A Fővárosi Törvényszék K.30391/2010/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (JÖVEDÉKI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 113. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 45. §, 172. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. §, 163. §, 165. §, 166. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30391/2010/2.*, Kúria Kfv.39230/2010/4. (AVI 2014.8.71)

***********

Fővárosi Bíróság

8.K.30.391/2010/2.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Buza Ottó ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , a Dr. Árgyelánné dr. Fejes Magdolna jogtanácsos nevében eljáró Tóth Enikő százados által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága (cím hivatkozási szám: 1381-1/2010.) alperes ellen, jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 10.000.- (Tízezer) Ft kereseti illetéket az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000.- (Tizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

A 18-as számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal járőrei 2009. augusztus 12. napján a ... megtartott ... elnevezésű alkalmi rendezvényen próbavásárlással egybekötött nyugta és számla kibocsátás kötelezettség ellenőrzését végezték. Az ellenőrzés alá vont ... elnevezésű mozgó elárusítóhelyet a felperes üzemeltette érvényes működési engedély birtokában. A mozgó elárusítóhelyen üzemképes, bekapcsolt állapotban lévő egy darab ... márkájú pénztárgép volt található, melynek óraállása 19:37-kor 19:59-et mutatott. A próbavásárlás során a pénzügyőrök egy pohár ...-t és egy pohár ... vásároltak összesen 700.- Ft értékben. Az értékesítést végző személy1 alkalmazott a termékekről pénztárgép nyugtát, illetve kézi nyugtát nem állított ki, a bevételt nem bizonylatolta. A pénzügyőrök a sorban állás közben megfigyelték, hogy előttük három vásárlónak szintén nem állított ki nyugtát az alkalmazott, majd távozást színleltek, és rövid idő múlva az elárusítóhelyre visszatérve szolgálati igazolványukkal, illetve a megbízólevél bemutatásával igazolták magukat.

A járőrök nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt a pénztárgépből egy darab 1.- Ft-os nyugtát az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv mellékleteként bevonták. Az ellenőrzéskor jelenlévő alkalmazott, illetve a felperes ügyvezetője a jegyzőkönyvet aláírta, a helyszínen egyikőjük sem nyilatkozott.

A felperes ügyvezetője írásban 2009. augusztus 29. napján tett észrevételt, mely észrevételéhez csatolta a pénztárgép ... sorszámú nyugta másolati példányát. Észrevételében előadta, hogy a próbavásárlás idején mindkét tétel a pénztárgépszalag tanúsága szerint a gépbe be lett ütve, a pénztárgép 1.- Ft-os zárása között is több tétel szerepel, a jegyzőkönyvben kifogásolt, a járőrök előtt tartózkodó három fogyasztó régi ismerőse a felperesnek, ezért nem fizettek a kávéért, így érthetően nyugtát sem kaptak. Előadta, hogy vélhetően a pénz átvételét követően az ellenőrök átfáradtak a kiszolgáló asztalhoz, ilyenkor a munkatársa a kiadott termék mellé teszi le a nyugtát, a pénztárkép kontrollszalagja is mutatja, hogy az ellenőröket követően percenként volt vásárló, a gyors kiszolgálás miatt lehetetlen megoldani, hogy a vásárló után menjenek és a nyugtát a kezükbe adják, miközben a pénztár felügyelet nélkül marad. A kiszolgáló asztalon éppen rendet csinált, így elképzelhető, hogy az ellenőrök nyugtáját is letakarította az asztalról, a nyugta a kiadása közben elkeveredhetett, a nyugtaadási kötelezettség elmulasztását figyelmetlenség okozhatta.

Mindezen tényállás alapján a 18-as számú Vám- és Pénzügyőri Hivatal a 2009. szeptember 21. napján kelt 3151-4/2009. számú határozatával 100.000.- Ft összegű mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest számla- illetve nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt.

