32005R1259[1]

A Bizottság 1259/2005/EK rendelete (2005. július 27.) a Kínai Népköztársaságból származó borkősav behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 1259/2005/EK RENDELETE

(2005. július 27.)

a Kínai Népköztársaságból származó borkősav behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1)(a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás megindítása

(1) 2004. szeptember 24-én a Bizottsághoz panasz érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke értelmében, amelyet a következő termelők (a továbbiakban: panaszos) nyújtottak be: Legré-Mante SA, Industria Chimica Valenzana S.p.A, Distilleries Mazzari S.p.a., Alcoholera Vinicola Europea S.A. és Comercial Quimica Sarasa s.l., amely termelők a közösségi borkősavtermelés jelentős részét, ez esetben több mint 50 %-át képviselik.

(2) A panasz bizonyítékkal szolgált a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó borkősav dömpingjére és az ebből származó jelentős kárra vonatkozóan, amely elegendőnek minősült ahhoz, hogy eljárás megindítását indokolja.

(3) 2004. október 30-án az eljárás megkezdődött az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, eljárás megindításáról szóló értesítés (2) által.

1.2. Az eljárásban érintett felek

(4) A Bizottság hivatalosan értesítette a számára ismert, érintett panaszosokat, többi közösségi termelőt, exportáló termelőket, importőröket, beszállítókat és a felhasználókat és felhasználói szövetségeket és a KNK képviselőit az eljárás megindításáról. Az érdekelt feleknek az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek.

(5) A panaszos termelők, más együttműködő közösségi termelők, exportáló termelők, importőrök, beszállítók, felhasználók és felhasználói szövetségek ismertették álláspontjukat. Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, amely azt kérelmezte, illetve amely ismertette azokat a különleges okokat, amelyek alapján meghallgatását szükségesnek tekintette.

(6) Annak érdekében, hogy a KNK-beli exportáló termelőknek, amennyiben olyan szándékuk lenne, lehetőségük nyíljon piacgazdasági elbánásra vagy egyéni elbánásra irányuló kérelem benyújtására, a Bizottság az érintettnek tekinthető kínai exportáló termelőknek megküldte a kérelem formanyomtatványait. Három exportáló termelőtől érkezett olyan piacgazdasági elbánásra vagy egyéni elbánásra irányuló kérelem, amelyek esetében a vizsgálat megállapítja, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek.

(7) A Bizottság kérdőíveket küldött a számára ismert valamennyi érintett félnek, valamint az összes többi vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett. A KNK-ban működő három exportáló termelőtől, az analóg országból, vagyis Argentínából egy termelőtől, hét közösségi termelőtől és két közösségi felhasználótól érkezett válasz.

(8) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyén:

a) Közösségi termelők:

- Alcoholera Vinicola Europea "Alvinesa" SA, Ciudad Real, Spanyolország

- Comercial Quimica Sarasa "Tydsa" SL, Girona, Spanyolország

- Distillerie Bonollo Srl, Frosinone, Olaszország

- Distillerie Mazzari SpA, Ravenna, Olaszország

- Etablissements Legré-Mante SA, Marseille, Franciaország

- Industria Chimica Valenzana "I.C.V." SpA, Palermo, Olaszország

- Tartarica Treviso Srl, Faenza, Olaszország;

b) Exportáló termelők a KNK-ban:

- Hangzou Bioking Biochemical Engineering Co., Ltd, Hangzou, KNK

- Changmao Biochemical Engineering Co., Ltd, Changzou város, KNK

- Ninghai Organic Chemical Factory, Ninghai, KNK.

(9) Figyelembe véve annak szükségességét, hogy a piacgazdasági elbánásban esetlegesen nem részesülő KNK-beli exportáló termelők számára rendes értéket állapítsanak meg, a rendes érték egy analóg ország - ez esetben Argentína - adatai alapján történő megállapítása céljából ellenőrzést végeztek a következő vállalat telephelyén:

c) Analóg országbeli termelők

Tarcol S.A., Buenos Aires, Argentína.

1.3. A vizsgálati időszak

(10) A dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2003. július 1-től 2004. június 30-ig terjedő időszakot vette figyelembe (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciákra való tekintettel a Bizottság a 2001. január 1-jétől 2004. június 30-ig tartó időszak (a továbbiakban: érintett időszak) adatait elemezte. Az alákínálásra, az ár alatt történő eladásra, valamint a kártalanításra vonatkozó ténymegállapítások tekintetében alkalmazott időszak a fent említett vizsgálati időszak.

2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. Az érintett termék

(11) Az érintett termék a borkősav. A termék jelenleg a 2918 12 00 KN-kód alá sorolandó. Az érintett terméket főleg a bortermelők, az élelmiszeripar és számos egyéb iparág használja a végtermék egyik összetevőjeként vagy adalékanyagként a kémiai folyamatok felgyorsítása vagy lassítása céljából. A termék a bortermelés során keletkező melléktermékekből vagy kémiai szintézisen keresztül petrolkémiai vegyületekből nyerhető. Fizikai jellemzői, az előállítási folyamat és a felhasználó szemszögéből a termék különböző típusainak felcserélhetősége alapján az eljárás szempontjából valamennyi borkősav egyetlen terméket alkot.

2.2. A hasonló termék

(12) A vizsgálat kimutatta, hogy a Közösségben a közösségi iparág által előállított és értékesített borkősav, a kínai hazai piacon előállított és értékesített borkősav, a KNK-ból a Közösségbe importált borkősav, valamint az Argentínában előállított és értékesített borkősav fizikai jellemzői azonosak, és ezeket a termékeket nagyjából ugyanolyan módon használják fel.

(13) Ennélfogva ideiglenesen az a végkövetkeztetés vonható le, hogy az érintett termék és a KNK hazai piacán értékesített borkősav, az Argentínában előállított és értékesített borkősav, valamint a közösségi iparág által a Közösségben előállított és értékesített borkősav ugyanolyan alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanaz a felhasználásuk, ennélfogva azok az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonlónak tekintendők.

