakasz szerinti határozatainak egyike sem veszélyeztetheti a szabályzat XI-2. fejezete, illetve e része révén elérendő védelmi szintet.

3.3

Ez a szabályzat nem vonatkozik hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, illetve a szerződő kormányokhoz tartozó vagy általuk üzemeltetett olyan hajókra, amelyek csak kormányzati, nem kereskedelmi célra használatosak.

3.4

E rész 5-13. és 19. szakaszát a XI-2/4. szabályban meghatározott társaságokra és hajókra kell alkalmazni.

3.5

E rész 5. és 14-18. szakaszát a XI-2/10. szabályban meghatározott kikötőlétesítményekre kell alkalmazni.

3.6

E szabályzat egyetlen rendelkezése sem sérti az államok nemzetközi jog szerinti jogait és kötelezettségeit.

4 A SZERZŐDŐ KORMÁNYOK HATÁSKÖRE

4.1 A XI-2/3. és a XI-2/7. szabály rendelkezéseire is figyelemmel a szerződő kormányoknak védelmi szinteket kell megállapítaniuk, és útmutatásokat kell adniuk a védelmi események elleni védekezéshez. A magasabb védelmi szintek a védelmi események bekövetkezésének nagyobb valószínűségét jelzik. A megfelelő védelmi szint megállapításánál a következő tényezőket kell mérlegelni:

.1 a fenyegetésről szóló információk hihetőségének mértéke;

.2 a fenyegetésről szóló információk hitelességének mértéke;

.3 a fenyegetésről szóló információk pontosságának és időbeli közelségének mértéke;

.4 a védelmi esemény lehetséges következményei.

4.2 A szerződő kormányok a 3. veszélyességi szint megállapításakor az esetleg érintett hajóknak és kikötőlétesítményeknek szükség szerint megfelelő utasításokat adnak, és rendelkezésükre bocsátják a védelmi biztonsággal kapcsolatos információkat.

4.3 A szerződő kormányok a XI-2. fejezet és a szabályzat e része szerinti, védelmi feladataik bizonyos részét átruházhatják egy elismert védelmi szervezetre, az alábbiak kivételével:

.1 az alkalmazandó védelmi szint megállapítása;

.2 a kikötőlétesítmények védelmi felmérésének és a jóváhagyott felmérések későbbi módosításainak a jóváhagyása;

.3 annak meghatározása, hogy mely kikötőlétesítmények számára kötelező a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének kijelölése;

.4 a kikötőlétesítmények védelmi terveinek és a jóváhagyott tervek későbbi módosításainak a jóváhagyása;

.5 a XI-2/9. szabálynak megfelelő ellenőrző és megfelelőségi intézkedések gyakorlása; és

.6 a védelmi nyilatkozatokra vonatkozó követelmények megállapítása.

4.4 A szerződő kormányok az általuk megfelelőnek tartott mértékben ellenőrzik a saját maguk által, vagy hajók esetében a nevükben a hajók illetve a kikötőlétesítmények tekintetében jóváhagyott védelmi terveknek, illetve e tervek módosításainak hatékonyságát.

5. VÉDELMI NYILATKOZAT

5.1 A szerződő kormányok a kikötő/hajó kapcsolat, illetve a hajók közötti tevékenység által a személyekre, anyagi javakra és a környezetre kifejtett kockázatok felmérése révén határozzák meg, mikor van szükség védelmi nyilatkozatra.

5.2 Egy hajó akkor kérheti védelmi nyilatkozat kitöltését, ha:

.1 a hajó magasabb védelmi szinten üzemel, mint a vele kapcsolatba kerülő kikötőlétesítmény, illetve hajó;

.2 a szerződő kormányok között a védelmi nyilatkozatra vonatkozóan megállapodás áll fenn, amely bizonyos nemzetközi utakra vagy ilyen úton lévő egyes hajókra vonatkozik;

.3 olyan védelmi fenyegetésre vagy védelmi eseményre került sor, amelynek a hajó, illetve a kikötőlétesítmény részese volt;

.4 a hajó olyan kikötőben tartózkodik, amely a kikötőlétesítmény tekintetében nem köteles jóváhagyott védelmi tervvel rendelkezni és azt végrehajtani; vagy

.5 a hajó olyan másik hajóval folytat hajók közötti tevékenységeket, amely nem köteles jóváhagyott védelmi tervvel rendelkezni és azt végrehajtani.

5.3 Az e szakasz szerinti, védelmi nyilatkozat kitöltése iránti kérelmeket az érintett kikötőlétesítménynek vagy az érintett hajónak vissza kell igazolnia.

5.4 A védelmi nyilatkozatot az alábbiak töltik ki:

.1 az érintett hajó(k) nevében a parancsnok vagy a hajó védelmi tisztje; és megfelelő esetben

.2 a kikötőlétesítmény nevében a kikötőlétesítmény védelmi tisztje vagy - ha a szerződő kormány másképpen határoz - a parti védelmi biztonságért felelős bármely más szerv.

5.5 A védelmi nyilatkozatnak jeleznie kell azokat a védelmi előírásokat, amelyeket az adott kikötőlétesítmény és az adott hajó(k) között meg lehet osztani, és megadja az egyes feladatköröket.

5.6 A szerződő kormányok - szem előtt tartva a XI-2/9.2.3. szabály rendelkezéseit - meghatározzák azt a minimális időtartamot, ameddig a felségterületükön lévő kikötőlétesítményeknek meg kell őrizniük a védelmi nyilatkozatokat.

5.7 A szakhatóságok - szem előtt tartva a XI-2/9.2.3. szabály rendelkezéseit - meghatározzák azt a minimális időtartamot, ameddig a lobogójuk alatt hajózni jogosult hajóknak meg kell őrizniük a védelmi nyilatkozatokat.

6 A TÁRSASÁG KÖTELEZETTSÉGEI

6.1 A társaság biztosítja, hogy a hajó védelmi tervében egyértelmű kijelentés szerepeljen, amely hangsúlyozza a parancsnok hatósági jogkörét. A társaság a hajó védelmi tervében megállapítja, hogy a parancsnok elsődleges joga és felelőssége, hogy a hajózás biztonságát és védelmét illetően döntéseket hozzon, és szükség esetén a társaság vagy bármelyik szerződő kormány segítségét kérje.

6.2 A társaságnak biztosítania kell, hogy a társaság védelmi tisztje, a parancsnok és a hajó védelmi tisztje megkapja a szükséges támogatást, hogy eleget tehessen XI-2. fejezetben és a szabályzat e részében szereplő kötelezettségeinek és feladatainak.

7. A HAJÓ VÉDELME

7.1

A hajók kötelesek a szerződő kormányok által az alábbiak szerint megállapított védelmi szinteken végezni tevékenységüket.

7.2

Az 1. védelmi szint esetén megfelelő intézkedések útján az alábbi tevékenységeket kell elvégezni minden hajón - figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást - a védelmi események felismerése és megelőző intézkedések megtétele céljából:

.1 a hajó védelmével kapcsolatos valamennyi feladat teljesítésének biztosítása;

.2 a hajóra lépés ellenőrzése;

.3 személyek és csomagjaik fedélzetre kerülésének ellenőrzése;

.4 a korlátozás alá tartozó területek megfigyelése annak biztosítása érdekében, hogy oda csak arra jogosult személyek léphessenek be;

.5 a fedélzeti és a hajót körülvevő területek megfigyelése;

.6 a rakomány és a hajókészletek kezelésének felügyelete;

.7 a védelmi biztonsággal kapcsolatos kommunikációs berendezések azonnali rendelkezésre állásának biztosítása.

7.3

A 2. védelmi szint esetén a 7.2. szakaszban leírt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan végre kell hajtani a hajó védelmi tervében szereplő kiegészítő védintézkedéseket, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

7.4

A 3. védelmi szint esetén a 7.2. szakaszban leírt tevékenységek mindegyikére vonatkozóan végre kell hajtani a hajó védelmi tervében szereplő további különleges védintézkedéseket, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

7.5

Ha a szakhatóság 2. vagy 3. védelmi szintet állapít meg, a hajónak vissza kell igazolnia a veszélyességi szint megváltozásáról szóló utasítások átvételét.

7.6

Olyan szerződő kormány felségterületén található kikötőbe történő behajózás vagy ott-tartózkodás előtt, amely 2. vagy 3. védelmi szintet állapított meg, a hajónak vissza kell igazolnia, hogy megkapta az erről szóló értesítést, továbbá meg kell erősítenie a kikötőlétesítmény védelmi tisztje részére a hajó védelmi tervében szereplő, továbbá 3. védelmi szint esetén a 3. védelmi szintet megállapító szerződő kormány által adott utasításokban szereplő megfelelő intézkedések és eljárások végrehajtásának megkezdését. A hajó jelentést tesz a végrehajtás során felmerülő bármely nehézségről. Ilyen esetekben a kikötőlétesítmény védelmi tisztje és a hajó védelmi tisztje kapcsolatba lép egymással és koordinálja a megfelelő intézkedéseket.

7.7 Ha a szakhatóság előírja egy hajó számára, hogy magasabb védelmi szintet alkalmazzon, vagy arra eleve magasabb védelmi szint érvényes, mint arra a kikötőre, amelybe befutni szándékozik vagy amelyben tartózkodik, a hajó azonnal értesíti erről a helyzetről annak a szerződő kormánynak a kijelölt hatóságát, amelynek felségterületén az érintett kikötőlétesítmény található, valamint a kikötőlétesítmény védelmi tisztjét.

7.7.1

Ilyen esetekben a hajó védelmi tisztje és a kikötőlétesítmény védelmi tisztje kapcsolatba lép egymással és, ha szükséges, koordinálja a megfelelő intézkedéseket.

7.8

Amikor valamely szakhatóság a lobogója alatt hajózni jogosult hajók számára előírja, hogy egy másik szerződő kormány kikötőjében a 2. vagy 3. védelmi szintet alkalmazzák, a szakhatóságnak erről haladéktalanul értesítenie kell a fenti a szerződő kormányt.

7.9 Amikor a szerződő kormányok védelmi szintet állapítanak meg és biztosítják, hogy a védelmi szintre vonatkozó információkról tudomást szerezzenek a parti tengerükön tartózkodó vagy az oda való belépés szándékát már jelzett hajók, az érintett hajókat figyelmeztetni kell, hogy legyenek éberek és haladéktalanul jelentsék a szakhatóságuknak és a közeli parti államoknak a területen a tengerészeti védelmet esetleg befolyásoló és tudomásukra jutott valamennyi információt.

7.9.1

Amikor ezeket a hajókat tájékoztatja az érvényes védelmi szintről, a szerződő kormánynak - figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást - arról is tájékoztatnia kell ezeket a hajókat, hogy milyen védelmi intézkedéseket tegyenek meg, és adott esetben arról, hogy a fenyegetés elleni védelmi biztonság érdekében milyen intézkedéseket tett a szerződő kormány.

8. A HAJÓ VÉDELMÉNEK FELMÉRÉSE

8.1 A hajó védelmének felmérése a hajó védelmi tervének kidolgozására és frissítésére szolgáló folyamat alapvető és elválaszthatatlan része.

8.2 A társaság védelmi tisztjének biztosítania kell, hogy a hajó védelmének felmérését a hajók védelmének értékelése terén megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végezzék, e szakasszal összhangban, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

8.3 A 9.2.1. szakasz rendelkezéseire is figyelemmel adott hajó védelmi felmérését elvégezheti valamely elismert védelmi szervezet.

8.4 A hajó védelmi felmérésének része egy helyszíni védelmi szemle, valamint legalább a következő elemek:

.1 a meglévő védelmi intézkedések, eljárások és műveletek azonosítása;

.2 azon lényeges fedélzeti műveletek meghatározása és értékelése, amelyek védelme fontos;

.3 a lényeges fedélzeti műveleteket fenyegető lehetséges veszélyek és azok bekövetkezési valószínűségének azonosítása a védelmi intézkedések és azok rangsorának meghatározása érdekében;

.4 a gyenge pontok azonosítása az infrastruktúra, a politikák és az eljárások terén, beleértve az emberi tényezőket is.

8.5 A hajó védelmi felmérését a társaságnak kell dokumentálnia, felülvizsgálnia, jóváhagynia és megőriznie.

9 A HAJÓ VÉDELMI TERVE

9.1 Minden hajó fedélzetén lennie kell egy, a szakhatóság által jóváhagyott védelmi tervnek. E tervnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a szabályzat e részében meghatározott három védelmi szintre vonatkozóan.

9.1.1

A 9.2.1. szakasz rendelkezéseire is figyelemmel, adott hajó védelmi tervét elkészítheti valamely elismert védelmi szervezet.

9.2 A szakhatóság a hajók védelmi terveinek, illetve a már korábban jóváhagyott tervek módosításainak felülvizsgálatát és jóváhagyását elismert védelmi szervezetekre bízhatja.

9.2.1

Ilyen esetekben az adott hajó védelmi tervének vagy a védelmi terv módosításainak a felülvizsgálatát és jóváhagyását végző elismert védelmi szervezet nem lehet olyan szervezet, amely részt vett a hajó védelmének felmérésében, vagy a hajó felülvizsgálat alatt álló védelmi tervének vagy a védelmi terv módosításainak az elkészítésében.

9.3

Adott hajó jóváhagyásra benyújtott védelmi tervéhez, illetve a már korábban jóváhagyott terv jóváhagyásra benyújtott módosításához mellékelni kell a terv, illetve a módosítások kidolgozásának alapjául szolgáló védelmi felmérést.

9.4 Ezeket a terveket, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást, a hajó munkanyelvén, illetve munkanyelvein kell kidolgozni és megírni. Ha a használt nyelv vagy nyelvek nem az angol, a francia vagy a spanyol, e nyelvek valamelyikén készült fordítást is mellékelni kell. A terv legalább a következőkkel foglalkozik: .1 olyan, személyek, hajók vagy kikötők elleni használatra szánt fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök fedélzetre kerülését megakadályozni hivatott intézkedések, amelyek szállítása a hajó fedélzetén nem engedélyezett; .2 a korlátozás alá tartozó területek azonosítása és az azokra való jogosulatlan belépés megakadályozására szolgáló intézkedések; .3 a hajóra való jogosulatlan belépés megakadályozására szolgáló intézkedések; .4 a védelmi fenyegetésekre vagy a védelmi biztonság megsértésére vonatkozó válaszadás eljárásai, beleértve a hajó vagy a kikötő/hajó kapcsolat lényeges működési folyamatainak fenntartására irányuló intézkedéseket; .5 a szerződő kormányok által a 3. védelmi szint esetén kiadható bármely védelmi utasításra vonatkozó válaszadás eljárásai; .6 kiürítési eljárások védelmi fenyegetések vagy a védelmi biztonság megsértése esetén; .7 a védelmi feladatokkal megbízott hajószemélyzet feladatai, valamint az egyéb személyzet védelmi biztonsággal összefüggő feladatai; .8 a védelmi tevékenységek ellenőrzési eljárásai; .9 a tervvel összefüggő képzési, oktatási és gyakorlatozási eljárások; .10 a kikötőlétesítmény védelmi tevékenységeivel való együttműködésre vonatkozó eljárások; .11 a terv rendszeres felülvizsgálatára és frissítésére vonatkozó eljárások; .12 a védelmi események jelentésére vonatkozó eljárások; .13 a hajó védelmi tisztjének megnevezése; .14 a társaság védelmi tisztjének megnevezése és a 24 órás kapcsolattartási adatainak a megadása; .15 a hajón található bármely védelmi berendezés ellenőrzését, vizsgálatát, hitelesítését és karbantartását biztosító eljárások; .16 a hajón található bármely védelmi berendezés vizsgálatának vagy hitelesítésének gyakorisága; .17 azoknak a helyeknek a meghatározása, ahol a hajó védelmi vészjelző rendszerének aktiválási pontjai találhatók; és .18 a hajó védelmi vészjelző rendszere használatával kapcsolatos eljárások, utasítások és útmutatások, beleértve a vizsgálatára, aktiválására, deaktiválására, újraélesítésére és a téves riasztások korlátozására vonatkozókat is.

9.4.1

A tervben meghatározott védelmi tevékenységek belső ellenőrzését végző vagy azok végrehajtását értékelő személyzet független az ellenőrzendő tevékenységektől, kivéve ha ez a társaság vagy a hajó méreténél és jellegénél fogva a gyakorlatban kivitelezhetetlen.

9.5 A szakhatóságnak kell meghatároznia, hogy melyek azok a módosítások, amelyeket kizárólag azután lehet végrehajtani a hajó jóváhagyott védelmi tervén vagy a jóváhagyott tervben szereplő biztonsági berendezéseken, hogy a szakhatóság jóváhagyta a terv vonatkozó módosításait. Bármely ilyen módosításnak legalább olyan hatékonyságúnak kell lennie, mint amilyenek a XI-2. fejezetben és a szabályzat e részében előírt intézkedések.

9.5.1

A hajó védelmi tervén vagy a biztonsági berendezéseken a 9.5. szakasz szerinti kifejezett szakhatósági jóváhagyással végrehajtott változtatások jellegét úgy kell dokumentálni, hogy az a jóváhagyást egyértelműen megjelölje. Ezt a jóváhagyást a hajó fedélzetén kell őrizni és a nemzetközi hajóvédelmi tanúsítvánnyal (vagy az ideiglenes nemzetközi hajóvédelmi tanúsítvánnyal) együtt be kell mutatni. Ha ezek a változások csak átmeneti jellegűek, a hajónak ezt a dokumentációt az eredetileg jóváhagyott intézkedések vagy az eredetileg jóváhagyott berendezések visszaállításáig kell megőriznie.

9.6

A terv tárolható elektronikus formában. Ilyen esetben olyan eljárásokkal kell védeni, amelyek megóvják a jogosulatlan törléstől, megsemmisítéstől vagy módosítástól.

9.7

A tervet védeni kell a jogosulatlan hozzáférés vagy közzététel ellen.

9.8 A hajók védelmi terveit a XI-2/9. szabály szerinti ellenőrzési és megfelelőségi intézkedések végrehajtására a szerződő kormányok kellő felhatalmazásával rendelkező tisztviselői nem ellenőrizhetik, kivéve a 9.8.1. szakaszban meghatározott körülmények fennállása esetén.

9.8.1

Ha valamely szerződő kormány kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői alapos okkal gondolják, hogy a hajó nem tartja be a XI-2. fejezet vagy e szabályzat A. részének előírásait, és ezek be nem tartásának megállapítására vagy kijavítására az egyetlen lehetőséget a hajó védelmi terve vonatkozó előírásainak megvizsgálása jelenti, akkor kivételesen megengedett a terv előírások be nem tartására vonatkozó részeihez való korlátozott hozzáférés, de csak az érintett hajó szerződő kormányának vagy parancsnokának a hozzájárulásával. Mindemellett a tervnek azok a rendelkezései, amelyek a szabályzat e része 9.4. szakaszának 2., 4., 5., 7., 15., 17. és 18. alszakaszaira vonatkoznak, bizalmas adatoknak minősülnek, és azokat nem lehet ellenőrizni, kivéve ha az érintett szerződő kormányok ettől eltérően állapodtak meg.

10 NYILVÁNTARTÁSOK

10.1 A hajó védelmi tervében szereplő, alább felsorolt tevékenységekre vonatkozó nyilvántartásokat legalább a szakhatóság által megszabott minimális időtartamig meg kell őrizni a fedélzeten, szem előtt tartva a XI-2/9.2.3. szabály rendelkezéseit:

.1 képzések, oktatások és gyakorlatok;

.2 védelmi fenyegetések és védelmi események;

.3 a védelmi biztonság megsértése;

.4 a védelmi szint változásai;

.5 a hajó közvetlen védelmével kapcsolatos közlemények, mint például a hajó vagy azon kikötőlétesítmények elleni fenyegetések, amelyekben a hajó tartózkodik vagy tartózkodott;

.6 a védelmi tevékenységek belső ellenőrzése és felülvizsgálata;

.7 a hajó védelme felmérésének rendszeres felülvizsgálata;

.8 a hajó védelmi tervének rendszeres felülvizsgálata;

.9 a terv bármely módosításának végrehajtása; és

.10 a hajón található védelmi berendezések karbantartása, hitelesítése és vizsgálata, beleértve a hajó védelmi vészjelző rendszerének vizsgálatát is.

10.2 A nyilvántartásokat a hajó munkanyelvén, illetve munkanyelvein kell vezetni. Ha a használt nyelv vagy nyelvek nem az angol, a francia vagy a spanyol, e nyelvek valamelyikén készült fordítást is mellékelni kell.

10.3 A nyilvántartások tárolhatók elektronikus formában. Ilyen esetben olyan eljárásokkal kell azokat védeni, amelyek megóvják a jogosulatlan törléstől, megsemmisítéstől vagy módosítástól.

10.4 A nyilvántartásokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés vagy közzététel ellen.

11 A TÁRSASÁG VÉDELMI TISZTJE

11.1 A társaságnak ki kell neveznie a társaság védelmi tisztjét. A társaság által üzemeltetett hajók számától vagy típusától függően a társaság védelmi tisztjeként kinevezett személy egy vagy több hajó tekintetében is eljárhat a társaság védelmi tisztjeként, feltéve hogy egyértelműen meghatározták, mely hajókért felelős ez a személy. Valamely társaság az általa üzemeltetett hajók számától vagy típusától függően több személyt is kinevezhet a társaság védelmi tisztjének, feltéve hogy egyértelműen meghatározták, hogy az egyes személyek mely hajókért felelősek.

11.2 A szabályzat e részében másutt meghatározottakon kívül a társaság védelmi tisztjének feladatai és felelősségei közé tartoznak többek között az alábbiak:

.1 a megfelelő védelmi felmérések és egyéb lényeges információk felhasználásával tanácsot ad a fenyegetések mértékéről, amelyek a hajóval kapcsolatban valószínűleg fellépnek;

.2 biztosítja a hajó védelme felméréseinek végrehajtását;

.3 biztosítja a hajó védelmi tervének kidolgozását, jóváhagyásra történő benyújtását, majd ezt követően annak végrehajtását és vezetését;

.4 biztosítja a hajó védelmi tervének megfelelő módosítását a hiányosságok kijavítása és az adott hajóra vonatkozó védelmi előírások betartása érdekében;

.5 intézkedik a védelmi tevékenységek belső ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról;

.6 intézkedik a hajó szakhatóság vagy elismert védelmi szervezet által végzett első és azt követő felülvizsgálatairól;

.7 biztosítja, hogy a belső ellenőrzések, az időszakos felülvizsgálatok, a védelmi szemlék és a megfelelőségi ellenőrzések során feltárt hiányosságokkal azonnal foglalkozzanak és megoldják azokat;

.8 erősíti a védelmi tudatosságot és éberséget;

.9 megfelelő képzést biztosít a hajó védelméért felelős személyzet számára;

.10 biztosítja a hajó védelmi tisztje és a kikötőlétesítmény megfelelő védelmi tisztjei közötti hatékony kommunikációt és együttműködést;

.11 biztosítja a védelmi és biztonsági előírások összeegyeztethetőségét;

.12 testvérhajókra vagy a társaság teljes flottájára érvényes védelmi tervek használata esetén biztosítja, hogy a terv minden egyes hajóra vonatkozóan pontosan tartalmazza a hajóra vonatkozó egyedi információt;

.13 biztosítja, hogy az adott hajóra vagy hajócsoportra jóváhagyott alternatív vagy egyenértékű intézkedések végrehajtása és fenntartása megtörténjen.

12 A HAJÓ VÉDELMI TISZTJE

12.1 Minden hajón ki kell jelölni a hajó védelmi tisztjét.

12.2 A szabályzat e részében másutt meghatározottakon kívül a hajó védelmi tisztjének feladatai és felelősségei közé tartoznak többek között az alábbiak:

.1 rendszeres védelmi ellenőrzéseket végez a hajón a megfelelő védelmi intézkedések fenntartásának biztosítása érdekében;

.2 fenntartja és felügyeli a hajó védelmi tervének végrehajtását, beleértve a terv esetleges módosításait is;

.3 egyezteti a rakomány és a hajókészletek kezelésének védelmi vonatkozásait a legénység többi tagjával és a kikötőlétesítmény megfelelő védelmi tisztjeivel;

.4 javaslatot tesz a hajó védelmi tervének módosításaira;

.5 jelentést tesz a társaság védelmi tisztjének a belső ellenőrzések, időszakos felülvizsgálatok, védelmi szemlék és megfelelőségi ellenőrzések során feltárt esetleges hiányosságokról és eltérésekről, és intézkedik azok kijavításáról;

.6 erősíti a fedélzeten való védelmi tudatosságot és éberséget;

.7 biztosítja, hogy a hajózó személyzet szükség szerint megfelelő képzésben részesüljön;

.8 jelenti az összes védelmi eseményt;

.9 egyezteti a hajó védelmi tervének végrehajtását a társaság védelmi tisztjével és a kikötőlétesítmény megfelelő védelmi tisztjével;

.10 ha vannak ilyenek, biztosítja a védelmi berendezések megfelelő működtetését, vizsgálatát, hitelesítését és karbantartását.

13 A HAJÓ VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS KÉPZÉSEK, OKTATÁSOK ÉS GYAKORLATOK

13.1 A társaság védelmi tisztjének és a megfelelő szárazföldi személyzetnek kellő ismeretekkel kell rendelkeznie és képzésben kell részesülnie, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

13.2 A hajó védelmi tisztjének kellő ismeretekkel kell rendelkeznie és képzésben kell részesülnie, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

13.3 A meghatározott védelmi feladatokat ellátó hajózó személyzetnek ismernie kell a hajó védelmi tervében a hajó védelmére vonatkozóan leírt feladatait, és megfelelő ismeretekkel és képességekkel kell rendelkeznie a rá bízott feladatok elvégzéséhez, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

13.4 A hajó védelmi tervének hatékony végrehajtása érdekében megfelelő időközönként gyakorlatokat kell tartani, figyelembe véve a hajó típusát, a hajózó legénység összetételében bekövetkezett változásokat, a felkeresendő kikötőlétesítményeket és egyéb vonatkozó körülményeket, valamint az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

13.5 A társaság védelmi tisztje azáltal biztosítja a hajó védelmi tervének hatékony koordinálását és végrehajtását, hogy részt vesz a megfelelő időközönként tartott gyakorlatokon, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

14 A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNY VÉDELME

14.1

Adott kikötőlétesítménynek azon szerződő kormány által elrendelt védelmi szinteknek megfelelően kell eljárnia, amelynek a felségterületén található. A védelmi intézkedéseket és eljárásokat a kikötőlétesítményben úgy kell alkalmazni, hogy azok az utasok, a hajók, a hajózószemélyzet, a látogatók, az áruk és a szolgáltatások tekintetében minimális zavarást vagy késést okozzanak.

14.2

Az 1. védelmi szintnél az alábbi tevékenységeket kell megfelelő intézkedések útján és az e szabályzat B. részében szereplő útmutatás figyelembevételével elvégezni valamennyi kikötőlétesítményben, a védelmi események felismerése és megfelelő óvintézkedések megtétele céljából:

.1 az összes védelmi feladat végrehajtásának biztosítása a kikötőlétesítményben;

.2 a kikötőlétesítménybe való belépés ellenőrzése;

.3 megfigyelés alatt kell tartani a kikötőlétesítményt, a horgonyzó- és veszteglőhelyeket is beleértve;

.4 a korlátozás hatálya alá tartozó területek megfigyelése, hogy csak az arra jogosult személyek léphessenek be;

.5 a rakomány kezelésének felügyelete;

.6 a hajó készletei kezelésének felügyelete; és

.7 a védelmi kommunikáció azonnali rendelkezésre állásának biztosítása.

14.3

A 2. védelmi szint esetén a 14.2. szakaszban felsorolt tevékenységek mindegyike vonatkozásában végre kell hajtani a kikötőlétesítmény védelmi tervében szereplő kiegészítő védintézkedéseket, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

14.4 A 3. védelmi szint esetén a 14.2. szakaszban felsorolt tevékenységek mindegyike vonatkozásában végre kell hajtani a kikötőlétesítmény védelmi tervében szereplő további meghatározott védintézkedéseket, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

14.4.1

A 3. védelmi szint esetén a kikötőlétesítmények emellett kötelesek az azon szerződő kormány által adott valamennyi védelmi utasításra reagálni és azokat végrehajtani, amelynek felségterületén az adott kikötőlétesítmény található.