A felperes fellebbezett az első fokú határozattal szemben, melyben arra hivatkozott, hogy érthetetlen számára hogy a 19:28-kor rögzített ellenőrzési időpont hogyan változott a határozat alapján 19:30-as időpontra. A bemutatott...sorszámú nyugta egyértelműen az eljáró pénzügyőrök vásárlásának bizonylatolását tartalmazza, folyamatos kiszolgálás esetén percenként egy tétel adható ki, és a kontrollszalag alapján egyértelmű, hogy az ellenőrök kiszolgálása 19:28-kor történt, utánuk folyamatos sor alakult ki, és a percenként kiadott tételeket bizonyítják a .... sorszámig kiadott nyugták. Az első fokú határozatban rögzített 19:30-as ellenőrzési időponttal kapcsolatban kifejtette, hogy az ellenőrök rögzítették, hogy a sorban állás idején előttük sem adtak ki nyugtát, tehát a pénztárgép szerinti 19:52 előtti pár percben nem lehetne kiadott nyugta, melynek cáfolatára bizonyíték a .... számú nyugta. 19:30-kor, ami a pénztárgép órája szerint 19:52, sem lehetne forgalom a pénztárgépben, a pénztárgépben a saját órája szerinti 19:49 és 19:59 közötti időszakban viszont folyamatos volt a forgalom, melyre bizonyíték a .... számú számla, mindezek alapján nem alkalmas a határozat ténymegállapítása arra, hogy a vásárlás 19:30-kor történt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2009. november 26. napján kelt 14157-1/2009. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasítva az első fokú döntést, annak helyes indokaira utalással helyben hagyta. A határozat indokolása szerint a jegyzőkönyvben foglaltak alapján a pénztárgép órája 19:37-kor 19:59-et mutatott, tehát 22 percet sietett, a próbavásárlás megkezdésének ideje 19:28, ezt követően történt meg az eljáró pénzügyőrök előtt sorban álló három személy, majd a pénzügyőrök kiszolgálása. A ..... sorszámú nyugtát a pénzügyőrök fogyasztásának bizonylataként elfogadni nem lehet, tekintettel arra, hogy a nyugtán szereplő kiállítási időpont 19:49, amelyből levonva a 22 perc eltérést, 19:27 órát kapunk, vagyis a próbavásárlás megkezdését megelőző időpontot, ezáltal a .... számú nyugta nem alkalmas a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének bizonyítására.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes jogerős másodfokú határozatával szemben, melyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását kérte, míg másodlagos kereseti kérelme a határozat hatályon kívül helyezésére és az eljáró hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezésére irányult. Előadta, hogy az adóeljárásban csatolt nyugtákkal igazolta a pénztárgép forgalmát, melyekből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a határozat szerinti 19:30 órás, a pénztárgép órája szerinti 19:52 órás időpontban a pénzügyőrök nem vásárolhattak, hiszen azzal megegyező időpontban más vásárló forgalma szerepel a pénztárgépben a .... számú nyugta alapján, mely önmagában kétséget kizáróan igazolja, hogy a határozatban rögzített tényállás megalapozatlan. Az alperesi álláspontot elfogadva, miszerint a pénzügyőrök két percig várakoztak, és az előttük lévő személyek sem kaptak számlát, akkor a 19:52 órás időpontot megelőzően legalább két percben nem lehet forgalom a gépben, ugyanakkor a ..... számú nyugta igazolja, hogy a határozat szerinti két percben is volt nyugtaadás, a nyugtaadás folyamatos volt, minden vásárló kapott nyugtát az alkalmazottól a vásárlásáról. Nem lehetett az alperes által előadott 19:30 a próbavásárlás időpontja, mert a .... sorszámú számlákból megállapítható, hogy 19:29., 19:30, illetve 19:31-kor is volt vásárló. Mindezek alapján az alperes nem tett eleget tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének, mert nem tisztázta, hogy mi a próbavásárlás tényleges időpontja, sérült tehát az alperes eljárása során a Ket. 2. § (3) bekezdése, a 39. § (2) bekezdés e) pontja, a 72. § (1) bekezdése, valamint az Art. 97. § (6) bekezdése.