3. DÖMPING

3.1. A piacgazdasági elbánás

(14) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során azon termelők esetében, amelyeknél megállapítást nyert, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában meghatározott kritériumoknak, a rendes értéket az említett cikk (1)-(6) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

(15) Röviden, kizárólag a hivatkozás megkönnyítése érdekében az alábbiakban összefoglaljuk a piacgazdasági elbánás feltételeit:

1. az üzleti döntések és költségek a piaci feltételek szerint kerültek kialakításra jelentős állami beavatkozás nélkül;

2. a számviteli nyilvántartásokat a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban függetlenül auditálják, és minden célra ezeket alkalmazzák;

3. a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn jelentős torzulások;

4. a jogbiztonságot és a stabilitást a csődre és a tulajdonra vonatkozó jogszabályok biztosítják;

5. a valutaváltás a piaci árfolyamon történik.

(16) A jelenlegi vizsgálat során három KNK-beli exportáló termelő jelentkezett és kérelmezte a piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében. Megvizsgálták a piacgazdasági elbánásra irányuló, valamennyi kérelmet, és ezen együttműködő vállalatok telephelyén helyszíni vizsgálatokat folytattak (lásd a (7) preambulumbekezdést). Ennek eredményeként három termelő felelt meg a piacgazdasági elbánás valamennyi feltételének.

(17) Mindezek alapján a következő KNK-beli exportáló termelők részére ítélték meg a piacgazdasági elbánást:

1. Hangzou Bioking Biochemical Engineering Co., Ltd, Hangzou

2. Changmao Biochemical Engineering Co., Ltd, Changzou város

3. Ninghai Organic Chemical Factory, Ninghai.

3.2. Rendes érték

3.2.1. A rendes érték meghatározása piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló termelők számára

(18) A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először minden érintett exportáló termelő esetében megállapította, hogy a borkősav teljes hazai eladása reprezentatív volt-e a Közösségbe irányuló teljes exporteladáshoz viszonyítva. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hazai eladás reprezentatívnak minősül, ha valamennyi exportáló termelő teljes hazai eladási mennyisége a Közösségbe irányuló exporteladási mennyiségének legalább 5 %-a.

(19) A Bizottság ezt követően meghatározta azokat az átfogóan reprezentatív hazai eladással rendelkező exportáló termelők által belföldön értékesített borkősav-típusokat, amelyek a Közösségbe exportra eladott típusokkal azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak.

(20) Minden ilyen típus esetében megállapították, hogy a hazai eladások eléggé reprezentatívak voltak-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában. Egy adott típus esetében a hazai eladások eléggé reprezentatívnak voltak tekinthetők, ha e típus esetében az összes hazai eladás mennyisége a vizsgálati időszak során a Közösségbe exportált hasonló típus összes eladási mennyiségének legalább 5 %-a volt.

(21) Azt is megvizsgálták, hogy az érintett termék egyes típusainak hazai eladásai a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e, amihez megállapították a szóban forgó típus független vevők részére történt, nyereséges eladásainak arányát.

(22) Amennyiben egy bizonyos borkősav-típus az előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített eladási mennyisége az adott típus teljes eladási mennyiségének több mint 80 %-át képviselte, és ahol az említett típus súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges hazai ár alapján állapították meg. Ezt az árat a vizsgálati időszak során e típus összes hazai eladási árának súlyozott átlagaként számították ki, függetlenül attól, hogy ezen eladások nyereségesek voltak-e vagy sem.

(23) Amennyiben egy bizonyos borkősav-típus nyereséges eladásainak mennyisége a típus összes eladási mennyiségének legfeljebb 80 %-át képviselte, vagy ha a típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt maradt, a rendes értéket a tényleges hazai ár alapján számították ki kizárólag a típus nyereséges eladásainak súlyozott átlagát véve, feltéve hogy az ilyen eladások a típus összes eladási mennyiségének legalább 10 %-át tették ki.

(24) Végül amennyiben bármely borkősav-típus nyereséges eladási mennyisége nem érte el a típus összes eladási mennyiségének 10 %-át, úgy tekintették, hogy a szóban forgó típust elégtelen mennyiségben értékesítették ahhoz, hogy a hazai árak a rendes érték megállapításához megfelelő alapul szolgálhassanak.

(25) Amikor az exportáló termelő által értékesített adott típus hazai árai nem voltak alkalmazhatók, számtanilag képzett rendes értéket alkalmaztak.

(26) Ennek megfelelően az alaprendelet 2. cikk (3) bekezdésével összhangban a rendes érték megállapítása úgy történt, hogy minden egyes exportőr exportált termékfajtákra vonatkozó előállítási költségeihez hozzáadták az eladási, az általános és adminisztratív költségek, valamint a haszonkulcs ésszerű összegeit. Ebből a célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a hazai piacon az egyes érintett exportáló termelők által felszámított eladási, általános és adminisztratív költségek és az elért nyereség megbízható adatoknak minősültek-e.

(27) A tényleges belföldi eladási, általános és adminisztratív költségeket akkor tekintették megbízhatónak, ha az érintett vállalat teljes hazai eladási mennyiségét a Közösségbe irányuló exporteladásainak mennyiségével összehasonlítva reprezentatívnak lehetett tekinteni. A hazai haszonkulcsot azon típusok hazai eladásai alapján állapították meg, amelyeket rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettek. Ebből a célból a (20)-(22) preambulumbekezdésben meghatározott módszer került alkalmazásra.

(28) Valamennyi vállalat rendelkezett átfogó reprezentatív eladással, és az derült ki, hogy az exportált érintett termék legtöbb típusát rendes kereskedelmi forgalomban a hazai piacon értékesítették. Azoknál a típusoknál, ahol nem ez az eset forgott fenn, a rendes értéket a (25) preambulumbekezdésben megállapított módszer alkalmazásával számították ki valamennyi érintett vállalat esetében az eladási, általános és adminisztratív költségek illetve a nyereségre vonatkozó információk felhasználásával.

