A Szegedi Ítélőtábla Gf.30199/2009/5. számú határozata tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartásból eredő igény érvényesítése tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §, 4. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.199/2009/5.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Sors Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Sors László ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Sebestyén Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Sebestyén Éva ügyvéd) által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű, (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű, a Pleszkáts Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Pleszkáts Tibor ügyvéd) által képviselt (III.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű III. rendű és a személyesen eljárt (IV.rendű alperes neve, címe) alatti lakos IV. rendű alperesek ellen tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2009. február 12. napján kelt 3.G.40.106/2006/105. számú ítéletével szemben a felperes 114. szám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg 15 nap alatt az I. és II. rendű alperesnek 4.000.000,- (Négymillió) Ft, a III. rendű alperesnek ugyancsak 4.000.000,- (Négymillió) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A M.. és M... Kft-t 1989. február 23-án alapították, a társaság neve 1996. november 30-tól M... Kft-re változott. A kft. - egyebek között - a húsiparban alkalmazott akasztóhurkot kívánt gyártani, célja automatikus üzemmódban a cérnaalapú hevederezett hurokgyártás volt. Miután létrehozta az alap gépegységet, 1995-ben megrendelte ennek továbbfejlesztését, amit a T...

- 2 -

Kft., illetve a W... Kft. végzett el. A fejlesztés jelentős előrelépést eredményezett, mivel létrejött egy magyar gyártású hevederezett élelmiszeripari hurokgyártó automata (a perben: ún. "karcagi gép"). A gépet a M... Kft. nem szerezte meg, mivel a vételárat nem egyenlítette ki, a szerződést felbontották, azonban mintegy másfél hónapig a gép a birtokába került, műszaki megoldásait megismerhette.

A M... Kft. és az I. rendű alperes 1996-tól több vállalkozási szerződést is kötöttek. Az 1997. augusztus 1-jén létrejött szerződésben az I. rendű alperes 6 db folyamatos akasztóhurok gyártására alkalmas gép készítését vállalta, ennek fejében a kft. gépenként 200.000,- Ft díj fizetésére volt köteles. Az I. rendű alperes a munkavégzés során ismerte meg az akkor a kft. birtokában volt ún. "karcagi gép" konstrukciót.

A felperes a 2003. május 20-án kelt létesítő okirattal alakult. A társaságot (személy 1.neve) vezérigazgató képviseli, aki az egyszemélyes M... Kft. tagja és egyben ügyvezetője is volt. A M... Kft-t végelszámolás eredményeként a cégjegyzékből 2005. április 8. napjával törölték. Ezt megelőzően a felperes a kft. hurokgyártó gépeit megvásárolta.

A felperes és az I. rendű alperes között 2003. június 15-én vállalkozási szerződés jött létre clipszgyártó gépek karbantartási, üzembehelyezési, fejlesztési és gyártási munkáinak végzésére. A felperes, valamint a II. rendű alperes között 2003. július 1. napján létrejött munkaszerződés alapján pedig a II. rendű alperes betanított gépkezelőként dolgozott. A felperes és az I. rendű alperes közötti vállalkozási jogviszony 2005. december 21-én, míg a felperes és a II. rendű alperes közötti munkaviszony 2006. január 13-án megszűnt.

Az I. és a III. rendű alperes 2006. március 7-én vállalkozási szerződést kötöttek, ennek keretében az I. rendű alperes 10 db hurokkötöző gép elkészítését vállalta. A III. rendű alperes a hurokkötöző gépeket üzembe helyezte, azokkal ugyanazon végterméket állítja elő, mint saját gépeivel a felperes.

A felperes 2006. július 11-i feljelentése alapján gazdasági titok megsértése bűntettének elkövetése miatt a Gyulai Városi Ügyészség (személy 2.neve)-sal és a II. rendű alperessel szemben vádat emelt, majd a szakértői vélemény ismeretében 2009. július 2-án a vádat ejtette.

