A Szegedi Ítélőtábla Gf.30337/2009/4. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §, 329. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 138. §] Bírók: Hámori Attila, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.337/2009/4.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Németh Judit ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Hofszang Katalin ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű, valamint a Ráckövesi Jánosné Dr. Grőb Katalin ügyvéd által képviselt (II.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen szerződések hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2009. március hó 30. napján kelt 7.P.20.813/2008/37. sorszámú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 46., míg a II. rendű alperes részéről 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a (település 1. neve), külterület 1..., valamint a (település 1. neve), belterület 2.... helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában előterjesztett keresetet elutasítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I-II. rendű alpereseket, 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 200.000,- (Kettőszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A Csongrád Megyei Bíróság 1.G.40.078/2004. számú - a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.394/2004/5. sorszámú ítéletével helybenhagyott és a kamat tekintetében pontosított - ítéletével az I. rendű alperest 9.040.338,- Ft és járulékai megfizetésére kötelezte a felperes részére. A határozat alapján a felperes végrehajtási eljárást kezdeményezett a Csongrád Megyei Bíróság előtt, amelyet (végrehajtó személyneve) önálló bírósági végrehajtó 278.V.313/2005. szám alatt folytatott. A végrehajtási eljárás során a perrel érintett ingatlanokra az ingatlan-nyilvántartásba a felperes javára végrehajtási jogot jegyeztek be, a (település 2.)-i ingatlanra 2005. július 7-én, míg a (település 1.)-i ingatlanokra 2006. február 2-án. Az (pénzintézet 1. neve) Nyrt. javára ugyancsak végrehajtási

- 2 -

jog került bejegyzésre ugyanezen ingatlanok tekintetében: az érintett (település 1.)-i ingatlanokra a felperes végrehajtási jogát megelőzően, a (telelpülés 2.)-i ingatlanra pedig azt követően, 2005. augusztus 24-én.

Az (pénzintézet 1. neve) Nyrt. és a (pénzintézet 2.) Zrt. között 2007. január 11-én faktorálás történt, majd a jogosult a II. rendű alperesre engedményezte 2007. január 18-án az I. rendű alperessel szemben fennálló követelését. Az (pénzintézet 1. neve) Nyrt. végrehajtást kérő által a Szegedi Városi Bíróság előtt 0601-5.Vh.1878/2005. számon folyó végrehajtási eljárásban 2007. február 23-án a bíróság a jogutódlást megállapította.

2007. február hó 2. napján a Csongrád Megyei Bíróság 8.Fpk.06-06-000399/14. sorszámú végzésével az I. rendű alperes felszámolását rendelte el. A végzés 2007. február 28. napján jogerőre emelkedett. Az I. rendű alperes kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyet az első fokon eljárt bíróság 20. sorszámú végzésével elutasított. A fellebbezés folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla azonban Fpkf.I.30.304/2007/2. számú végzésével az eljárási kifogásnak helyt adott, a felszámolási eljárást elrendelő és fizetésképtelenséget megállapító, továbbá annak jogerőre emelkedését megállapító végzéseket hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Ezen eljárás során a hitelező kérelmétől elállt, ezért az elsőfokú bíróság 59. sorszámú végzésével a felszámolási eljárást 2007. július 25. napján megszüntette. A határozat 2007. augusztus 24. napján jogerőre emelkedett. Időközben azonban a Szegedi Városi Bíróság - a felszámolási eljárás jogerős elrendelésére tekintettel - az I. rendű alperessel szemben folyamatban lévő, felperes által kezdeményezett végrehajtási eljárást 2007. július hó 5. napján jogerőre emelkedett végzésével megszüntette.

Az I. rendű alperes 2007. február hó 1. napján megkötött adásvételi szerződéssel a II. rendű alperesre ruházta át a (település 1. neve), Külterület 1... ., valamint a (település 1. neve), 2.... helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogát 2.400.000,- Ft, illetőleg 4.800.000,- Ft vételár ellenében. Mindkét szerződésben feltüntették az érintett ingatlanokra bejegyzett jelzálogjogokat és a biztosított értékeket, a végrehajtási jogokat és azok összegét, ezek közt a felperes követelését is. A szerződésekben rögzítették, hogy a vételárat a vevő számla ellenében készpénzben megfizette az eladónak.

2007. június 26. napján az alperesek ismét adásvételi szerződést kötöttek, amely szerint a II. rendű alperes megvásárolta az I. rendű alperes tulajdonát képező (település 2. neve, ...kerület, 3...) helyrajzi számú ingatlant 120.000.000,- Ft vételárért. Ezen okiratban is feltüntették az ingatlan terheit. A szerződés szerint a vételár teljesítése beszámítással történt.

A felszámolási eljárás megszüntetését követően a felperes ismételten végrehajtási eljárást kezdeményezett az I. rendű alperesi adóssal szemben. Az eljárt végrehajtó 278.V.827/2007. szám alatt folyamatban lévő eljárásban megkereste az illetékes földhivatalokat a perbeli ingatlanokra történő végrehajtási jog bejegyzése iránt, megkereséseit azonban jogerősen elutasították, miután az ingatlanok tulajdonosa már nem az adós, hanem a II. rendű alperes. Az I. rendű alperesnek végrehajtás alá

- 3 -

Gf.I.30.337/2009/4.szám

vonható vagyona nincs, erre a megállapításra jutott az eljáró végrehajtó (végrehajtó személyneve) is.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I-II. rendű alperesek között a (település 1. neve), 1... ., 2.... és a (település 2. neve, ...kerület, 3...) helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogának átruházására létrejött adásvételi szerződések vele szemben hatálytalanok. A relatív hatálytalanság jogkövetkezményeként a II. rendű alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy az átruházott ingatlanokból kielégíthesse követelését. Érvelése szerint a II. rendű alperes a szerződések megkötésekor rosszhiszemű volt, tudott az I. rendű alperes fizetésképtelen helyzetéről, az átruházás ingyenesen történt, s mivel az adásvételi szerződések a jogerős ítéleten alapuló követelésének kielégítési alapját elvonták, a szerződések vele szemben hatálytalanok. A rosszhiszeműség vélelmének alátámasztásául utalt az alperesek közötti személyi kapcsolatokra, szoros együttműködésre. Miután az adásvételi szerződéseket az I. rendű alperes felszámolását elrendelő végzés meghozatalát követően kötötték, a szerződő felek nyilvánvalóan tudták, illetőleg következtethettek arra, hogy a felszámolásra tekintettel a végrehajtási eljárások megszűnnek, aminek következtében az ingatlanok tehermentessé válnak. A felperesi érvelés szerint csak ez lehet a magyarázata annak, hogy a több százmillió forint végrehajtási joggal terhelt ingatlanokat a II. rendű alperes vételár fizetési kötelezettség mellett megvásárolta.