3.2.2. A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló termelőkre vonatkozóan

a) Az analóg ország

(29) Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint azon vállalatok esetében, amelyek részére a piacgazdasági elbánás nem volt megítélhető, a rendes értéket egy analóg ország árai vagy számtanilag képzett értéke alapján állapították meg.

(30) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy a KNK esetében a rendes érték megállapításához Argentínát használja megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(31) Egy KNK-beli, piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló termelő sem ellenezte ezt a javaslatot. Továbbá a vizsgálat kimutatta, hogy Argentína versenyképes piac az érintett termék szempontjából legalább két, különböző nagyságú hazai termelővel és harmadik országokból származó behozatallal. A hazai termelők a KNK-ból származóhoz hasonló borkősavat termeltek, bár más előállítási módszerekkel. Ezért az argentin piacot kellően reprezentatívnak ítélték a rendes érték meghatározása céljából.

(32) Valamennyi ismert argentin exportáló termelővel felvették a kapcsolatot, és egy vállalat egyezett bele az együttműködésbe. Így ennek a termelőnek kérdőívet küldtek, és a válaszában közölt adatokat a helyszínen ellenőrizték.

b) A rendes érték

(33) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló termelőkre vonatkozó rendes értéket a (22) preambulumbekezdésben megállapított módszernek megfelelően az analóg országbeli termelőtől kapott, ellenőrzött információk alapján határozták meg, azaz Argentína hazai piacán olyan terméktípusokért fizetett vagy fizetendő árak alapján, amelyekről megállapították, hogy azokat a rendes kereskedelmi forgalomban értékesítették. Ahol szükséges volt, az érintett kínai termelők által a Közösségbe exportált termékfajtákkal való igazságos összehasonlítás biztosítása érdekében ezek az árak kiigazításra kerültek.

(34) Ennek eredményeként a rendes érték az argentin együttműködő termelő nem kapcsolódó vevőkkel szemben alkalmazott hazai eladási árának súlyozott átlagaként került meghatározásra.

3.3. Exportár

(35) Valamennyi esetben az érintett terméket a Közösségben független vevőknek exportálták. Az exportár ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapult.

3.4. Összehasonlítás

(36) A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi alapon hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikk (10) bekezdésének megfelelően. Minden olyan esetben, ahol az ésszerű, pontos és bizonyítékokkal alátámasztott volt, megfelelő kiigazítás történt a fuvarozási, biztosítási, hitel-, jutalék- és bankköltségek tekintetében.

(37) Kiigazítások történtek a HÉA-visszatérítésekben mutatkozó különbségekre vonatkozóan is, mivel megállapították, hogy az exporteladás során alacsonyabb szintű HÉÁ-t térítettek vissza, mint a hazai eladás során.

3.5. Dömpingkülönbözet

3.5.1. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló termelőknél

(38) A piacgazdasági elbánásban részesülő három vállalat esetében az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a Közösségbe exportált érintett termék valamennyi típusára vonatkozóan a rendes érték súlyozott átlaga összehasonlításra került az érintett terméknek megfelelő típus exportárának súlyozott átlagával.

(39) Ez alapján a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, súlyozott átlagú ideiglenes dömpingkülönbözetek a következők:

3.5.2. Az összes többi exportáló termelőnél

(40) Az összes többi KNK-beli exportőrre országosan alkalmazandó dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében a Bizottság először megállapította az együttműködés szintjét. Ehhez az érintett terméknek a KNK-ból származó, az Eurostat adatai alapján kiszámított összes behozatalát összehasonlították a KNK-beli exportőrök által a kérdőívre adott tényleges válaszokkal. Ez alapján megállapították, hogy az együtműködés szintje alacsony volt, azaz a Közösségbe irányuló teljes kínai export 63 %-a.

(41) A dömpingkülönbözetet következésképpen exportárak és -mennyiségek alkalmazásával számították ki az Eurostattól érkezett adatok alapján, miután előzetesen levonták a piacgazdasági elbánásban részesülő, együttműködő exportőrök által jelentett exportárakat és -mennyiségeket. Az Eurostat adatainak az alaprendelet 18. cikke szerint rendelkezésre álló tényekként való felhasználása az exportárral kapcsolatos, az országos vám meghatározására vonatkozó további információk hiánya miatt volt szükséges. Az így kapott exportárakat összehasonlították az analóg ország számára a hasonló terméktípusokra vonatkozóan megállapított, súlyozott átlagú rendes értékkel.

(42) Ennek alapján az országos szintű dömpinget ideiglenesen a közösségi határparitáson számított CIF-ár 34,9 %-ában állapították meg.

4. A KÁR

4.1. A közösségi termelés

(43) A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló terméket jelenleg a Közösségben nyolc termelő állítja elő. Közülük egy azonban a továbbiakban nem működött együtt a vizsgálat során. Ezenkívül az érintett időszak során további négy közösségi termelőről ismeretes, hogy beszüntették a termelést, és nem vettek részt a vizsgálatban.

(44) Ennélfogva a közösségi termelés mennyiségét az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése alkalmazásában ideiglenesen úgy számították ki, hogy összeadták a hét együttműködő közösségi termelő termelését, és ehhez hozzáadták a panaszosok becslése alapján a többi termelő termelésének mennyiségét.

4.2. A közösségi iparág meghatározása

(45) A panaszt hét közösségi termelő támogatta, amelyek a vizsgálat során teljes mértékben együttműködtek. Ezek a termelők becslések szerint a Közösségben termelt borkősav több mint 95 %-át képviselték. Ezért úgy tekinthető, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ők alkotják a közösségi iparágat.

4.3. A közösségi felhasználás

(46) A felhasználást úgy becsülték meg, hogy összeadták az együttműködő EK-termelők EK-eladását, a nem együttműködő EK-termelők becsült eladását és a teljes behozatalt. A nem együttműködő EK-termelők eladása, beleértve néhány olyan vállalatot is, amelyek beszüntették a termelést, egyéb információforrás hiányában a panaszon alapult. Ez azt mutatja, hogy a Közösségben az érintett termékre irányuló kereslet az érintett időszak során 15 %-kal emelkedett.