14.5

Amikor egy kikötőlétesítmény védelmi tisztje arról értesül, hogy egy hajón nehézségek merülnek fel a XI-2. fejezet vagy e rész előírásainak betartásával vagy a hajó védelmi tervében leírt megfelelő intézkedések és eljárások végrehajtásával, valamint - a 3. védelmi szint esetén - az azon szerződő kormány által adott utasítások követésével kapcsolatban, amelyiknek a felségterületén az adott kikötőlétesítmény található, a kikötőlétesítmény védelmi tisztje és a hajó védelmi tisztje kapcsolatba lép egymással és egyezteti a megfelelő intézkedéseket.

14.6

Amikor egy kikötőlétesítmény védelmi tisztje arról értesül, hogy egy hajóra magasabb veszélyességi szint érvényes, mint a kikötőlétesítményre, a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének ezt jelentenie kell az illetékes hatóságnak, valamint kapcsolatba kell lépnie a hajó védelmi tisztjével, és szükség szerint egyeztetnie kell vele a megfelelő intézkedéseket.

15 A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNY VÉDELMÉNEK FELMÉRÉSE

15.1

A kikötőlétesítmény védelmének felmérése a kikötőlétesítményre vonatkozó védelmi terv kidolgozása és frissítése folyamatának lényeges és elválaszthatatlan része.

15.2 A kikötőlétesítmény védelmének felmérését annak a szerződő kormánynak kell elvégeznie, amelynek felségterületén az érintett kikötőlétesítmény található. Adott szerződő kormány egy elismert védelmi szervezetet hatalmazhat fel a felségterületén található meghatározott kikötőlétesítmény védelme felmérésének elvégzésére.

15.2.1

Ha a kikötőlétesítmény védelmi felmérését egy elismert védelmi szervezet végezte el, a védelmi felmérést az a szerződő kormány, amelynek felségterületén az érintett kikötőlétesítmény található, e szakasz betartásának szempontjából felülvizsgálja és jóváhagyja.

15.3

A felmérést végző személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük a kikötőlétesítmény védelmének e szakasszal összhangban történő értékeléséhez, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

15.4

A kikötőlétesítmények védelmének felmérését rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell, figyelembe véve a megváltozott fenyegetéseket és/vagy a kikötőlétesítménynél bekövetkezett kisebb változásokat, és azt minden esetben felül kell vizsgálni és frissíteni kell, ha az adott kikötőlétesítménynél nagyobb változások következnek be.

15.5

A kikötőlétesítmény védelmének felmérése legalább a következő elemekre terjed ki:

.1 azon fontosabb eszközök és infrastruktúra-elemek meghatározása és értékelése, amelyek fontos a védelme;

.2 a fontosabb eszközöket és infrastruktúra-elemeket fenyegető lehetséges veszélyek és azok bekövetkezési valószínűségének felmérése a védelmi intézkedések megállapítása és azok rangsorolása céljából;

.3 az ellenintézkedések és eljárási változtatások megállapítása, kiválasztása és rangsorolása, és ezek hatékonysági szintje a sebezhetőség csökkentése terén; és

.4 a gyenge pontok azonosítása, beleértve az emberi tényezőket is, az infrastruktúra, a politikák és az eljárások terén.

15.6

A szerződő kormány megengedheti, hogy egy kikötőlétesítmény védelmének felmérése egynél több kikötőlétesítményre terjedjen ki, amennyiben e kikötőlétesítmények üzemeltetője, elhelyezkedése, működése, felszereltsége és kialakítása hasonló. Az ilyen szabályokat lehetővé tevő valamennyi szerződő kormánynak közölnie kell a szervezettel ezek részleteit.

15.7

A kikötőlétesítmény védelmi felmérésének befejezését követően jelentést kell készíteni, amely tartalmazza a felmérés elvégzésének módjáról szóló összefoglalót, a biztonsági felmérés során felfedezett egyes sebezhető pontok leírását, valamint az ilyen sebezhető pontok kezelésére alkalmazható ellenintézkedések leírását. E jelentést védeni kell a jogosulatlan hozzáférés vagy közzététel ellen.

16 A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNY VÉDELMI TERVE

16.1 Az egyes kikötőlétesítményekre vonatkozóan elvégzett védelmi felmérések alapján a kikötő/hajó kapcsolatnak megfelelően kell kidolgozni és fenntartani a kikötőlétesítmény védelmi tervét. E tervnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a szabályzat e részében meghatározott három védelmi szintre.

16.1.1

A 16.2. szakasz rendelkezéseire is figyelemmel, egy meghatározott kikötőlétesítmény védelmi tervét elkészítheti egy elismert védelmi szervezet.

16.2

A kikötőlétesítmény védelmi tervét az a szerződő kormány hagyja jóvá, amelynek felségterületén az érintett kikötőlétesítmény található.

16.3

Ezeket a terveket az e szabályzat B. részében szereplő útmutatás figyelembevételével, a kikötőlétesítmény munkanyelvén kell elkészíteni. A terv legalább a következőkkel foglalkozik:

.1 olyan, személyek, hajók vagy kikötők elleni használatra szánt fegyvereknek, veszélyes anyagoknak és eszközöknek a kikötőlétesítménybe vagy a fedélzetre kerülését megakadályozni hivatott intézkedések, amelyek szállítása nem engedélyezett;

.2 a kikötőlétesítménybe, a kikötőlétesítményben horgonyzó hajókra és a kikötőlétesítményen belüli, korlátozás hatálya alá tartozó területekre való jogosulatlan belépést megakadályozni hivatott intézkedések;

.3 védelmi fenyegetésekre vagy a védelmi biztonság megsértésére vonatkozó válaszadás eljárásai, beleértve a kikötőlétesítmény vagy a kikötő/hajó kapcsolat lényeges működési folyamatainak fenntartására irányuló intézkedéseket;

.4 azon szerződő kormányok által a 3. védelmi szint esetén kiadható bármely védelmi utasításra vonatkozó válaszadás eljárásai, amelyek felségterületén az érintett kikötőlétesítmény található;

.5 kiürítési eljárások védelmi fenyegetések vagy a védelmi biztonság megsértése esetén;

.6 a kikötőlétesítményi védelmi feladatokkal megbízott személyzetének feladatai, valamint a létesítmény egyéb személyzetének a védelmi biztonsággal összefüggő feladatai;

.7 a hajó védelmi tevékenységével való együttműködés eljárásai;

.8 a terv rendszeres felülvizsgálatára és frissítésére vonatkozó eljárások;

.9 védelmi események jelentésére vonatkozó eljárások;

.10 a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének megnevezése, beleértve a 24 órás kapcsolattartási adatainak a megadását is;

.11 a tervben szereplő információk védelmét biztosító intézkedések;

.12 a rakomány és a kikötőlétesítményben található rakománykezelő berendezések hatékony védelmének biztosítására szolgáló intézkedések;

.13 a kikötőlétesítmény védelmi tervének ellenőrzési eljárásai;

.14 a kikötőlétesítményben tartózkodó hajók védelmi vészjelző rendszerének aktiválása esetén követendő válaszadási eljárások; és

.15 a hajó személyzetének parti eltávozását, illetve a legénység felváltását és látogatók hajóra lépését megkönnyítő eljárás, beleértve a tengerészek jóléti és munkaügyi szervezeteinek képviselőit is.

16.4

A tervben szereplő védelmi tevékenységek belső ellenőrzését végző vagy ezek végrehajtását értékelő személyzetnek az ellenőrzendő tevékenységektől függetlennek kell lennie, kivéve ha ez a kikötőlétesítmény méreténél és jellegénél fogva a gyakorlatban kivitelezhetetlen.

16.5

A kikötőlétesítmény védelmi terve kombinálható a kikötő védelmi tervével vagy más kikötői vészhelyzeti tervvel vagy tervekkel, illetve képezheti azok részét.

16.6

Az a szerződő kormány, amelynek a felségterületén a kikötőlétesítmény található, határozza meg, hogy melyek azok a módosítások, amelyeket nem lehet a kikötőlétesítmény védelmi tervén végrehajtani, kivéve ha a szerződő kormány a terv vonatkozó módosításait jóváhagyta.

16.7

A terv tárolható elektronikus formában. Ilyen esetben olyan eljárásokkal kell védeni, amelyek megóvják a jogosulatlan törléstől, megsemmisítéstől vagy módosítástól.

16.8

A tervet védeni kell a jogosulatlan hozzáférés vagy közzététel ellen.

16.9

A szerződő kormány megengedheti, hogy egy kikötőlétesítmény védelmi terve egynél több kikötőlétesítményre vonatkozzon, amennyiben e kikötőlétesítmények üzemeltetője, földrajzi elhelyezkedése, működése, felszereltsége és kialakítása hasonló. Az ilyen szabályokat lehetővé tevő szerződő kormánynak közölnie kell a szervezettel ezek részleteit.

17 A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNY VÉDELMI TISZTJE

17.1 Minden egyes kikötőlétesítményre vonatkozóan ki kell nevezni a kikötőlétesítmény védelmi tisztjét. Egy személy egy vagy több kikötőlétesítmény védelmi tisztjének nevezhető ki.

17.2 A szabályzat e részében másutt meghatározottakon kívül, a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének feladatai és felelősségei közé többek között a következők tartoznak:

.1 üzembe helyezés előtt átfogó védelmi szemlét tart, a vonatkozó kikötőlétesítmény védelmi felmérésének figyelembevételével;

.2 biztosítja a kikötőlétesítmény védelmi tervének kidolgozását és fenntartását;

.3 végrehajtja a kikötőlétesítmény védelmi tervét és azzal összefüggő gyakorlatokat tart;

.4 elvégzi a kikötőlétesítmény rendszeres védelmi ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is megfelelő védelmi intézkedéseket alkalmazzanak;

.5 javaslatot tesz a kikötőlétesítmény védelmi tervének módosításaira és adott esetben beépíti azokat a tervbe, a hiányosságok megszüntetése és a terv frissítése érdekében, hogy az figyelembe vegye a kikötőlétesítményben bekövetkezett változásokat;

.6 erősíti a kikötőlétesítmény személyzetének védelmi tudatosságát és éberségét;

.7 biztosítja, hogy a kikötőlétesítmény védelméért felelős személyzet megfelelő képzésben részesüljön;

.8 a kikötőlétesítmény védelmét fenyegető valamennyi eseményt jelenti a megfelelő hatóságoknak és nyilvántartást vezet azokról;

.9 a társaságok és a hajók megfelelő védelmi tisztjeivel egyezteti a kikötőlétesítmény védelmi tervének végrehajtását;

.10 szükség esetén egyeztet a védelmi szolgálatokkal;

.11 biztosítja a kikötőlétesítmény védelméért felelős személyzetre vonatkozó előírások betartását;

.12 ha vannak ilyenek, biztosítja a biztonsági berendezések megfelelő működtetését, vizsgálatát, hitelesítését és karbantartását; és

.13 kérésre támogatja a hajó védelmi tisztjét a hajóra lépni szándékozók azonosításában.

17.3 A kikötőlétesítmény védelmi tisztje megkapja a XI-2. fejezet és a szabályzat e része által rá ruházott feladatok teljesítéséhez szükséges támogatást.

18 KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNYEK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÉPZÉSEK, OKTATÁSOK ÉS GYAKORLATOK

18.1 A kikötőlétesítmény védelmi tisztjének és a kikötőlétesítmény megfelelő védelmi személyzetének szakismeretekkel kell rendelkezni és képzésben kell részesülnie, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

18.2 A kikötőlétesítmény meghatározott védelmi feladatokat ellátó személyzetének ismernie kell a kikötőlétesítmény védelmi tervében a kikötőlétesítmény védelmével kapcsolatban leírt feladatait, valamint megfelelő ismeretekkel és képességekkel kell rendelkeznie a rá bízott feladatok elvégzéséhez, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

18.3 A kikötőlétesítmény védelmi tervének hatékony végrehajtása érdekében megfelelő időközönként gyakorlatokat kell tartani, figyelembe véve a kikötőlétesítményben zajló műveletek típusait, a kikötőlétesítmény személyzetében bekövetkezett változásokat, a kikötőlétesítményeket igénybe vevő hajók típusát és az egyéb vonatkozó körülményeket, valamint az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

18.4 A kikötőlétesítmény védelmi tisztje biztosítja a kikötőlétesítmény védelmi tervének hatékony koordinálását és végrehajtását azzal, hogy részt vesz a megfelelő időközönként tartott gyakorlatokon, figyelembe véve az e szabályzat B. részében szereplő útmutatást.

19 HAJÓK ELLENŐRZÉSE ÉS TANÚSÍTÁSA

19.1 Ellenőrzések

19.1.1

A szabályzat e részének alkalmazási körébe tartozó valamennyi hajón el kell végezni az alább ismertetett ellenőrzéseket:

.1 a hajó forgalomba helyezését, illetve a 19.2. szakasz szerint előírt tanúsítvány első kiállítását megelőzően üzembe helyezés előtti ellenőrzés, melynek része a XI-2. fejezet, a szabályzat e része és a hajó jóváhagyott védelmi terve rendelkezéseinek alkalmazási körébe tartozó védelmi rendszer és az összes kapcsolódó biztonsági felszerelés teljes körű ellenőrzése. Ez az ellenőrzés biztosítja, hogy a hajó védelmi rendszere és bármely kapcsolódó biztonsági felszerelése teljes mértékben megfelel a XI-2. fejezet és a szabályzat e része alkalmazandó előírásainak, valamint állapota kielégítő és alkalmas a hajó által nyújtandó tervezett szolgáltatáshoz;

.2 megújító ellenőrzés, a hatóság által megállapított, de öt évet meg nem haladó időközönként, kivéve ha a 19.3. szakaszt kell alkalmazni. Ez az ellenőrzés biztosítja, hogy a hajó védelmi rendszere és bármely kapcsolódó biztonsági felszerelése teljes mértékben megfelel a XI-2. fejezet és a szabályzat e része alkalmazandó előírásainak, továbbá állapota kielégítő és alkalmas a hajó által nyújtandó tervezett szolgáltatáshoz;

.3 legalább egy időközi ellenőrzés. Ha csak egyetlen időközi ellenőrzés végrehajtására kerül sor, annak az I/2. (n) szabály szerinti tanúsítvány kiállítási dátumának második és harmadik évfordulója között kell történnie. A közbenső ellenőrzés részét képezi a védelmi rendszer és bármely kapcsolódó biztonsági felszerelés ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is kielégítőek legyenek a hajó által nyújtandó tervezett szolgáltatáshoz. Az időközi ellenőrzés igazolását a tanúsítványban fel kell tüntetni;

.4 a szakhatóság által meghatározott esetleges kiegészítő ellenőrzések.

19.1.2

A hajók ellenőrzését a szakhatóság tisztviselőinek kell végezniük. A szakhatóság azonban az ellenőrzések elvégzését a XI-2/1 szabályban említett elismert védelmi szervezetre ruházhatja át.

19.1.3

Az érintett szakhatóságnak minden esetben teljes garanciát kell vállalnia az ellenőrzések teljességéért és hatékonyságáért, és e kötelezettség teljesítése érdekében vállalnia kell, hogy gondoskodik a szükséges intézkedések meghozataláról.

19.1.4

Az ellenőrzést követően a hajó védelmi rendszerét és bármely kapcsolódó biztonsági felszerelését olyan állapotban kell tartani, amely megfelel a XI-2/4.2. és XI-2/6. szabályban, a szabályzat e részében és a hajó jóváhagyott védelmi tervében szereplő rendelkezéseknek. A 19.1.1. szakasz szerinti ellenőrzések lezárása után a hajó védelmi rendszerét és a kapcsolódó biztonsági felszereléseit vagy a hajó jóváhagyott védelmi tervét a szakhatóság jóváhagyása nélkül semmilyen módon sem lehet megváltoztatni.

19.2 A tanúsítvány kiállítása vagy érvényesítése

19.2.1

A hajó nemzetközi védelmi tanúsítványát a 19.1. szakasz rendelkezései szerint végzett üzembe helyezés előtti, illetve megújító ellenőrzés után kell kiállítani.

19.2.2

Ezt a tanúsítványt a szakhatóság vagy a szakhatóság nevében eljáró elismert védelmi szervezet állítja ki vagy érvényesíti.

19.2.3 A szakhatóság kérésére egy másik szerződő kormány is elvégeztetheti a hajó ellenőrzését és - amennyiben megbizonyosodott a 19.1.1. szakasz rendelkezéseinek betartásáról -, a hajóra vonatkozóan nemzetközi védelmi tanúsítványt állít ki vagy engedélyezi annak kiállítását, és megfelelő esetben érvényesíti a hajó tanúsítványát vagy engedélyezi annak érvényesítését, e szabályzattal összhangban.

19.2.3.1

A tanúsítvány és az ellenőrzési jelentés egy-egy példányát a lehető leghamarabb el kell juttatni a megkereső szakhatóságnak.

19.2.3.2

Az így kiállított tanúsítványban fel kell tüntetni, hogy azt a hatóság kérésére állították ki, és ugyanolyan érvényű és ugyanúgy kell elismerni, mint a 19.2.2. szakasz szerint kiállított tanúsítványt.

19.2.4

A hajó nemzetközi védelmi tanúsítványát az e szabályzat függelékében található mintának megfelelő űrlapon kell elkészíteni. Ha a használt nyelv nem az angol, a francia vagy a spanyol, csatolni kell az e nyelvek egyikén készült fordítást.

19.3 A tanúsítvány érvényességi ideje és érvényessége

19.3.1

A hajókra vonatkozó nemzetközi védelmi tanúsítványok kiállítása a szakhatóság által meghatározott időtartamra történik, mely nem haladhatja meg az öt évet.

19.3.2 Ha a megújító ellenőrzés a meglevő tanúsítvány érvényességének lejárta előtti három hónapon belül befejeződik, az új tanúsítvány a megújító ellenőrzés befejezésének dátumától a meglevő tanúsítvány érvényességének lejárati dátumánál legfeljebb öt évvel későbbi dátumig érvényes.

19.3.2.1

Ha a megújító ellenőrzés a meglevő tanúsítvány érvényességi idejének lejárta után fejeződik be, az új tanúsítvány a megújító ellenőrzés befejezésének dátumától a meglevő tanúsítvány érvényességének lejárati dátumánál legfeljebb öt évvel későbbi dátumig érvényes.

19.3.2.2

Ha a megújító ellenőrzés több mint három hónappal a meglevő tanúsítvány érvényességének lejárta előtt fejeződik be, az új tanúsítvány a megújító ellenőrzés lezárásának dátumától egy olyan dátumig érvényes, amely nem lehet későbbi, mint a megújító ellenőrzés befejezésének dátumától számított öt év.

19.3.3

Ha egy tanúsítványt öt évnél rövidebb időtartamra állítottak ki, a szakhatóság a tanúsítvány érvényességét az érvényesség lejárati idején túl a 19.3.1. szakaszban meghatározott maximális időtartamra hosszabbíthatja meg, feltéve hogy a 19.1.1. szakaszban említett, az öt évre kiállított tanúsítványok esetén alkalmazandó ellenőrzéseket megfelelően elvégezték.

19.3.4

Ha a megújító ellenőrzést elvégezték, de a meglevő tanúsítvány érvényességének lejárta előtt nem lehet új tanúsítványt kiállítani, vagy a hajóra eljuttatni, a szakhatóság vagy a szakhatóság nevében eljáró elismert védelmi szervezet a meglevő tanúsítványt érvényesítheti, és az ilyen tanúsítványt az érvényesség lejártától számított további, legfeljebb öt hónapig érvényesnek kell elfogadni.

19.3.5

Ha egy hajó a tanúsítvány érvényességének lejártakor nem abban a kikötőben tartózkodik, ahol azon az ellenőrzést el kell végezni, a szakhatóság meghosszabbíthatja a tanúsítvány érvényességi idejét, de ez a meghosszabbítás csak arra szolgál, hogy a hajó megtegye útját abba a kikötőbe, ahol az ellenőrzéseket el kell végezni, és kizárólag helyénvalónak és indokoltnak tartott esetekben. Egyetlen tanúsítvány érvényességi idejét sem lehet ily módon három hónapnál hosszabb időre meghosszabbítani, és a hajó, amely megkapta e hosszabbítást, az ellenőrzés elvégzésének helye szerinti kikötőbe való megérkezését követően e hosszabbításra hivatkozva új tanúsítvány meglétéig nem jogosult azt a kikötőt elhagyni. A megújító ellenőrzés befejezését követően az új tanúsítvány legfeljebb az eddigi tanúsítvány meghosszabbítás előtti érvényességi idejének lejártától számított öt évig érvényes.

19.3.6

Egy rövid utakon közlekedő hajó számára kiállított és az e szakasz előző rendelkezései alapján meg nem hosszabbított érvényességi idejű tanúsítványt a szakhatóság az azon feltüntetett lejárati dátumtól számítva legfeljebb egy hónapos türelmi idővel meghosszabbíthatja. Ha a megújító ellenőrzést befejezték, az új tanúsítvány legfeljebb a meglevő tanúsítvány meghosszabbítás előtti érvényességének lejártától számított öt évig érvényes.

19.3.7

Ha a 19.1.1. szakaszban szereplő időszakot megelőzően időközi ellenőrzésre került sor, akkor:

.1 a tanúsítványon feltüntetett lejárati dátumot érvényesítéssel az időközi ellenőrzés lezárásának dátumánál legfeljebb három évvel későbbi dátumra kell módosítani;

.2 a lejárati dátum változatlan maradhat, ha a 19.1.1. szakaszban előírt ellenőrzések közötti maximális időközök túllépése nélkül egy vagy több kiegészítő ellenőrzésre kerül sor.

19.3.8

A 19.2 szakasz alapján kiállított tanúsítvány a következő esetek bármelyikében érvényét veszti:

.1 ha a vonatkozó ellenőrzések a 19.1.1. szakaszban megadott időközön belül nem fejeződtek be;

.2 ha a tanúsítványt nem érvényesítették a 19.1.1.3. és a 19.3.7.1. szakasz szerint, ha azok alkalmazhatóak;

.3 ha egy társaság átvállalja a felelősséget egy olyan hajó üzemeltetéséért, amelyet addig nem az a társaság üzemeltetett; és

.4 amikor a hajó egy másik állam lobogójára vált.

19.3.9

Abban az esetben, ha

.1 egy hajó egy másik szerződő kormány lobogójára vált, az a szerződő kormány, amelynek lobogója alatt a hajó korábban hajózni volt jogosult, a lehető leghamarabb továbbítja az átvevő szakhatóság számára a hajó lobogóváltás előtti nemzetközi védelmi tanúsítványának másolatát, vagy az ezzel kapcsolatos összes információt, valamint a rendelkezésre álló ellenőrzési jelentések másolatait; vagy

.2 ha egy társaság átvállalja a felelősséget egy olyan hajó üzemeltetéséért, amelyet korábban nem ez a társaság üzemeltetett, a korábbi társaság a lehető leghamarabb továbbítja az átvevő társaságnak mindazon információk másolatát, amelyek a nemzetközi védelmi tanúsítvánnyal kapcsolatosak, vagy megkönnyítik a 19.4.2. szakaszban leírt ellenőrzéseket.

19.4 Ideiglenes tanúsítvány

19.4.1

A 19.2. szakasz szerinti tanúsítványokat csak akkor lehet kiállítani, ha a tanúsítványt kiállító szakhatóság teljes mértékben megbizonyosodott arról, hogy a hajó betartja a 19.1. szakasz előírásait. A szakhatóság azonban 2004. július 1. után:

.1 a tanúsítvány nélküli hajók számára, azok leszállításakor vagy üzembe helyezésekor, illetve újbóli üzembe helyezésekor;

.2 ha a hajó az egyik szerződő kormány lobogójáról egy másik szerződő kormány lobogójára vált;

.3 amikor olyan államnak, mely nem szerződő kormány, a hajója egy szerződő kormány lobogójára vált; vagy

.4 a társaság számára, amely átvállalja a felelősséget egy hajó üzemeltetéséért, amelyet addig nem ez a társaság üzemeltetett,

a 19.2. szakasz szerinti tanúsítvány kiállításáig a szakhatóság a hajóra vonatkozóan ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítványt állíthat ki a szabályzat e részének függelékében szereplő mintának megfelelő űrlapon.

19.4.2

Ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítványt csak akkor lehet kiállítani, ha a szakhatóság vagy a szakhatóság nevében egy elismert védelmi szervezet ellenőrizte, hogy:

.1 a hajónak a szabályzat e része szerint előírt védelmi felmérése megtörtént;

.2 a hajón rendelkezésre áll a XI-2. fejezet és e szabályzat A. része előírásainak megfelelő, a hajóra vonatkozó védelmi terv egy példánya, azt ellenőrzésre és jóváhagyásra benyújtották, és a hajón végrehajtják;

.3 a hajó rendelkezik a XI-2/6. szabály előírásainak megfelelő hajóvédelmi vészjelző rendszerrel, ha ez előírás;

.4 a társaság védelmi tisztje:

.1 biztosította:

.1 a hajó védelmi tervének felülvizsgálatát a tekintetben, hogy az megfeleljen a szabályzat e részének;

.2 hogy a tervet jóváhagyásra benyújtották;

.3 hogy a tervet a hajón végrehajtják; és

.2 megtette a szükséges intézkedéseket, beleértve az oktatásokra, gyakorlatokra és belső ellenőrzésekre vonatkozó intézkedéseket, amelyek révén a társaság védelmi tisztje bizonyos abban, hogy a hajó 6 hónapon belül megfelelőnek fog bizonyulni a 19.1.1.1. szakasszal összhangban végzett, előírt ellenőrzésen;

.5 megtörténtek az intézkedések a 19.1.1.1. szakasz szerint előírt ellenőrzések elvégzésére;

.6 a parancsnok, a hajó védelmi tisztje és a hajó legénységének védelmi feladatokkal megbízott többi tagja ismeri a szabályzat e részében meghatározott kötelességeit és feladatait, valamint a hajó fedélzetén lévő védelmi tervének vonatkozó rendelkezéseit; és az ezzel kapcsolatos információkat a hajó személyzetének munkanyelvén vagy számukra érthető nyelven kapták meg;

.7 a hajó védelmi tisztje megfelel a szabályzat e részében szereplő előírásoknak.

19.4.3

Hajókra vonatkozó ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítványt a szakhatóság vagy a nevében eljárni jogosult elismert védelmi szervezet állíthat ki.

19.4.4

A hajókra vonatkozó ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítvány 6 hónapig vagy a 19.2. szakaszban előírt tanúsítvány kiállításának időpontjáig érvényes, aszerint, hogy melyik időpont a korábbi, és nem hosszabbítható meg.

19.4.5

Egyik szerződő kormány sem állíthat ki a hajó részére egy következő, folytatólagos ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítványt, ha a szakhatóság vagy az elismert védelmi szervezet megítélése szerint a fenti tanúsítvány kérelmezésével a hajó vagy a társaság egyik célja a XI-2. fejezet és a szabályzat e része teljes körű betartásának kikerülése a hajóra vonatkozó első ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítvány 19.4.4. szakasz szerinti érvényességi idejének lejárta után.

19.4.6

A XI-2/9. szabály alkalmazásában a szerződő kormányok egy hajóra vonatkozó ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítvány érvényes tanúsítványként történő elfogadása előtt megbizonyosodhatnak a 19.4.2.4-19.4.2.6 szakasz előírásainak betartásáról."

Függelék az A. részhez

1. függelék

Nyomtatvány a hajókra vonatkozó nemzetközi védelmi tanúsítványhoz

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

2. függelék

Nyomtatvány a hajókra vonatkozó ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítványhoz

KÉP HIÁNYZIK

III. MELLÉKLET

"B. RÉSZ

AZ ÉLETBIZTONSÁG A TENGEREN TÁRGYÚ, MÓDOSÍTOTT 1974. ÉVI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY MELLÉKLETE XI-2. FEJEZETÉNEK ÉS AZ E SZABÁLYZAT A. RÉSZÉNEK RENDELKEZÉSEIVEL KAPCSOLATOS ÚTMUTATÁSOK

1. BEVEZETÉS

Általános tudnivalók

1.1 E szabályzat preambuluma rámutat arra, hogy a XI-2. fejezet és e szabályzat A. része létrehozza a tengeri védelmi biztonság fokozását célzó intézkedések új nemzetközi keretét, és amely révén a hajók és kikötőlétesítmények együttműködhetnek a tengeri közlekedési ágazat biztonságát fenyegető tevékenységek felderítésében és megakadályozásában.

