A Győri Ítélőtábla Bf.44/2010/3. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 19. §, 21. §, 64. §, 225. §, 244. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 29. §, 201. §, 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 605. §] Bírók: Csák Csilla, Miklós Mária, Nagy Zoltán

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.44/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2010. október 28. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r.vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Zala Megyei Bíróság 2009. november 3. napján kihirdetett 1.B.12/2009/8. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

I.r. vádlott terhére folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének (Btk. 225.§), II.r. vádlott terhére felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének (Btk. 225.§) értékelt bűncselekményeket 4-4 rb hivatalos személyként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettének (Btk. 177/A.§ (1) bekezdés a/ pont, (4) bekezdés) minősíti azzal, hogy a bűncselekményt II.r. vádlott felbujtóként követte el.

Ezért és a vádlottak terhére megállapított további bűncselekmények miatt I.r. vádlottal szemben az első fokú bíróság által alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekinti kiszabottnak.

II.r. vádlottal szemben a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzi, egyebekben az első fokú bíróság által alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekinti kiszabottnak.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét I.r. és II.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

Hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban a Zala Megyei Bíróság 1.B.12/2009/8. számú ítéletében bűnösnek mondta ki I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 225.§) és hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettében (Btk. 244.§ (1) bekezdés a./ pont, (3) bekezdés b./ pont), II.r. vádlottat felbujtóként folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 225.§) és bűnpártolás vétségében (Btk. 244.§ (1) bekezdés a./ pont).

Ezért halmazati büntetésül az I.r. vádlottat 1 év 2 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, míg a II.r. vádlottat 6 hónap börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 200.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a mellékbüntetés átváltoztatásáról, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen a vádlottak és védőjük fellebbezést jelentettek be felmentésért, míg az elsőfokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést.

Másodfokon a Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.97/2010/1-I. számú átiratában a tényállás kiegészítése mellett az ítélet megváltoztatására, a II.r. vádlott vonatkozásában a pénzmellékbüntetés mellőzésére, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A nyilvános ülésen megjelent a védő és a fellebbviteli főügyészség képviselője.

A védő perbeszédében kifejtette, hogy a hivatali visszaélés bűntette kapcsán a tényállás megalapozatlan, mert nem áll rendelkezésre megfelelő, törvényesen felhasználható bizonyíték. A nyomozás során a titkos információgyűjtéssel beszerzett adatokat a bíróság nem fogadhatta volna el, mert a haladéktalanság követelménye az időmúlás miatt nem valósult meg.

Hivatkozott továbbá arra is, hogy az I.r. vádlott nem tudta, hogy körözött személy tartózkodik abban a házban, ahol a házkutatási eljárás folyt. Ezért bizonyíték hiányában a bűnpártolás nem róható az ő terhére.

Elsődlegesen bizonyíték hiányában védencei felmentését, másodlagosan a tetemes időmúlásra hivatkozva a büntetések végrehajtásának felfüggesztését indítványozta.

A fellebbviteli főügyészség képviselője fenntartotta az írásban előterjesztett indítványát. Kitért arra, hogy a vádlottak hivatali visszaélés bűntetteként értékelt cselekménye a 3/2007. Büntető jogegységi határozat értelmében 4 rb hivatalos személyként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntetteként minősül. Ezután kifejtette, hogy a titkos információgyűjtés eredménye csak a hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettének bizonyítására használható fel, viszont a hivatalos személyként elkövetett személyes adattal visszaélés bűntette és a bűnpártolás vétsége bizonyítására nem. Ezzel kapcsolatban továbbá a megyei bíróság relatív hatályú eljárási szabálysértést elkövetve az indokolási kötelezettségét részben nem teljesítette. Fenntartotta a fellebbviteli főügyészség képviselője azt az álláspontját is, miszerint a II.r. vádlott vonatkozásában pénzmellékbüntetés alkalmazásának nincs helye. Egyebekben az egyéb rendelkezéseknek - a tényállás és az indokolás kiegészítése mellett - a helybenhagyását indítványozta.

Az ítélőtábla a Be. 348.§ (1) bekezdésének megfelelően bírálta felül a fellebbezéssel támadott ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt, ennek eredményeként a védelmi fellebbezést nem találta alaposnak, a fellebbviteli főügyészség észrevételeit azonban részben osztotta.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, megfelelő körben és törvényesen folytatta le a bizonyítási eljárást. Az ítélőtábla nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amely akadályát képezte volna az ítélet másodfokú felülbírálatának, és a bizonyítás felvételével összefüggésben lévő aggályokat sem tapasztalt. Az elsőfokú bíróság tárgyalás anyagává tett minden olyan bizonyítékot, amely a tényállás megállapításához szükséges volt. A feltárt bizonyítékokat hiánytalanul értékelési körébe vonta. Foglalkozott azokkal az adatokkal, körülményekkel, amelyek az ügy helyes ténybeli és jogi megítélésében a lényegi kérdések megnyugtató tisztázásához szükségesek voltak. Felsorakoztatta és egymáshoz kapcsolta azokat a bizonyítékokat, amelyek értékeléséből kiolvasható, hogy a vádlottak tagadásával szemben mire alapozta a tényállást. Gondolatmenete logikus, érvei meggyőzőek, azokkal az ítélőtábla mindenben egyetértett. Ekként a bizonyítékok mérlegelésén nyugvó, megalapozott tényállás a másodfokú eljárásban eredményesen nem támadható. Az ítélőtábla megállapította, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek törvényes bizonyítási eszközként felhasználhatóak, mert az ügyben folytatott titkos információgyűjtés, majd eredményének értékelése megfelel a vonatkozó eljárási törvény rendelkezéseinek.

Mindezek alapján a védői érvelések nem foghattak helyt a megyei bíróság által megállapított tényállás ellenében, a megalapozatlanságra hivatkozás nem elfogadható, a tényállás módosítására, a vádlottak felmentésére nem kerülhetett sor. A rendelkezésre álló anyag alapján az a megállapítás tehető, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmények ténybelileg igazoltak - részben mindkét bűncselekmény tekintetében - a hivatkozott és a nyomozás során lefolytatott titkos információgyűjtés anyaga alapján.