4.4. Az érintett országból a Közösségbe történő behozatal

4.4.1. Az érintett behozatal mennyisége és piaci részesedése

(47) Az érintett országból származó behozatal alakulását az Eurostat adatai alapján elemezték, mivel az együttműködő exportáló termelők által jelentett mennyiségek jóval alacsonyabbak voltak, mint az érintett időszakra az Eurostatban jelentett adatok.

(48) A mennyiséget és a piaci részesedést illetően a behozatal a következőképpen alakult:

(49) Míg a borkősav felhasználása az érintett időszak alatt 15 %-kal növekedett, az érintett országból származó behozatal ugyanezen időszak alatt több mint 50 %-kal nőtt. 2001-ben a magas áraknak és az európai piacon a termék hiányának köszönhető viszonylag nagy mennyiségű behozatal után a KNK-ból származó behozatal 2002-ben lecsökkent, de a radikálisan lecsökkent árak miatt azóta több mint kétszeresére nőtt. Következésképpen az érintett időszak alatt a KNK piaci részesedése kevesebb mint két év alatt 6,0 %-ról 11,5 %-ra nőtt.

4.4.2. A behozott termékek ára és alákínálás

(50) Az alábbi táblázat a KNK-ból érkező behozott termékek átlagárának alakulását mutatja. Az érintett időszak során ezek az árak közel 50 %-kal csökkentek.

(51) A vizsgálati időszak alatt a közösségi piacon az érintett termék eladási árát illetően összehasonlították a közösségi iparág árait és a KNK-beli exportáló termelők árait. A közösségi iparág vonatkozó eladási árai a független vevők esetében alkalmazott árak voltak, szükség esetén a gyártelepi szintre kiigazítva, azaz a Közösségben a fuvarozási költségek nélkül és az árengedmények és kedvezmények levonása után. Ezeket az árakat összehasonlították a kínai exportáló termelők kedvezménymentes eladási áraival, és szükség esetén hozzáigazították őket a közösségi határparitáson számított CIF-árhoz a vámkezelési és a behozatal utáni költségekhez megfelelően hozzáigazítva.

(52) Az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt a behozott érintett termékeket a Közösségben olyan áron értékesítették, amely a közösségi iparág árait százalékában kifejezve 22 %-kal alákínálta.

4.5. A közösségi iparág helyzete

(53) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a KNK-ból származó dömpingelt behozatal által a közösségi iparágra gyakorolt hatás vizsgálatának mindazoknak a gazdasági tényezőknek és mutatóknak az elemzésére is ki kell terjednie, amelyek az iparág helyzetét befolyásolják 2001 és a vizsgálati időszak között.

(54) A közösségi iparág alább ismertetett adatai a hét együttműködő közösségi termelőtől származó összesített információkat foglalják össze. Ezek közül két vállalat azonban az érintett időszak alatt, azaz 2001-ben illetve 2003-ban kezdte meg tevékenységeit. Úgy tekintették, hogy különleges helyzetükből adódóan e vállalatok adatai torzíthatják az általános tendenciát, különös tekintettel a költségekre, a nyereségességre, a pénzforgalomra, a beruházásokra és a beruházások megtérülésére. Ezért adott esetben e két vállalat adatait kivonták a vonatkozó összesített mutatókból, és külön vették őket figyelembe, hogy helyes és reprezentatív kép alakuljon ki.

4.5.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitás-kihasználás

(55) A hét együttműködő vállalat esetében a termelés, a termelési kapacitás és a kapacitás-kihasználás a következőképpen alakult:

(56) A teljes termelés 2001 és a vizsgálati időszak között 8 %-kal nőtt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a növekedés kizárólag a két új vállalatnak tudható be; eközben ugyanebben az időszakban a többi öt vállalat termelése 6 %-kal csökkent.

(57) A termelési kapacitás 12 %-kal nőtt, ami szintén a két új vállalatnak köszönhető. Ezek a számadatok azonban nem tükrözik azt a többezer tonnás csökkenést, amelyet az érintett időszakban termelését beszüntető négy közösségi termelő okozott (lásd a (43) preambulumbekezdést). Jóllehet e termelőkre vonatkozóan a vizsgálat nem talált pontos adatokat, a panaszban szereplő adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a Közösségben a teljes kapacitás 2001 és a vizsgálati időszak között nagyjából változatlan maradt.

(58) A kapacitás-kihasználás az időszak alatt csökkent: 2001-ben 81 %, míg a vizsgálati időszak alatt 78 % volt.

4.5.2. Készletek

(59) Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén rendelkezésre álló készletek mennyiségét mutatják.

(60) Az érintett időszak alatt a készletek 18 %-kal növekedtek. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszakhoz tartozó számadatok részben a készletek szintjének nyári szezonális növekedését tükrözik. Legalább egy vizsgált vállalat esetében azonban a készletek szintje szokatlanul magas volt, amit a vállalat saját kereskedelmi döntésének tulajdonított, amely szerint nyereséget nem hozó, alacsony piaci árakon nem értékesít.

4.5.3. Eladási mennyiség, piaci részesedések, növekedés és átlagos egységárak a Közösségben

(61) Az alábbi adatok a közösségi iparág független közösségi vevőknek történő eladásait szemléltetik.

(62) A közösségi iparág eladási mennyisége 24 %-kal és piaci részesedése 8 %-kal nőtt az érintett időszak alatt.

(63) Az öt meglévő vállalat piaci részesedése jelentősen, több mint 10 százalékponttal csökkent az érintett időszak alatt. Ha hozzáadjuk a két vállalatot, amely ezen időszak alatt kezdte meg termelését, a teljes piaci részesedés 6 %-kal nő. Az (56) preambulumbekezdésben leírtak szerint ezek a számadatok azonban nem veszik figyelembe azt a négy közösségi termelőt, amely ugyanezen időszak alatt beszüntette termelését. Bár ez utóbbiakra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a panaszosok becslése szerint ezek a termelők többezer tonnányi termelést is képviselhettek. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha a termelésüket beszüntető termelőket is figyelembe vennénk, a közösségi termelők teljes piaci részesedése 2001 és a vizsgálati időszak között legalább 2,5 %-kal csökkenne.