1.2 Ez a bevezetés tömörített formában, vázlatosan ismerteti a XI-2. fejezetben és e szabályzat A. részében előírt rendelkezések életbe léptetéséhez és betartásához szükséges intézkedések és szabályok megállapítása és végrehajtása terén előirányzott folyamatokat, és ismerteti azok fő elemeit, amelyekhez útmutatást nyújt. Az útmutatást a 2-19. bekezdés tartalmazza. Meghatározza továbbá azokat a lényeges szempontokat, amelyeket a hajókkal és kikötőlétesítményekkel kapcsolatos útmutatások alkalmazásának mérlegelésekor figyelembe kell venni.

1.3 Kifejezetten ajánlatos, hogy az olvasó a szabályzatnak ezt a részét egységes egészként olvassa át, különös tekintettel a kikötőlétesítményekre vonatkozó bekezdésekre, még abban az esetben is, ha érdeklődése csak a hajókra terjed ki. Ugyanez vonatkozik a csak a kikötőlétesítmények iránt érdeklődő személyekre is; nekik is ajánlott a hajókra vonatkozó bekezdések elolvasása.

1.4 Az alábbi bekezdésekben közölt útmutatások elsősorban a kikötőlétesítményben tartózkodó hajók védelmével kapcsolatosak. Előfordulhatnak ugyanakkor olyan helyzetek, amikor egy hajó veszélyt jelenthet egy kikötőlétesítmény számára, például azért, mert a hajót a kikötőlétesítmény ellen irányuló támadás megindításának bázisaként használhatják fel, ha már a kikötőlétesítményen belül tartózkodik. A hajókról kiinduló, biztonságot fenyegető veszélyekre adandó válaszként megfelelő védelmi intézkedések meghozatalának mérlegelésekor a kikötő védelmének felmérését elvégző, illetve a kikötőlétesítmény védelmi tervét elkészítő személyeknek meg kell fontolniuk az alábbi bekezdésekben szereplő útmutatások megfelelő kiigazítását.

1.5 Felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy a szabályzat e része semmiféleképpen nem olvasható vagy értelmezhető a XI-2. fejezetben vagy az e szabályzat A. részében előírt rendelkezésekkel össze nem egyeztethetőnek, az előzőekben említett rendelkezések minden esetben elsőbbséget élveznek, és a szabályzat e részében esetlegesen előforduló valamennyi, nem szándékosan ellentmondó rendelkezést felülírnak. A szabályzat e részében található útmutatásokat minden esetben a XI-2. fejezetben és az e szabályzat A. részében meghatározott célkitűzésekkel és alapelvekkel összhangban álló módon kell olvasni, értelmezni és alkalmazni.

A szerződő kormányok feladatai

1.6 A szerződő kormányok a XI-2. fejezetben és az e szabályzat A. részében előírt rendelkezések értelmében különféle feladatokat látnak el, amelyek többek között a következőkre terjednek ki:

- az alkalmazandó védelmi szint megállapítása,

- a hajó védelmi tervének (SSP) jóváhagyása, illetve a korábban jóváhagyott tervek módosításainak a jóváhagyása,

- a XI-2. fejezetben és az e szabályzat A. részében előírt rendelkezések hajók általi betartásának ellenőrzése, valamint a nemzetközi védelmi tanúsítvány kiállítása a hajók számára,

- annak meghatározása, hogy a felségterületükön található kikötőlétesítmények közül melyek esetében követelmény kikötői védelmi tiszt (PFSO) kinevezése, aki a kikötőlétesítmény védelmi tervének elkészítéséért felelős,

- a kikötőlétesítmény védelme felmérésének (PFSA) elvégzése és jóváhagyása, illetve egy korábban jóváhagyott védelmi felmérés későbbi módosításainak a jóváhagyása,

- a kikötőlétesítmény védelmi tervének (PFSP) jóváhagyása, illetve a korábban jóváhagyott tervek bármely későbbi módosításának jóváhagyása,

- ellenőrző és megfelelőségi intézkedések alkalmazása,

- jóváhagyott tervek vizsgálata, és

- információk közlése a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel, valamint a hajózási és kikötői ágazatokkal.

1.7 A szerződő kormányok a kormányon belül kijelölt hatóságokat jelölhetnek ki vagy hozhatnak létre a kikötőlétesítmények vonatkozásában a XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része szerinti védelmi feladataik ellátására, és engedélyezhetik, hogy a kikötőlétesítményekkel kapcsolatban bizonyos munkákat elismert védelmi szervezetek végezzenek el, de az ilyen munkák elfogadására és jóváhagyására vonatkozó végleges döntést a szerződő kormánynak vagy az illetékes kijelölt hatóságnak kell meghoznia. A szakhatóságok a hajókkal kapcsolatos egyes védelmi feladatok ellátását is elismert védelmi szervezetekre ruházhatják át. A következő feladatok vagy tevékenységek nem ruházhatók át elismert védelmi szervezetre:

- az alkalmazandó védelmi szint megállapítása,

- annak meghatározása, hogy az adott szerződő kormány felségterületén található kikötőlétesítmények közül melyik esetében követelmény kikötői védelmi tiszt kinevezése, valamint a kikötőlétesítmény védelmi tervének elkészítése,

- a kikötőlétesítmény védelme felmérésének jóváhagyása, illetve egy korábban jóváhagyott felmérés bármely későbbi módosításának jóváhagyása,

- a kikötőlétesítmény védelmi tervének jóváhagyása, illetve egy korábban jóváhagyott terv bármely későbbi módosításának jóváhagyása,

- ellenőrző és megfelelőségi intézkedések alkalmazása,

- védelmi nyilatkozattal kapcsolatos követelmények megállapítása.

A védelmi szint megállapítása

1.8 Egy adott időszakra alkalmazandó védelmi szint megállapítása a szerződő kormányok feladata, mind a hajók, mind a kikötőlétesítmények vonatkozásában. E szabályzat A. része három nemzetközileg alkalmazandó védelmi szintet határoz meg. Ezek a következők:

- 1. védelmi szint, normál; az a szint, amely szerint a hajók és kikötőlétesítmények normál esetben üzemelnek,

- 2. védelmi szint, fokozott; ezt a szintet addig kell alkalmazni, amíg egy védelmi esemény bekövetkezésének a kockázata fokozott, és

- 3. védelmi szint, rendkívüli; ezt a szintet addig kell alkalmazni, amíg egy védelmi esemény bekövetkezésének a kockázata valószínű vagy azonnali.

A társaság és a hajó

1.9 A XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része alkalmazási körébe tartozó hajókat üzemeltető valamennyi társaság köteles társasági szinten kijelölni a társaság védelmi tisztjét (CSO), valamint a társaság minden egyes hajójára vonatkozóan a hajó védelmi tisztjét (SSO). Ezeknek a tiszteknek a feladatait, felelősségét és a képzésükre vonatkozó előírásokat, továbbá az előírt gyakorlatokkal kapcsolatos követelményeket e szabályzat A. része határozza meg.

1.10 A társaság védelmi tisztjének feladatai röviden összefoglalva többek között a hajó védelme felmérése (SSA) megfelelő elvégzésének, a hajó védelmi terve elkészítésének és a szakhatóság általi vagy a nevében történő jóváhagyás céljából történő benyújtásának, majd pedig az e szabályzat A. részének alkalmazási körébe tartozó valamennyi olyan hajón történő elhelyezésének a biztosítása, amelyek tekintetében ezt a személyt nevezték ki a társaság védelmi tisztjeként.

1.11 A hajó védelmi tervében szerepelniük kell azoknak az operatív és fizikai védelmi intézkedéseknek, amelyeket magának a hajónak kell megtennie annak biztosítása céljából, hogy a hajó mindenkor az 1. védelmi szintnek megfelelően üzemeljen. A tervben fel kell tüntetni továbbá azokat a kiegészítő vagy fokozott védelmi intézkedéseket is, amelyeket ilyen irányú utasítás esetén maga a hajó tehet meg a 2. védelmi szintre való átváltás és az annak megfelelő üzemelés érdekében. A tervnek továbbá tartalmaznia kell azokat a lehetséges előkészületi intézkedéseket, amelyeket a hajó az azonnali válaszadás lehetővé tétele érdekében hozhat a hajó számára azok által kiadható utasításokra vonatkozóan, akik a 3. védelmi szintnek megfelelően reagálniuk kell adott védelmi eseményre vagy annak veszélyére.

1.12 A XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része előírásainak alkalmazási körébe tartozó hajók esetében követelmény, hogy a hajóra vonatkozóan a szakhatóság által vagy annak nevében jóváhagyott védelmi tervvel rendelkezzenek, és aszerint üzemeljenek. A társaság védelmi tisztjének és a hajó védelmi tisztjének figyelemmel kell kísérnie a terv folyamatos helytállóságát és hatékonyságát, beleértve belső ellenőrzések elvégzését is. Egy jóváhagyott tervnek a szakhatóság meghatározása szerint jóváhagyást igénylő bármely módosítását a jóváhagyott tervbe történő beépítést és a hajó általi végrehajtást megelőzően felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani.

1.13 A hajónak nemzetközi védelmi tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy a hajó megfelel a XI-2. fejezetben és az e szabályzat A. részében szereplő követelményeknek. E szabályzat A. része tartalmazza a hajó megfelelőségének az első, megújító és időközi ellenőrzések alapján történő ellenőrzésére és tanúsítására vonatkozó előírásokat.

1.14 Amikor egy hajó egy szerződő kormány kikötőjében tartózkodik, vagy ilyen kikötő felé halad, az érintett szerződő kormány jogosult az ilyen hajóval szemben a XI-2/9. szabály rendelkezései értelmében ellenőrzésekkel és megfelelőségi vizsgálatokkal kapcsolatos különböző intézkedéseket végrehajtani. A hajóra vonatkozik a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés, de ez az ellenőrzés a hajó védelmi tervének vizsgálatára általában csak rendkívüli körülmények fennállása esetén terjed ki. A hajóra további ellenőrző intézkedések is vonatkozhatnak abban az esetben, ha az ellenőrző és megfelelőségi intézkedéseket végző szerződő kormány okkal gondolja, hogy a hajó vagy a hajó által felkeresett kikötőlétesítmény védelme veszélybe került.

1.15 A hajó továbbá köteles a fedélzetén a szerződő kormányok számára kérésre bemutatandó olyan információkkal rendelkezni, amelyek megadják, hogy ki a felelős a hajó személyzetének foglalkoztatásával kapcsolatos döntések meghozataláért, valamint a hajón folyó foglalkoztatás különféle szempontjainak meghatározásáért.

A kikötőlétesítmény

1.16

Minden szerződő kormánynak biztosítania kell, hogy saját felségterületén a nemzetközi utakon részt vevő hajókat kiszolgáló valamennyi kikötőlétesítményre vonatkozóan végezzék el a kikötőlétesítmény védelmének felmérését. Ezt a felmérést elvégezheti az érintett szerződő kormány, egy kijelölt hatóság vagy egy elismert védelmi szervezet. Az elvégzett felmérést a szerződő kormány vagy az érintett kijelölt hatóság hagyja jóvá. Ez a jóváhagyás nem ruházható át. A kikötőlétesítményekre vonatkozó védelmi felméréseket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

1.17

A kikötőlétesítmény védelmének felmérése alapvetően a kikötő üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi szempontra kiterjedő kockázatelemzés, amelynek célja annak meghatározása, hogy a kikötőlétesítmény melyik része a legérzékenyebb és/vagy melyik része esetében a leginkább valószínű, hogy támadás célpontjává válik. A védelmi kockázat a támadás veszélyének és a célpont ezzel összefüggő sebezhetőségének, valamint a támadás következményeinek a függvénye.

A felmérésnek a következő alkotóelemeket kell tartalmaznia:

- a kikötőlétesítményeket és kikötői infrastruktúrát érintő észlelhető fenyegetettség meghatározása,

- a lehetséges sebezhető pontok azonosítása, és

- az események következményeinek kiszámítása.

Az elemzés befejezését követően lehetségessé válik a kockázat szintjének átfogó felmérése. A kikötőlétesítmény védelmének felmérése segíti annak meghatározását, hogy melyik kikötőlétesítmények esetében szükséges védelmi tiszt kijelölése és védelmi terv készítése.

1.18

Olyan kikötőlétesítmények esetében, amelyeknek be kell tartaniuk a XI-2. fejezet és az e szabályzat A. részének előírásait, kötelező a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének kijelölése. E tiszteknek a feladatait, felelősségeit és a képzésükkel kapcsolatos követelményeket, valamint a gyakorlatokkal kapcsolatos követelményeket e szabályzat A. része határozza meg.

1.19

A kikötőlétesítmény védelmi tervében szerepelniük kell azoknak az operatív és fizikai védelmi intézkedéseknek, amelyeket a kikötőlétesítménynek meg kell tennie annak a biztosítása céljából, hogy mindenkor az 1. védelmi szintnek megfelelően üzemeljen. A tervben fel kell tüntetni továbbá azokat a kiegészítő vagy fokozott védelmi intézkedéseket is, amelyeket ilyen irányú utasítás esetén a kikötőlétesítmény tehet meg a 2. védelmi szintre való átváltás és az annak megfelelő üzemelés érdekében. A tervnek továbbá tartalmaznia kell azokat a lehetséges előkészületi intézkedéseket, amelyeket a kikötőlétesítmény az azonnali válaszadás lehetővé tétele érdekében hozhat a kikötőlétesítmény számára azok által kiadható utasításokkal kapcsolatban, akik a 3. védelmi szintnek megfelelően reagálnak adott védelmi eseményre vagy annak veszélyére.

1.20

A XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része előírásainak alkalmazási körébe tartozó kikötőlétesítmények esetében követelmény, hogy az érintett szerződő kormány vagy a kijelölt hatóság által jóváhagyott védelmi tervvel rendelkezzenek, és aszerint üzemeljenek. A kikötőlétesítmény védelmi tisztjének kell végrehajtania a terv rendelkezéseit, és figyelemmel kell kísérnie a terv helytállóságát és hatékonyságát, beleértve a terv alkalmazására vonatkozó belső ellenőrzések előírását is. Egy jóváhagyott tervnek a szerződő kormány vagy az illetékes kijelölt hatóság meghatározása szerint jóváhagyást igénylő bármely módosítását a jóváhagyott tervbe történő beépítést és a kikötőlétesítményben történő megvalósítást megelőzően felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A szerződő kormány vagy az illetékes kijelölt hatóság vizsgálhatja a terv hatékonyságát. A kikötőlétesítményre vonatkozó vagy a terv kidolgozásának alapjául szolgáló védelmi felmérést rendszeresen felül kell vizsgálni. E tevékenységek mindegyike vezethet a jóváhagyott terv módosításához. Egy jóváhagyott terv meghatározott elemeire vonatkozó bármely módosítást a szerződő kormány vagy az illetékes kijelölt hatóság általi jóváhagyás céljából be kell nyújtani.

1.21

A kikötőlétesítményeket használó hajókra vonatkozhatnak a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzések, valamint a XI-2/9. szabályban vázolt további ellenőrzési intézkedések. Az illetékes hatóságok a hajó kikötőbe való belépését megelőzően kérhetik a hajóval, annak rakományával, utasaival és a hajó személyzetével kapcsolatos információk szolgáltatását. Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek esetén megtagadható a hajó kikötőbe való belépése.

Információ és kommunikáció

1.22

A XI-2. fejezet és e szabályzat A. része előírja, hogy a szerződő kormányoknak bizonyos információkat kell szolgáltatniuk a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet számára, valamint információk rendelkezésre bocsátásával kell lehetővé tenniük a szerződő kormányok, valamint a társaságok védelmi tisztjei/a hajók védelmi tisztjei, illetve a kikötőlétesítmények védelmi tisztjei közötti hatékony kommunikációt.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1 A XI-2. fejezetben és az e szabályzat A. részében szereplő fogalommeghatározások tekintetében nincsenek további útmutatások.

2.2 A szabályzat e részének alkalmazásában:

.1 »szakasz«: a szabályzat A. részének valamely szakasza és »A/<a szakasz száma> szakasz« jelöléssel szerepel;

.2 »bekezdés«: a szabályzat e részének valamely bekezdése és »<a bekezdés száma> bekezdés« jelöléssel szerepel; és

.3 »szerződő kormány«: ha a 14-18. bekezdésben szerepel, »az a szerződő kormány, amelynek felségterületén a kikötőlétesítmény található«, és a kijelölt hatóságra történő hivatkozás is egyúttal.

3. ALKALMAZÁS

Általános tudnivalók

3.1 A XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része előírásainak végrehajtásakor figyelembe kell venni a szabályzat e részében előírt útmutatásokat.

3.2 Ugyanakkor el kell fogadni, hogy annak a megítélése, hogy a hajókra vonatkozó útmutatásokat milyen mértékben kell alkalmazni, függ a hajó típusától, rakományától és/vagy utasaitól, a kereskedelmi tevékenység jellegétől és a hajó által felkeresett kikötőlétesítmények jellemzőitől.

3.3 Ehhez hasonlóan annak megítélése, hogy a kikötőlétesítményekre vonatkozó útmutatásokat milyen mértékben kell alkalmazni, függ a kikötőlétesítménytől, a kikötőlétesítményt használó hajók típusától és az érkező hajók rakományának típusától és/vagy utasaitól, valamint a kereskedelmi tevékenységeik jellegétől.

3.4 A XI-2. fejezet és e szabályzat A. részének rendelkezéseit az elsődlegesen katonai célokra kialakított és használt kikötőlétesítmények vonatkozásában nem kell alkalmazni.

4. A SZERZŐDŐ KORMÁNYOK FELADATAI

A felmérések és a tervek biztonsága

4.1 A szerződő kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre a hajók védelmének felméréseivel (SSA-k), a hajók védelmi terveivel (SSP-k), a kikötőlétesítmények védelmének felméréseivel (PFSA-k) és a kikötőlétesítmények védelmi terveivel (PFSP-k), valamint egyedi felmérésekkel és tervekkel kapcsolatos, védelmi szempontból bizalmas anyagok jogosulatlan közzétételének vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására.

Kijelölt hatóságok

4.2 A szerződő kormányok a XI-2. fejezetben vagy az e szabályzat A. részében meghatározott, kikötőlétesítményekkel kapcsolatos védelmi feladataik ellátására a kormányon belül egy kijelölt hatóságot határozhatnak meg.

Elismert védelmi szervezetek

4.3

A szerződő kormányok elismert védelmi szervezeteket (RSO) bízhatnak meg a védelmi biztonsággal kapcsolatos egyes feladatok ellátására, beleértve a következőket:

.1 a hajók védelmi terveinek vagy azok módosításainak a szakhatóság nevében történő jóváhagyása;

.2 annak ellenőrzése és tanúsítása a szakhatóság nevében, hogy a hajók megfelelnek a XI-2. fejezet és e szabályzat A. része előírásainak; és

.3 a szerződő kormány által megkövetelt, a kikötőlétesítményekre vonatkozó védelmi felmérések elvégzése.

4.4

Az RSO-k a védelmi biztonsággal kapcsolatos kérdésekben tanácsokat adhatnak és segítséget nyújthatnak az érintett társaságoknak vagy kikötőlétesítményeknek, beleértve a hajók védelmének felméréseivel, a hajók védelmi terveivel, a kikötőlétesítmények védelmének felméréseivel és a kikötőlétesítmények védelmi terveivel kapcsolatos kérdéseket is. Ebbe beletartozhat e felmérések vagy tervek elkészítése. Ha egy RSO részt vett egy hajó védelmének felmérésben vagy védelmi tervének elkészítésében, akkor ez az RSO nem lehet jogosult e terv jóváhagyására.

4.5

Ha egy RSO-t megbíznak, hogy a nevükben járjon el, a szerződő kormányoknak mérlegelniük kell a kérdéses szervezet szakmai alkalmasságát. Az RSO-nak képesnek kell lennie a következők bizonyítására:

.1 megfelelő szakértelemmel rendelkezik a védelmi biztonság vonatkozó területein;

.2 a hajókon és a kikötőkben végzett műveleteket kellően ismeri, beleértve hajók számára nyújtott szolgáltatások esetén a hajók szerkezetének és felépítésének ismeretét, illetve kikötőlétesítmények számára nyújtott szolgáltatások esetén a kikötők kialakításának és felépítésének ismeretét;

.3 képes felmérni a hajókon és kikötőlétesítményekben végzett műveletek során esetleg előforduló valószínű védelmi kockázatokat, beleértve a hajó/kikötő kapcsolatot, továbbá képes meghatározni az ilyen kockázatok minimálisra történő csökkentésének a módját;

.4 képes a személyzete szakismereteinek szinten tartására és fejlesztésére;

.5 képes biztosítani, hogy a személyzete folyamatosan méltó legyen a bizalomra;

.6 képes a védelmi szempontból bizalmas anyagok jogosulatlan közlésének vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésnek a megakadályozását célzó megfelelő intézkedések fenntartására;

.7 ismeri a XI-2. fejezet és e szabályzat A. részének előírásait, valamint a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályokat és védelmi előírásokat;

.8 ismeri az aktuális veszélyeket és azok típusait;

.9 rendelkezik a fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismeréséhez és felkutatásához szükséges ismeretekkel;

.10 rendelkezik a biztonságot valószínűsíthetően veszélyeztető személyek jellemzőinek és viselkedésmintáinak megkülönböztetéstől mentes alapon történő felismeréséhez szükséges ismeretekkel;

.11 ismeri a védelmi intézkedések kijátszására használt technikákat; és

.12 ismeri a védelmi és felderítő eszközöket és rendszereket, valamint azok üzemeltetési korlátait.

Amikor a szerződő kormányok, a szakhatóságokat is beleértve, bizonyos feladatok ellátásával egy RSO-t bíznak meg, biztosítaniuk kell, hogy az elismert védelmi szervezet rendelkezzen az e feladatok ellátásához szükséges szakmai alkalmassággal.

4.6

Az I/6. szabályban említett és a XI-1/1. szabály előírásait teljesítő elismert szervezetet ki lehet nevezni RSO-nak, amennyiben rendelkezik a 4.5. bekezdésben felsorolt megfelelő védelmi szakismeretekkel.

4.7

Egy kikötői hatóságot vagy egy kikötőlétesítmény üzemeltetőjét ki lehet nevezni RSO-nak, amennyiben rendelkezik a 4.5 bekezdésben felsorolt megfelelő védelmi szakismeretekkel.

A védelmi szint megállapítása

4.8 A védelmi szint megállapításakor a szerződő kormányoknak figyelembe kell venniük a veszélyekkel kapcsolatos általános és konkrét információkat. A védelmi szintet a szerződő kormányoknak hajók vagy kikötőlétesítmények vonatkozásában az alábbi három szint valamelyikének megfelelően kell megállapítaniuk:

- 1. védelmi szint, normál; az a szint, amely szerint a hajók és kikötőlétesítmények normál esetben üzemelnek,

- 2. védelmi szint, fokozott; ezt a szintet addig kell alkalmazni, amíg egy védelmi esemény bekövetkezésének a kockázata fokozott, és

- 3. védelmi szint, rendkívüli; ezt a szintet addig kell alkalmazni, amíg egy védelmi esemény bekövetkezésének a kockázata valószínű vagy azonnali.

4.9 A 3. védelmi szint megállapításának rendkívüli intézkedésnek kell lennie, amely csak olyan esetekben alkalmazható, amikor egy védelmi esemény bekövetkezésének a kockázata hitelt érdemlő információk alapján valószínű vagy azonnali. A 3. védelmi szintet csak a meghatározott veszélyeztetettségi állapot vagy a tényleges védelmi esemény időtartamára lehet fenntartani. Ha a védelmi szintek az 1. védelmi szintről a 2. védelmi szinten keresztül a 3. védelmi szintre változhatnak, az is lehetséges, hogy az 1. védelmi szint közvetlenül a 3. védelmi szintre változik.

4.10 A hajózás biztonságáért és védelméért a legmagasabb szinten mindenkor a hajó parancsnoka tartozik felelősséggel. A parancsnok még a 3. védelmi szint bekövetkezése esetén is jogosult a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadást végző személyek utasításaival kapcsolatban magyarázatot vagy azok módosítását kérni abban az esetben, ha okkal gondolja, hogy az ilyen utasítások betartása veszélyezteti a hajózás biztonságát.

4.11 A társaság védelmi tisztjének (CSO) vagy a hajó védelmi tisztjének (SSO) a lehető legrövidebb időn belül kapcsolatba kell lépnie a hajó által felkeresni szándékozott kikötőlétesítmény védelmi tisztjével (PFSO) a kikötőlétesítményben az adott hajóra alkalmazandó veszélyességi szint megállapítása érdekében. Miután felvette a hajóval a kapcsolatot, a PFSO-nak értesítenie kell a hajót a kikötőlétesítmény veszélyességi szintjében bekövetkező minden későbbi változásról, és közölnie kell a hajóval minden vonatkozó védelmi információt.

4.12 Bár előfordulhatnak olyan körülmények, hogy adott hajó az általa felkeresett kikötőlétesítmény védelmi szintjénél magasabb védelmi szinten üzemel, a hajó védelmi szintje a felkeresett kikötőlétesítmény védelmi szintjénél semmilyen körülmények között sem lehet alacsonyabb. Ha egy hajó védelmi szintje az általa használni kívánt kikötőlétesítményénél magasabb, a CSO-nak vagy SSO-nak haladéktalanul értesítenie kell a PFSO-t. A PFSO-nak a CSO-val vagy az SSO-val folytatott konzultáció keretében értékelnie kell az adott helyzetet, és a hajóval megfelelő védelmi intézkedésekről kell megállapodnia, amelyek közé védelmi nyilatkozat kiállítása és aláírása is tartozhat.

4.13 A szerződő kormányoknak meg kell vitatniuk, hogyan tehetők gyorsan közzé a védelmi szintek változásaival kapcsolatos információk. A hajó, a CSO és az SSO számára a védelmi szintek változásairól szóló értesítések küldéséhez a szakhatóságok a NAVTEX-üzenetek vagy tengerészeknek szóló hirdetmények formájában történő tájékoztatást tarthatják megfelelőnek. Lehetséges azonban, hogy a kommunikáció más, azokkal egyenértékű vagy nagyobb sebességet, illetve nagyobb lefedettséget biztosító módját kívánják mérlegelni. A szerződő kormányoknak ki kell dolgozniuk a védelmi szintek változásainak a PFSO-kkal való közlésére szolgáló eszközöket. A szerződő kormányoknak össze kell állítaniuk és fenn kell tartaniuk a védelmi szintek változásairól értesítendő személyek kapcsolattartási adatairól szóló jegyzéket. Jóllehet a védelmi szintek nem tekintendők minden esetben kifejezetten bizalmas információnak, az azok alapját képező veszélyeztetettségről szóló információk azonban kiemelten bizalmas jellegűek lehetnek. A szerződő kormányoknak alaposan mérlegelniük kell az SSO-k, a CSO-k és a PFSO-k számára továbbítandó információk típusát és tartalmának részletességét, valamint azok továbbításának módszerét.

Kapcsolatfelvételi pontok és információk a kikötőlétesítmények védelmi terveiről

4.14 Ha a kikötőlétesítmény rendelkezik PFSP-vel, ezt a tényt közölni kell a szervezettel, és ezt az információt a társaság védelmi tisztjei és a hajó védelmi tisztjei számára is rendelkezésre kell bocsátani. A PFSP meglétéről tájékoztató információn kívül további részleteket nem kell közölni. A szerződő kormányoknak mérlegelniük kell központi vagy regionális kapcsolattartási pontok, vagy egyéb eszközök létrehozását, hogy a PFSP-vel rendelkező létesítményekről naprakész információk álljanak rendelkezésre, a megfelelő PFSO kapcsolatfelvételi adataival együtt. Az ilyen kapcsolattartási pontok meglétét közzé kell tenni. E pontok információkat szolgáltathatnak a szerződő kormány nevében eljárni kijelölt, elismert védelmi szervezetekről, az ilyen elismert védelmi szervezetekre ruházott sajátos feladatok részleteiről és az ilyen hatáskörök feltételeiről.

