A Budakörnyéki Járásbíróság B.114/2016/13. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 37. §, 71. §, 83. §, 187. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 338. §, 339. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. §, 21. §, 43. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Budakörnyéki Járásbíróság B.114/2016/13.*, Budapest Környéki Törvényszék Bf.383/2017/4., Kúria Bfv.1898/2017/5. (BH 2018.11.297)

***********

Járásbíróság

A Járásbíróság - a büntetőügyben - a 2016. november 9., a 2017. március 20. és 22. napján - perújítás keretében - nyilvánosan megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos,

egyidejűleg a Járásbíróság és a Törvényszék mint másodfokú bíróság végzése folytán 2015. január 12. napján jogerőre emelkedett ítéletét hatályon kívül helyezi, és az alábbi

í t é l e t e t

h o z z a :

vádlott neve vádlott - aki vádlott anyja neve, vádlott címe személyazonosító igazolványának száma: lakcímet igazoló hatósági igazolványának száma: magyar álllampolgár -

bűnös:

közúti baleset okozásának vétségében

(Btk. 187.§ (1), (2) bekezdés a) pont),

ezért a járásbíróság

m e g r o v á s b a n

r é sz e s í t i.

A járásbíróság kötelezi vádlott neve vádlottat a perújítási eljárásban felmerült 181.690,- (száznyolcvanegyezer-hatszázkilencven) forint bűnügyi költségnek az állam javára, a Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására történő megfizetésére.

Az alapeljárásokban felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad.

I n d o k l á s:

I.

Az ügyészség Közl. szám alatt az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) Btk. 187. § -ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vádat vádlott neve ral szemben, egyben indítványozta, hogy a bíróság az ügyet tárgyalás mellőzésével bírálja el.

A bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, amely során a Járásbíróság ítéletével a vádlottat az ellene közúti baleset okozásának vétsége (1978. évi IV. törvény Btk. 187.§ (1) és (2) bekezdés a) pontja) miatt emelt vád alól a Be. 6.§ -a (3) bekezdésének b) pontja alapján - bizonyítottság hiánya miatt - felmentette.

A Törvényszék mint másodfokú bíróság határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A másodfokú bíróság előírta, hogy a megismételt eljárás során - a veszélyhelyzet kezdetének a sértettnek a buszöbölbe történő lelépését tekintve - vizsgálja a bíróság a vádlotti észlelés elmaradásának okait, és így a vádlotti felróhatóságot.

A büntetőügyben, a megismételt eljárás során az ügyész végindítványában a vádirati tényállást az alábbiak szerint módosította:

vádlott neve vádlott a gépkocsibejáróból az úttestre merőlegesen, majd balra kikanyarodva hátramenetben vezette a forgalmi rendszámú személygépkocsit, amelynek jobb első ülésén , hátsó ülésén annak gyermeke gyermekülésben rögzítve utazott.

A vádlott a hátramenet megkezdése előtt mindkét irányba körültekintett, és mivel akadályt nem észlelt, ezért balra nagy ívben megkezdte a kikanyarodást a központja felé. A hátramenet megkezdését követően a vádlott a mögöttes forgalmat már csak a részleges információt nyújtó baloldali visszapillantó tükör segítségével ellenőrizte.

Ugyanebben az időben kialakított buszmegálló előtti, az úttest részét képező, 2,8 méter széles autóbusz-öbölben, arccal a túloldalon lévő szám előtti buszmegálló irányába, a buszmegálló jelzőtáblától kb. 23-24 méterre lépett az úttestre tanú 4 sértett, aki az úttesten arra merőlegesen kb. 2 métert, korának megfelelő tempóval (1,3 m/s sebességgel) megkezdte a behaladást azért, hogy meggyőződjön, érkezik-e felé közlekedő menetrend szerinti busz. A sértettnek nem állt szándékában az úttest túloldalára átmenni.

Eközben a vádlott folytatta a balra nagy ívben, mintegy 5-8 km/óra sebességgel végrehajtott hátramenetet úgy, hogy a mögöttes forgalmat továbbra is csak a baloldali visszapillantó tükörben ellenőrizte. Mivel a vádlott az adott közlekedési helyzetben tőle elvárható körültekintést nem tanúsította, egyáltalán nem észlelte az úttesten legalább 1,5 másodpercet ott tartózkodó sértettet, akit változatlan sebességgel az úttest szélétől kb. 2 méterre a felé vezető forgalmi sávban, a terelővonaltól kb. 2,5 méterre elütött, aki ennek következtében a földre esett. A koppanást észlelve a vádlott előremenetbe kapcsolt, néhány métert megtéve megállt, kiszállt és segítséget nyújtott a sértettnek.

Amennyiben a vádlott a hátramenet végrehajtása során a baloldali tükör mellett a középső tükröt is használta volna, a sértettet - akit az elütésig egyáltalán nem észlelt, mindvégig láthatta volna, és az elütést elkerülhette volna. A vádlott terhére legkevesebb 1,5 másodperc észlelési késedelem róható.

A Járásbíróság, és a Törvényszék mint másodfokú bíróság . számú végzése folytán 2015. január 12. napján jogerőre emelkedett ítéletével a vádlottat a közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vád alól - a Be. 6. § -a (3) bekezdésének b) pontja alapján, bizonyítottság hiánya folytán - jogerősen felmentette.