(64) A közösségi piacon a nem kapcsolódó vásárlókra vonatkozó átlagos eladási ár 2001 és a vizsgálati időszak között jelentősen, több mint 50 %-kal csökkent.

(65) Az egyik importőr hangsúlyozta, hogy korábban az érintett időszaknál hosszabb időszak alatt a borkősav áraiban hasonló ingadozások történtek, és az árak 2000-2001-ben tetőztek. A vizsgálat után azonban az derült ki, hogy a vizsgálati időszak alatt tapasztalt árszintek még a korábbiakhoz képest is rendkívül alacsonyak voltak, ha az inflációt figyelembe vették.

(66) A piaci részesedésben bekövetkezett visszaesésből adódóan ha figyelembe vesszük a termelést beszüntető közösségi termelőket és az eladási árak éles csökkenését, az állapítható meg, hogy a közösségi iparág nem tudott hozzájárulni a piac növekedéséhez, amelynek oka az érintett időszak alatt a közösségi felhasználás 15 %-os növekedése.

4.5.4. Nyereségesség

(67) Az alábbiakban bemutatott nyereségesség a forgalom százalékában van kifejezve a közösségi piacon független vevők felé irányuló eladásra vonatkozóan. Rendelkezésre állnak számadatok az öt együttműködő vállalatról is, amelyek az érintett időszak alatt már működtek (a továbbiakban: meglévő vállalatok). Ezen időszak alatt a másik két vállalat a költségek és bevételek szempontjából átmeneti helyzetben volt, amely erősen befolyásolja a teljes nyereségesség alakulását.

(68) Az öt meglévő vállalat esetében 2001 és 2003 között a nyereségesség jelentősen csökkent a radikálisan csökkentett árak miatt, ami egybeesett a KNK-ból származó dömpingelt behozatal növekedésével. A teljes közösségi iparágra vonatkozó tendenciák, azaz beleértve az érintett időszak alatt létrehozott két termelőt is, nagyjából hasonlóak. Miután 2002-ben a nyereség alaposan visszaesett, a teljes iparág 2003-ban javulásnak indult, amikor a 2001-ben létrejött termelő már működőképes volt, és a másik új termelő megjelent a piacon. A vizsgálati időszakban azonban a két új termelő nyereségei az öt meglévő vállalatéhoz hasonló arányban veszteséggé váltak.

(69) Ez az árvisszaesés a nyersanyagok beszállítóinak áraiban is jelentősen tükröződött, mivel a nyersanyagszállításra vonatkozó szerződéseket gyakran indexálják a borkősav árához. A nyersanyagok áraiban bekövetkezett csökkenés azonban nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a közösségi iparág nyereségességében bekövetkezett visszaesést, amely az érintett időszakban 1,9 %-ról - 6,7 %-ra esett.

4.5.5. Beruházások megtérülése, pénzforgalom, beruházások és tőkebevonási képesség

(70) A beruházások megtérülésével (ebben az esetben nettó eszközállomány), pénzforgalommal és beruházásokkal kapcsolatos tendenciákat a következő táblázat mutatja be. A (67) preambulumbekezdésben említett okoknál fogva a számadatok a 2001-ben aktív öt együttműködő termelőre vonatkoznak.

(71) A nettó eszközállomány megtérülésének alakulása nagy mértékben az eladások nyereségességének alakulását tükrözi. A pénzforgalom 2001 és a vizsgálati időszak között romlott, bár főleg a készletváltozások miatt van némi ingadozás. A két új vállalat esetében a pénzforgalomban a tevékenységek beindulása miatt különösen erős ingadozások voltak tapasztalhatók, ami gyorsan változó piaci helyzettel esett egybe. Valamennyi vállalat esetében a beruházások megtérülésének és a pénzforgalomnak a visszaesése arra vezethető vissza, hogy az átlagos eladási árak sokkal gyorsabban csökkentek, mint az értékesített termékek átlagköltségei.

(72) A közösségi iparág az érintett időszak alatt fenntartotta beruházásainak magas szintjét, sőt az öt meglévő vállalat esetében 2001-hez képest még növekedés is történt. Ezeket a beruházásokat elsősorban a környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelően korszerűsítésre, az elavult berendezések kicserélésére és a technikai fejlesztésekre fordították. A két új vállalat állandó beruházásai főleg 2001-ben és a vizsgálati időszak alatt voltak érezhetők.

(73) A közösségi iparág tőkebevonási képességét, akár külső finanszírozók, akár az anyavállalatok révén, látszólag nem érték komolyabb kedvezőtlen hatások az érintett időszak alatt. A legtöbb esetben, különösen a két új vállalat esetében ez azzal volt magyarázható, hogy a vállalatok nagyobb csoportokhoz tartoznak, amelyek az üzleti lehetőségeket hosszabb távon vetítik előre, és úgy vélik, hogy az iparág jelenlegi nehéz helyzetéből való felépülés nem lehetetlen.

4.5.6. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(74) Az alábbi táblázat a foglalkoztatás, a termelékenység és a bérköltségek alakulását szemlélteti a hét megvizsgált közösségi termelő esetében.

(75) Ahogy az a fentiekben látható, az alkalmazottak száma a hét megvizsgált közösségi termelő esetében 2001 és a vizsgálati időszak között emelkedett. Ez a növekedés az 5.1 és 5.3 bekezdésben leírtak szerint annak köszönhető, hogy ezek a számadatok magukban foglalnak két olyan vállalatot, amelyek az érintett időszakban kezdték meg a termelést, és nem veszik figyelembe azt a négy közösségi termelőt, amelyek ugyanezen időszak során beszüntették termelésüket. A foglalkoztatás szintjében bekövetkező visszaesés a vizsgálati időszak végén mégis kezdett érezhető lenni.

(76) A termelékenység viszonylag állandó volt az érintett időszak alatt, 2001 és a vizsgálati időszak között némi általános emelkedéssel. Kisebb ingadozások ellenére a bérköltségek 2001 és a vizsgálati időszak között emelkedtek. Ezek az ingadozások néhány vállalat esetében az átalakítással járó ideiglenes költségeknek voltak betudhatók.

