A Nyíregyházi Törvényszék Pf.20821/2013/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 310. §, 318. §, 339. §, 474. §, 483. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 42. §, 46. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 10. §, 350. §] Bírók: Dancs Andrea, Krajcsovics Józsefné dr. Illés Ibolya, Petrov Ágnes

Nyíregyházi Törvényszék Pf.20.821/2013/3.szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Dr. Vaskó László fél címe 2 szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt F ( nyilvántartási száma: x)c szám alatti székhelyű felperesnek - Dr. Marjai Tibor (n. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt alperes neve (g) 4400 Nyíregyháza, Hunyadi u. 78/A szám alatti székhelyű alperes és alperes pernyertessége érdekében fellépő Dr. Papp Tamás Gyula (h. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt ... Zrt. (Cg. g) b. szám alatti székhelyű beavatkozó ellen kártérítés megfizetése iránti perében a Nyíregyházi Járásbíróság 2013. március 12.-én kelt 12.G.21.886/2011/44. számú ítélete ellen az alperes részéről 46. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése és a felperes fellebbezési ellenkérelme folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

ÍTÉLETET

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 482.600.-(Négyszáznyolcvankettőezer-hatszáz)Ft elsőfokú és 849.400.(Nyolcszáznegyvenkilencezer-négyszáz)Ft másodfokú perköltséget.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a beavatkozónak 127.000.-(Egyszázhuszonhétezer)Ft elsőfokú perköltséget.

A felperes pervesztességével kapcsolatos elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS :

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 7.601.000 Ft-ot és annak 2011. április 29. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 381.000.-Ft perköltséget, és kötelezte továbbá az alperest 456.100.-Ft eljárási illeték megfizetésére.

Az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes és alperes között megbízási szerződés jött létre a közbeszerzési eljárás teljes lebonyolítására meghatározott díj ellenében. Az alperes az általa bonyolított közbeszerzési eljárás során az ajánlati dokumentációt elkészítette, az ajánlati felhívásokat közvetlenül kiadta a felperes által megjelölt cégek részére. Az alperes eljárása során beszerezte az ajánlatokat elbíráló bizottság tagjainak összeférhetetlenségre és titoktartásra vonatkozó nyilatkozatát, azonban a döntést hozó felperesi egyesület elnökétől összeférhetetlenségi nyilatkozatot nem szerzett be. Megállapította, hogy bár a felperes kétséget kizáró módon nem bizonyította azt, hogy elnöke és annak testvére az alperesi társaság székhelyén felvetette volna a közöttük lévő hozzátartozói viszony feltárásával az összeférhetetlenség problémáját, azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes volt az, aki speciális szakértelemmel rendelkezett a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, ezért tisztában kellett lennie az összeférhetetlenségi szabályokkal és azzal, hogy ezek betartása milyen jelentőséggel bír. A felperes elnöke közbeszerzés terén szakértelemmel nem rendelkezett, nem voltak ismeretei a közbeszerzési törvény rendelkezéseiről, éppen ezért fordult szakértelemmel bíró alpereshez. A 2003. évi CXXIX törvény (Kbt.) 10. § (7) bekezdésének, továbbá az ítéletben felhívott Kbt. 1. § (1), (2), 6. § (1), (2), 7. § (1), 8. § (1), (2), (3), 10. § valamennyi bekezdése és a Kbt. 81. § (1), (3), 88. § (1) bekezdés c) pontja helyes értelmezése alapján - ugyanúgy, mint az ajánlatot, elbíráló bizottság tagjainál - a felperes elnökétől is összeférhetetlenségi nyilatkozatot kellett volna, beszereznie a felperes megbízásából eljáró alperesnek. Ezt erősítette, meg álláspontja szerint a szabálytalansági eljárásban részt vevő, szervezet megállapítása, amely nem hagyható figyelmen kívül. Utalt arra, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel az összeférhetetlenségi szabályok betartásáról az ajánlatkérőnek kell gondoskodnia és megelőznie, hogy az ajánlat összeférhetetlenség miatti érvénytelensége bekövetkezzen. A nyilatkozat beszerzését az is indokolta, hogy a 2009. április 30-ai jegyzőkönyv alapján a döntéshozóm a felperes elnöke volt, azaz neki kellett dönteni a nyertes ajánlatról, illetve az ajánlat érvénytelenségéről. Rámutatott arra, hogy miután összeférhetetlenségi nyilatkozatot az alperesnek kellett volna beszereznie az összeférhetetlenség teljes körű tisztázása érdekében, ennek elmaradására tekintettel a megbízási szerződés alapján az alperes nem a megbízó érdekének megfelelően járt el. Az alperes magatartása miatt a felperesnek kára keletkezett azzal, hogy a támogatási összegből nem került kiutalásra az ÉARFÜEA-0756-006/2010. számú határozat szerinti összeg.

Az alperes által tanúsított magatartás és a kár összege közötti okozati összefüggést az alapján állapította meg, hogy amennyiben az alperes az általa ismert speciális jogszabályi rendelkezéseket betartva jár el és beszerzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, akkor a kárként jelentkező összegre a felperes jogosult lett volna. Az alperest pervesztességére tekintettel kötelezte a felperes perköltségének és a le nem rótt eljárási illetéknek a megfizetésére.

Az alperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, valamint perköltségben való marasztalását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan és jogszabálysértő, mert tévesen értékelte a becsatolt bizonyítékokat és téves jogi következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy az alperes jogellenes, felróható magatartásával okozati összefüggésben következett be a felperes kára. Előadta, hogy felperes és alperes között megbízási szerződés kötésére került sor a közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében. A kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, mert a közbeszerzési eljárás befejezését követően a felperes a beruházás megvalósításához szükséges vállalkozási szerződést megkötötte. Nem vitatta, hogy az ÉARFÜ szabálytalansági eljárást kezdeményezett, mert a hozzá becsatolt dokumentációból megállapították, hogy a felperes elnöke és a nyertes ajánlattevő tagja között közeli hozzátartozói viszony áll fenn, amit a felperes elnökének munkaszerződésében feltüntetett adatok és a nyertes ajánlattevő cégkivonata igazol. Az alperes azonban a felperes elnökének személyes adatait nem ismerte, a megbízási szerződésben ilyen adatok nem szerepeltek. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása során pedig a felperes elnöke nem jelezte az összeférhetetlenségre okot adó tényt annak ellenére, hogy a felperes, mint támogatásra pályázó abban az eljárásban összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett, így az összeférhetetlenség fogalmával, feltételeivel, érintettek körével általában is tisztában volt. Az összeférhetetlenség lehetőségét jeleznie kellett volna alperes felé.