BH 1993.12.743 Megbízási szerződés megszegéséből eredő kártérítési igény megítélésének szempontjai, különös tekintettel a kárenyhítés kötelezettségére [Ptk. 474. §, 340. §, Pp. 163. § (2) bek., 164. § (1) bek.].

A felek által kötött megbízási szerződéssel a felperes megbízta az alperest az adóköteles vállalkozói tevékenységével kapcsolatos könyvvezetésre. Az alperes ennek teljesítését vállalta. A felperes keresetében a könyvvitel hibás teljesítése miatt kérte az alperest kártérítésre kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével - a keresetnek helyt adva - kötelezte az alperest 339 432 forint és ennek kamatai, valamint 35 000 forint perköltség 15 nap alatti megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint az adóügyi hatóság a felperesnél ellenőrzést tartott, majd az adóellenőrzést követő határozatával a felperes terhére 218 416 forint adóhiányt állapított meg. Ezt az összeget terhére kivetette, és vele szemben 66 000 forint bírságot is kiszabott. A megállapított adóhiány összegével növelt adónak megfelelően a felperes által fizetendő társadalombiztosítási járulék 55 016 forinttal növekedett. Az adóügyi hatóság az adóhiányt azon az alapon állapította meg, hogy a felperes által bérelt tehergépkocsival kapcsolatban nem volt helye költségátalány felszámításának (erre csak a saját tulajdonú gépkocsinál van lehetőség), ezért az elkönyvelt adóátalány összegével az adóalap nem lett volna csökkenthető, a felperesnek kiadásait tételesen (számlával) kellett volna igazolnia.

Az összegszerűséget illetően az elsőfokú ítélet indokolása megállapította: az alperes "nem vitatta az adóhatóság határozatában megállapított összeget, míg a felperes által megjelölt kárként érvényesített társadalombiztosítási összeget igen". Az ítélet szerint a felperes kára a pótlólag kivetett adó, a bírság és a társadalombiztosítási járulék összege, amelyet a Ptk. 475-478. §-aira tekintettel, hibás teljesítés miatt a Ptk. 310. §-a alapján az alperes köteles megfizetni.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyta helyben annak kiemelésével, hogy az alperestől mint szakértelemmel rendelkező megbízottól elvárható lett volna, hogy a tehergépkocsi tulajdonjogát tisztázza, mert ennek elmulasztása a könyvelésre is kihat.

Az ügyben az alperes nyújtott be - jogi képviselője útján - felülvizsgálati kérelmet. Kérte elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatásának elrendelését. Kérelmét azzal indokolta, hogy a tényállás megállapításánál az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 163. §-ának (2) bekezdését, mert az ő elismerése csak arra vonatkozott, hogy az adóhatóság határozata milyen összeget tartalmazott, de nem ismerte el, hogy ez az általa megtérítendő kár. Álláspontja szerint a jogerős határozat megsértette a Ptk. kárenyhítési kötelezettségről rendelkező 340. §-át is.