4.5.7. A tényleges dömpingkülönbözet mértéke

(77) A dömpingkülönbözetek a fenti, dömpingről szóló szakaszban kerültek meghatározásra. Ezek a különbözetek egyértelműen meghaladják a minimális értéket. Ráadásul figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét és árát, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

4.5.8. Végkövetkeztetés a kárra vonatkozóan

(78) Emlékeztetőül a KNK-ból származó importmennyiségek jelentősen megnőttek mind mennyiségileg, mind a piaci részesedés tekintetében. Továbbá e behozatal átlagos egységára csaknem 50 %-kal csökkent, ami a vizsgálat során tapasztalt áralákínálásban tükröződik.

(79) Míg az eladási mennyiség és a piaci részesedés a Közösségben a hét megvizsgált vállalat esetében megnövekedett, viszonylag változatlanok maradtak, ha nem vesszük figyelembe a két új vállalatot. Másfelől a közösségi iparág az érintett időszakban 51 %-os átlagos árcsökkenést szenvedett. A nyersanyagárak csökkenése és a termelékenység növelésére tett erőfeszítések ellenére a nyereségszintek igen kedvezőtlenek voltak a vizsgálati időszak alatt.

(80) Az érintett időszakban a közösségi iparág romló helyzetét a kapacitáskihasználásra, a készletek szinjeire, a beruházások megtérülésére és a pénzforgalomra vonatkozó mutatók kedvezőtlen alakulása is alátámasztja. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az utóbbi években négy közösségi termelő hagyta abba tevékenységeit. Míg 2001 óta két új termelő kezdett kereskedelmi tevékenységet folytatni, ezek a termelők olyan üzleti tervek alapján jöttek létre, amelyek a Közösségben növekvő felhasználásra számítottak. Azonban az derült ki, hogy az árak, a nyereségesség és a beruházások megtérülésének alakulása tekintetében e vállalatok helyzete hasonló a többi közösségi termelő helyzetéhez.

(81) A fenti negatív fejlemények abban az időszakban következtek be, amikor a termelékenység nagyjából állandó volt, a beruházások nőttek, és az EK felhasználási köre kiterjedt.

(82) Valamennyi mutatót figyelembe véve az a végkövetkeztetés vonható le, hogy a közösségi iparágat az alaprendelet 3. cikkének értelmében a vizsgálati időszak alatt jelentős kár érte.

5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

5.1. Előzetes megjegyzések

(83) Az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy volt-e ok-okozati összefüggés a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és a közösségi iparág által elszenvedett jelentős kár között. A dömpingelt behozatalon kívüli egyéb ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek egyidejűleg szintén kárt okozhattak a közösségi iparágnak, annak biztosítása céljából, hogy az említett egyéb tényezők által okozott esetleges kár nem a dömpingelt behozatalnak tudható be.

5.2. A KNK-ból származó behozatal hatása

(84) A KNK-ból származó behozatal mennyisége 56 %-kal és piaci részesedésük 3 százalékponttal nőtt az érintett időszak alatt. Továbbá a KNK-ból származó behozatal árai hozzávetőlegesen 50 %-kal estek, és jelentős áralákínálás történt. A közösségi iparág kénytelen volt reagálni erre a behozatalra úgy, hogy eladási mennyiségének fenntartása érdekében ezzel párhuzamosan 53 %-kal csökkentette árait. A nyersanyagok árainak csökkentése nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a közösségi iparág nyereségességében bekövetkezett visszaesést, amely 8 %-ról - 6 %-ra esett. Ez a nyereségesség jóval az iparágtól elvárt szint alatt volt, de a negatív érték semmiképpen sem tartható fenn.

(85) Ezért ideiglenesen az a végkövetkeztetés vonható le, hogy a mennyiségeit és piaci részesedését 2001-től folyamatosan, jelentősen növelő, számottevően csökkenő dömpingárakon történő dömpingelt behozatal által gyakorolt nyomás meghatározó szerepet játszott a közösségi iparág árainak csökkenésében és árleszorításában, valamint ennek következtében annak negatív nyereségességében és pénzügyi helyzetének romlásában.

5.3. A harmadik országokból származó behozatal hatása

(86) A KNK-n kívül a közösségi piac két másik legnagyobb borkősav-szállítója Argentína és Chile volt.

(87) Ezek a számadatok azt mutatják, hogy a KNK-n kívüli egyéb beszállítók összesen a közösségi felhasználás mindössze 2,5 %-át tették ki, és piaci részesedésük 2001 és a vizsgálati időszak között csökkent. Átlagáruk is magasabb volt, mint a KNK átlagárai, noha az argentin árak a vizsgálati időszak alatt igen alacsony szintre estek vissza. A kínai behozatal piacra gyakorolt nyomása bizonyára szerepet játszott ezen exportáló országok árainak csökkenésében.

(88) A fentiekre való tekintettel az egyéb harmadik országokból, mint pl. Argentínából és Chiléből származó behozatalok alakulása nem volt annyira jelentős, hogy az hozzájárult volna a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

5.4. A keretszabályok hatása

(89) Néhány érdekelt fél hangsúlyozta, hogy az ipar nyereségességére hatással vannak az EK-keretszabályok, amelyek a fő nyersanyagokra vonatkozóan minimális vásárlási árat, valamint az alkoholra vonatkozóan minimális eladási árat állapítanak meg ezen ágazatban a közös agrárpolitika részeként. Míg a szabályozási paraméterek befolyásolhatják az iparág egészének helyzetét, ezen időszak alatt változatlanok maradtak, és nem okolhatók az iparág helyzetében bekövetkezett romlás miatt.

5.5. A közösségi iparág kivitelének hatása

(90) A vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág termelési mennyiségének 25 %-át exportálták Közösségen kívüli országokba. A kivitel mennyisége kis mértékben megnőtt az érintett időszak során.