4.15 Abban az esetben, ha egy kikötő nem rendelkezik PFSP-vel (és ennek következtében PFSO-val sem), a központi vagy regionális kapcsolattartási pontnak kell képesnek lennie olyan, megfelelő képesítéssel rendelkező személynek a parti oldalon történő kijelölésére, aki gondoskodik arról, hogy szükség esetén a hajó ott-tartózkodásának időtartamára a megfelelő védelmi intézkedések megtörténjenek.

4.16 A szerződő kormányoknak meg kell adniuk azon kormánytisztviselők kapcsolatfelvételi adatait is, akik számára az SSO-k, a CSO-k és a PFSO-k a védelmi biztonsággal kapcsolatos szempontokat jelenthetik. Az ilyen kormánytisztviselőknek ezeket a jelentéseket a megfelelő intézkedések megtétele előtt figyelembe kell venniük. A jelentett szempontok hatással lehetnek egy másik szerződő kormány joghatósága alá tartozó védelmi intézkedésekre. Ebben az esetben a szerződő kormányoknak mérlegelniük kell az érintett másik szerződő kormánnyal való kapcsolatfelvételt annak megvitatása céljából, hogy helyénvaló-e helyreigazító intézkedés megtétele. E célból közölni kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel a kormánytisztviselők kapcsolatfelvételi adatait.

4.17 A szerződő kormányoknak kérésre a 4.14-4.16 bekezdésben említett információkat másik szerződő kormányok számára is rendelkezésre kell bocsátaniuk.

Azonosító okmányok

4.18 A szerződő kormányok részéről elvárt, hogy megfelelő azonosító okmányokat adjanak ki a hivatalos feladataik ellátása során hajók vagy kikötőlétesítmények felkeresésére jogosult kormánytisztviselők számára, és dolgozzanak ki olyan eljárásokat, amelyek révén az ilyen azonosító okmányok eredetisége ellenőrizhető.

Rögzített és úszó platformok, valamint mozgó tengeri fúróegységek az alkalmazási helyükön

4.19 A szerződő kormányoknak mérlegelniük kell megfelelő védelmi intézkedések kidolgozását az alkalmazási helyükön levő rögzített és úszó platformok, valamint mozgó tengeri fúróegységek számára az olyan hajókkal való kapcsolat lehetővé tétele céljából, amelyeknek be kell tartaniuk a XI-2. fejezetnek és az e szabályzat A. részének a rendelkezéseit.

Az e szabályzat A. részének rendelkezéseit betartani nem köteles hajók

4.20 A szerződő kormányoknak mérlegelniük kell olyan megfelelő védelmi intézkedések kidolgozását a XI-2. fejezet és az e szabályzat A. részének alkalmazási körébe nem tartozó hajók védelmének fokozása céljából, valamint annak biztosítására, hogy az ilyen hajókra érvényes valamennyi védelmi előírás tegye lehetővé a kapcsolatot az e szabályzat A. részének alkalmazási körébe tartozó hajókkal.

Hajókat fenyegető veszélyek és egyéb tengeri események

4.21

A szerződő kormányoknak általános útmutatást kell adniuk a lobogójuk alatt hajózó hajók számára a tengeren rájuk leselkedő védelmi kockázatok csökkentésére alkalmasnak tekintett intézkedésekről. Az 1-től 3-ig besorolt védelmi szinteknek megfelelően konkrét tanácsokat kell adniuk a teendőkre vonatkozóan, ha:

.1 a tengeren tartózkodó hajóra vonatkozó védelmi szint megváltozik, például annak a földrajzi területnek a jellegzetességei miatt, ahol a hajó üzemel, vagy a hajó saját jellegzetességeiből adódóan; és

.2 a tengeren tartózkodó hajóval kapcsolatban védelmi esemény vagy annak veszélye következik be.

A szerződő kormányoknak e célra a legjobb módszereket és eljárásokat kell kialakítaniuk. Közvetlen támadás esetén a hajónak meg kell kísérelnie közvetlenül azokkal a személyekkel kapcsolatot létesíteni a lobogó szerinti államban, akik a védelmi eseményekre való válaszadásért felelősek.

4.22

A szerződő kormányoknak védelmi tanácsadás céljából kapcsolattartási pontot is létre kell hozniuk minden hajó számára, amely:

.1 a lobogójuk alatt hajózni jogosult; vagy

.2 a parti tengerükön tartózkodik, vagy közölte a parti tengerükre való belépése szándékát.

4.23

A szerződő kormányoknak a parti tengerükön tevékenykedő, vagy a parti tengerükre való belépésük szándékát közlő hajók számára tanácsot kell adniuk, amely tanács többek között a következőkre vonatkozhat:

.1 a szándékok szerinti útvonal megváltoztatása vagy az út későbbre halasztása;

.2 megadott útvonalon való hajózás vagy meghatározott helyre való haladás;

.3 a hajóra küldhető személyzet vagy berendezések rendelkezésre állása;

.4 az áthaladás, kikötőbe érkezés vagy kikötőből elindulás koordinálása, őrhajóval vagy légi járművel (rögzített szárnyú vagy helikopter) végzett kíséret lehetővé tétele.

A szerződő kormányoknak emlékeztetniük kell a parti tengerükön tevékenykedő vagy a parti tengerükre való belépésük szándékát közlő hajókat valamennyi közétett, ideiglenes korlátozás hatálya alá tartozó területre.

4.24

A szerződő kormányoknak ajánlást kell kibocsátaniuk arra vonatkozóan, hogy a parti tengerükön tevékenykedő vagy a parti tengerükre való belépésük szándékát közlő valamennyi hajó legyen köteles a hajó védelmének és a közelben tartózkodó többi hajó védelmének a biztosítása érdekében a szerződő kormány által esetleg közölt bármely védelmi intézkedést haladéktalanul végrehajtani.

4.25

A szerződő kormányok által a 4.22. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából elkészített terveknek megfelelő, 24 órán át rendelkezésre álló kapcsolattartási pontot kell tartalmazniuk, a szerződő kormányon belül, a szakhatóságot is beleértve. Ezeknek a terveknek információkat kell tartalmazniuk azokról a körülményekről is, amelyek esetén a szakhatóság megítélése szerint szükséges segítséget kérni a közeli parti államoktól, valamint a kikötőlétesítmény védelmi tisztjei és a hajók védelmi tisztjei közötti kapcsolattartásról.

Alternatív védelmi megállapodások

4.26 A XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része végrehajtása módjának mérlegelésekor a szerződő kormányok egy vagy több szerződő kormánnyal egy vagy több megállapodást köthetnek. Egy ilyen megállapodás alkalmazási köre a megállapodásban részes felek felségterületén levő kikötőlétesítmények között rögzített útvonalon zajló, rövid nemzetközi utakra korlátozódik. Ilyen megállapodások megkötésekor és azt követően a szerződő kormányoknak konzultálniuk kell a megállapodás hatásai terén érdekelt, más szerződő kormányokkal és szakhatóságokkal. Az adott megállapodásban nem részes állam lobogója alatt hajózó hajók csak a megállapodás szerinti rögzített útvonalakon közlekedhetnek, ha a szakhatóságuk beleegyezik, hogy a hajó betartsa a megállapodás rendelkezéseit, és megköveteli a hajótól, hogy az így tegyen. Egy ilyen megállapodás semmilyen körülmények között nem befolyásolhatja az alkalmazási körébe nem tartozó más hajók és kikötőlétesítmények biztonságának szintjét, és különösen az ilyen megállapodás alkalmazási körébe tartozó semelyik hajó nem végezhet hajók közötti tevékenységeket a megállapodás alkalmazási körébe nem tartozó hajókkal. A megállapodásnak az alkalmazási körébe tartozó hajók közötti valamennyi operatív kapcsolatra ki kell terjednie. Minden egyes ilyen megállapodás alkalmazását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és szükség szerint módosítani kell, továbbá ötévenként minden esetben felül kell vizsgálni.

Kikötőlétesítményekre vonatkozó egyenértékű intézkedések

4.27 Egyes, korlátozott vagy különleges műveleteket végrehajtó, de az esetenkéntinél nagyobb forgalmat bonyolító egyes kikötőlétesítmények esetében helyénvaló lehet a XI-2. fejezetben és az e szabályzat A. részében előírtakkal egyenértékű védelmi intézkedések alkalmazása. Ez különösen gyárakhoz vagy nem gyakran használt rakpartokhoz kapcsolódó terminálok esetében állhat fenn.

Legénységi létszám

4.28 A hajók biztonságához szükséges összetételű és minimális létszámú személyzet megállapításakor a szakhatóságnak figyelembe kell vennie, hogy a V/14. szabályban megállapított, a hajók biztonságához szükséges összetételű és minimális létszámú személyzetre vonatkozó rendelkezések kizárólag a hajó biztonságos navigálásával foglalkoznak. A szakhatóságnak tekintetbe kell vennie a hajó védelmi tervének végrehajtásából eredő esetleges többletmunkát is, és biztosítania kell, hogy a hajók elegendő és hatékony személyzettel rendelkezzenek. Ennek megállapításakor a szakhatóságnak ellenőriznie kell, képesek-e a hajók a pihenőidővel és a személyzet fáradtságával kapcsolatban a nemzeti jog által előírt egyéb intézkedéseket végrehajtani a fedélzeten különféle beosztásokban tevékenykedő személyzet tagjai számára kiosztott összes fedélzeti feladat összefüggésében.

Ellenőrző és megfelelőségi intézkedések

Általános tudnivalók

4.29 A XI-2/9. szabály írja le a XI-2. fejezet alkalmazási körébe tartozó hajókra alkalmazandó ellenőrző és megfelelőségi intézkedéseket. E szabály három különálló részre tagolódik; a már a kikötőben tartózkodó hajók ellenőrzése, másik szerződő kormány kikötőjébe belépni szándékozó hajók ellenőrzése és a mindkét helyzetre alkalmazandó kiegészítő rendelkezések.

4.30 A hajók ellenőrzése a kikötőben című XI-2/9.1. szabály egy rendszert vezet be a külföldi ország kikötőjében tartózkodó hajók ellenőrzésére, amelynek keretében a szerződő kormány kellően felhatalmazott tisztviselői (a továbbiakban: kellően felhatalmazott tisztviselők) jogosultak a hajó fedélzetére lépni annak ellenőrzése céljából, hogy az előírt tanúsítványok szabályszerűek-e. Ezt követően, ha alapos okkal vélhető, hogy a hajó nem felel meg az előírásoknak, ellenőrző intézkedésekre, például kiegészítő ellenőrzésekre, vagy a hajó visszatartására kerülhet sor. Ezek a rendelkezések a jelenleg alkalmazott ellenőrzési rendszereket tükrözik. A XI-2/9.1. szabály a fent említett rendszerek alapján lehetővé teszi kiegészítő intézkedések alkalmazását (beleértve a hajónak valamely kikötőből ellenőrző intézkedés keretében történő kiutasítását), amennyiben a kellően felhatalmazott tisztviselők alapos okkal gondolják, hogy a hajó nem felel meg a XI-2. fejezet vagy e szabályzat A. része rendelkezéseinek. A XI-2/9.3. szabály írja le azokat a biztosítékokat, amelyek elősegítik e kiegészítő intézkedések tisztességes és arányos végrehajtását.

4.31 A XI-2/9.2. szabály megállapítja a másik szerződő kormány kikötőjébe belépni szándékozó hajók megfelelőségének biztosítását célzó ellenőrző intézkedéseket, és a XI-2. fejezetben bevezeti az ellenőrzés teljes mértékben eltérő fogalmát, amelyet kizárólag a védelmi biztonságra kell alkalmazni. E szabály szerint az intézkedéseket a hajó kikötőbe való belépése előtt lehet alkalmazni a védelmi biztonság fokozottabb biztosítása érdekében. A XI-2/9.1. szabállyal megegyező módon ez a kiegészítő ellenőrzési rendszer is azokon a megalapozott okokon alapul, hogy a hajó nem felel meg a XI-2. fejezetnek vagy e szabályzat A. részének, és tartalmazza a XI-2/9.2.2. és XI-2/9.2.5., valamint a XI-2/9.3. szabályban előírt jelentős biztosítékokat.

4.32 A hajó szabályoknak való meg nem felelésével kapcsolatos megalapozott okok bizonyítékot vagy megbízható információt jelentenek arra vonatkozóan, hogy a szabályzat e részében előírt útmutatás figyelembevételével a hajó nem tartja be a XI-2. fejezetnek vagy e szabályzat A. részének a követelményeit. Az ilyen bizonyíték vagy megbízható információ a kellően felhatalmazott tisztviselő szakmai ítéletéből vagy a hajó e szabályzat A. részével (Tanúsítvány) összhangban kiállított nemzetközi védelmi tanúsítványának vagy ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítványának vizsgálatakor tett megállapításokból, vagy egyéb forrásokból származhat. Még ha van is érvényes tanúsítvány a hajó fedélzetén, a kellően felhatalmazott tisztviselők szakmai ítéletük alapján mégis vélhetik úgy alapos okkal, hogy a hajó nem felel meg az előírásoknak.

4.33 A XI-2/9.1. és XI-2/9.2. szabályok szerinti lehetséges alapos okok közé adott esetben többek között a következők tartozhatnak:

.1 a tanúsítvány felülvizsgálatából származó bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az nem érvényes vagy lejárt;

.2 bizonyíték vagy megbízható információ arra vonatkozóan, hogy a XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része által előírt védelmi berendezések, dokumentáció vagy intézkedések terén súlyos hiányosságok állnak fenn;

.3 olyan jelentés vagy panasz kézhezvétele, amely a kellően felhatalmazott tisztviselő szakmai ítélete szerint megbízható információt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hajó nem felel meg a XI-2. fejezet vagy e szabályzat A. része követelményeinek;

.4 egy kellően felhatalmazott tisztviselő szakmai ítéletére alapozott bizonyíték vagy megállapítás arra vonatkozóan, hogy a parancsnok vagy a hajó személyzete nem ismeri az alapvető fedélzeti védelmi eljárásokat, vagy nem képes a hajó védelmével kapcsolatos gyakorlatok elvégzésére, illetve ilyen eljárások vagy gyakorlatok elvégzésére nem került sor;

.5 egy kellő felhatalmazással rendelkező megbízott tisztviselő szakmai ítéletére alapozott bizonyíték vagy megállapítás arra vonatkozóan, hogy a hajó személyzetének kulcsfontosságú tagjai nem képesek megfelelő kommunikációs kapcsolatot létesíteni a hajó személyzetének a fedélzeten védelmi feladatokat ellátó, kulcsfontosságú tagjaival;

.6 bizonyíték vagy megbízható információ arra vonatkozóan, hogy a hajó egy kikötőlétesítményből vagy egy másik hajóról személyeket vett fel, illetve készleteket vagy árukat rakodott be, miközben akár a kikötőlétesítmény, akár a másik hajó megsérti a XI-2. fejezetet vagy e szabályzat A. részét, és a szóban forgó hajó nem állított ki védelmi nyilatkozatot, és nem hajtott végre megfelelő, rendkívüli vagy kiegészítő védelmi intézkedéseket, vagy nem alkalmazott a hajóra vonatkozóan megfelelő védelmi eljárásokat;

.7 bizonyíték vagy megbízható információ arra vonatkozóan, hogy a hajó egy kikötőlétesítményből vagy egyéb forrásból (például másik hajóról vagy helikopterről származó átrakodás) személyeket vett fel, illetve készleteket vagy árukat rakodott be, miközben a kikötőlétesítmény vagy az egyéb forrás számára a XI-2. fejezetnek vagy e szabályzat A. részének a betartása nem kötelező, és a hajó nem hajtott végre megfelelő, rendkívüli vagy kiegészítő védelmi intézkedéseket, vagy nem alkalmazott a hajóra vonatkozóan megfelelő védelmi eljárásokat; és

.8 a hajó az A/19.4 szabályban leírtak szerinti, később kiállított, folytatólagos ideiglenes nemzetközi védelmi tanúsítvánnyal rendelkezik, és valamely kellően felhatalmazott tisztviselő szakmai ítélete szerint e tanúsítvány kérelmezésével a hajó vagy a társaság egyik célja a XI-2. fejezet és e szabályzat A. része teljes körű teljesítésének a kijátszása volt az ideiglenes tanúsítvány A/19.4.4. szakaszban leírt eredeti érvényességi idejét követő időszakban.

4.34 A XI-2/9. szabály nemzetközi jogi vonatkozásai különösen jelentősek, és a szabályt a XI-2/2.4. szabály szem előtt tartásával kell végrehajtani, mivel fennáll olyan helyzetek kialakulásának a lehetősége, amikor a XI-2. fejezet alkalmazási körén kívül eső intézkedések megtételére kerül sor, vagy figyelembe kell venni az érintett hajónak a XI-2. fejezet alkalmazási körén kívül eső jogait. Ennek következtében a XI-2/9. szabály nem gátolja a szerződő kormányt a nemzetközi jogon alapuló és azzal összhangban levő intézkedések megtételében személyek, hajók, kikötőlétesítmények és egyéb vagyon biztonságának biztosítása céljából olyan esetekben, amikor a hajó a XI-2. fejezetnek és e szabályzat A. részének a teljesítése ellenére továbbra is védelmi kockázatot jelentő tényezőnek minősül.

4.35 Ha egy szerződő kormány egy hajóval kapcsolatban ellenőrző intézkedéseket rendel el, a szakhatósággal elegendő információ közlésével késedelem nélkül fel kell venni a kapcsolatot annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szakhatóság a szerződő kormánnyal teljes mértékben együttműködhessen.

Kikötőben tartózkodó hajók ellenőrzése

4.36 Ha egy hibás berendezés vagy hibás dokumentáció miatt a rendelkezések be nem tartása címén a hajó visszatartására kerül sor, és a vizsgálatot végző kikötőben a rendelkezések be nem tartása nem orvosolható, a szerződő kormány engedélyezheti, hogy a hajó egy másik kikötőbe hajózzon, feltéve hogy a kikötő szerinti illetékes államok és a szakhatóság vagy a parancsnok között létrejött megállapodásban rögzített összes feltétel teljesül.

Másik szerződő kormány kikötőjébe behajózni szándékozó hajók

4.37 A XI-2/9.2.1. szabály felsorolja azokat az információkat, amelyeket a szerződő kormányok a kikötőkbe való belépés engedélyezésének feltételeként a hajóktól megkövetelhetnek. A felsorolt információk egyik tétele annak megerősítése, hogy a hajó az által legutoljára felkeresett 10 kikötőlétesítményben tett-e bármiféle rendkívüli vagy kiegészítő intézkedést. Ezek az információk például a következőket foglalhatják magukban:

.1 nyilvántartás egy olyan állam területén található kikötőlétesítményben megtett intézkedésekről, amely nem szerződő kormány, különösen olyan intézkedések tekintetében, amelyeket szokásos esetben a szerződő kormányok területén található kikötőlétesítmények tettek volna meg; és

.2 kikötőlétesítményekkel vagy más hajókkal kiállított védelmi nyilatkozatok.

4.38 A kikötőbe való belépés feltételeként előírható felsorolt információ egy másik tétele annak megerősítése, hogy a hajón megfelelő védelmi eljárásokat alkalmaztak-e a legutolsó 10 kikötő felkeresését magában foglaló időszak alatt végzett, hajók közötti műveletek végrehajtása során. Szokásos esetben nem kell felsorolni a révkalauzok, vám-, bevándorlási vagy védelmi tisztviselők szállítását, sem az üzemanyag-vételezést, könnyítő műveleteket, a készletek berakodását és a hulladék hajóval történő elszállítását, amelyeket a hajó a kikötőlétesítményeken belül végzett el, mert e tevékenységek megszokott esetben a kikötőlétesítmény védelmi tervének hatálya alá tartoznak. A megadható információk közé a következők tartozhatnak:

.1 nyilvántartás olyan hajókkal végzett hajók közötti műveletekről, amelyek egy szerződő kormánynak nem minősülő állam lobogója alatt jogosultak hajózni, különösen olyan intézkedések tekintetében, amelyeket szokásos esetben a szerződő kormányok lobogója alatt hajózni jogosult hajók tettek volna meg;

.2 nyilvántartás valamely szerződő kormány lobogója alatt hajózni jogosult olyan hajóval végzett hajók közötti műveletekről, amely számára a XI-2. fejezet és e szabályzat betartása nem kötelező, például az ilyen hajó számára más rendelkezések szerint kibocsátott bármely védelmi tanúsítvány egy példánya; és

.3 abban az esetben, ha tengeren megmentett személyek vagy áruk találhatók a fedélzeten, az ilyen személyekkel vagy árukkal kapcsolatban ismert valamennyi információ, beleértve a személyazonossági adataikat is, ha azok ismertek, és a megmentett személyeken vagy árukon a hajó által azok védelmi státusának megállapítása érdekében végzett valamennyi ellenőrzés eredményeit. A XI-2. fejezetnek és e szabályzat A. részének nem célja a tengeren bajba jutottak biztonságos helyre szállításának késleltetése vagy megakadályozása. A XI-2. fejezetnek és e szabályzat A. részének a kizárólagos célja elegendő megfelelő információ szolgáltatása az államok számára azok biztonsága sértetlenségének fenntartása érdekében.

4.39 A személyek, kikötőlétesítmények, hajók és egyéb vagyontárgyak biztonságának elősegítése érdekében a kikötői belépés feltételeként esetleg megkövetelt, védelmi biztonsággal kapcsolatos egyéb gyakorlati információk példái közé a következők tartoznak:

.1 a folyamatos törzsadat-nyilvántartásban (Continuous Synopsis Record) szereplő információk;

.2 a hajó pozíciója a jelentés elkészítésének időpontjában;

.3 a hajó kikötőbe való érkezésének várható időpontja;

.4 személyzeti jegyzék;

.5 a hajón található rakomány általános leírása;

.6 utaslista; és

.7 a XI-2/5. szabály értelmében előírt információk.

4.40 A XI-2/9.2.5. szabály lehetővé teszi a hajó parancsnoka számára, hogy visszavonja a kikötőbe való belépésre irányuló szándékát, amint tájékoztatást kapott arról, hogy a parti vagy a kikötő szerinti illetékes állam a XI-2/9.2. szabály szerint ellenőrző intézkedéseket fog végrehajtani. Ha a hajó parancsnoka visszavonja fenti szándékát, a XI-2/9. szabály ezután nem alkalmazható, és minden egyéb megtett lépésnek a nemzetközi jogon kell alapulnia és azzal összhangban kell lennie.

További rendelkezések

4.41 Minden olyan esetben, amikor egy hajó kikötőbe való belépését megtagadják, vagy a hajót a kikötőből kiutasítják, az ezzel kapcsolatos valamennyi ismert tényt közölni kell az érintett államok illetékes hatóságaival. A közölt információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk, ha azok ismertek:

.1 a hajó neve, lobogója, azonosító száma, hívójele, a hajó típusa és rakománya;

.2 a kikötőbe vagy kikötői területre való belépés megtagadásának vagy az onnan való kiutasításnak az oka;

.3 ha lényeges, a védelmi megfelelés bármely hiányának jellege;

.4 ha lényeges, a megfelelés hiányának orvoslására tett kísérletek részletei, beleértve a hajóra vonatkozóan az adott útra előírt feltételeket is;

.5 az utoljára felkeresett kikötő(k) és a következő bejelentett, felkeresni kívánt kikötő;

.6 az e kikötőkből való indulás időpontja és az a kikötőkbe való érkezés várható időpontja;

.7 a hajó számára adott bármely utasítás, például az útvonaláról szóló jelentés küldése;

.8 a hajó aktuális üzemelésének védelmi szintjére vonatkozó, rendelkezésre álló információk;

.9 a kikötő szerinti illetékes állam és a szakhatóság között zajlott kommunikációval kapcsolatos tájékoztatás;

.10 a jelentést készítő kikötő szerinti illetékes állam kapcsolatfelvételi pontja további információk beszerzése céljából;

.11 személyzeti jegyzék; és

.12 minden egyéb vonatkozó információ.

4.42 Azon érintett államok közé, amelyekkel kapcsolatot kell felvenni, azoknak kell tartozniuk, amelyek a hajónak a legközelebbi kikötési helye felé vezető tervezett útvonala mentén találhatók, különösen akkor, ha a hajó be kíván lépni az adott parti állam parti tengerére. Az egyéb érintett államok közé a korábban felkeresett kikötők is tartozhatnak további információk nyerése és a korábbi kikötőkkel kapcsolatos védelmi kérdések tisztázása érdekében.

4.43 Az ellenőrző és megfelelőségi intézkedések végrehajtásánál a kellően felhatalmazott tisztviselőknek biztosítaniuk kell, hogy az előírt intézkedések vagy lépések arányosak legyenek. Az ilyen intézkedéseknek vagy lépéseknek ésszerűnek és csak a megfelelőség hiányának megszüntetéséhez vagy mérsékléséhez minimálisan szükséges szigorúságúnak és időtartamúnak kell lenniük.

4.44 A XI-2/9.3.5.1. szabályban szereplő »feltartóztatás« szó azokra a helyzetekre is utal, amikor az e szabály szerint megtett intézkedések alapján nem kellően indokoltan tagadták meg hajótól a kikötőbe való belépést vagy utasították ki azt a kikötőből.

Nem szerződő kormányok hajói és az Egyezményben előírt méretnél kisebb hajók

4.45 Olyan állam lobogója alatt hajózó hajók számára, amelyek kormánya az Egyezmény vonatkozásában nem szerződő kormány, és amelyik az 1988. évi SOLAS-jegyzőkönyvben ( 8 ) sem részes fél, a szerződő kormányok nem biztosíthatnak kedvezőbb feltételeket. Ennek megfelelően a XI-2/9. szabály és a szabályzat e részében szereplő útmutatás követelményeit azokra a hajókra is alkalmazni kell.

4.46 Az Egyezményben előírt méretnél kisebb hajókra az államok által a védelmi biztonság fenntartása céljából alkalmazott intézkedések vonatkoznak. Az ilyen intézkedéseket a XI-2. fejezetben szereplő követelmények és a szabályzat e részében adott útmutatás kellő figyelembevételével kell alkalmazni.

5. VÉDELMI NYILATKOZAT

Általános tudnivalók

5.1 Akkor kell védelmi nyilatkozatot (DoS) kiállítani, ha azt a kikötőlétesítmény szerződő kormánya szükségesnek tartja, vagy ha azt valamely hajó szükségesnek tartja.

5.1.1 A DoS szükségességét a kikötőlétesítmény védelmi felmérésének (PFSA) eredményei jelezhetik, és a DoS-t szükségessé tevő okokat és körülményeket a kikötőlétesítmény védelmi tervében (PFSP) kell meghatározni.

5.1.2 A DoS kiállításának szükségességét a lobogója alatt hajózni jogosult hajók vonatkozásában egy szakhatóság rendelheti el, vagy azt a hajó védelmi felmérésének (SSA) eredményei jelezhetik, és azt a hajó védelmi tervében (SSP) meg kell határozni.

5.2 Valószínű, hogy magasabb védelmi szinteken előírhatják DoS kiállítását, amikor egy hajóra magasabb védelmi szint vonatkozik, mint egy kikötőlétesítményre vagy a hajóval kapcsolatban álló másik hajóra, továbbá olyan hajó/kikötő kapcsolatok vagy hajók közötti tevékenységek esetében, amelyek az adott hajóra jellemző okok miatt magasabb kockázatot jelentenek a személyek, a vagyontárgyak vagy a környezet számára, beleértve annak rakományát vagy utasait, illetve egy kikötőlétesítményre jellemző körülményeket vagy e tényezők kombinációját.

5.2.1 Abban az esetben, ha egy hajó, vagy a lobogója alatt hajózni jogosult hajó nevében egy szakhatóság DoS kiállítását kéri, a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének (PFSO) vagy a hajó védelmi tisztjének (SSO) a kérést tudomásul kell vennie, és meg kell vitatniuk kell a megfelelő védelmi intézkedéseket.

5.3

Egy PFSO is kezdeményezheti DoS kiállítását a jóváhagyott PFSA-ban különös aggodalomra okot adóként meghatározott hajó/kikötő kapcsolatok létrejötte előtt. A példák közé tartozhat az utasok beszállása és kiszállása, veszélyes áruk vagy veszélyes anyagok átrakása, berakodása vagy kirakodása. A PFSA olyan, sűrűn lakott területeken vagy azok közelében elhelyezkedő létesítményeket és gazdasági szempontból jelentős műveletek is azonosíthat, amelyek DoS kiállítását indokolják.

