A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40466/2011/5. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 195. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 4. §, 38. §, 46. §] Bírók: Botka Lászlóné, Csányi Terézia Katalin, Volein Anna

Kapcsolódó határozatok:

Kúria G.40541/2010., Budapest Környéki Törvényszék G.40541/2010/9., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40466/2011/5.*, Kúria Gfv.30107/2012/6. (BH+ 2013.4.163)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

11.Gf. 40.466/2011/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Bárd, Cseri és Társai Ügyvédi Iroda (felperes jogi képviselőjének címe; ügyintéző: dr. Lencs Petra ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Szabó János Zoltán ügyvéd (alperes jogi képviselőjének címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2011. június 21. napján meghozott 1.G.40.541/2010/9. sorszámú ítélete ellen az alperes 10. sorszám alatt előterjesztett és 12. sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban a 2011. december 1-jén megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 2.550.000 Ft (kettőmillió-ötszázötvenezer forint) első és másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 900.000 Ft (kilencszázezer forint) feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A felperes 2008. december 12-én benyújtott keresetében ingó kiadását kérte annak megállapítása mellett, hogy az ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ... és ... forgalmi rendszámú gépjárművek az ő tulajdonát képezik. Arra az esetre, ha időközben az alperes azokat a felszámolás keretében értékesítette volna, másodlagosan kérte az értékesítésből befolyó vételár és annak járulékai megfizetésére kötelezni az alperest.

A Pest Megyei Bíróság 2009. március 28-án kelt ... sorszámú végzésében a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az alperes 2007. október 18-ától felszámolás hatálya alatt áll, a csődtörvény 38.§ (3) bekezdése rendelkezéséből pedig az következik, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó minden vagyonnal kapcsolatos követelés (pénz és egyéb tulajdoni igény) csak a felszámolás keretében érvényesíthető.

A Fővárosi Ítélőtábla ... sorszámú, 2009. június 18-án kelt határozatával e végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Rámutatott arra, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38.§-ának (3) bekezdését 1997. augusztus 6-ától kezdődő hatállyal az 1997. évi XXVII. törvény 12.§-a módosította. Eszerint a felszámolási eljárás keretében a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzköveteléseket lehet kizárólagosan a felszámolási eljárás keretében érvényesíteni. Ebből pedig az következik, hogy a tulajdoni igény alapján előterjesztett ingó kiadására irányuló kereseti kérelem elbírálására perbíróságnak van hatásköre. Rámutatott továbbá arra is, hogy: ha az alperes más személy tulajdonába tartozó ingóságokat értékesített a felszámolás során, és annak ellenértékeként pénzhez jutott, az így szerzett bevétel a Ptk. 94.§ (2) bekezdése és 119.§-a értelmében a felszámolási vagyon részévé válik. Ebből következően, ha a felperes igazolja a tulajdonjogát az ingóságokra, de azokat már nem követelheti, mert nincsenek meg az alperesnél, a felszámolás alatt álló alperessel szembeni pénzkövetelését már csak a felszámolási eljárás keretében, hitelezői igénybejelentéssel érvényesítheti.

A megismételt eljárás során az alperes bejelentette, hogy a perbeli gépjárműveket a felszámoló értékesítette, annak érdekében, hogy az elhúzódó pereskedés miatti piaci értékcsökkenés ne érintse súlyosan a jogosultat. Az értékesítésből 34.910.316 Ft összegű vételár folyt be, melyet a felszámoló ügyvédi letétbe helyezett. A letéti megállapodás értelmében jelen tulajdoni per eredményétől függően kerül kifizetésre az összeg vagy a felperesnek, mint korábbi jogszerű tulajdonosnak, vagy az alperes - felszámolása során bejelentkezett, előnyös kielégítést élvező zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező - hitelezője részére. A felperes a 2010. március 23-án megtartott tárgyaláson a megállapítási keresetét tartotta fenn azzal érvelve, hogy az időközben értékesített gépjárművek tulajdonjogának megállapítása azért áll érdekében, mert e tárgyban meghozott bírósági döntés alapján juthat az ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeghez. Az alperes vitatta a felperes tulajdonjogát. Állította, hogy az adósnál fellelhető törzskönyvek és számlák tanúsága szerint a perbeli 15 darab gépjármű a felszámolás alatt álló alperes tulajdonát képezte.

A Pest Megyei Bíróság 2010. május 26-án kelt ... számú határozatában a pert megszüntette. Jogi okfejtése szerint a keresetlevelet már a Pp. 130.§ (1) bekezdés b) pontja alapján el kellett volna utasítani, mert felperes pénzkövetelés igénye csak az adós elleni felszámolási eljárás keretében érvényesíthető.

A felperes fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla 2010. október 28-án meghozott ... számú határozatában e döntést is hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Rámutatott arra, hogy a felperes alappal sérelmezte az újabb nem érdemi döntést, mert az elsőfokú bíróság nem a módosított keresetét bírálta el, nem a megállapítási keresete tárgyában döntött, hanem a jogi érveit egy pénzfizetésre vonatkozó marasztalási kereset körében fejtette ki. A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott arra, hogy a Pp. 123.§-a értelmében megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A megállapításra irányuló kereset előterjesztésének tehát két konjuktív feltétele a jogvédelem szükségessége, valamint a teljesítés követelésének kizártsága. E két feltétel bármelyikének hiánya esetén megállapítási per alappal nem indítható. Ha a megállapítási perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a megállapítási rendelkezés törvényi feltételei nem állnak fenn, a keresetet ítélettel kell elutasítania. A megállapítási kereset törvényi feltételeinek fennállása esetén viszony a döntés megalapozása érdekében le kell folytatni a szükséges bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a jogvita tárgyát képező 15 darab gépjárműnek - a felszámolási értékesítés előtt - ki volt a tulajdonosa.

Az ismételten lefolytatott eljárásban a Pest Megyei Bíróság 2011. június 21-én 1.G. 40.541/2010/9. sorszám alatt ítéletet hozott, melyben kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 34.910.316 Ft-ot, valamint 2.499.136 Ft perköltséget.