(91) Az derült ki, hogy e kivitel nyereségessége valamennyire nagyobb volt, mint a közösségi piacon történő eladások nyereségessége annak ellenére, hogy ezt a kivitelt is kedvezőtlenül érintették a kínai kivitelből a harmadik országok piacára irányuló csökkenő árak és a verseny.

(92) A fentiekre való tekintettel úgy vélhető, hogy a kiviteli teljesítmény alakulása nem lehetett a közösségi iparág által elszenvedett kár jelentős oka.

5.6. Az egyéb közösségi termelők általi eladások hatása

(93) Az egyéb közösségi termelők általi eladás, beleértve azokat a vállalatokat is, amelyek az érintett időszak alatt beszüntették tevékenységüket, 2001 és a vizsgálati időszak alatt jelentősen csökkent. Ennek megfelelően ezek az eladások nem lehettek felelősek a közösségi iparág által elszenvedett kárért.

5.7. Végkövetkeztetés az ok-okozati összefüggésekről

(94) Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben a kár elsősorban az alacsonyabb nyereségességet okozó árleszorítás formájában jelentkezett. Ez egybeesett a KNK-ból dömpingárakon érkező, gyorsan növekedő behozatallal, amely jelentősen alákínálta a közösségi iparág árait. Nincs arra utaló jel, hogy a fent említett egyéb tényezők jelentős okai lehettek volna a közösségi iparág által elszenvedett kárnak. A vizsgálat során nem találtak egyéb olyan tényezőt, amely jelentős kárt okozhatott volna.

(95) Az összes ismert tényező közösségi iparág helyzetére gyakorolt hatásának fenti elemzése alapján ideiglenesen az a végkövetkeztetés vonható le, hogy ok-okozati összefüggés van a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal és a közösségi iparágat ért jelentős kár között.

6. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

6.1. Általános megjegyzések

(96) Megvizsgálták, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra engedne következtetni, hogy az érintett országból érkező behozatallal szembeni dömpingellenes vámok bevezetése ellentétes a közösségi érdekkel. A Bizottság importőröknek, kereskedőknek és ipari felhasználóknak kérdőíveket küldött. Két felhasználótól érkeztek részleges válaszok a kérdőívre. A többi felhasználó nem válaszolt a kérdőívre, de írásban ismertették álláspontjukat.

(97) Az együttműködő felektől kapott információk alapján a következő végkövetkeztetéseket vonták le.

6.2. A közösségi iparág érdeke

(98) Emlékeztetőül a közösségi iparág hét termelőből állt, amely az érintett termék termelésében és eladásában több mint 200 alkalmazottat foglalkoztatott. Arra is emlékezni kell, hogy az érintett időszak alatt a közösségi iparág gazdasági mutatói romló pénzügyi eredményeket mutattak, ami az utóbbi években négy közösségi termelő telephelyének bezárásához vezetett.

(99) Ha nem hoznak intézkedéseket, a dömpingelt behozatal árleszorító hatása miatt a közösségi iparág pénzügyi helyzete valószínűleg tovább romlik, és további közösségi termelők kényszerülnek termelésük beszüntetésére, aminek kedvezőtlen következményei lennének a szélesebb értelemben vett bortermelő ágazatra (lásd alább). Ha azonban intézkedéseket hoznak, az árak és a nyereségesség várhatóan fenntarthatóbb szintet fognak elérni, és az európai iparág gazdasági életképessége szilárd alapokra kerül.

(100) Ezért egyértelmű, hogy a dömpingellenes intézkedések a közösségi iparág érdekében állnának.

6.3. A beszállítók érdeke

(101) A Bizottságot az eljárás támogatásáról két nyersanyagszállító értesítette írásban. Néhány panaszosnak szintén van kapcsolódó vállalata a boriparban, így megragadták a lehetőséget, hogy a vizsgálat során kifejezzék e vállalatok érdekeit.

(102) Ezek a felek mindannyian hangsúlyozták a borkősavipar gazdasági jelentőségét a közösségi bortermelők szempontjából.

(103) Először is a boriparnak megbízható, garantált minőségű borkősavforrásra van szüksége.

(104) Másodsorban olyan melléktermékek felhasználásával, mint pl. a bortörköly és a borseprő, a borkősavipar a boripar számára jelentős bevételi forrás. Emlékeztetőül ez az ágazat a közös agrárpolitika hatáskörébe tartozik, és jelenleg súlyos gazdasági nehézségekkel küszködik.

(105) Harmadsorban ha a Közösségben nincs életképes borkősavipar, a borágazat plusz költségek kivetésére kényszerülne, hogy a még szigorúbb környezetvédelmi rendeletek fényében megszabaduljon ezektől a melléktermékektől.

(106) Ezért azt a végkövetkeztetést lehet levonni, hogy dömpingellenes intézkedések meghozatala a közösségi beszállítók érdekében állna.

6.4. A felhasználók érdeke

(107) Eredetileg valamennyi olyan félhez kérdőíveket küldtek, amely a panaszban felhasználóként lett megnevezve. A vizsgálat során szerzett információk lehetővé tették a Bizottság számára, hogy megnevezze azokat a legfontosabb iparágakat, amelyek felhasználják a borkősavat. Ennek eredményeként további kérdőíveket küldtek néhány élelmiszer-, ital- és gipsztermelőnek, valamint az Európai Gyógyszeripari Szövetségnek.

(108) Egy gipsztermelő és egy élelmiszer-termelő vállalat reagált, és azt állította, hogy a borkősav túl jelentéktelen költség számukra ahhoz, hogy kitöltsék a kérdőívet.

(109) A kérdőívre adott válasz benyújtásával egy gipsztermelő vállalat működött együtt. Egy másik gipsztermelő vállalat részleges választ nyújtott be. Ezekből az adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy az érintett termék az együttműködő vállalatok által termelt gipsztermékek költségeinek kevesebb mint 2 %-át képviseli. Ezért azt a végkövetkeztetést lehet levonni, hogy a javasolt dömpingellenes vámoknak viszonylag kis hatása lenne e felhasználói iparágak költségeire és versenyhelyzetére. Mivel ez egy nagy gipsztermelő csoport, az információ az egész ágazat szempontjából viszonylag reprezentatívnak tekinthető. Azt is meg kell említeni, hogy az építőanyagokat főleg a helyi vagy nemzeti piacok számára állítják elő, és nem vesznek részt a globális versenyben, így lehetővé válik az építőipari vállalatok számára, hogy vásárlóikra hárítsák át költségemelkedéseiket.