5.4 A DoS kiállításának fő célja annak biztosítása, hogy a hajó és a kikötőlétesítmény vagy a vele kapcsolatba kerülő más hajók között megállapodás jöjjön létre a jóváhagyott védelmi terveik rendelkezéseinek megfelelően általuk meghozandó védelmi intézkedések vonatkozásában.

5.4.1 A megállapodás szerinti DoS-t esettől függően mind a kikötőlétesítmény, mind a hajó(k) részéről alá kell írni és keltezni kell a XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része teljesítésének igazolására, és tartalmaznia kell a védelmi nyilatkozat érvényességi idejét, a vonatkozó védelmi szintet vagy szinteket, valamint a vonatkozó kapcsolattartási adatokat.

5.4.2 A védelmi szint megváltozása szükségessé teheti új vagy felülvizsgált DoS kiállítását.

5.5

A DoS-t angol, francia vagy spanyol nyelven kell kiállítani, vagy esettől függően az érintett kikötőlétesítmény és hajó vagy hajók által használt közös nyelven.

5.6

A DoS mintája a szabályzat e részéhez csatolt 1. függelékben található. Ez a minta egy hajó és egy kikötőlétesítmény közötti DoS-re vonatkozik. Ha a DoS két hajóra vonatkozik, e mintát megfelelően módosítani kell.

6. A TÁRSASÁG KÖTELEZETTSÉGEI

Általános tudnivalók

6.1

A XI-2/5. szabály előírja a társaság számára, hogy bocsássa a hajó parancsnokának rendelkezésére a társaságot e szabály rendelkezései alapján kötelező előírások teljesítéséhez szükséges információkat. Ezeknek az információknak olyan adatokat kell tartalmazniuk, mint:

.1 a hajó személyzetének kijelöléséért felelős felek, például hajóüzemeltető társaságok, személyzeti ügynökségek, alvállalkozók, koncessziótulajdonosok (például kihelyezett kiskereskedések, kaszinók stb.);

.2 a hajók üzemeltetéséért felelős felek megnevezése, beleértve a hajót időszakosan vagy személyzet nélkül bérlő(k)et, vagy ilyen minőségben tevékenykedő bármely más szervezeteket; és

.3 ha a hajót egy bérlő fél feltételei szerint üzemeltetik, az érintett felek elérhetőségei, beleértve a hajókat időszakosan vagy útvonalakra bérlőket is.

6.2

A XI-2/5. szabállyal összhangban a társaság köteles ezt az információt napra kész állapotban tartani és a változások adataival azok bekövetkezésekor frissíteni.

6.3

Ezeket az információkat angol, francia vagy spanyol nyelven kell megadni.

6.4

A 2004. július 1. előtt épült hajók esetében ezeknek az információknak az azon a napon érvényes tényleges állapotot kell tükrözniük.

6.5

A 2004. július 1-jén vagy azt követően épült hajók, valamint a 2004. július 1. előtt épült és 2004. július 1-jén nem üzemelő hajók esetében ezeket az információkat a hajó üzembe helyezésének napjától kezdődően kell megadni és az azon a napon érvényes tényleges állapotot kell tükrözniük.

6.6

2004. július 1. után, ha egy hajót kivonnak a forgalomból, ezeket az információkat a hajó újbóli forgalomba helyezésének napjától kezdődően kell megadni, és az azon a napon érvényes tényleges állapotot kell tükrözniük.

6.7

Az azon a napon érvényes tényleges helyzetnek nem megfelelő, korábban szolgáltatott információkat nem szükséges a hajón megőrizni.

6.8

Ha a hajó üzemeltetésével kapcsolatos felelősséget másik társaság viseli, a hajót korábban üzemeltető társasággal kapcsolatos információkat nem szükséges a hajón megőrizni.

További vonatkozó útmutatás a 8., 9. és 13. szakaszban található.

7. A HAJÓK VÉDELME

A vonatkozó útmutatások a 8., 9. és 13. szakaszban szerepelnek.

8. A HAJÓ VÉDELMI FELMÉRÉSE

Védelmi felmérés

8.1 A társaság védelmi tisztjének (CSO) feladata annak a biztosítása, hogy a társaság flottáját alkotó és a CSO felügyelete alá tartozó valamennyi olyan hajón végezzék el a hajó védelmének felmérését (SSA), amelynek meg kell felelnie a XI-2. fejezet és e szabályzat A. része rendelkezéseinek. Bár a CSO-nak nem kell szükségszerűen személyesen elvégeznie a beosztásához kapcsolódó összes feladatot, azonban az azok megfelelő végrehajtásának biztosítására vonatkozó végső felelősség a CSO személyére hárul.

8.2 A hajó védelme felmérésének megkezdése előtt a CSO-nak biztosítania kell a hajó által felkeresni szándékozott vagy utasok beszállása/kiszállása céljából igénybe venni kívánt kikötőkre irányuló veszélyek felméréséről szóló, valamint a kikötőlétesítményekkel és azok védintézkedéseivel kapcsolatos, rendelkezésre álló információk figyelembevételét. A CSO-nak tanulmányoznia kell a hasonló védelmi igényekkel kapcsolatos korábbi jelentéseket. Amennyiben megoldható, a CSO-nak találkoznia kell a hajón és a kikötőlétesítményekben felelős személyekkel a felmérés céljának és módszerének megvitatása céljából. A CSO-nak követnie kell a szerződő kormányok által adott egyedi útmutatásokat.

8.3 Egy SSA-nak a fedélzeten vagy a hajó belsejében a következő szempontokkal kell foglalkoznia:

.1 fizikai biztonság;

.2 szerkezeti épség;

.3 a személyzetet védő rendszerek;

.4 eljárási rendek;

.5 rádió- és távközlési rendszerek, beleértve a számítógéprendszereket és -hálózatokat is; és

.6 minden olyan terület, amely károsodás esetén vagy jogellenes megfigyeléshez használva kockázatot jelenthet személyek vagy vagyontárgyak biztonsága, illetve a hajó fedélzetén vagy a kikötőlétesítményen belül végzett műveletek vonatkozásában.

8.4 Az SSA elvégzésében részt vevő személyek számára lehetővé kell tenni szakértői segítség igénybevételét a következőkkel kapcsolatban:

.1 az aktuális védelmi fenyegetések és ezek formáinak ismerete;

.2 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.3 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek jellemzőinek és viselkedési mintáinak megkülönböztetéstől mentes alapon történő felismerése;

.4 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák;

.5 védelmi esemény előidézésére használt módszerek;

.6 robbanóanyagok hajószerkezetekre és berendezésekre gyakorolt hatásainak az ismerete;

.7 hajók védelme;

.8 a hajó/kikötő kapcsolat során alkalmazott gazdasági gyakorlat;

.9 vészhelyzeti intézkedési tervek készítése, felkészülés vészhelyzetek bekövetkezésére és kezelésére;

.10 fizikai biztonság;

.11 rádió- és távközlési rendszerek, beleértve a számítógéprendszereket és -hálózatokat;

.12 tengeri gépészet; és

.13 hajón és kikötőkben végzett műveletek.

8.5 A CSO-nak be kell szereznie és rögzítenie kell a felmérés elvégzéséhez szükséges információkat, beleértve az alábbiakat:

.1 a hajó általános tervrajza;

.2 a korlátozott belépési engedéllyel használható területek elhelyezkedése, például a parancsnoki híd, az A. kategóriájú gépterek és a II-2. fejezetben meghatározott egyéb vezérlőállások stb.;

.3 a hajón található minden egyes ténylegesen használt vagy lehetséges belépési pont helye és funkciója;

.4 a hajó sebezhetőségét vagy annak biztonságát esetleg befolyásoló árapályváltozások;

.5 a rakterek és rakodási szabályok;

.6 a hajó készleteinek és a fontos karbantartási eszközöknek a tárolására szolgáló helyek;

.7 a kísérő nélküli poggyász tárolására szolgáló helyek;

.8 az alapvető fontosságú szolgáltatások fenntartásához rendelkezésre álló vészhelyzeti és készenléti berendezések;

.9 a hajó személyzete tagjainak száma, a védelmi biztonsághoz kapcsolódó bármely meglévő feladatkör és a társaság képzéssel kapcsolatos hatályos követelményei;

.10 meglévő védelmi és védőberendezések az utasoknak és a hajó személyzetének a védelme céljából;

.11 menekülési és kiürítési útvonalak, valamint gyülekezőhelyek, amelyeket a hajó rendezett és biztonságos sürgősségi kiürítésének biztosítása céljából megfelelően karban kell tartani;

.12 hatályos megállapodások hajó-/vízoldali védelmi szolgáltatásokat nyújtó magántársaságokkal; és

.13 hatályos védelmi intézkedések és eljárások, beleértve a vizsgálati és ellenőrzési eljárásokat, azonosító rendszereket, felügyeleti és figyelemmel kísérő berendezéseket, személyzeti azonosító okmányokat és kommunikációt, riasztórendszereket, világítást, a belépés ellenőrzését és egyéb megfelelő rendszereket.

8.6 Az SSA-nak lehetővé kell tennie minden egyes azonosított belépési pont megvizsgálását, a teljes fedélzeteket is beleértve, és értékelni kell, mekkora annak a valószínűsége, hogy azokat a biztonságot esetleg megsérteni kívánó személyek használhatják. Ez olyan belépési pontokra is vonatkozik, amelyeket a belépni jogosult személyek használhatnak, valamint azok is, akik jogosulatlan belépéssel próbálkoznak.

8.7 Az SSA-ban fel kell mérni a meglévő védelmi intézkedések és útmutatások, eljárások és műveletek helytállóságát mind rutin-, mind vészhelyzetekben, és védelmi útmutatást kell meghatározni a következők vonatkozásában:

.1 a korlátozás hatálya alá tartozó területek;

.2 tűz vagy egyéb vészhelyzeti állapotok bekövetkezése esetén követendő eljárások;

.3 a hajó személyzete, az utasok, a látogatók, a kereskedők, a javítótechnikusok, a dokkmunkások stb. felügyeleti szintje;

.4 a védelmi őrjáratok gyakorisága és hatékonysága;

.5 a belépést ellenőrző rendszerek, beleértve az azonosító rendszereket is;

.6 a védelmi távközlő rendszerek és eljárások;

.7 a biztonsági ajtók, elkerítő eszközök és világítás; és

.8 a hajó védelmi és felügyeleti berendezései és rendszerei, ha vannak.

8.8 Az SSA-ban foglalkozni kell azokkal a személyekkel, tevékenységekkel, szolgáltatásokkal és műveletekkel, amelyeknek fontos a védelme. Ezek közé a következők tartoznak:

.1 a hajó személyzete;

.2 utasok, látogatók, kereskedők, javítótechnikusok, a kikötőlétesítmény személyzete stb.;

.3 a biztonságos hajózás fenntartásának és a vészhelyzetek kezelésének képessége;

.4 rakomány, különös tekintettel a veszélyes árukra és veszélyes anyagokra;

.5 a hajó készletei;

.6 a hajó védelmi távközlő berendezései és rendszerei, ha vannak; és

.7 a hajó védelmi felügyeleti berendezései és rendszerei, ha vannak.

8.9 Az SSA-ban fel kell mérni az összes lehetséges fenyegetést, amelyek közé a védelmi események alábbi típusai tartozhatnak:

.1 a hajó vagy kikötőlétesítmény károsítása vagy megsemmisítése, például robbanószerkezetek használata, gyújtogatás, szabotázs vagy vandalizmus révén;

.2 a hajó eltérítése vagy elfoglalása, vagy a fedélzeten tartózkodó személyek foglyul ejtése;

.3 visszaélés a rakománnyal, a hajó fontos berendezéseivel, rendszereivel vagy a hajó készleteivel;

.4 engedély nélküli belépés vagy használat, beleértve a potyautasok jelenlétét is;

.5 fegyverek vagy berendezések csempészése, beleértve a tömegpusztító fegyvereket is;

.6 a hajó felhasználása védelmi eseményt előidézni szándékozó személyek és/vagy felszerelésük szállítására;

.7 magának a hajónak fegyverként, kárt okozó vagy pusztító eszközként való felhasználása;

.8 kikötött vagy lehorgonyzott hajót a tenger felől érő támadás; és

.9 támadás a tengeren.

8.10 Az SSA-ban figyelembe kell venni minden lehetséges sebezhető pontot, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a biztonsági és a védelmi intézkedések közötti ütközés;

.2 a fedélzeti feladatok és a védelmi feladatok közötti ütközés;

.3 őrszolgálati feladatok, a hajó személyzetének létszáma, különös tekintettel a személyzet kifáradására, az éberségre és a teljesítményre vonatkozó hatásaira;

.4 a védelmi képzésben feltárt esetleges hiányosságok; és

.5 bármely védelmi berendezés és rendszer, beleértve a távközlő rendszereket is.

8.11 A CSO-nak és a hajó védelmi tisztjének (SSO) mindenkor figyelembe kell vennie, hogy a hosszú időszakon keresztül a hajón tartózkodó személyzetre milyen hatással lehetnek az alkalmazott védelmi intézkedések. A védelmi intézkedések kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a hajó személyzete kényelmének, komfortérzetének és magánéletének biztosítására, és hatékonyságuk hosszú távú fenntartására irányuló képességükre.

8.12 Az SSA elvégzését követően jelentést kell készíteni, abban röviden ismertetni kell a felmérés elvégzésének menetét, a felmérés során feltárt sebezhető pontok leírását, és az egyes sebezhető pontok kezelésében felhasználható ellenintézkedéseket. A jegyzőkönyvet védeni kell jogosulatlan hozzáférés vagy közlés ellen.

8.13 Ha az SSA-t nem a társaság végezte el, akkor az SSA-ról készült jelentést a CSO-nak kell ellenőriznie és jóváhagynia.

Helyszíni védelmi szemle

8.14 A helyszíni védelmi szemle elvégzése minden SSA elválaszthatatlan része. A helyszíni védelmi szemle során meg kell vizsgálni és értékelni kell a hajón alkalmazott meglévő védintézkedéseket, eljárásokat és műveleteket, a következők vonatkozásában:

.1 a hajó védelmével kapcsolatos valamennyi feladat teljesítésének biztosítása;

.2 a korlátozás hatálya alá tartozó területek folyamatos figyelemmel kísérése annak biztosítása céljából, hogy oda csak arra jogosult személyek léphessenek be;

.3 a hajóra lépés ellenőrzése, beleértve az esetleges azonosító rendszereket;

.4 a fedélzeti területek és a hajót körülvevő területek folyamatos figyelemmel kísérése;

.5 személyek beszállásának és ingóságaik hajóra vitelének ellenőrzése (kísért és kísérő nélküli poggyász, valamint a hajó személyzetének személyes ingóságai);

.6 a rakomány kezelésének és a hajó készletei leszállításának a felügyelete; és

.7 a hajó védelmi távközlő és információs rendszerei, valamint berendezései használatra kész állapotának biztosítása.

9. A HAJÓ VÉDELMI TERVE

Általános tudnivalók

9.1 A hajó védelmi terve (SSP) elkészítésének és jóváhagyásra történő benyújtásának biztosításáért a társaság védelmi tisztje (CSO) felelős. Minden egyes SSP tartalma eltér azon hajó jellemzőitől függően, amelyikhez készítették. A hajó védelmi felmérése (SSA) lehetővé teszi a hajó sajátságos jellemzőinek, valamint a potenciális fenyegetéseknek és a sebezhető pontoknak a meghatározását. Az SSP elkészítésekor részletesen kell vizsgálni ezeket a jellemzőket. A szakhatóságok tanácsokat adhatnak az SSP elkészítésére és tartalmára vonatkozóan.

9.2 Minden SSP-nek:

.1 részletesen ismertetnie kell a hajó védelmi szervezetének felépítését;

.2 részletesen ismertetnie kell a hajónak a társasággal, kikötőlétesítményekkel, más hajókkal és védelmi feladatkört ellátó illetékes hatóságokkal való kapcsolatát;

.3 részletesen ismertetnie kell a hajón belüli, valamint a hajó és a külvilág, beleértve a kikötőlétesítményeket is, közötti hatékony és folyamatos kommunikációt lehetővé tevő távközlő rendszereket;

.4 részletesen ismertetnie kell az 1. védelmi szinten alkalmazandó alapvető, fizikai és operatív, védelmi intézkedéseket, amelyeknek mindenkor rendelkezésre kell állniuk;

.5 részletesen ismertetnie kell a hajó 2. védelmi szintre, vagy szükséges esetben 3. védelmi szintre történő, késedelem nélküli átállásához szükséges kiegészítő védelmi intézkedéseket;

.6 biztosítania kell az SSP rendszeres felülvizsgálatát vagy ellenőrzését, és a tapasztalatoknak vagy a körülmények megváltozásának megfelelő módosítását; és

.7 részletesen ismertetnie kell azokat az eljárásokat, amelyekkel a szerződő kormány megfelelő kapcsolattartó pontjai számára jelentést kell tennie.

9.3 A hatékony SSP elkészítésének a hajó védelmével kapcsolatos valamennyi kérdés alapos felmérésén kell alapulnia, beleértve különösen az adott hajó fizikai és üzemeltetési jellemzőinek alapos értékelését, beleértve a kereskedelmi útvonalait is.

9.4 A szakhatósággal vagy a hatóság nevében minden SSP-t jóvá kell hagyatni. Ha egy szakhatóság elismert biztonsági szervezetet (RSO) bíz meg az SSP felülvizsgálatával vagy jóváhagyásával, akkor ez az RSO semmiféle olyan RSO-val nem állhat kapcsolatban, amelyik a tervet elkészítette vagy annak elkészítésében segédkezett.

9.5 A CSO-knak és SSO-knak megfelelő eljárásokat kell kidolgozniuk:

.1 az SSP folyamatos hatékonyságának felmérésére; és

.2 a tervnek a jóváhagyását követően szükségessé váló módosításai kidolgozására.

9.6 Az SSP-ben szereplő védelmi intézkedéseknek a XI-2. fejezet és az e szabályzat A. része követelményeinek teljesítésére vonatkozó első ellenőrzés elvégzésének időpontjáig életbe kell lépniük. Ellenkező esetben a hajókra vonatkozóan előírt nemzetközi védelmi tanúsítványt nem lehet a hajó számára kiállítani. Ha a későbbiekben a védelmi berendezések vagy rendszerek valamelyike meghibásodik, vagy egy védelmi intézkedés alkalmazását bármilyen oknál fogva felfüggesztik, az eredetivel egyenértékű, ideiglenes védelmi intézkedéseket kell elfogadni, a szakhatóság számára ezekről értesítést kell küldeni, és annak jóvá kell hagynia azokat.

A hajó védelmével kapcsolatos feladatok megszervezése és végrehajtása

9.7 A 9.2. bekezdésben ismertetett útmutatáson túlmenően az SSP-ben a következőket kell megállapítani, melyek valamennyi védelmi szintre vonatkoznak:

.1 a hajó védelméhez kapcsolódó tevékenységet ellátó személyzet feladatai és felelőssége;

.2 a folyamatos kommunikáció mindenkori fenntartásának lehetővé tételéhez szükséges eljárások vagy biztosítékok;

.3 annak felméréséhez szükséges eljárások, hogy a védelmi eljárások, beleértve a berendezések és rendszerek meghibásodásának vagy hibás működésének megállapításához és az azokra való reagáláshoz szükséges eljárásokat is, valamint a biztonsági és felügyeleti berendezések és rendszerek folyamatosan hatékonyak-e;

.4 a védelmi szempontból bizalmas jellegű, nyomtatott vagy elektronikus formában tárolt információk védelme érdekében alkalmazott eljárások és gyakorlatok;

.5 ha vannak ilyenek, a védelmi és felügyeleti berendezések és rendszerek típusa, valamint a karbantartásukkal kapcsolatos követelmények;

.6 a biztonság lehetséges megsértéséről vagy védelmi biztonsággal kapcsolatos problémákról szóló jelentések időben történő benyújtásának és értékelésének a biztosítását szolgáló eljárások; és

.7 a fedélzeten szállított, beleértve a tárolásuk helyét is, veszélyes áruk és anyagok leltárának elkészítése, vezetése és frissítése.

9.8 A 9. szakasz hátralevő része kifejezetten olyan védelmi intézkedéseket érint, amelyeket minden védelmi szinten meg lehet tenni a következőkre vonatkozóan:

.1 a hajó személyzete tagjainak, az utasoknak, a látogatóknak stb. a hajóra lépése;

.2 korlátozás hatálya alá tartozó területek a hajón;

.3 a rakomány kezelése;

.4 a hajók készleteinek beszállítása;

.5 kísérő nélküli poggyász kezelése; és

.6 a hajó védelmének folyamatos figyelemmel kísérése.

A hajóra lépés

9.9 Az SSP-ben fel kell tüntetni az SSA-ban azonosított, a hajóra lépéshez használható eszközök védelmét lehetővé tevő védelmi intézkedéseket. Ennek tartalmaznia kell az összes következő elemet:

.1 hajólépcső;

.2 hajópalló;

.3 beszállórámpa;

.4 bejárati ajtó, körablak, ablak és bejárati nyílás;

.5 kikötőkötél és horgonylánc; és

.6 daru és emelőszerkezet.

9.10 Az SSP-nek ezek mindegyike vonatkozásában meg kell határoznia azokat a megfelelő helyeket, amelyekre vonatkozóan az összes védelmi szinten korlátozást vagy tilalmat kell alkalmazni. Az SSP-nek minden védelmi szintre vonatkozóan meg kell határoznia az alkalmazandó korlátozás vagy tilalom típusát és azok betartatásának az eszközeit.

9.11 Az SSP-ben minden védelmi szintre vonatkozóan meg kell határozni a hajóra lépés lehetővé tételéhez és az egyének hajón való, igazoltatás nélküli tartózkodáshoz szükséges azonosító eszközöket. Ennek céljából állandó és ideiglenes azonosítást lehetővé tevő azonosító rendszert lehet kialakítani a hajó személyzetének tagjai, illetve a látogatók számára. Ha ez a gyakorlatban kivitelezhető, a hajókon használt valamennyi azonosító rendszert össze kell hangolni a kikötőlétesítményben alkalmazott azonosító rendszerrel. Az utasoknak a személyazonosságukat beszállókártyákkal, jegyekkel stb. kell tudniuk igazolni, de nem engedélyezhető számukra, hogy a korlátozás hatálya alá tartozó területekre felügyelet nélkül beléphessenek. Az SSP-nek rendelkezéseket kell megállapítania annak biztosítása érdekében, hogy az azonosító rendszereket rendszeresen frissítsék, és hogy az eljárásokkal kapcsolatos visszaélések fegyelmi eljárásokat vonjanak maguk után.

9.12 Azon személyek számára, akik kérésre nem hajlandók vagy nem képesek a személyazonosságukat igazolni és/vagy a látogatásuk célját megfelelően megadni, a belépés engedélyezését meg kell tagadni és a belépési kísérletüket esettől függően az SSO-nak, a CSO-nak, a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének (PFSO) és a védelmi feladatokat ellátó nemzeti vagy helyi hatóságoknak kell jelenteni.

9.13 Az SSP-ben fel kell tüntetni a belépés ellenőrzésére szolgáló eljárások alkalmazásának gyakoriságát, különösen abban az esetben, ha azok alkalmazására véletlenszerű vagy eseti jelleggel kerül sor.

1. védelmi szint

9.14 Az 1. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a hajóra lépés ellenőrzésére alkalmazott védelmi intézkedéseket, amelyek a következőkből állhatnak:

.1 a hajóra lépni szándékozó összes személy azonosságának ellenőrzése, és e szándék indokainak a megerősítése, például a szolgálatbalépési utasításoknak, utasok jegyeinek, beszállókártyáknak, munkára vonatkozó megrendeléseknek stb. az ellenőrzésével;

.2 a kikötőlétesítménnyel együttműködve a hajónak biztosítania kell biztonságos területek kialakítását, ahol a személyek, a poggyász (a kézipoggyászt is beleértve), a személyes ingóságok, a járművek és azok tartalmának a vizsgálata és motozása/átkutatása megtörténhet;

.3 a kikötőlétesítménnyel együttműködve a hajónak biztosítania kell, hogy az autószállító, ro-ro és egyéb személyhajókra berakodásra kerülő járműveket az SSP-ben előírt gyakoriság szerint átvizsgálják a berakodás előtt;

.4 az ellenőrzött személyeknek és személyes ingóságaiknak a nem ellenőrzött személyektől és személyes ingóságaiktól való elkülönítése;

.5 a beszálló utasoknak a kiszálló utasoktól való elkülönítése;

.6 azon belépési pontok azonosítása, ahol a jogosulatlan belépést bezárással vagy őrzéssel kell megakadályozni;

.7 az utasok és látogatók által használható terekkel szomszédos, nem felügyelt területek biztosítása bezárással vagy egyéb módszerekkel; és

.8 védelmi eligazítás tartása a hajó személyzetének valamennyi tagja számára a lehetséges fenyegetésekről, a gyanús személyek, tárgyak vagy tevékenységek jelentésére vonatkozó eljárásokról, valamint az éberség szükségességéről.

9.15 Az 1. védelmi szinten a hajóra belépni szándékozó összes személy alávethető átvizsgálásnak. Az ilyen átvizsgálási eljárások alkalmazásának gyakoriságát - a véletlenszerű átvizsgálások gyakoriságával együtt - meg kell határozni a jóváhagyott SSP-ben, és azt a szakhatóságnak kifejezetten jóvá kell hagynia. Ilyen átvizsgálások végrehajtására leginkább a hajóval szoros együttműködésben álló és a hajó közelében található kikötőlétesítmények alkalmasak. Ha egyértelmű védelmi szempontok nem teszik szükségessé, a hajó személyzetének tagjai nem kötelezhetők kollégáik vagy azok személyes ingóságai átvizsgálására. Valamennyi átvizsgálást az egyén emberi jogainak és alapvető emberi méltóságának a teljes figyelembevételével kell végezni.

2. védelmi szint

9.16 A 2. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a védelmi események bekövetkezésének fokozott kockázatával szembeni védelmi biztonság érdekében alkalmazandó, nagyobb éberséget és szigorúbb ellenőrzést biztosító védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 további személyzet kijelölése, hogy a pihenőidő alatt a fedélzeti területeken őrjáratokat végezzenek a jogosulatlan belépés megakadályozása céljából;

.2 a hajó belépési pontjai számának korlátozása a lezárandó belépési pontok és az azok megfelelő biztosításához használt eszközök meghatározásával;

.3 a hajó víz felőli megközelítésének megakadályozása, például a kikötőlétesítménnyel együttműködve csónakos őrjáratok alkalmazásával;

.4 a hajó part felőli oldalán a kikötőlétesítménnyel együttműködve korlátozás hatálya alá tartozó területek kijelölése;

.5 a hajóra beszálló személyek, illetve berakodott személyes ingóságok és járművek fokozott gyakoriságú és alaposságú átvizsgálása;

.6 a hajóra érkező látogatók kísérése;

.7 a hajó személyzetének valamennyi tagja számára kiegészítő célirányos védelmi eligazítás tartása az azonosított fenyegetésekről, ismételten hangsúlyozva a gyanús személyek, tárgyak vagy tevékenységek jelentésére vonatkozó eljárásokat és az éberség szükségességét; és

.8 a hajó részleges vagy teljes átkutatásának elvégzése.

3. védelmi szint

9.17 A 3. védelmi szinten a hajónak be kell tartania a védelmi eseményre vagy az annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. Az SSP-ben részletesen ismertetni kell a hajó által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítménnyel szoros együttműködésben meghozható védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiakat lehetnek:

.1 a belépés egyetlen felügyelt belépési pontra való korlátozása;

.2 csak a védelmi eseményre vagy az annak veszélyére való válaszadást végző személyek beengedése;

.3 a hajón tartózkodó személyek irányítása;

.4 a beszállás vagy kiszállás felfüggesztése;

.5 rakománykezelési műveleteknek, áruk leszállításának stb. a felfüggesztése;

.6 a hajó kiürítése;

.7 a hajó más helyre történő áthelyezése; és

.8 felkészülés a hajó teljes vagy részleges átkutatására.