A felperes keresetében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 4. § (1) és (2) bekezdése, a III. rendű alperes tekintetében másodlagosan a 2. § szerinti versenyjogi jogsértésre hivatkozott. Előadta, hogy a M... Kft-től megszerzett "profi hurok" és "profi clipsz" védjeggyel ellátott termékek gyártása a saját fejlesztésű hurokgyártó célautomata berendezéseivel történik. Ezek a gépek hosszú éveken át tartó műszaki fejlesztés eredményeként jöttek létre, az egyedi kialakításra, az alkatrészekre, valamint az építési kombinációra vonatkozó műszaki ismeretek összessége know-how-nak minősül. Az üzleti titokként kezelt ismereteit az I. és II. rendű alperesek tisztességtelen módon megszerezték, a III. rendű alperessel egyetemben tisztességtelen módon felhasználták. Az I. és III. rendű alperesek, de mögöttes felelősségük folytán a II. és IV. rendű alperesek vonatkozásában is kérte a jogsértés megállapítását, továbbá azt, hogy tiltsa el a bíróság az alpereseket a további jogsértéstől, rendelje el a jogsértéssel előállított különleges eszközök és az alkalmazásukkal létrehozott áruk megsemmisítését. Az alpereseket egyetemlegesen

- 3 -

Gf.I.30.199/2009/5.szám

787.962.000,- Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, továbbá arra, hogy részesítsék őt a vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteinek elsajátításával és felhasználásával általuk elért gazdasági előnyből. A Tpvt. 2. §-ára alapított másodlagos keresettel összefüggésben arra hivatkozott, a III. rendű alperes magatartása túlmutat a gazdasági verseny szabadságán, piacra lépése és a piaci sikerek elérése ugyanis úgy történt, hogy üzleti titkának minősülő műszaki ismereteit, továbbá a szállítói és vevői partnereinek listáját tisztességtelenül felhasználta. Állította, hogy a M... Kft-től a korábbi fejlesztések eredményeként előállott műszaki ismereteket a gépek adásvétele során megszerezte.

Az I-IV. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, az általános megfogalmazáson túl konkrétan nem lehet beazonosítani, a felperes mit tekint üzleti titoknak, ennek tárgyiasult formáját nem igazolta. A M... Kft-nek a felperes nem jogutóda. Utaltak arra is, az ún. "karcagi gép" megoldásai ismeretében az I. rendű alperes a saját műszaki ismereteit felhasználva gyártott a III. rendű alperes részére gépeket. A kereskedelmi forgalomban ugyanilyen végtermék előállítására alkalmas gépek beszerezhetők. A III. rendű alperes álláspontja szerint piacra lépése a gazdasági verseny szabadsága jegyében tisztességes módon történt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Abból indult ki, a felperes semmilyen tekintetben nem jogutódja a M... Kft-nek, ennélfogva a kft. működése során végzett fejlesztések eredményeként előállott műszaki megoldásokat és tapasztalatot nem tekintheti a sajátjának, s ezáltal védett jogának. Perdöntőnek tekintette, hogy a M... kft. működésének időszakára esett a lényegi műszaki innovációs tevékenység. Annak megállapításához, hogy a M... Kft-nél, illetve a felperesnél keletkezett műszaki ismeret a III. rendű alperes részére gyártott gépeken megjelenik-e és mennyiben, gépészeti szakértőt rendelt ki. A felperesi és az alperesi gépek összehasonlító szakértői vizsgálata alapján megállapította, hogy a szellemi tartalom szempontjából csupán a hurkolófej minősül olyan speciális megoldásnak, melynek egyezősége tudásbeli lényeget érint. A gépek konstrukciója egyebekben lényegesen eltér, a felperes birtokában lévő műszaki ismeretek a III. rendű alperes gépein érdemi módon nem valósultak meg. Az üzemmód automatizálása érdekében végzett fejlesztést illetően a gépészetben a T... Kft. tevékenysége eredményeként jött létre az ún. "karcagi gép", amely a lényeges technikai újításokat hordozta. Ez a gép jelentette a fejlesztési alapállapotot, az erre jellemző alapismeretek egyaránt megjelennek a felperes és a III. rendű alperes gépeinél. A gépek közös eszmei része kizárólag azokban a műszaki ismeretekben jelentkezik, amelyet a karcagi gép testesített meg. Az erre vonatkozó ismeret pedig nem a felperes, hanem külső vállalkozók szellemi terméke.