1039/1998. (III. 31.) Korm. határozat

a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság létrehozásáról

1. A Kormány a hazai kábítószerhelyzet alakulására, a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság működésének tapasztalataira, továbbá az Országgyűlés 125/1997. (XII. 18.) OGY határozatában foglaltakra figyelemmel Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot hoz létre.

2. A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata:

a) a kábítószerügyben illetékes központi közigazgatási szervek tevékenységének összehangolása;

b) a kábítószer-ellenes nemzeti stratégia kialakítása, elfogadását követően a végrehajtásának folyamatos ellenőrzése;

c) a kábítószer-ellenes küzdelem céljára rendelkezésre álló erőforrások elosztására és felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozása;

d) a kábítószerügy valamely területét közvetlenül érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezése, illetőleg jogszabálytervezetek és más kormányzati intézkedések tervezetének véleményezése;

e) a kábítószerügy területét érintő, az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációval összefüggő és más feladatok végrehajtásának összehangolása;

f) a Kormány évenkénti tájékoztatása a hazai kábítószerhelyzetről, a kábítószer-ellenes nemzeti stratégia végrehajtásáról, valamint a Bizottság munkájáról;

g) a nemzetközi szervezetek kábítószerügyben illetékes szerveinél a Kormány képviseletével kapcsolatos feladatok ellátása az egyes tárcák hatásköreinek érintetlenül hagyása mellett;

h) a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szükséges prevenciós, megelőző, felvilágosító programok kezdeményezése és e programok összehangolása.[1]

3. A Bizottság elnöke a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, társelnöke az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter.[2]

4. A Bizottság feladataival és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket a Bizottság Titkársága látja el. A Titkárság vezetője a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium illetékes helyettes államtitkára. A Titkárság működési költségeiről a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetéséből gondoskodik.[3]

5. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést.

6. A Bizottság és a Titkárság működésének részletes szabályait a Bizottság által elfogadott ügyrend tartalmazza.

6/A. A Bizottság az Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja magyar Nemzeti Kábítószer Adatszolgáltató és Kapcsolattartó Központja (a továbbiakban: Központ) tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése érdekében albizottságot választ. Az albizottság tagja a Bizottság Titkárságának vezetője, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, továbbá az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bizottságba delegált képviselői, vezetője a Bizottság Titkárságának vezetője. Az albizottság tevékenységében vezetőjének felkérésére esetenként a Bizottság bármely más tagja is részt vehet.[4]

6/B. Az albizottság[5]

a) a Bizottság feladatkörében rendszeresen áttekinti és értékeli a Központ tevékenységét;

b) megállapításairól jelentésben tájékoztatja a Bizottságot, valamint a Központ vezetőjét;

c) a jelentésében foglaltak alapján ajánlást tesz a Központ vezetője számára a megfelelő működés érdekében;

d) a Központ vezetőjétől tájékoztatást kér az ajánlásban foglaltak végrehajtásáról, nem megfelelő végrehajtás esetén az ajánlásban foglaltaktól való eltérés indoklásával;

e) az a)-d) pontokban foglalt feladatainak ellátása érdekében a Központ

ea) vezetőjétől rendszeresen tájékoztatást kér, illetőleg a Központ tevékenységével összefüggésben hozzá bármikor kérdést intézhet,

eb) tevékenysége során keletkezett dokumentumokba betekinthet,

ec) rendelkezésére álló adatokról információt kérhet,

ed) jelentéseinek tervezeteit az álláspontjának kialakításához szükséges határidő figyelembevételével értékelésre a Központtól megkapja.

6/C. A Bizottság a Központ tevékenységével kapcsolatos tapasztalatairól elnökén és társelnökén keresztül rendszeresen tájékoztatja a Kormányt.[6]

7. A Bizottságban az alábbi minisztériumok és országos hatáskörű szervek - a miniszter, valamint az országos hatáskörű szerv vezetője által kijelölt - állásfoglalásra jogosult képviselői vesznek részt:[7]

a) Belügyminisztérium,

b) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium,

c) Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium,

d) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

e) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,

f) Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium,

g) Honvédelmi Minisztérium,

h) Igazságügyi Minisztérium,

i) Külügyminisztérium,

j) Miniszterelnöki Hivatal,

k) Oktatási Minisztérium,

l) Pénzügyminisztérium,

m) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

n) Országos Rendőr-főkapitányság,

o) Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága,

p) Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

8. A Kormány felkéri a Legfelsőbb Bíróságot, a Legfőbb Ügyészséget és az Országos Bűnmegelőzési Tanácsot, hogy a Bizottság munkájában tanácskozási joggal vegyen részt.[8]

9. A Bizottság elnöke meghatározott feladatok ellátására szakértőket kérhet fel.

10. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság felállításáról szóló 1013/1991. (II. 28.) Korm. határozat hatályát veszti.