A Fővárosi Ítélőtábla Bf.156/2013/9. számú határozata erőszakos közösülés/szexuális erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 47. §, 99. §, 197. §, 201. §, 204. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 299. §, 348. §, 351. §, 352. §, 353. §, 363. §, 371. §, 381. §, 382. §] Bírók: Magócsi István, Sárecz Szabina Martina, Zólyominé dr. Törő Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.156/2013 /9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2014. év január hó 10. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az erőszakos közösülés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék 5.B.53/2012/23. számú ítéletét megváltoztatja.

A fegyházbüntetés tartamát 8 (nyolc) évre, a közügyektől eltiltás tartamát szintén 8 (nyolc) évre enyhíti.

A szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott teljes neve: AA.

Az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban felmerült 11.860 (tizenegyezer-nyolcszázhatvan) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

A Székesfehérvári Törvényszék a 2013. január 9. napján kelt 5.B.53/2012/23. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. erőszakos közösülés bűntettében (Btk. 197.§ (1), (2) bekezdés b) pont), 1 rb. folytatólagosan elkövetett megrontás bűntettében (Btk. 201.§ (1), (3) bekezdés), 1 rb. tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettében (Btk. 204.§ (2) bekezdés) és 1 rb. tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettében (Btk. 204.§ (1) bekezdés).

Ezért őt halmazati büntetésül 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott szülői felügyeleti jogát megszüntette.

Rendelkezett a járulékos kérdések, így az őrizet és az előzetes letartóztatás szabadságvesztésbe beszámítása, a bűnjelek és a bűnügyi költség viselése tekintetében is.

A vádlottat az ellene 1 rb. vérfertőzés bűntettének vádja miatt emelt vád alól felmentette. E rendelkezése, miután az ügyész az ítéletet tudomásul vette, jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.402/2012/5. számú átiratában az ügy elbírálására nyilvános ülés kitűzését, bejelentve, hogy azon részt vesz, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A vádlott a 2013. március 28-án kelt beadványában arra hivatkozással, hogy az erőszakos közösülést nem követte el, mert a sértett elmondása szerint sem történt erőszak, e cselekmény alól a felmentését, valamint büntetlen előéletének, beismerésének és megbánásának a figyelembe vételét, büntetése enyhítését kérte.

A nyilvános ülésen a vádlott védője az enyhítésért bejelentett fellebbezést fenntartotta. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés miatt a vádlottra kedvezőbb új Btk. alkalmazását és a vádlott beismerése miatt enyhébb büntetés kiszabását, valamint arra tekintettel, hogy a sértett nagykorúvá vált a szülői felügyeleti jog megszüntetésének mellőzését indítványozta.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a tárgyaláson ismertetett szakvélemény alapján a tényállás kiegészítését indítványozta és alapvetően fenntartotta az átiratban írtakat. Egyetértett a védőnek az új Btk. alkalmazására és a szülői felügyeleti jogra vonatkozó indítványával. Megnevezve a vádlott cselekményeinek új Btk. szerinti minősítését, a többszörös halmazat miatt megfelelőnek tartva a büntetést, a minősítésre és a kétharmad feltételesre vonatkozó rendelkezések tekintetében az ítélet megvátloztatását, míg egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A bejelentett fellebbezések az alábbiak szerint alaposak.

Az ítélőtábla a bejelentett vádlotti és védői fellebbezések kapcsán az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§-ának (2) bekezdése szerint terjedelemben bírálta felül.

Felülbírálata során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat túlnyomórészt betartotta.

Törvényesen járt el, amikor mentességi jogot biztosított a sértettnek és testvérének, a tanú1-nek, valamint a vádlott testvérének és édesanyjának, a menteségi jogukkal élő a sértett és a tanú1 nyomozás során tett vallomásait a bizonyítékok köréből kirekesztette.

A vádlottra a nyomozás során indokoltan igazságügyi elmeorvos és pszichiáter szakértői vélemény került beszerzésre.

A szakértői véleményeket az elsőfokú bíróság a tárgyaláson nem ismertette, nem tette bizonyítás anyagává és a bizonyítékok között nem is értékelte. Ezt a Be. 299.§ (1) bekezdésén alapuló eljárási szabálysértést az ítélőtábla csak a Be. 363.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti tárgyalás tartásával és a szakértői vélemények ismertetésével látta orvosolhatónak.

Eljárási szabályt sértett azonban azzal is, hogy a Be. 258.§ (3) bekezdés f) pontjában írtak ellenére nem adta indokát annak, hogy az ügyész által előterjesztett, a sértett tekintetében a pszichológus szakértő megidézésére tett indítványt miért utasította el.

Ez az eljárási szabálysértés azonban relatív, nem eredményezhetné az ítélet hatályon kívül helyezését és a tárgyaláson ismertetett pszichológus szaktanácsadói vélemény mellett szükségtelen lett volna a szakértő megidézése.

Az elsőfokú bíróság a lehetséges és szükséges körben részletes bizonyítási eljárást folytatott le. A vád tárgyává tett cselekmények elbírálásához releváns bizonyítékokat feltárta, azokat - a vádlottra vonatkozó elmeorvosszakértői vélemény kivételével - egyenként és összegzően értékelte, mérlegelte. Nem tévedett akkor sem, amikor az általa megállapított tényekből további tényekre vont le következtetést.

A lefolytatott bizonyítás eredményeként az elsőfokú bíróság a személyi körülményeket és a tényállás II. pontját illetően részben megalapozatlan tényállást állapított meg. Ez a Be. 351.§ (2) bekezdés b) pont második fordulata szerint részleges megalapozatlanság azonban a Be. 353.§ (1) bekezdés alapján tartott tárgyaláson a vádlottra vonatkozó elmeorvosszakértői vélemény ismertetése folytán felvett bizonyítás és az iratok tartalma alapján a Be. 352.§ (1) bekezdés a) pontján alapuló kiegészítéssel és helyesbítéssel kiküszöbölhető volt.

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete 3. oldal 4. bekezdése utáni részét a személyi körülményeket illetően azzal egészíti ki, hogy a vádlott nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, személyiségzavarban, szellemi leépülésben és a cselekmény elkövetéskor sem szenvedett az elmeműködés olyan kóros zavarában, amely őt korlátozta, vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek felismerésére, vagy hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A tényállás II. pontját a következők szerint helyesbíti: nem bizonyítható, hogy a vádlott 2010. július 23-át követően is töltött le és tárolt gyermek, illetve fiatalokat ábrázoló pornográf felvételeket.