A hajón korlátozás hatálya alá tartozó területek

9.18 Az SSP-ben fel kell tüntetni a hajón létesítendő, korlátozás hatálya alá tartozó területeket, meg kell határozni azok kiterjedését, a korlátozás alkalmazásának időtartamát, az e területekre történő belépés ellenőrzésére és az ott zajló tevékenységek ellenőrzésére végrehajtandó védelmi intézkedéseket. A korlátozás hatálya alá tartozó területek célja:

.1 a jogosulatlan belépés megakadályozása;

.2 az utasoknak, a hajó személyzetének, valamint a kikötőlétesítmények vagy más szervezetek hajón tartózkodni jogosult személyzetének a védelme;

.3 a hajón belül a védelmi szempontból érzékeny területek védelme; és

.4 a rakománynak és a hajó készleteinek a visszaélések ellen történő védelme.

9.19 Az SSP-nek biztosítania kell, hogy a korlátozás hatálya alá tartozó valamennyi területre való belépés ellenőrzésére egyértelműen meghatározott eljárások és gyakorlatok álljanak rendelkezésre.

9.20 Az SSP-nek elő kell írnia, hogy a korlátozás hatálya alá tartozó valamennyi területet egyértelmű jelöléssel kell ellátni, amely jelzi, hogy az e területekre való belépés korlátozott, és az e területeken való jogosulatlan jelenlét a védelmi intézkedések megsértésének minősül.

9.21 A korlátozás hatálya alá tartozó területek közé a következők tartozhatnak:

.1 a parancsnoki híd, az A. kategóriájú gépterek és a II-2. fejezetben meghatározott egyéb vezérlőállások;

.2 a biztonsági és felügyeleti berendezések és rendszerek, valamint azok vezérlőegységei elhelyezésére szolgáló, és a világítórendszer, valamint annak vezérlőegységei elhelyezésére szolgáló terek;

.3 szellőztető és légkondicionáló rendszereket tartalmazó és egyéb hasonló terek;

.4 az ivóvíztartályokhoz, a szivattyúkhoz vagy elosztóvezetékekhez való hozzáférést biztosító terek;

.5 veszélyes áruk vagy anyagok tárolására szolgáló terek;

.6 rakományszivattyúk és azok vezérlőegységei elhelyezésére szolgáló terek;

.7 rakományterek és a hajó készleteinek tárolására szolgáló terek;

.8 személyzet elszállásolására szolgáló helyiségek; és

.9 minden olyan egyéb terület, amelyet a CSO az SSA során a hajó védelmének fenntartása céljából úgy határozott meg, hogy az oda való belépést korlátozni kell.

1. védelmi szint

9.22 Az 1. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a korlátozás hatálya alá tartozó területekre alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek közé a következők tartozhatnak:

.1 belépési pontok bezárása vagy biztosítása;

.2 a területek megfigyeléséhez felügyeleti berendezések használata;

.3 őrök vagy őrjáratok alkalmazása; és

.4 automatikus behatolásérzékelő berendezések használata a hajó személyzetének jogosulatlan belépés esetén történő riasztása céljából.

2. védelmi szint

9.23 A 2. védelmi szinten fokozni kell a korlátozás hatálya alá tartozó területek figyelésének gyakoriságát és intenzitását, valamint az oda való belépés ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy csak arra jogosult személyek léphessenek be. Az SSP-ben fel kell tüntetni az alkalmazandó kiegészítő biztonsági intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 korlátozás hatálya alá tartozó területek kialakítása a belépési pont közvetlen környezetében;

.2 a felügyeleti berendezések folyamatos ellenőrzése; és

.3 további személyzet kijelölése a korlátozás hatálya alá tartozó területeken végzett őrködésre és járőrözésre.

3. védelmi szint

9.24 A 3. védelmi szinten a hajónak be kell tartania a védelmi eseményre vagy az annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. Az SSP-ben részletesen ismertetni kell a hajó által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítménnyel szoros együttműködésben elvégzendő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 további korlátozás hatálya alá tartozó területek kijelölése a hajón bekövetkezett védelmi esemény helyének vagy a fenyegetés feltételezett helyének a közelségében, amelyekre tilos a belépés; és

.2 a korlátozás hatálya alá tartozó területek átvizsgálása a hajó átkutatásának részeként.

A rakomány kezelése

9.25 A rakomány kezelésével kapcsolatos védelmi intézkedéseknek:

.1 meg kell akadályozniuk a visszaéléseket; és

.2 meg kell akadályozniuk olyan rakományoknak a hajó fedélzetére való felengedését és ottani tárolását, amelyeknek nem tervezték a szállítását.

9.26 A védelmi intézkedéseknek, amelyek némelyikét esetenként a kikötőlétesítménnyel együttműködve kell alkalmazni, tartalmazniuk kell a rakományokon a hajó belépési pontján végzett tételes vizsgálatot is. A már a hajó fedélzetére került rakománynak azonosíthatónak kell lennie mint olyannak, amelynek a hajó fedélzetére való berakodását jóváhagyták. Ezen felül biztonsági intézkedéseket kell kialakítani a fedélzetre került rakománnyal kapcsolatos visszaélések megakadályozásának biztosítása érdekében.

1. védelmi szint

9.27 Az 1. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a rakomány kezelése során alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a rakomány, a rakományt szállító egységek és a rakterek rutinellenőrzése a rakománykezelési műveletek előtt és alatt;

.2 annak biztosítását szolgáló ellenőrzések, hogy a berakásra kerülő rakomány megegyezzen a rakományra vonatkozó okmányok tartalmával;

.3 a kikötőlétesítménnyel együttműködve annak biztosítása, hogy az autószállító, ro-ro és személyhajókra berakodásra kerülő járműveket az SSP-ben előírt gyakoriság szerint átvizsgálják a berakodás előtt; és

.4 az ólomzárak és az illetéktelen hozzáférés megakadályozását célzó egyéb eszközök ellenőrzése.

9.28 A rakomány ellenőrzése az alábbi módszerek alkalmazásával történhet:

.1 szemrevételezéses és fizikai vizsgálat; és

.2 letapogató/érzékelő berendezések, mechanikai eszközök vagy kutyák használata.

9.29 Rendszeres vagy ismétlődő rakománymozgások esetén a CSO vagy az SSO a kikötőlétesítménnyel konzultálva megállapodhat a szállítmányozókkal vagy az ilyen rakományok vonatkozásában felelős más személyekkel a rakományoknak nem a helyszínen végzett ellenőrzésére, ólomzárral történő lezárására, jegyzékbevételére és dokumentálására stb. vonatkozóan. Az ilyen megállapodásokat közölni és egyeztetni kell az illetékes PFSO-val.

2. védelmi szint

9.30 A 2. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a rakomány kezelése során alkalmazandó kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a rakomány, a rakományt szállító egységek és a rakterek alapos ellenőrzése;

.2 fokozott ellenőrzések annak biztosítása céljából, hogy kizárólag a tervezett rakományt rakodják be;

.3 autószállító, ro-ro és személyhajókra berakásra kerülő járművek fokozott átvizsgálása; és

.4 az ólomzárak és az illetéktelen hozzáférés megakadályozását célzó egyéb eszközök fokozott gyakoriságú és alaposságú ellenőrzése.

9.31 A rakomány részletes ellenőrzése az alábbi eszközök alkalmazásával végezhető el:

.1 a szemrevételezéses és fizikai vizsgálat gyakoriságának és alaposságának fokozása;

.2 letapogató/érzékelő berendezések, mechanikai eszközök vagy kutyák használata gyakoriságának fokozása; és

.3 bővített védelmi intézkedések összehangolása a szállítmányozóval vagy más felelős személyekkel a megkötött megállapodásoknak és eljárásoknak megfelelően.

3. védelmi szint

9.32 A 3. védelmi szinten a hajónak be kell tartania a védelmi eseményre vagy az annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. Az SSP-ben részletesen ismertetni kell a hajó által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítménnyel szoros együttműködésben meghozható védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a rakomány berakodásának vagy kirakodásának felfüggesztése; és

.2 az esetleg a fedélzeten szállított veszélyes áruk és anyagok készleteinek és azok tárolási helyeinek ellenőrzése.

A hajó készleteinek beszállítása

9.33 A hajók készleteinek beszállításával kapcsolatos védelmi intézkedéseknek:

.1 biztosítaniuk kell a hajó készleteinek és a csomagolások sértetlenségének az ellenőrzését;

.2 meg kell akadályozniuk a készletek ellenőrzés nélküli átvételét;

.3 meg kell akadályozniuk az illetéktelen hozzáférést; és

.4 meg kell akadályozniuk a megrendelés nélkül szállított készletek átvételét.

9.34 A kikötőlétesítményt rendszeresen használó hajók esetében helyénvaló lehet a hajót, a beszállítóit és a kikötőlétesítményt érintő eljárásokat kialakítani a szállításokról küldött értesítésekre, a szállítások időbeli ütemezésére és dokumentálására vonatkozóan. Minden esetben valamilyen megfelelő módszert kell alkalmazni annak igazolására, hogy a beszállításra bemutatott készleteket bizonyíték kíséri arra vonatkozóan, hogy a hajó azokat megrendelte.

1. védelmi szint

9.35 Az 1. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a hajók készleteinek beszállítása során alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a fedélzetre való berakodást megelőzően ellenőrzések annak biztosítása érdekében, hogy a készletek megfeleljenek a megrendelésnek; és

.2 a hajó készleteinek azonnali biztonságos raktári elhelyezése.

2. védelmi szint

9.36 A 2. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a hajók készleteinek beszállítása során alkalmazandó, a készletek fedélzeten történő átvétele előtti ellenőrzések elvégzésével és a vizsgálatok fokozásával megvalósítandó védelmi intézkedéseket.

3. védelmi szint

9.37 A 3. védelmi szinten a hajónak be kell tartania a védelmi eseményre vagy az annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. Az SSP-ben részletesen ismertetni kell a hajó által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítménnyel szoros együttműködésben meghozható védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a hajó készleteinek kiterjedtebb átvizsgálása;

.2 felkészülés a hajó készletei átvételének korlátozására vagy felfüggesztésére; és

.3 a hajó készletei hajón történő átvételének a megtagadása.

Kísérő nélküli poggyász kezelése

9.38 Az SSP-ben meg kell határozni azokat a védelmi intézkedéseket, amelyek a hajó fedélzetén történő átvétel előtt biztosítják a kísérő nélküli poggyász (azaz bármely poggyász, beleértve a személyes ingóságokat is, amely az ellenőrzési vagy átvizsgálási pontnál nem tartozik utashoz vagy a hajó személyzetének valamely tagjához) azonosítását és megfelelő átvilágítását, az átvizsgálást is beleértve. Nem előírás, hogy az ilyen poggyász átvilágítását mind a hajó, mind a kikötőlétesítmény elvégezze, és abban az esetben, ha mindkettő megfelelő felszereltséggel rendelkezik, az átvilágításért a kikötőlétesítmény a felelős. A kikötőlétesítménnyel kialakított szoros együttműködés alapvető fontosságú, és intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az átvilágítást követően a kísérő nélküli poggyász kezelése biztonságos módon történjen.

1. védelmi szint

9.39 Az 1. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a kísérő nélküli poggyász kezelése során annak biztosítása érdekében alkalmazandó védelmi intézkedéseket, hogy az átvizsgálás vagy átvilágítás azok 100 %-ára kiterjedően megtörténjen, amely röntgenes átvilágítást is magában foglalhat.

2. védelmi szint

9.40 A 2. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a kísérő nélküli poggyász kezelése során alkalmazandó kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyeknek magukban kell foglalniuk az összes kísérő nélküli poggyász 100 %-os röntgenes átvilágítását.

3. védelmi szint

9.41 A 3. védelmi szinten a hajónak be kell tartania a védelmi eseményre vagy az annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. Az SSP-ben részletesen ismertetni kell a hajó által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítménnyel szoros együttműködésben meghozható védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a kísérő nélküli poggyász kiterjedtebb átvilágítása, például két különböző szögből végzett röntgenes átvilágítás;

.2 felkészülés a kísérő nélküli poggyász kezelésének korlátozására vagy felfüggesztésére; és

.3 a kísérő nélküli poggyász hajón történő átvételének elutasítása.

A hajó védelmének figyelemmel kísérése

9.42 A hajónak képesnek kell lennie a hajó, a fedélzeten található, korlátozás hatálya alá tartozó területek és a hajót körülvevő területek folyamatos figyelemmel kísérésére. Az ilyen figyelemmel kísérési képességek a következők használatára terjedhetnek ki:

.1 világítás;

.2 őrszolgálat, biztonsági őrök és fedélzeti őrszolgálat alkalmazása, beleértve az őrjáratokat is; és

.3 automatikus behatolásérzékelő eszközök és megfigyelőberendezések alkalmazása.

9.43 Automatikus behatolásérzékelő eszközök használata esetén azoknak hallható és/vagy látható riasztó jelzést kell működésbe hozniuk folyamatosan személyzettel ellátott vagy figyelt helyen.

9.44 Az SSP-ben meg kell határozni a valamennyi védelmi szinten szükséges eljárásokat és berendezéseket, valamint a megfigyelő berendezések folyamatos működésének biztosítására szolgáló eszközöket, beleértve az időjárási viszonyok vagy az áramellátás megszakadása lehetséges hatásainak figyelembevételét is.

1. védelmi szint

9.45 Az 1. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni az alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek lehetnek a világítás, az őrszolgálat és a biztonsági őrök vagy biztonsági és felügyeleti berendezések alkalmazásának kombinációi, és amelyek lehetővé teszik a hajó védelmi személyzete számára általánosságban a hajó, és különösen az elkerítő eszközök és a korlátozás hatálya alá tartozó területek figyelését.

9.46 A hajó fedélzetét és a hajó belépési pontjait sötétedés után és rossz látási viszonyok esetén meg kell világítani a hajó/kikötő kapcsolat során végzett tevékenységek elvégzése idején, illetve szükség szerint, amikor a hajó kikötőlétesítményben vagy horgonyzóhelyen tartózkodik. Úton levő hajón szükség szerint a biztonságos hajózásnak megfelelő, maximális rendelkezésre álló világítást kell alkalmazni, tekintetbe véve a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályzat hatályos rendelkezéseit. A világítás megfelelő erősségének és elhelyezésének meghatározásakor a következőket kell mérlegelni:

.1 a hajó személyzetének képesnek kell lennie a hajón kívüli tevékenységek észlelésére, mind a part felőli, mind a víz felőli oldalon;

.2 a megvilágításnak a hajón és a körülötte levő területekre kell kiterjednie;

.3 a megvilágításnak meg kell könnyítenie a személyzetnek a belépési pontoknál történő azonosítását; és

.4 a megvilágítást lehet a kikötőlétesítménnyel összehangolt módon szolgáltatni.

2. védelmi szint

9.47 A 2. védelmi szinten az SSP-ben meg kell határozni a figyelemmelkísérési és felügyeleti képességek javításához szükséges kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a védelmi őrjáratok gyakoriságának és alaposságának növelése;

.2 a megvilágított területnek és a világítás intenzitásának vagy a biztonsági és felügyeleti berendezések használatának a növelése;

.3 további személyzet védelmi őrszolgálatra történő kijelölése; és

.4 ha működnek ilyenek, a vízoldali csónakos őrjáratok, és a parti oldali gyalogos vagy járművel végzett őrjáratok közötti koordináció biztosítása.

9.48 Védelmi esemény bekövetkezésének a fokozott kockázatával szembeni védelmi biztonság érdekében kiegészítő világítás használata válhat szükségessé. Ebben az esetben a kiegészítő világításra vonatkozó követelmények teljesítése a kikötőlétesítménnyel összehangolt módon, fokozott parti világítás biztosításával történhet.

3. védelmi szint

9.49 A 3. védelmi szinten a hajónak be kell tartania a védelmi eseményre vagy az annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. Az SSP-ben részletesen ismertetni kell a hajó által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítménnyel szoros együttműködésben meghozható védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a teljes világítás bekapcsolása vagy a hajó környezetének megvilágítása;

.2 az összes olyan fedélzeti felügyeleti berendezés bekapcsolása, amely képes a hajón vagy a hajó közelében zajló tevékenységek rögzítésére;

.3 az ilyen felügyeleti berendezések folyamatos rögzítő kapacitása időtartamának maximalizálása;

.4 felkészülés a hajótest víz alatti részeinek vizsgálatára; és

.5 megfelelő intézkedések megindítása a hajótest víz alatti megközelítésének megakadályozására, például a hajócsavar lassú járatásával, ha kivitelezhető.

Eltérő védelmi szintek

9.50 Az SSP-ben részletezni kell azokat az eljárásokat és védelmi intézkedéseket, amelyeket a hajó elfogadhat abban az esetben, ha a hajóra magasabb védelmi szint vonatkozik, mint a kikötőlétesítményre.

A szabályzat alkalmazási körébe nem tartozó tevékenységek

9.51 Az SSP-ben részletezni kell azokat az eljárásokat és védelmi intézkedéseket, amelyeket a hajónak alkalmaznia kell, amikor:

.1 olyan állam kikötőjében tartózkodik, amelyik nem szerződő kormány;

.2 olyan hajóval kerül kapcsolatba, amelyre e szabályzat rendelkezéseit nem kell alkalmazni;

.3 rögzített vagy úszó platformokkal és alkalmazási helyükön tartózkodó, mozgó tengeri fúróegységekkel kerül kapcsolatba; vagy

.4 olyan kikötővel vagy kikötőlétesítménnyel kerül kapcsolatba, amely esetében nem követelmény a XI-2. fejezetnek és e szabályzat A. részének a betartása.

Védelmi nyilatkozat

9.52 Az SSP-nek részleteznie kell, hogy hogyan kell kezelni valamely kikötőlétesítmény védelmi nyilatkozatra vonatkozó kéréseit, valamint azokat a körülményeket, amelyek előfordulása esetén a hajónak magának kell DoS kiállítását kérnie.

Ellenőrzés és felülvizsgálat

9.53 Az SSP-ben fel kell tüntetni, hogy a CSO és az SSO hogyan kívánja ellenőrizni az SSP folyamatos hatékonyságát, valamint az SSP felülvizsgálatára, frissítésére vagy módosítására szolgáló eljárásokat.

10. NYILVÁNTARTÁSOK

Általános tudnivalók

10.1 A nyilvántartásoknak a szerződő kormányok kellően meghatalmazott tisztviselői számára rendelkezésre kell állniuk annak ellenőrzése céljából, hogy a hajók védelmi terveiben szereplő rendelkezéseket végrehajtották-e.

10.2 A nyilvántartások bármilyen formában vezethetők, de védeni kell a jogosulatlan hozzáférés vagy közzététel ellen.

11. A TÁRSASÁG VÉDELMI TISZTJE

A vonatkozó útmutatások a 8., 9. és 13. szakaszban találhatók.

12. A HAJÓ VÉDELMI TISZTJE

A vonatkozó útmutatások a 8., 9. és 13. szakaszban szerepelnek.

13. A HAJÓK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS KÉPZÉSEK, OKTATÁSOK ÉS GYAKORLATOK

Képzés

13.1 A társaság védelmi tisztjének (CSO) és a társaság érintett parti személyzetének, valamint a hajó védelmi tisztjének (SSO) megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie és képzésben kell részesülnie az adott esetnek megfelelően az alábbi témakörök némelyikében vagy mindegyikében:

.1 védelmi igazgatás;

.2 a vonatkozó nemzetközi egyezmények, szabályzatok és ajánlások;

.3 a vonatkozó nemzeti jogszabályok és szabályzatok;

.4 egyéb védelmi szervezetek hatáskörei és feladatai;

.5 a hajó védelme felmérésének módszertana;

.6 a hajó védelmi vizsgálatának és ellenőrzésének módszerei;

.7 hajón és kikötőkben végzett műveletek és azok feltételei;

.8 hajók és kikötőlétesítmények által alkalmazott védelmi intézkedések;

.9 felkészülés vészhelyzetekre és azok kezelésére, valamint vészhelyzeti intézkedési tervek készítése;

.10 a védelmi képzésre és oktatásra vonatkozó útmutatási technikák, beleértve a védelmi intézkedéseket és eljárásokat;

.11 a védelmi szempontból bizalmas információk és a védelmi biztonsággal kapcsolatos kommunikáció kezelése;

.12 az aktuális veszélyeknek és azok jellegének az ismerete;

.13 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.14 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek tulajdonságainak és viselkedési mintáinak megkülönböztetéstől mentes alapon történő felismerése;

.15 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák;

.16 védelmi berendezések és rendszerek, valamint azok működési korlátai;

.17 a vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések és figyelemmel kísérés elvégzésének módszerei;

.18 fizikai átvizsgálások és behatolásmentes vizsgálatok módszerei;

.19 védelmi gyakorlatok, beleértve a kikötőlétesítményekkel együtt végrehajtandó gyakorlatokat is; és

.20 védelmi gyakorlatok értékelése.

13.2 Ezen felül az SSO-nak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie és képzésben kell részesülnie az adott esetnek megfelelően az alábbi témakörök némelyikében vagy mindegyikében:

.1 a hajó tervrajza;

.2 a hajó védelmi terve és az ahhoz kapcsolódó eljárások (beleértve a válaszadás módjáról szóló, forgatókönyvön alapuló képzést is);

.3 az utasok nagyobb csoportjának kezelésére és ellenőrzésére használt technikák;

.4 védelmi berendezések és rendszerek üzemeltetése; és

.5 védelmi berendezések és rendszerek kipróbálása, hitelesítése és tengeren történő karbantartása.

13.3 A hajó meghatározott védelmi feladatokat ellátó személyzetének megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie és képzésben kell részesülnie az adott esetnek megfelelően az alábbi témakörök némelyikében vagy mindegyikében:

.1 az aktuális veszélyeknek és azok jellegének az ismerete;

.2 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.3 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek tulajdonságainak és viselkedési mintáinak felismerése;

.4 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák;

.5 az utasok nagyobb csoportjának irányítására és ellenőrzésére használt technikák;

.6 a védelmi biztonsággal kapcsolatos kommunikáció;

.7 a vészhelyzeti eljárások és a vészhelyzeti intézkedési tervek ismerete;

.8 védelmi berendezések és rendszerek üzemeltetése;

.9 védelmi berendezések és rendszerek kipróbálása, hitelesítése és tengeren történő karbantartása;

.10 vizsgálati, ellenőrzési és figyelemmel kísérési technikák; és

.11 személyek, személyes ingóságok, poggyász, rakomány és a hajó készletei fizikai átvizsgálásának módszerei.

13.4 A hajó személyzete valamennyi egyéb tagjának megfelelő szinten ismernie kell a hajó védelmi tervének (SSP) vonatkozó rendelkezéseit, beleértve az alábbiakat:

.1 a különböző védelmi szintek jelentése és az azokból fakadó követelmények;

.2 a vészhelyzeti eljárások és a vészhelyzeti intézkedési tervek ismerete;

.3 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.4 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek jellemzőinek és viselkedési mintáinak felismerése megkülönböztetéstől mentes alapon; és

.5 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák.

Oktatások és gyakorlatok

13.5 A gyakorlatok célja annak biztosítása, hogy a hajón szolgálatot teljesítő személyzet tagjai az összes védelmi szinten jártassággal rendelkezzenek a védelmi biztonság terén rájuk bízott összes feladat, valamint az intézkedést igénylő, védelmi biztonsággal kapcsolatos hiányosságok azonosítása terén.

13.6 A hajó védelmi tervében szereplő rendelkezések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a gyakorlatokat háromhavonta legalább egyszer meg kell tartani. Ezen felül olyan esetekben, amikor a személyzet több mint 25 %-át olyan személyzetre cserélik, amely azon a hajón az elmúlt három hónapban nem vett részt gyakorlaton, a váltás után egy héten belül gyakorlatot kell tartani. Ezeken a gyakorlatokon ellenőrizni kell a terv egyes elemeit, például a 8.9. bekezdésben felsorolt védelmi veszélyeket.

13.7 A különféle típusú gyakorlatokat, amelyeken részt vehetnek a társaság védelmi tisztjei, a kikötőlétesítmény védelmi tisztjei, a szerződő kormányok illetékes hatóságai, valamint a hajó védelmi tisztjei, ha vannak ilyenek, naptári évenként legalább egy alkalommal meg kell tartani, és a gyakorlatok között eltelt időszak nem lehet hosszabb 18 hónapnál. Ezeken a gyakorlatokon a kommunikációt, az összehangoltságot, az erőforrások rendelkezésre állását, valamint a válaszadást kell vizsgálni. Ezek a gyakorlatok lehetnek:

.1 teljes körűek vagy valós környezetben;

.2 elméleti szimulációk vagy szemináriumok; vagy

.3 egyéb megtartott gyakorlatokkal kombináltak, mint például az átkutatásra és mentésre vagy vészhelyzeti intézkedésekre vonatkozó gyakorlatok.

13.8 Ha a társaság egy másik szerződő kormánnyal megtartott gyakorlaton vesz részt, az ilyen gyakorlaton való részvételt a szakhatóságnak el kell ismernie.

14. KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNYEK VÉDELME

A vonatkozó útmutatások a 15., 16. és 18. szakaszban szerepelnek.

15. A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNY VÉDELMÉNEK FELMÉRÉSE

Általános tudnivalók

15.1 A kikötőlétesítmény védelmének felmérését (PFSA) végezheti elismert védelmi szervezet (RSO). Az elvégzett PFSA-t azonban csak az érintett szerződő kormány hagyhatja jóvá.

15.2 Ha a szerződő kormány a PFSA felülvizsgálatával vagy megfelelőségének ellenőrzésével RSO-t bízott meg, az RSO nem állhat kapcsolatban semmilyen más olyan RSO-val, amely a felmérést készítette vagy abban segítséget nyújtott.

15.3 A PFSA-nak adott kikötőlétesítményen belül a következőkkel kell foglalkoznia:

.1 fizikai biztonság;

.2 szerkezeti épség;

.3 a személyzetet védő rendszerek;

.4 eljárási rendek;

.5 rádió- és távközlési rendszerek, beleértve számítógéprendszereket és hálózatokat is;

.6 megfelelő közlekedési infrastruktúra;

.7 közművek; és

.8 minden olyan terület, amely károsodás esetén vagy jogellenes megfigyeléshez használva kockázatot jelenthet személyekre, vagyontárgyakra vagy a kikötőlétesítményen belül végzett műveletekre.

15.4 A PFSA elvégzésében részt vevő személyek számára lehetővé kell tenni szakértői segítségnek a következőkkel kapcsolatban történő igénybevételét:

.1 az aktuális védelmi fenyegetések és azok formáinak ismerete;

.2 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.3 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek jellemzőinek és viselkedési mintáinak felismerése megkülönböztetéstől mentes alapon;

.4 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák;

.5 védelmi esemény előidézésére használt módszerek;

.6 robbanóanyagok építményekre és kikötőlétesítmények szolgáltatásaira gyakorolt hatásai;

.7 kikötőlétesítmények biztonsága;

.8 kikötők gazdasági gyakorlata;

.9 vészhelyzeti intézkedési tervek készítése, felkészülés vészhelyzetek bekövetkezésére és kezelésére;

.10 fizikai védelmi intézkedések, például kerítések;

.11 rádió- és távközlési rendszerek, beleértve számítógéprendszereket és -hálózatokat;

.12 közlekedés és mélyépítés; és

.13 hajón és kikötőkben végzett műveletek.

Azon lényeges eszközök és infrastruktúra-elemek azonosítása és értékelése, amelyeknek fontos a védelme

15.5 A fontos megvédendő eszközök és infrastruktúra azonosítása és értékelése olyan eljárás, amely révén megállapítható a struktúrák és berendezések relatív fontossága adott kikötőlétesítmény működése szempontjából. Ez az azonosítási és értékelő eljárás lényeges, mert megfelelő alapot szolgáltat a kárenyhítő stratégiáknak azokra a vagyoneszközökre és építményekre való összpontosításához, amelyek védelme valamely védelmi eseménnyel szemben a legfontosabb. Az eljárásnak figyelembe kell vennie a lehetséges haláleseteket, a kikötő gazdasági jelentőségét, jelképes értékét, valamint állami létesítmények jelenlétét is.

15.6 Az eszközök és az infrastruktúra meghatározását és értékelését a védelmi biztonság szempontjából tekintett relatív fontosságuk rangsorolása érdekében kell elvégezni. Az elsődleges szempontnak a halálesetek vagy sérülések elkerülését kell tekinteni. Szintén lényeges mérlegelni, hogy a kikötőlétesítmény, építmény vagy berendezés képes-e az adott eszköz nélkül működni, valamint azt is, hogy milyen gyorsan állíthatók helyre a normál működési feltételek.

