A Debreceni Ítélőtábla Gf.30347/2014/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 130. §, 221. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 75. §, 234. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. §, 10. §, 11. §, 19. §, 20. §, 27. §, 28. §, 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szkt.) 5. §, 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 84. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.347/2014/10. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Farkas Lilla és dr. Kegye Adél (címe) ügyvédek által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Kovács Előd (címe) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a dr. Czifra Károly (címe) ügyvéd által képviselt II. rendű alperes neve (címe) II. rendű, a III. rendű alperes neve (címe) III. rendű, a IV. rendű alperes neve (címe) IV. rendű és a dr. Rubi Gabriella (címe) ügyvéd által képviselt V.rendű alperes neve (címe) V. rendű alperesekkel szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 10.G.40.099/2012/22. számú ítélete ellen a II-IV. rendű alperesek részéről a 23. sorszám alatt, míg az I. rendű alperes részéről a 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések, valamint a felperes által a Gf.3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyja helyben, hogy a II-IV. rendű alpereseket az ilyen és hasonló helyett a további jogsértésektől tiltja el.

A felek a fellebbezési eljárással felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A ... számú általános iskola 1958. óta működik lakótelepi iskolaként. Az 50-es években a G a város legfrekventáltabb lakótelepe volt, majd 1983-84-ben kicserélődött a lakosság, oda cigány családok költöztek, így az iskola tanulói is cigányok lettek.

Az I. rendű alperes közgyűlésének az oktatási, nevelési intézményhálózat felülvizsgálatáról szóló intézkedésének tárgyában K. J. közoktatási szakértő 2007. március hó 26. napján készített szakértői véleménye többek között tartalmazta, hogy a telepszerűen, elkülönülten és súlyos szegénységben élő roma lakosság körében évfolyamonként egy-egy osztállyal működő ... számú általános iskola a 2007/2008-as tanévtől kezdődően bezárásra kerül. Annak tanulólétszáma 100 fő volt, míg a maximálisan felvehető létszám 120 fő. A 2002/2003-as tanév óta gyakorlatilag változatlan volt az iskolába járó tanulók létszáma, az osztályok és a tanulócsoportok száma. Az intézményben 18 pedagógus dolgozik, akik a hátrányos helyzetű roma gyerekek oktatásában nagy tapasztalattal rendelkeznek, személyesen ismerik az iskolába járó gyerekek családját, egyéni problémáit, és így lehetőség van személyre szólóan foglalkozni a tanulókkal. Az iskolába járó tanulók közül 98 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. A gyermekek nagyfokú szociokulturális hátránnyal rendelkeznek, a szülei jövedelme általában a létminimum alatt van. A tankönyveket ingyenesen biztosítja számukra az iskola, az alsó tagozatosok mindegyike ingyenesen étkezik, míg a felsősöknek minimális térítési díjat kell fizetni, de ez is nehézséget okoz. A tanulók a 8. osztály elvégzése után továbbtanulnak, több tanuló az ... Gimnázium Arany János tehetséggondozó programjában vesz részt, míg a többiek szakmát tanulnak. A mai pedagógiai felfogás szerint a tanulók esélyegyenlősége a hátrány kompenzálásával növelhető. Egyre támogatottabbá válik a szegregált oktatás megszűnése, mert ezen tanulók integrált oktatása segíti elő a beilleszkedésüket, továbbá az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében egy-egy csoport elkülönítése, szegregált oktatása jogellenes.

A felperes a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságnál P.22.020/2006. számon benyújtott keresetétől elállt arra hivatkozással, hogy az I. rendű alperes közgyűlése 2007. április hó 23. napján 2007. július hó 31. napi hatállyal megszüntette a ... számú általános iskolát azzal, hogy a tanulókat másik 6 iskolában helyezi el. Egyúttal vállalta, hogy a telepi gyerekek iskolába járását iskolabusz működtetésével biztosítja.

Az iskola egy ütemben történő megszüntetését .... Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata a 13/2007. (IV. 3.) számú határozatával támogatta. A határozat végrehajtásával kapcsolatos észrevételek szerint azonban nem ismert, hogy milyen intézkedés történt a tanulókat fogadó iskolák pedagógusainak a roma tanulók integrációjával kapcsolatos továbbképzésének megszervezésére, valamint a tanulók szállítására sem külön erre a célra szolgáló iskolabuszt biztosítottak, hanem az autóbusz járatokat igazították a befogadó iskolák székhelyéhez, ami további gondot, esetleg atrocitást fog okozni különösen a felső tagozatos tanulók esetében.

Az önkormányzatnak a roma integrációs program elfogadása és a ... számú általános iskola megüresedő épületegyüttesének hasznosítása tárgyában készült előterjesztése (38.829/2007.IX.) konkrét célként fogalmazta meg a szociokulturális hátrányok csökkentését, az esélyegyenlőség javítását az iskolai nevelés és foglalkoztatás révén, valamint a szegregáció csökkentését közösségi és kulturális programok által.

A ... számú iskola bezárását követően a telepi gyerekek rideg integrációja valósult meg a kijelölt fogadó iskolákban, az önkormányzat a sikeres integráció érdekében állami támogatást nem vett igénybe.

Az I. rendű alperes vezetőváltását követően dr. K. F. polgármester 2011. május hó 23. napján bejelentette a közgyűlésen, hogy az önkormányzat, mint fenntartó a jogutód nélkül megszűnt ... számú általános iskola tanulóinak elhelyezését 6 önkormányzati fenntartású iskolában biztosította, egyidejűleg rendelkezett a tanulók szervezett utaztatásáról is. Az általános iskola megszüntetésének következtében azonban a H telepen élő gyerekek iskoláztatása számos problémát hozott felszínre. A II. rendű alperes szándéknyilatkozatot tett, miszerint a 2011/2012-es tanévben általános iskolai oktatást kíván indítani a H telepen. Az egyház az alapfokú oktatási feladatain kívül a helyi adottságoknak megfelelően romapasztorációs tevékenységet is folytatni kíván. Fontosnak tartotta a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítását, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak a közoktatásban való érvényesülését, a nemzeti és etnikai kisebbség anyanyelvű oktatáshoz való jogának és a romapasztoráció megvalósítását az alapfokú nevelés és oktatás minél magasabb színvonalú nyújtásával. Az együttműködés létrejöttéhez ugyanakkor együttműködési megállapodás és használati jogot alapító szerződés megkötése szükséges, amelyet a közgyűlés elé terjesztett.

Ezt megelőzően a II. rendű alperes K. F. x-i püspök útján az I. rendű alperes felé azt a szándéknyilatkozatot tette, hogy 2011. szeptemberétől az óvodai nevelésen keresztül elkezdenék a romapasztorációs munkát, a családok látogatását, segítését, valamint a helyben működő szociális intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés megszervezését. Az első év tapasztalata után társadalmi feszültség és ellenállás nélkül el lehetne kezdeni egyelőre alsó tagozaton, felmenő rendszerben az általános iskolai oktatást. Ebben az ütemben elkerülhetők lennének azok a kommunikációs zavarok, amelyek a 2007-es intézményi megszüntetést követték. 2011. május hó 23. napján nyilatkozatát akként módosította, hogy amennyiben a város vezetése biztosítani tudja az ehhez szükséges feltételeket, akkor a 2011/2012-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben egy első osztállyal indítva magára vállalja az alapfokú közoktatási feladatot.