A Pécsi Ítélőtábla Pf.20466/2009/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 345. §, 346. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kutasi Tünde, Lábady Tamás

Pécsi Ítélőtábla

Pf.I.20.466/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Dobos Bálint ügyvéd (Budapest, Üllői út 107. I/12.) által képviselt I.rendű felperes neve szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve ugyanottani lakos II. rendű felpereseknek - a Gobert, Fest és Társai Ügyvédi Iroda (Budapest, Rooselvelt tér 7-8., eljárt képviselő: dr. Krisch Imre ügyvéd) által képviselt alperes neve szám alatti lakos alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Tolna Megyei Bíróságon indított perében a 2009. október 11. napján kelt 16.P.20.446/2008/21. számú közbenső ítélet ellen az alperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a felperesekkel szemben a tulajdonát képező és általa irányított modellrepülő 2006. május 13. napján bekövetkezett balesete folytán a felpereseket a szüleik halála miatt ért károkért.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 12.500 (tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az alperes a tulajdonát képező XXXX-X 00 típusú repülőmodellel 2006. május 13-án az ő-i repülőtéren megrendezett modellező versenyen vett részt. Az alperes által irányított repülőmodell a bemutató megkezdése után három perccel irányíthatatlanná vált, és a motor magas fordulatszáma mellett a nézők közé zuhant. Ez a folyamat kevesebb, mint két másodperc alatt következett be, ezért a biztonsági üzemmód nem tudott működésbe lépni. A baleset következtében a felperesek szülei életüket vesztették.

A Szekszárdi Városi Ügyészség a 2007. március 19-én kelt KB.1195/2006/15-I. számú határozatával az alperessel szemben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indított nyomozást megszüntette. Határozatának indokolása szerint a baleset pontos oka nem állapítható meg, és a nyomozás tovább folytatásától sem várható eredmény.

A felperesek keresetükben 46.000.000 forint kártérítés megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Álláspontjuk szerint az alperes, mint a repülőmodell üzemeltetője a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályok szerint tartozik helyt állni, és magát a felelősség alól - a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok bizonyításával - kimenteni nem tudta. A büntetőeljárás során beszerzett szakértői vélemények ugyan utalnak a repülőmodell irányítását károsan befolyásoló frekvenciazavarra, azt azonban egyik szakértő sem tudta pontosan megállapítani, hogy az honnét származott, és milyen jellegű volt.

Az alperes a kereset elutasítását és a felpereseknek perköltségben marasztalását kérte. Megítélése szerint a szakértői vélemények alapján egyértelmű, hogy nem a fokozott veszéllyel járó tevékenység (reptetés) és annak tárgya (a modellrepülő), illetve annak valamilyen meghibásodása idézte elő a balesetet, hanem a modellrepülő irányítását hátrányosan befolyásoló külső frekvencia használat. Miután ez nem tartozik a kárt okozó modellrepülő működési körébe, az alperes helytállási kötelezettsége is kizárt.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesekkel szemben kártérítési felelősséggel tartozik a 2006. május 13. napján bekövetkezett modellrepülő balesettel összefüggésben. Határozatának indokolása szerint az alperes, mint a repülőmodell tulajdonosa és irányítója a veszélyes üzem működésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni a repülőmodell működtetése során okozott károkért. A felelősség alóli mentesülés érdekében ezért azt kellett volna bizonyítania, hogy a balesetet a repülőmodell működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban csak feltételezés, hogy nem a vevőberendezés antennájának szakadása idézte elő a balesetet, úgyszintén csak feltehető, hogy valamely - konkrétan nem körülhatárolható - külső frekvenciazavar idézte elő a repülőmodell irányíthatatlanságát. A káreseményt előidéző baleset bekövetkezésének pontos oka tehát nem ismert, ezért az sem állapítható meg, hogy a kár oka elháríthatatlan, és ezen elháríthatatlan ok kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a felperesek keresetének elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Álláspontja szerint a szakértői vélemények alapján az minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a balesetet külső frekvenciazavar okozta, kizárólag ennek eredetét nem lehetett egyértelműen tisztázni. Mindennek azonban jogi érvelése szerint azért nincsen jelentősége, mert a harmadik személy által okozott váratlan frekvenciazavar nem tartozik a repülőmodell üzemének működési körébe, így az alperes kártérítési felelőssége kizárt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyításra szoruló tényekről teljes körűen nem adott tájékoztatást, bár megítélése szerint pontosabb megállapítások új szakértő kirendelése esetén sem várhatók.