15.7 Azon eszközök és infrastruktúrák közé, amelyek védelme lényeges lehet, az alábbiak tartozhatnak:

.1 belépések, bejáratok, megközelítési útvonalak, valamint horgonyzóhelyek, manőverező és veszteglő területek;

.2 raktárak, terminálok, tárolóterületek és rakománykezelő berendezések;

.3 rendszerek, mint például elektromos elosztórendszerek, rádió- és távközlési rendszerek, valamint számítógéprendszerek és -hálózatok;

.4 a kikötői hajóforgalmat irányító rendszerek és navigációs segédberendezések;

.5 erőművek, rakománytovábbító csőrendszerek, továbbá vízellátás;

.6 hidak, sínek, utak;

.7 kikötői szolgálati vízi járművek, beleértve a révkalauzhajókat, vontatóhajókat, rakodóhajókat stb.;

.8 védelmi és megfigyelő berendezések és rendszerek; és

.9 a kikötőlétesítménnyel szomszédos vizek.

15.8 Az eszközök és infrastruktúrák egyértelmű azonosítása alapvető fontosságú a kikötőlétesítményre vonatkozó védelmi előírások értékeléséhez, a védintézkedések rangsorolásához és az erőforrásoknak a kikötőlétesítmény jobb védelmét szolgáló elosztására vonatkozó döntésekhez. Ennek a folyamatnak része lehet az érintett hatóságokkal folytatott konzultáció a kikötőlétesítménnyel szomszédos olyan építmények vonatkozásában, amelyek károkat okozhatnak a létesítményen belül vagy amelyeket a létesítmény vonatkozásában kár okozásának céljával vagy a létesítmény tiltott megfigyelésére vagy a figyelem elterelésére lehet felhasználni.

Az eszközöket és az infrastruktúrát fenyegető lehetséges veszélyek és azok bekövetkezése valószínűségének azonosítása a védelmi intézkedések meghatározása és rangsorolása céljából

15.9 Az adott eszközök vagy helyek védelmi esemény általi sebezhetőségének értékelése, valamint a tervezést és erőforrás-elosztást lehetővé tevő védelmi előírások meghatározása és rangsorolása céljából azonosítani kell az eszközök és az infrastruktúra biztonságát fenyegető lehetséges cselekményeket, illetve e cselekmények végrehajtásának a módjait. Az egyes lehetséges cselekmények és módszereik azonosításának és értékelésének különböző tényezőkön kell alapulnia, beleértve az állami hivatalok által végzett veszélyfelméréseket is. A veszélyek azonosításánál és felmérésénél a felmérést végzőknek a tervezés és az erőforrás-elosztás irányításához nem kell a legrosszabb esetre érvényes forgatókönyveket alapul venniük.

15.10 A PFSA-nak az illetékes nemzeti védelmi szervezetekkel konzultálva elkészített értékelést kell tartalmaznia az alábbiak meghatározására:

.1 a kikötőlétesítmény bármely különleges jellemzője, beleértve a létesítményt használó hajóforgalmat, amely azt valószínűleg támadás célpontjává teheti;

.2 a kikötőlétesítményt érő vagy azon belül történő támadás lehetséges következményei, például halálos áldozatok, anyagi károk, a gazdasági tevékenység leállása, beleértve a szállítórendszerek megbénulását;

.3 a valószínűleg ilyen támadást indító személyek képességei és szándékai; és

.4 a támadás lehetséges fajtája vagy fajtái,

amelyek lehetővé teszik azon kockázat szintjének átfogó felmérését, amely ellen védelmi intézkedéseket kell kidolgozni.

15.11 A PFSA-nak minden lehetséges veszéllyel foglalkoznia kell, amely a védelmi események következő típusait foglalhatja magában:

.1 a hajó vagy kikötőlétesítmény károsítása vagy megsemmisítése, például robbanószerkezetek, gyújtogatás, szabotázs vagy vandalizmus révén;

.2 a hajó eltérítése vagy elfoglalása, vagy a fedélzeten tartózkodó személyek foglyul ejtése;

.3 visszaélés a rakománnyal, a hajó fontos berendezéseivel, rendszereivel vagy a hajó készleteivel;

.4 engedély nélküli belépés vagy használat, beleértve a potyautasok jelenlétét is;

.5 fegyverek vagy berendezések csempészése, beleértve a tömegpusztító fegyvereket is;

.6 a hajó felhasználása olyan személyek és/vagy felszereléseik szállítására, akik védelmi eseményt szándékoznak előidézni;

.7 magának a hajónak fegyverként, kárt okozó vagy pusztító eszközként való felhasználása;

.8 kikötők bejáratainak, zsilipjeinek, megközelítési útvonalainak stb. elzárása; és

.9 nukleáris, biológiai és vegyi támadás.

15.12 E folyamatnak részét kell képeznie az illetékes hatóságokkal a kikötőlétesítmény közelében található olyan építményekkel kapcsolatban folytatott konzultációnak, amelyek a létesítményen belül kárt okozhatnak, vagy amelyeket a létesítmény vonatkozásában kár okozásának céljával, vagy a létesítmény tiltott megfigyelésére vagy a figyelem elterelésére lehet felhasználni.

Az ellenintézkedések és az eljárásokban végrehajtható módosítások azonosítása, kiválasztása és rangsorolása, valamint azoknak a sebezhető pontok csökkentése terén mutatott hatékonyságának a megállapítása

15.13 Az ellenintézkedések azonosításának és rangsorolásának célja annak biztosítása, hogy a leghatékonyabb védelmi intézkedéseket alkalmazzák a kikötőlétesítmény vagy a hajó/kikötő kapcsolat lehetséges veszélyekkel szembeni sebezhetőségének a csökkentésére.

15.14 A védelmi intézkedéseket olyan tényezők figyelembevétele alapján kell kiválasztani, hogy például csökkentik-e a támadás valószínűségét, és azokat az alábbi információk felhasználásával kell értékelni:

.1 védelmi szemlék, vizsgálatok és ellenőrzések;

.2 a kikötőlétesítmény tulajdonosaival és üzemeltetőivel, illetve esettől függően a szomszédos építmények tulajdonosaival/üzemeltetőivel folytatott konzultációk;

.3 védelmi eseményekkel kapcsolatos előzményekre vonatkozó információk; és

.4 a kikötőlétesítményen belül végzett műveletek.

A sebezhető pontok azonosítása

15.15 A fizikai építményekben, a személyzet védelmét szolgáló rendszerekben, eljárásokban vagy az esetleg védelmi események bekövetkezéséhez vezető területeken tapasztalható sebezhető pontok azonosítása felhasználható az ilyen sebezhető pontok megszüntetésére vagy azok hatásainak csökkentésére alkalmas lehetőségek kidolgozásában. Így például egy elemzés a kikötőlétesítmény védelmi rendszereiben vagy védelmi biztonság nélküli infrastruktúrájában, mint például a vízellátó rendszer, hidak stb., lévő sebezhető pontokat azonosíthat, amelyek fizikai intézkedések révén, például állandó elkerítés, riasztórendszerek, felügyeleti berendezések stb. létesítésével orvosolhatók.

15.16 A sebezhető pontok azonosítása során az alábbiakat kell figyelembe venni:

.1 a kikötőlétesítmény víz felőli és part felőli megközelíthetősége és a kikötőlétesítményben tartózkodó hajók;

.2 a rakpartok, létesítmények és azokhoz kapcsolódó építmények szerkezeti épsége;

.3 a meglévő védelmi intézkedések és eljárások, beleértve az azonosító rendszereket is;

.4 a kikötői szolgáltatásokra és közművekre vonatkozó meglévő védelmi intézkedések;

.5 a rádió- és távközlési berendezések, kikötői szolgáltatások és közművek, beleértve számítógéprendszerek és -hálózatok védelmét szolgáló intézkedéseket;

.6 a támadás során vagy támadás céljaira használható szomszédos területeket;

.7 a víz felőli és part felőli oldalon védelmi szolgáltatást nyújtó magántársaságokkal kötött meglévő megállapodások;

.8 az üzembiztonsági és védelmi intézkedések és eljárások közötti ellentmondó elvek;

.9 a kikötőlétesítmény feladatai és védelmi feladatai között fennálló összeférhetetlenség;

.10 a végrehajtás és a személyzet valamennyi korlátozása;

.11 a képzés és oktatás során feltárt valamennyi hiányosság; és

.12 védelmi eseményeket vagy riasztásokat követően a napi működés során védelmi szempontból aggodalomra okot adó tényezőkről szóló jelentésekben, az ellenőrző intézkedések végrehajtásában, az ellenőrzésekben stb. feltárt hiányosságok.

16. A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNY VÉDELMI TERVE

Általános rendelkezések

16.1 A kikötőlétesítmény védelmi tervének (PFSP) elkészítéséért a kikötőlétesítmény védelmi tisztje (PFSO) felelős. Bár a PFSO-nak nem kell szükségszerűen személyesen elvégeznie a beosztásához kapcsolódó összes feladatot, azok megfelelő végrehajtásáért azonban végső soron ő felelős.

16.2 Az egyes különálló PFSP-k tartalma az adott kikötőlétesítmény(ek) jellemző körülményeitől függően eltérő. A kikötőlétesítmény védelmi felmérése (PFSA) azonosítja a kikötőlétesítménynek, valamint azoknak a lehetséges védelmi kockázatoknak a jellemző tulajdonságait, amelyek szükségessé teszik PFSO kinevezését és PFSP kidolgozását. A biztonság megsértése valószínűségének és a lehetséges kockázatok következményeinek minimálisra csökkentése érdekében szükséges, hogy a PFSP elkészítése e tulajdonságok és a PFSP-ben érintendő egyéb helyi vagy nemzeti szempontok alapján történjen, és megfelelő védelmi intézkedéseket határozzanak meg. A szerződő kormányok tanácsokat adhatnak a PFSP elkészítésével és tartalmával kapcsolatosan.

16.3 Minden PFSP-nek:

.1 részleteznie kell a kikötőlétesítmény védelmi szervezetét;

.2 részleteznie kell a szervezet más illetékes hatóságokkal fenntartott kapcsolatait és azokat a szükséges kommunikációs rendszereket, amelyek lehetővé teszik a szervezet folyamatos hatékony működését és a másokkal való kapcsolattartást, beleértve a kikötőben tartózkodó hajókat is;

.3 részleteznie kell a 1. védelmi szinten alkalmazandó alapvető intézkedéseket, mind az operatív, mind a fizikai jellegűeket;

.4 részleteznie kell azokat a kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kikötőlétesítmény 2. védelmi szintre, illetve szükség esetén a 3. védelmi szintre történő haladéktalan átállítását;

.5 elő kell írnia a PFSP rendszeres felülvizsgálatának vagy ellenőrzésének, és a tapasztalatok alapján vagy a változó körülmények miatt szükségessé váló módosításainak az elvégzését; és

.6 részleteznie kell a megfelelő szerződő kormány kapcsolattartási pontjai számára teendő jelentésekre vonatkozó eljárásokat.

16.4 Egy hatékony PFSP elkészítésének a kikötőlétesítmény védelmét érintő valamennyi kérdés alapos felmérésén kell alapulnia, beleértve különösen az egyes kikötőlétesítmények fizikai és operatív jellegzetességeinek alapos értékelését is.

16.5 A szerződő kormányoknak kell a joghatóságuk alá tartozó kikötőlétesítményekre vonatkozó PFSP-ket jóváhagyniuk. A szerződő kormányoknak eljárásokat kell kidolgozniuk az egyes PFSP-k folyamatos hatékonyságának felméréséhez, és annak első jóváhagyása előtt vagy a jóváhagyást követően előírhatják a módosítását is. A PFSP-nek rendelkezéseket kell tartalmaznia a biztonsági események és veszélyek, felülvizsgálatok, ellenőrzések, képzések, oktatások és gyakorlatok nyilvántartásainak az előírások betartásának bizonyítékaiként történő megőrzésére vonatkozóan.

16.6 A PFSP-ben előírt védelmi intézkedéseket a PFSP jóváhagyását követő ésszerű időn belül be kell vezetni, és a PFSP-ben minden egyes védelmi intézkedés bevezetésének határidejét fel kell tüntetni. Ha ezen intézkedések bevezetésében bármiféle késedelem valószínűsíthető, ezt a PFSP jóváhagyásáért felelős szerződő kormánnyal meg kell vitatni, és az esetleges átmeneti időszakra egyenértékű védelmi szintet biztosító alternatív ideiglenes védelmi intézkedések alkalmazásáról kell megállapodni.

16.7 Hajókon vagy azok közelében és kikötőlétesítményekben lőfegyverek használata különös és jelentős védelmi kockázattal jár, különösen bizonyos veszélyes anyagok tekintetében, és azt nagy gondossággal kell megfontolni. Ha egy szerződő kormány úgy határoz, hogy ezeken a területeken fegyveres személyzet alkalmazására van szükség, a szerződő kormánynak biztosítania kell, hogy az ilyen személyzet a fegyverek használatához megfelelő felhatalmazással és képesítéssel rendelkezzen, továbbá tudatában legyen az ilyen területeken fennálló sajátos védelmi kockázatoknak. Ha egy szerződő kormány engedélyezi lőfegyverek használatát, azok használatára vonatkozóan különleges védelmi tájékoztatót kell kiadnia. A PFSP-nek különösen a veszélyes árukat vagy anyagokat szállító hajókra való alkalmazása tekintetében kell különleges útmutatást tartalmaznia ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

A kikötőlétesítmények védelmével kapcsolatos feladatok szervezése és elvégzése

16.8 A 16.3. bekezdésben szereplő útmutatáson felül a PFSP-nek az összes védelmi szint vonatkozásában a következőket kell tartalmaznia:

.1 a kikötőlétesítmény védelmi szervezetének szerepe és felépítése;

.2 a kikötőlétesítmény védelmi feladatot ellátó valamennyi személyzetének feladatai, felelőssége és a képzésükkel kapcsolatos követelmények, valamint a személyzet egyes tagja egyéni hatékonyságának a felmérését lehetővé tevő, teljesítményre vonatkozó intézkedések;

.3 a kikötőlétesítmények védelmi szervezetének egyéb, védelmi feladatokat ellátó nemzeti vagy helyi hatóságokkal fennálló kapcsolatai;

.4 a kikötőlétesítmények védelmi feladatokat ellátó személyzete, a kikötőben tartózkodó hajók, valamint szükség esetén a védelmi feladatokat ellátó, nemzeti vagy helyi hatóságok közötti hatékony és folyamatos kommunikáció lehetővé tételét szolgáló kommunikációs rendszerek;

.5 a folyamatos kommunikáció mindenkori fenntartásához szükséges eljárások vagy biztosítékok;

.6 a nyomtatott vagy elektronikus formátumú, védelmi szempontból bizalmas információk védelmét szolgáló eljárások és gyakorlatok;

.7 a védelmi intézkedések, eljárások és berendezések folyamatos hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló eljárások, beleértve a berendezések meghibásodásának vagy hibás működésének megállapítását és a hibák orvoslását is;

.8 a védelmi biztonság esetleges megsértésével vagy egyéb védelmi szempontokkal kapcsolatos jelentések benyújtására és azok értékelésére szolgáló eljárások;

.9 a rakomány kezelésével kapcsolatos eljárások;

.10 a hajó készleteinek beszállításával kapcsolatos eljárások;

.11 a veszélyes áruk és esetleg veszélyes anyagok nyilvántartásainak vezetésére és frissítésére szolgáló eljárások, valamint azok kikötőlétesítményen belüli elhelyezése;

.12 a vízoldali őrjáratok és szakosított keresőcsoportok riasztására és szolgáltatásaik igénybevételére szolgáló eszközök, beleértve a bombakereső és víz alatti kereső szolgálatokat is;

.13 a hajó védelmi tisztjét kérésre a beszállni kívánó személyek azonosságának ellenőrzésében segítő eljárások; és

.14 a hajó személyzetének parti eltávozását vagy személyzetváltását, valamint látogatók hajóra lépésének megkönnyítését szolgáló eljárások, beleértve a tengerészek jóléti szervezetei és a munkaügyi szervezetek képviselőinek a látogatásait is.

16.9 A 16. szakasz fennmaradó része kifejezetten azokkal a védelmi intézkedésekkel foglalkozik, amelyeket az alábbiak vonatkozásában minden védelmi szinten végre lehet hajtani:

.1 belépés a kikötőlétesítménybe;

.2 korlátozás hatálya alá tartozó területek a kikötőlétesítményen belül;

.3 a rakomány kezelése;

.4 a hajó készleteinek beszállítása;

.5 kísérő nélküli poggyász kezelése; és

.6 a kikötőlétesítmény védelmének figyelemmel kísérése.

A kikötőlétesítményekbe való belépés

16.10 A PFSP-nek meg kell állapítania a kikötőlétesítményekbe való belépésnek a PFSA-ban meghatározott valamennyi módjára alkalmazandó védelmi intézkedéseket.

16.11 A PFSP-nek ezek mindegyikére vonatkozóan meg kell határoznia azokat a megfelelő területeket, amelyekre nézve minden védelmi szint esetén lehet belépési korlátozást vagy tilalmat alkalmazni. A PFSP-nek minden egyes védelmi szintre vonatkozóan meg kell határoznia az alkalmazandó korlátozás vagy tilalom jellegét és azok végrehajtásának a módját.

16.12 A PFSP-ben minden egyes védelmi szintre vonatkozóan meg kell határozni a kikötőlétesítménybe való belépéshez és az egyének kikötőlétesítményen belüli, igazoltatás nélküli tartózkodásához kötelező azonosítási eszközöket. Ennek része lehet megfelelő azonosító rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a kikötőlétesítmény személyzete, illetve látogatói állandó és átmeneti azonosítását. A kikötőlétesítmények összes azonosító rendszerét, ha ez a gyakorlatban kivitelezhető, össze kell hangolni az adott kikötőlétesítményt rendszeresen használó hajókon alkalmazott rendszerrel. Az utasoknak személyazonosságukat beszállókártyákkal, jegyekkel stb. kell tudniuk igazolni, de a korlátozás hatálya alá tartozó területekre való felügyelet nélküli belépésre nem kaphatnak engedélyt. A PFSP-nek rendelkezéseket kell megállapítania annak érdekében, hogy az azonosító rendszereket rendszeresen frissítsék, valamint hogy az eljárásokkal kapcsolatos visszaélések fegyelmi eljárásokat vonjanak maguk után.

16.13 Azon személyek számára, akik kérésre nem hajlandók vagy nem képesek a személyazonosságukat igazolni, és/vagy a látogatásuk célját megfelelően megadni, a kikötőlétesítménybe való belépés engedélyezését meg kell tagadni, és belépési kísérletüket jelenteni kell PFSO-nak és a védelmi feladatokat ellátó nemzeti vagy helyi hatóságoknak.

16.14 A PFSP-ben meg kell határozni a személyek, a személyes ingóságaik és a járművek átvizsgálásának elvégzésére szolgáló helyeket. Ezeknek a helyeknek az uralkodó időjárási viszonyoktól független, a PFSP-ben megállapított gyakoriságnak megfelelő, folyamatos működésük megkönnyítése érdekében fedettnek kell lenniük. Az átvizsgálást követően a személyeknek, a személyes ingóságaiknak és a járműveknek közvetlenül a korlátozás hatálya alá tartozó helyiséghez, beszállási vagy járműberakodó területekhez kell jutniuk.

16.15 A PFSP-nek külön helyeket kell kijelölnie az átvizsgáláson már átesett és a még át nem vizsgált személyek és az ingóságaik számára, és ha lehetséges, külön területeket kell meghatározni a beszálló és kiszálló utasok, a hajó személyzete és az ingóságaik számára, annak biztosítása érdekében, hogy az átvizsgált személyek ne léphessenek érintkezésbe az át nem vizsgált személyekkel.

16.16 A PFSP-ben fel kell tüntetni a belépés ellenőrzését szolgáló eljárások alkalmazásának gyakoriságát, különösen abban az esetben, ha azok alkalmazására csak véletlenszerűen vagy eseti alapon kerül sor.

1. védelmi szint

16.17 Az 1. védelmi szinten a PFSP-ben fel kell tüntetni azokat az ellenőrzési pontokat, amelyeken a következő védelmi intézkedéseket lehet alkalmazni:

.1 korlátozás hatálya alá tartozó területek kijelölése, amelyeket az érintett szerződő kormány által jóváhagyott szabványnak megfelelő kerítéssel vagy másféle akadállyal kell körülvenni;

.2 a kikötőlétesítménybe valamely hajóval kapcsolatban álló, belépni szándékozó összes személy azonosságának az ellenőrzése, beleértve az utasokat, a hajó személyzetét és a látogatókat is, és e szándék indokainak a megerősítése, például a szolgálatbalépési utasításoknak, az utasok jegyeinek, a beszállókártyáknak, a munkára vonatkozó megrendeléseknek stb. az ellenőrzésével;

.3 a kikötőlétesítménybe valamely hajóval kapcsolatban álló, belépni szándékozó személyek által használt járművek átvizsgálása;

.4 a kikötőlétesítmény személyzete és a kikötőlétesítményen belül foglalkoztatott személyek személyazonosságának, valamint a járműveiknek az ellenőrzése;

.5 a belépés korlátozása a kikötőlétesítmény alkalmazásában nem álló vagy nem a kikötőlétesítményen belül dolgozó személyek kizárása céljából, ha azok nem képesek a személyazonosságukat igazolni;

.6 személyek, személyes ingóságaik, valamint járművek és azok tartalma átvizsgálásának elvégzése; és

.7 a összes olyan, nem rendszeresen használt belépési pontnak az azonosítása, amelyeket állandóan csukva és bezárva kell tartani.

16.18 Az 1. védelmi szinten a kikötőlétesítménybe belépni szándékozó összes személyt átvizsgálásnak lehet alávetni. Az ilyen átvizsgálások gyakoriságát, beleértve a véletlenszerű átvizsgálásokat is, a jóváhagyott PFSP-ben meg kell határozni, és azt a szerződő kormánynak kifejezetten jóvá kell hagynia. Ha egyértelmű védelmi szempontok nem teszik szükségessé, a hajó személyzetének tagjai nem kötelezhetők a kollégáik vagy az ő személyes ingóságaik átvizsgálására. Valamennyi átvizsgálást az egyén emberi jogainak és alapvető emberi méltóságának a teljes tiszteletben tartásával kell végezni.

2. védelmi szint

16.19 A 2. védelmi szinten, a kikötőlétesítmény védelmi tervének további védelmi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek az alábbiakra terjedhetnek ki:

.1 további személyzet kijelölése a belépési pontoknak és a kerítések melletti őrjáratozásra;

.2 a kikötőlétesítmény belépési pontjai számának korlátozása a lezárandó belépési pontok és az azok megfelelő biztosításához használt eszközök meghatározásával;

.3 a többi belépési ponton az áthaladást akadályozó eszközök, például biztonsági sorompók alkalmazása;

.4 a személyek, a személyes ingóságaik és a járművek fokozott gyakoriságú átvizsgálása;

.5 a belépés megtagadása olyan látogatók esetében, akik nem tudnak elfogadható indokot felhozni a kikötőlétesítménybe való belépési szándékuk igazolására; és

.6 őrhajók alkalmazása a vízoldali védelmi biztonság fokozása érdekében.

3. védelmi szint

16.20 A 3. védelmi szinten a kikötőlétesítménynek be kell tartania a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. A PFSP-ben részletesen ismertetni kell a kikötőlétesítmény által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítményben tartózkodó hajókkal szoros együttműködésben elvégzendő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a kikötőlétesítmény egészére vagy egy részére vonatkozóan a belépés felfüggesztése;

.2 csak a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadást végző személyek beengedése;

.3 a gyalogos- vagy járműforgalom felfüggesztése a kikötőlétesítmény egészében vagy egy részében;

.4 szükség esetén megerősített védelmi őrjáratok alkalmazása a kikötőlétesítmény területén;

.5 a kikötői műveletek felfüggesztése a kikötőlétesítmény egészében vagy egy részében;

.6 a hajóforgalom irányítása a kikötőlétesítmény egészében vagy egy részében; és

.7 a kikötőlétesítmény egészének vagy egy részének a kiürítése.

Korlátozás hatálya alá tartozó területek a kikötőlétesítményen belül

16.21 A PFSP-ben meg kell határozni a kikötőlétesítményen belül létesítendő, korlátozás hatálya alá tartozó területeket, meg kell állapítani azok kiterjedését, a korlátozás alkalmazásának időtartamát, az azokra való belépés ellenőrzése és az ott zajló tevékenységek ellenőrzése céljából végrehajtandó védelmi intézkedéseket. A PFSP-nek adott körülmények esetén olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek biztosítják, hogy az ideiglenes jellegű korlátozás hatálya alá tartozó területek helyszínén mind a terület létrehozása előtt, mind az után egyaránt végezzenek biztonsági átvizsgálást. A korlátozás hatálya alá tartozó területek célja:

.1 az utasok, a hajó személyzete, a kikötőlétesítmény személyzete és a látogatók védelme, beleértve a hajóval kapcsolatban álló látogatókat is;

.2 a kikötőlétesítmény védelme;

.3 a kikötőlétesítményt használó és kiszolgáló hajók védelme;

.4 a kikötőlétesítményen belüli, védelmi szempontból érzékeny helyek és területek védelme;

.5 a védelmi és felügyeleti berendezések és rendszerek védelme; és

.6 a rakomány és a hajó készleteinek visszaélések ellen történő védelme.

16.22 A PFSP-nek biztosítania kell, hogy a korlátozás hatálya alá tarozó valamennyi területre egyértelműen meghatározott védelmi intézkedések vonatkozzanak a következők ellenőrzése érdekében:

.1 személyek belépése;

.2 járművek belépése, parkolása, berakodása és kirakodása;

.3 a rakomány és a hajó készleteinek mozgása és tárolása; és

.4 kísérő nélküli poggyász vagy személyes ingóságok.

16.23 A PSFP-nek elő kell írnia, hogy a korlátozás hatálya alá tartozó összes területet egyértelmű jelöléssel kell ellátni, amely jelzi, hogy a területre való belépés korlátozott, és a területen való jogosulatlan jelenlét a védelmi intézkedések megsértésének minősül.

16.24 Ha automatikus behatolásérzékelő eszközök beszerelésére került sor, azoknak olyan ellenőrző központot kell riasztaniuk, amely képes a riasztásra reagálni.

16.25 A korlátozás hatálya alá tartozó területek közé a következők tartozhatnak:

.1 közvetlenül a hajó melletti part- és vízoldali területek;

.2 beszállási és kiszállási területek, tartózkodási és különböző műveletek végzésére szolgáló területek az utasok és a hajó személyzete számára, beleértve az átvizsgálási pontokat is;

.3 a rakomány és a készletek berakodásának, kirakodásának és tárolásának végzésére szolgáló területek;

.4 a védelmi szempontból bizalmas információk tárolására szolgáló helyek, a rakományok dokumentációit is beleértve;

.5 a veszélyes áruk és anyagok elhelyezésére szolgáló helyek;

.6 hajóforgalom-irányító rendszerek vezérlőtermei, a navigációs segédeszközök és a kikötő ellenőrzésének az épületei, beleértve a védelmi és felügyeleti vezérlőtermeket is;

.7 a védelmi és felügyeleti berendezések tárolására vagy elhelyezésére szolgáló területek;

.8 fontos villamos, rádiós és távközlési, vízellátó és egyéb közműberendezések; és

.9 egyéb olyan helyek a kikötőlétesítményen belül, ahol a hajók, a járművek és a személyek belépését korlátozni kell.

16.26 A védelmi intézkedések az illetékes hatóságok hozzájárulásával kiterjedhetnek az olyan építményekbe való jogosulatlan belépés korlátozására is, amelyekről a kikötőlétesítmény megfigyelhető.

1. védelmi szint

16.27 Az 1. védelmi szinten a PFSP-ben fel kell tüntetni a korlátozás hatálya alá tartozó területekre alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek közé a következők tartozhatnak:

.1 az érintett szerződő kormány által jóváhagyott szabványnak megfelelő állandó vagy ideiglenes kerítés építése a korlátozás hatálya alá tartozó területek köré;

.2 olyan belépési pontok kialakítása, amelyek használata során a belépést biztonsági őrök ellenőrzik, és amelyek használaton kívüli állapotban hatékonyan bezárhatók;

.3 igazolványok alkalmazása, amelyeket fel kell mutatni annak igazolása céljából, hogy az illető jogosult a korlátozás hatálya alá tartozó területen tartózkodni;

.4 a korlátozás hatálya alá tartozó területekre való belépésre feljogosított járművek egyértelmű megjelölése;

.5 őrök és őrjáratok alkalmazása;

.6 automatikus behatolásérzékelő berendezések, illetve felügyeleti berendezések vagy rendszerek alkalmazása a korlátozás hatálya alá tartozó területekre való jogosulatlan belépés vagy az azokon belüli mozgás észlelése céljából; és

.7 hajók kikötőlétesítményt használó hajók közelében végzett mozgásának ellenőrzése.

2. védelmi szint

16.28 A 2. védelmi szinten a PFSP-ben fel kell tüntetni a korlátozás hatálya alá tartozó területek figyelemmel kísérését és az azokra való belépés ellenőrzését célzó intézkedések gyakoriságának és intenzitásának a fokozását. A PFSP-ben meg kell határozni a kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyek közé a következők tartozhatnak:

.1 a korlátozás hatálya alá tartozó területeket körülvevő kerítések vagy egyéb akadályok hatékonyságának fokozása, beleértve őrjáratok vagy automatikus behatolásérzékelő eszközök alkalmazását;

.2 a korlátozás hatálya alá tartozó területek belépési pontjai számának csökkentése és a fennmaradó belépési pontokon végzett ellenőrzéseknek a megerősítése;

.3 a parkolás korlátozása a kikötött hajók melletti területeken;

.4 a korlátozás hatálya alá tartozó területekre való belépés, valamint az azokon belüli mozgás és tárolás további korlátozása;

.5 folyamatos figyelést és adatrögzítést lehetővé tevő felügyeleti berendezések alkalmazása;

.6 az őrjáratok számának és gyakoriságának növelése, beleértve a vízoldali őrjáratokat is, a korlátozás hatálya alá tartozó területek határai mentén és a területeken belül;

.7 a korlátozás hatálya alá tartozó területek melletti területekre való belépés korlátozása; és

.8 korlátozások alkalmazása a jogosulatlan vízi járműveknek a kikötőlétesítményt használó hajók melletti vizekre való belépésére vonatkozóan.

3. védelmi szint

16.29 A 3. védelmi szinten a kikötőlétesítménynek be kell tartania a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. A PFSP-ben részletesen ismertetni kell a kikötőlétesítmény által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítményben tartózkodó hajókkal szoros együttműködésben elvégzendő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 további, korlátozás hatálya alá tartozó területek kijelölése a kikötőlétesítményen belül a védelmi esemény bekövetkezési helyének vagy a védelmi veszély vélt helyének a közelében, ahová a belépés nem engedélyezett; és

.2 felkészülés a korlátozás hatálya alá tartozó területek átvizsgálására, a kikötőlétesítmény egésze vagy egy része átvizsgálásának részeként.

A rakomány kezelése

16.30 A rakomány kezelésével kapcsolatos védelmi intézkedéseknek:

.1 meg kell akadályozniuk a visszaéléseket; és

.2 meg kell akadályozniuk a nem szállításra szánt rakományoknak a kikötőlétesítményen belüli átvételét és tárolását.

16.31 A védelmi intézkedések közé kell tartozniuk a kikötőlétesítmény belépési pontjainál végzett tételes vizsgálati eljárásoknak is. A rakománnyal kapcsolatban, ha már az a kikötőlétesítményen belül található, azonosíthatónak kell lennie, hogy azt ellenőrizték, és a hajóra rakodását vagy a rakodásra való várakozás során korlátozás hatálya alá tartozó területen való ideiglenes tárolását jóváhagyták. Helyénvaló lehet az olyan rakományok kikötőlétesítménybe való beléptetésének korlátozása, amelyek nem rendelkeznek igazolt berakodási dátummal.

1. védelmi szint

16.32 Az 1. védelmi szinten a PFSP-ben fel kell tüntetni a rakomány kezelése során alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a rakomány, a rakományt szállító egységek és a kikötőlétesítményen belüli rakterek rutinellenőrzése a rakománykezelési műveletek előtt és alatt;

.2 annak biztosítását szolgáló ellenőrzések, hogy a kikötőlétesítménybe belépő rakomány megegyezzen a szállítólevél vagy a rakományra vonatkozó, azzal egyenértékű okmányok tartalmával;

.3 járművek átvizsgálása; és

.4 ólomzárak és az illetéktelen hozzáférés megakadályozását célzó egyéb eszközök ellenőrzése a kikötőlétesítménybe való belépéskor és a kikötőlétesítményen belüli tárolás megkezdésekor.

16.33 A rakomány ellenőrzése az alábbi módszerek valamelyikének vagy mindegyikének alkalmazásával történhet:

.1 szemrevételezéses és fizikai vizsgálat; és

.2 letapogató/érzékelő berendezések, mechanikai eszközök vagy kutyák használata.

16.34 Rendszeres vagy ismétlődő rakománymozgások esetén a CSO vagy SSO a kikötőlétesítménnyel konzultálva megállapodhat a szállítmányozókkal vagy az ilyen rakományok vonatkozásában felelős más személyekkel a rakományoknak nem a helyszínen történő ellenőrzésére, ólomzárral történő lezárására, jegyzékbevételére és dokumentálására stb. vonatkozóan. Az ilyen megállapodásokat az illetékes PFSO-val közölni kell és annak jóvá kell hagynia.

2. védelmi szint

16.35 A 2. védelmi szinten a PFSP-ben meg kell határozni a rakomány kezelése során az ellenőrzés fokozása céljából alkalmazandó kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a rakomány, a rakományt szállító egységek és a kikötőlétesítményen belüli rakterek alapos ellenőrzése;

.2 megfelelő esetben fokozott ellenőrzések annak biztosítása céljából, hogy a kikötőlétesítménybe beléptetett, ott ideiglenesen tárolt, majd hajóra rakott rakomány csak dokumentált rakomány lehessen;

.3 a járművek fokozott átvizsgálása; és

.4 ólomzárak és az illetéktelen hozzáférés megakadályozását célzó egyéb eszközök fokozott gyakoriságú és alaposságú ellenőrzése.

16.36 A rakományok részletes ellenőrzése az alábbi eszközök valamelyikének vagy mindegyikének alkalmazásával végezhető el:

.1 a rakomány, a rakományt szállító egységek és a rakterek fokozott gyakoriságú és alaposságú ellenőrzése a kikötőlétesítményen belül (szemrevételezéses és fizikai vizsgálat);

.2 a letapogató/érzékelő berendezések, mechanikai eszközök vagy kutyák használata gyakoriságának fokozása; és

.3 bővített védelmi intézkedések összehangolása a szállítmányozóval vagy más felelős személyekkel a megkötött megállapodásokon és létrehozott eljárásokon felül.

3. védelmi szint

16.37 A 3. védelmi szinten a kikötőlétesítménynek be kell tartania a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. A PFSP-ben részletesen ismertetni kell a kikötőlétesítmény által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítményben tartózkodó hajókkal szoros együttműködésben elvégzendő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a rakománymozgások vagy rakománykezelési műveletek korlátozása vagy felfüggesztése a kikötőlétesítmény egészében vagy egy részében, vagy bizonyos hajókkal kapcsolatban; és

.2 a kikötőlétesítményen belül tárolt veszélyes áruk és anyagok készleteinek és azok tárolási helyeinek az ellenőrzése.

A hajó készleteinek beszállítása

16.38 A hajó készleteinek beszállításával kapcsolatos védelmi intézkedéseknek:

.1 biztosítaniuk kell hajó készleteinek és a csomagolások sértetlenségének az ellenőrzését;

.2 meg kell akadályozniuk a hajó készleteinek ellenőrzés nélküli átvételét;

.3 meg kell akadályozniuk az illetéktelen hozzáférést;

.4 meg kell akadályozniuk a megrendelés nélkül szállított készletek átvételét;

.5 biztosítaniuk kell a szállító jármű átvizsgálását; és

.6 biztosítaniuk kell a szállító jármű kikötőlétesítményen belüli kíséretét.

16.39 A kikötőlétesítményt rendszeresen használó hajók esetében helyénvaló lehet a hajót, a beszállítóit és a kikötőlétesítményt érintő eljárásokat kialakítani a szállításokról küldött értesítésekre, a szállítások időpontjaira és dokumentálására vonatkozóan. Minden esetben valamilyen megfelelő módszert kell alkalmazni annak igazolására, hogy a beszállításra bemutatott készleteket bizonyíték kíséri arra vonatkozóan, hogy azokat a hajó megrendelte.

1. védelmi szint

16.40 Az 1. védelmi szinten a PFSP-ben meg kell határozni a hajó készletei beszállításának ellenőrzésére alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a hajó készleteinek ellenőrzése;

.2 a rakomány összetételéről, a járművezető adatairól és a jármű forgalmi rendszámáról szóló előzetes értesítés küldése; és

.3 a szállító jármű átvizsgálása.

16.41 A hajó készleteinek ellenőrzése az alábbi eszközök valamelyikének vagy mindegyikének alkalmazásával végezhető el:

.1 szemrevételezéses és fizikai vizsgálat; és

.2 letapogató/érzékelő berendezések, mechanikai eszközök vagy kutyák használata.

2. védelmi szint

16.42 A 2. védelmi szinten a PFSP-ben meg kell határozni a hajó készletei beszállításának fokozott ellenőrzésére alkalmazandó kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a hajó készleteinek alapos ellenőrzése;

.2 a szállító jármű alapos átvizsgálása;

.3 a kikötőlétesítménybe való belépést megelőzően a megrendelés és a szállítólevél tartalmának a hajó személyzetével való egyeztetése; és

.4 a szállító jármű kísérése a kikötőlétesítményen belül.

16.43 A hajó készleteinek alapos ellenőrzése az alábbi eszközök valamelyikének vagy mindegyikének alkalmazásával végezhető el:

.1 a szállító járművek átvizsgálása gyakoriságának és alaposságának fokozása;

.2 letapogató/érzékelő berendezések, mechanikai eszközök vagy kutyák fokozott használata; és

.3 olyan készletek belépésének korlátozása vagy megtiltása, amelyek a kikötőlétesítményt meghatározott időszakon belül nem hagyják el.

3. védelmi szint

16.44 A 3. védelmi szinten a kikötőlétesítménynek be kell tartania a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. A PFSP-ben részletesen ismertetni kell a kikötőlétesítmény által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítményben tartózkodó hajókkal szoros együttműködésben elvégzendő védelmi intézkedéseket, amelyek közé tartozhat a hajó készletei beszállításának a kikötőlétesítmény teljes területén vagy annak egy részében történő korlátozására vagy felfüggesztésére való felkészülés.

Kísérő nélküli poggyász kezelése

16.45 A PFSP-ben meg kell határozni azokat a védelmi intézkedéseket, amelyek a kikötőlétesítménybe való beengedés, és - a tárolási előírásoktól függően - a kikötőlétesítményből a hajóra történő átrakás előtt biztosítják a kísérő nélküli poggyász (azaz bármely poggyász, beleértve a személyes ingóságokat is, amely az ellenőrzési vagy átvizsgálási pontnál nem tartozik utashoz vagy a hajó személyzetének valamely tagjához) azonosítását és megfelelő átvilágítását, az átvizsgálást is beleértve. Nem előírás, hogy az ilyen poggyász átvilágítását mind a kikötőlétesítmény, mind a hajó elvégezze, és abban az esetben, ha mindkettő megfelelő felszereltséggel rendelkezik, az átvilágításért a kikötőlétesítmény felelős. A hajóval kialakított szoros együttműködés alapvető fontosságú, és intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az átvilágítást követően a kísérő nélküli poggyász kezelése biztonságos módon történjen.

1. védelmi szint

16.46 Az 1. védelmi szinten a PFSP-ben meg kell határozni a kísérő nélküli poggyász kezelése során az annak biztosítása érdekében alkalmazandó védelmi intézkedéseket, hogy az átvizsgálás vagy átvilágítás, amely röntgenes átvilágítást is magában foglalhat, a kísérő nélküli poggyász 100 %-ára kiterjedően megtörténjen.

2. védelmi szint

16.47 A 2. védelmi szinten a PFSP-ben meg kell határozni a kísérő nélküli poggyász kezelése során alkalmazandó kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyeknek magukban kell foglalniuk az összes kísérő nélküli poggyász 100 %-os röntgenes átvilágítását.

3. védelmi szint

16.48 A 3. védelmi szinten a kikötőlétesítménynek be kell tartania a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. A PFSP-ben részletesen ismertetni kell a kikötőlétesítmény által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítményben tartózkodó hajókkal szoros együttműködésben elvégzendő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 az ilyen poggyász kiterjedtebb átvilágítása, például két különböző szögből végzett röntgenes átvilágítás;

.2 a kísérő nélküli poggyász kezelésének korlátozására vagy felfüggesztésére való felkészülés; és

.3 a kísérő nélküli poggyász kikötőlétesítményben való átvételének elutasítása.

A kikötőlétesítmények biztonságának figyelemmel kísérése

16.49 A kikötőlétesítmények védelmi szervezetének minden időben képesnek kell lennie a kikötőlétesítmény és annak megközelítési útvonalai, a kikötőlétesítményen belüli korlátozás hatálya alá tartozó területek, a kikötőlétesítményben tartózkodó hajók és a hajókat körülvevő területek folyamatos figyelemmel kísérésére, szárazföldön és vízen egyaránt, beleértve az éjszakai és az olyan időszakokat is, amikor a látási viszonyok korlátozottak. Az ilyen figyelemmel kísérés a következők használatára terjedhet ki:

.1 világítás;

.2 biztonsági őrök, beleértve a gyalogos, a járműveken közlekedő és a vízi őrjáratokat is; és

.3 automatikus behatolásérzékelő eszközök és felügyeleti berendezések alkalmazása.

16.50 Automatikus behatolásérzékelő eszközök használata esetén azoknak hallható és/vagy látható riasztó jelzést kell működésbe hozniuk folyamatosan őrzött vagy figyelt helyen.

16.51 A PFSP-ben meg kell határozni a valamennyi védelmi szinten szükséges eljárásokat és berendezéseket, valamint a megfigyelő berendezések folyamatos működésének biztosítására szolgáló eszközöket, beleértve az időjárási viszonyok vagy az áramellátás megszakadása lehetséges hatásainak a figyelembevételét is.

1. védelmi szint

16.52 Az 1. védelmi szinten a PFSP-ben meg kell határozni az alkalmazandó védelmi intézkedéseket, amelyek lehetnek a világítás, a biztonsági őrök vagy védelmi és felügyeleti berendezések alkalmazásának a kombinációi, és amelyek lehetővé teszik a kikötőlétesítmények védelmi személyzete számára a következőket:

.1 a kikötőlétesítmény teljes területének megfigyelése, beleértve a part- és vízoldali megközelítési lehetőségeket is;

.2 a belépési pontok, kerítések és korlátozás hatálya alá tartozó területek megfigyelése; és

.3 a kikötőlétesítményt használó hajók melletti területek és az ott zajló mozgások figyelemmel kísérése, beleértve a hajó által szolgáltatott világítás fokozását is.

2. védelmi szint

16.53 A 2. védelmi szinten a PFSP-ben meg kell határozni az ellenőrzési és felügyeleti képességek javításához szükséges kiegészítő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a világítás és a felügyeleti rendszerek általi lefedettségnek és azok intenzitásának a növelése, beleértve a világítás és a felügyeleti rendszerek általi további lefedettség kialakítását is;

.2 a gyalogos, járművel közlekedő és vízi őrjáratok gyakoriságának a növelése; és

.3 további védelmi személyzet figyelőszolgálatra és őrjáratozásra történő kijelölése.

3. védelmi szint

16.54 A 3. védelmi szinten a kikötőlétesítménynek be kell tartania a védelmi eseményre vagy annak veszélyére való válaszadással megbízott személyek utasításait. A PFSP-ben részletesen ismertetni kell a kikötőlétesítmény által a válaszadással megbízott személyekkel és a kikötőlétesítményben tartózkodó hajókkal szoros együttműködésben elvégzendő védelmi intézkedéseket, amelyek az alábbiak lehetnek:

.1 a teljes világítás bekapcsolása a kikötőlétesítményen belül vagy a kikötőlétesítmény környezetének a megvilágítása;

.2 az összes olyan felügyeleti berendezés bekapcsolása, amely képes a kikötőlétesítményen belül vagy annak közelében zajló tevékenységek rögzítésére; és

.3 a felügyeleti berendezések folyamatos rögzítő kapacitása időtartamának maximalizálása.

Eltérő védelmi szintek

16.55 A PFSP-ben részletezni kell azokat az eljárásokat és védelmi intézkedéseket, amelyeket a hajó elfogadhat abban az esetben, ha a kikötőlétesítményre alacsonyabb veszélyességi szint vonatkozik, mint a hajóra.

A szabályzat alkalmazási körébe nem tartozó tevékenységek

16.56 A PFSP-ben részletezni kell azokat az eljárásokat és védelmi intézkedéseket, amelyeket a kikötőlétesítménynek alkalmaznia kell, amikor:

.1 olyan hajóval kerül kapcsolatba, amelyik olyan állam kikötőjében tartózkodott, amely nem szerződő kormány;

.2 olyan hajóval kerül kapcsolatba, amelyre e szabályzat rendelkezéseit nem kell alkalmazni; és

.3 rögzített vagy úszó platformokkal vagy alkalmazási helyükön tartózkodó mozgó tengeri fúróegységekkel kerül kapcsolatba.

Védelmi nyilatkozatok

16.57 A PFSP-ben meg kell határozni az olyan esetekben követendő eljárásokat, amikor a szerződő kormány utasítására a PFSO védelmi nyilatkozat (DoS) kiállítását kéri, vagy amikor egy hajó DoS kiállítását kéri.

Ellenőrzés, felülvizsgálat és módosítás

16.58 A PFSP-ben fel kell tüntetni, hogy a PFSO hogyan kívánja ellenőrizni a PFSP folyamatos hatékonyságát, valamint a PFSP felülvizsgálatára, frissítésére vagy módosítására vonatkozó eljárásokat.

16.59 A PFSP felülvizsgálatát a PFSO döntése szerint kell elvégezni. Ezen felül annak felülvizsgálatát a következő esetekben kell elvégezni:

.1 ha a kikötőlétesítményre vonatkozó PFSA megváltozik;

.2 ha a PFSP független ellenőrzése vagy a kikötőlétesítmény védelmi szervezetének a szerződő kormány által végzett vizsgálata hiányosságokat tár fel a szervezetben vagy kétségbe vonja a jóváhagyott PFSP lényeges elemeinek a folyamatos helytállóságát;

.3 a kikötőlétesítményt érintő védelmi események bekövetkezését vagy azok veszélyének kialakulását követően; és

.4 a kikötőlétesítmény tulajdonosi viszonyaiban vagy üzemelésének irányításában bekövetkező változások esetén.

16.60 A PFSO a terv bármely felülvizsgálatát követően ajánlhatja a jóváhagyott terv megfelelő módosításait. A PFSP azon módosításait, amelyek:

.1 olyan javasolt változtatásokra vonatkoznak, amelyek a kikötőlétesítmény védelmének fenntartására elfogadott megközelítést alapvetően megváltoztathatják; valamint

.2 a kikötőlétesítmény védelmének fenntartása terén korábban alapvető fontosságúnak tartott állandó elkerítő eszközök, védelmi és felügyeleti berendezések és rendszerek stb. leszerelésére, módosítására vagy kicserélésére vonatkoznak,

elbírálásra és jóváhagyásra az eredeti PFSP-t jóváhagyó szerződő kormányhoz kell benyújtani. Ezt a jóváhagyást a szerződő kormány adhatja meg vagy annak nevében lehet megadni, a javasolt változtatások módosításával vagy anélkül. A PFSP jóváhagyásakor a szerződő kormánynak jeleznie kell, mely eljárási vagy fizikai módosításokat kell hozzá jóváhagyás céljából benyújtani.

A kikötőlétesítmények védelmi terveinek jóváhagyása

16.61

A PFSP-ket az érintett szerződő kormánynak kell jóváhagynia, amelynek megfelelő eljárásokat kell kidolgoznia az alábbiak meghatározására:

.1 a PFSP-k számukra történő benyújtása;

.2 a PFSP-k elbírálása;

.3 a PFSP-k jóváhagyása módosításokkal vagy azok nélkül;

.4 a jóváhagyás után benyújtott módosítások elbírálása; és

.5 a jóváhagyott PFSP folyamatos megfelelőségének vizsgálatára vagy ellenőrzésére szolgáló eljárások.

Minden szakaszban lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a PFSP tartalma bizalmas maradjon.

A kikötőlétesítmény megfelelőségéről szóló nyilatkozat

16.62 Az a szerződő kormány, amelynek a területén a kikötőlétesítmény található, kiállíthatja a kikötőlétesítmény megfelelőségét igazoló nyilatkozatot (SoCPF), amelyen szerepel:

.1 a kikötőlétesítmény;

.2 hogy a kikötőlétesítmény megfelel a XI-2. fejezet és a szabályzat A. része rendelkezéseinek;

.3 az SoCPF érvényességi ideje, amelyet a szerződő kormányoknak kell megállapítaniuk, de amely nem haladhatja meg az öt évet; és

.4 a szerződő kormány által előírt, később elvégzendő megfelelőségi vizsgálathoz előírt rendelkezések, és annak megerősítése, hogy alkalmazták ezeket a rendelkezéseket.

16.63 A kikötőlétesítmény megfelelőségéről szóló nyilatkozatot a szabályzat e része függelékében előírt formában kell kiállítani. Ha a használt nyelv nem a spanyol, a francia vagy az angol, a szerződő kormány, ha helyénvalónak tartja, e nyelvek valamelyikén készült fordítást mellékelhet.

17. A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNY VÉDELMI TISZTJE

Általános tudnivalók

17.1

Olyan kivételes esetekben, amikor a hajó védelmi tisztjének kérdései vannak a hivatalos célból a hajóra lépni szándékozó személyek azonosító okmányainak érvényességével kapcsolatban, a kikötőlétesítmény védelmi tisztjének segítséget kell nyújtania a számára.

17.2

A kikötőlétesítmény védelmi tisztjének nem feladata a hajóra lépni szándékozó személyek azonosságának rutinszerű ellenőrzése.

Ezen felül egyéb vonatkozó útmutatás a 15., 16. és 18. szakaszban található.

18. A KIKÖTŐLÉTESÍTMÉNYEK VÉDELÉMÉVEL KAPCSOLATOS KÉPZÉS, OKTATÁS ÉS GYAKORLATOK

Képzés

18.1 A kikötőlétesítmény védelmi tisztjének megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie és képzésben kell részesülnie az adott esetnek megfelelően alábbi témakörök némelyikében vagy mindegyikében:

.1 védelmi igazgatás;

.2 a vonatkozó nemzetközi egyezmények, szabályzatok és ajánlások;

.3 a vonatkozó nemzeti jogszabályok és szabályzatok;

.4 egyéb védelmi szervezetek hatáskörei és feladatai;

.5 a kikötőlétesítmény védelmi felmérésének módszertana;

.6 a hajók és kikötőlétesítmények védelmi vizsgálatának és ellenőrzésének módszerei;

.7 hajón és kikötőkben végzett műveletek és azok feltételei;

.8 hajókon és kikötőlétesítményekben alkalmazott védelmi intézkedések;

.9 felkészülés vészhelyzetekre és azok kezelésére, valamint vészhelyzeti intézkedési tervek készítése;

.10 a védelmi képzésre és oktatásra vonatkozó oktatási technikák, beleértve a védelmi intézkedéseket és eljárásokat;

.11 a védelmi biztonságra vonatkozó bizalmas információk kezelése és védelmi biztonsággal kapcsolatos kommunikáció;

.12 az aktuális veszélyeknek és azok jellegének ismerete;

.13 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.14 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek jellemzőinek és viselkedési mintáinak felismerése, megkülönböztetéstől mentes alapon;

.15 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák;

.16 védelmi berendezések és rendszerek és azok működési korlátai;

.17 a vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések és figyelemmel kísérés elvégzésének a módszerei;

.18 fizikai átvizsgálások és behatolásmentes vizsgálatok módszerei;

.19 védelmi gyakorlatok, beleértve a hajókkal együtt végrehajtandó gyakorlatokat is; és

.20 a védelmi gyakorlatok értékelése.

18.2 A kikötőlétesítmények meghatározott védelmi feladatokat ellátó személyzetének megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie és képzésben kell részesülnie az adott esetnek megfelelően az alábbi témakörök némelyikében vagy mindegyikében:

.1 az aktuális veszélyeknek és azok jellegének az ismerete;

.2 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.3 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek jellemzőinek és viselkedési mintáinak felismerése;

.4 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák;

.5 utasok nagyobb csoportjának irányítására és ellenőrzésére használt technikák;

.6 védelmi biztonsággal kapcsolatos kommunikáció;

.7 védelmi berendezések és rendszerek üzemeltetése;

.8 védelmi berendezések és rendszerek kipróbálása, hitelesítése és karbantartása;

.9 vizsgálati, ellenőrzési és figyelemmel kísérési technikák; és

.10 személyek, személyes ingóságok, poggyász, rakomány és a hajó készletei fizikai átvizsgálásának módszerei.

18.3 A kikötőlétesítmény valamennyi egyéb személyzetének ismernie kell a kikötőlétesítmény védelmi tervének vonatkozó rendelkezéseit az adott esetnek megfelelően a következők némelyike vagy mindegyike terén:

.1 a különböző védelmi szintek jelentése és az azokból fakadó követelmények;

.2 fegyverek, veszélyes anyagok és eszközök felismerése és észlelése;

.3 a biztonságot valószínűleg veszélyeztető személyek jellemzőinek és viselkedési mintáinak a felismerése; és

.4 a védelmi intézkedések kijátszására használt technikák.

Oktatások és gyakorlatok

18.4 Az oktatások célja annak a biztosítása, hogy a kikötőlétesítmény személyzete az összes védelmi szinten jártassággal rendelkezzen a rá bízott összes feladat, valamint az intézkedést igénylő, védelmi biztonsággal kapcsolatos hiányosságok azonosítása terén.

18.5 A kikötőlétesítmény védelmi tervében szereplő rendelkezések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az oktatásokat, ha sajátos körülmények eltérően nem hozzák, háromhavonta legalább egyszer meg kell tartani. Ezeken az oktatásokon ellenőrizni kell a terv egyes elemeit, például a 15.11 bekezdésben felsorolt védelmi veszélyeket.

18.6 A különféle típusú gyakorlatokat, amelyeken részt vehetnek a kikötőlétesítmény védelmi tisztjei, a szerződő kormányok illetékes hatóságaival, a társaság védelmi tisztjeivel vagy a hajó védelmi tisztjeivel együtt, ha rendelkezésre tudnak állni, naptári évenként legalább egy alkalommal meg kell tartani, és a gyakorlatok között eltelt időszak nem lehet hosszabb18 hónapnál. A hajókkal kapcsolatos védelmi és munkavégzési hatások szem előtt tartásával a társaság védelmi tisztjeit vagy a hajók védelmi tisztjeit fel kell kérni a közös gyakorlatokon való részvételre. Az ilyen gyakorlatokon a kommunikációt, az összehangoltságot, az erőforrások rendelkezésre állását, valamint a válaszadást kell vizsgálni. Ezek a gyakorlatok lehetnek:

.1 teljes körűek vagy valós környezetben végzettek;

.2 elméleti szimulációk vagy szemináriumok; vagy

.3 más megtartott gyakorlatokkal kombináltak, például a vészhelyzetekre vonatkozó válaszadási gyakorlatokkal vagy a kikötő szerinti illetékes állam hatóságának gyakorlataival kombináltak.

19. Hajók ellenőrzése és tanúsítása

Nincs további útmutatás."

Függelék a B. részhez

1. függelék

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

2. függelék

A kikötőlétesítmény megfelelőségéről szóló nyilatkozat mintája

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

( 1 ) HL C 32., 2004.2.5., 21. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2003. november 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. március 22-i határozata.

( 3 ) HL L 157., 1995.7.7., 1. o. A legutóbb a 2002/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 324., 2002.11.29., 53. o.) módosított irányelv.

( 4 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 5 ) HL L 144., 1998.5.15., 1. o. A legutóbb a 2003/75/EK bizottsági irányelvvel (HL L 190., 2003.7.30., 6. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

( 7 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 8 ) Az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezményre vonatkozó 1988. évi jegyzőkönyv.