(110) A sütőipar számára emulgálószereket készítő, két élelmiszeripari vállalat is elküldte megjegyzéseit. Ezek a vállalatok ellenezték a vizsgálatot, és jelezték, hogy a borkősav jelentős költséget képvisel termékeik szempontjából. Ezek a vállalatok azonban nem töltötték ki a kérdőívet, tehát panaszukat nem lehetett mennyiségi adatok alapján vizsgálni.

(111) A beérkezett megjegyzésekben a felhasználói iparágak hangsúlyozták a természetes borkősavpiac instabilitását és korábban az európai piacon a termék visszatérő hiányát. A borkősav költségeivel szemben inkább a beszállítás biztonsága tűnik ezen iparágak fő aggályainak.

(112) A fentiek tekintetében nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések az ellátás hiányához vagy a felhasználói iparágak versenyellenes helyzetéhez vezetnének. A javasolt intézkedések mindössze hozzájárulnának az európai piaci árak olyan szintre való visszaállításához, amely közelebb áll a hosszú távú tendenciához, és további vállalatok termelése beszüntetésének megelőzéséhez. Megállapítást nyert, hogy a költségnövekedés elhanyagolható lenne, és nem befolyásolná lényegesen a felhasználói iparágak versenyképességét. Ezért ideiglenesen úgy ítélték meg, hogy a felhasználók érdekei nem tiltják az intézkedések bevezetését.

6.5. Végkövetkeztetés a közösségi érdekkel kapcsolatban

(113) A KNK-ból származó borkősav behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése egyértelműen összhangban van a közösségi iparág érdekeivel. A borkősav árára gyakorolt hatás mind az importőrök/kereskedők, mind a felhasználói iparágak szempontjából várhatóan csupán elhanyagolható lesz. Ellenben a közösségi iparág és a beszállító iparágak által elszenvedett veszteségek, valamint a további bezárások kockázata egyértelműen nagyobb mértékű.

(114) A fenti megállapításokat figyelembe véve ideiglenesen az a végkövetkeztetés vonható le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely a KNK-ból származó borkősav behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

7. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

7.1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(115) A dömpinggel, az ebből származó kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont végkövetkeztetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon a közösségi iparágnak.

(116) Olyan szintű intézkedéseket kell bevezetni, amely elégséges az e behozatal által okozott kár megszüntetéséhez, anélkül hogy az a megállapított dömpingkülönbözetet meghaladná. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a közösségi iparág számára előállítási költségeinek fedezését és általában olyan, adózás előtti, ésszerű nyereség elérését, amelyet az iparág ilyen típusú ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal hatása nélkül, a hasonló termék Közösségben történő eladásával elérne. A számítás során a forgalom 8 %-ának megfelelő, adózás előtti haszonkulcsot vettek figyelembe, amely a dömpingelt behozatal előtt elért nyereségi szinteken alapult. Ennek alapján a közösségi iparág tekintetében kiszámították a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett 8 %-os haszonkulcs és az előállítási költségek összeadásával történt. A vizsgálati időszak során a KNK-ból exportált egyik terméktípust a vizsgálati időszak alatt a közösségi iparág nem állította elő és nem értékesítette. Annak a szintnek a kiszámításakor, amely elégséges az e behozatal okozta kár megszüntetéséhez, anélkül hogy az a megállapított dömpingkülönbözetet meghaladná, figyelembe vették az e típus és a kínai exportőrök által exportált egyéb típusok közötti árbeli összefüggést.

(117) A szükséges áremelés megállapítása ezután a behozatal súlyozott átlagára a közösségi iparág által a közösségi piacon értékesített hasonló termék súlyozott nem káros átlagárával történő összehasonlítás alapján történt.

(118) Az összehasonlításból eredő eltéréseket ezt követően az átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki.

7.2. Ideiglenes intézkedések

(119) A fentiek tükrében úgy vélték, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni, de az az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem haladhatja meg a fent kiszámított kárkülönbözetnél.

(120) Az e rendeletben meghatározott egyedi vállalati dömpingellenes vámokat e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért azok a vizsgálat során az említett vállalatok tekintetében tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámok (szemben az "összes többi vállalatra" alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó és a vállalatok, tehát az említett egyedi jogalanyok által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, e dokumentum rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban állnak a konkrétan említettekkel, nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az "összes többi vállalatra" vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(121) Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új termelési vagy eladási egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (3), haladéktalanul mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a termeléshez, valamint a hazai és exporteladásokhoz kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a termelési és eladási egységben bekövetkezett változással függnek össze. A Bizottság adott esetben - a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően - a rendeletet az egyedi vámtételekből részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja.

(122) A fentiek alapján az ideiglenes vámtételek a következők:

8. ZÁRÓRENDELKEZÉS

(123) A hatékony és eredményes ügyvitel érdekében meg kell határozni egy időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy e rendelet alkalmazásában a vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és végleges vám bevezetése céljából felülvizsgálatra szorulhatnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Kínai Népköztársaságból származó, a 2918 12 00 KN-kód alá tartozó borkősav behozatalára ezennel ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre.

(2) A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtétel a következő:

(3) Az (1) bekezdésben említett termék közösségi szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező biztosíték nyújtása.

(4) Ellenkező megállapítás hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek kérhetik azoknak az alapvető tényeknek és megfontolásoknak a közzétételét, amelyeken e rendelet elfogadása alapult, írásban ismertethetik álláspontjukat, vagy kérhetnek szóbeli meghallgatást a Bizottságtól e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül.

A 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül e rendelet alkalmazásával kapcsolatban megtehetik észrevételeiket.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 30-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 267., 2004.10.30., 4. o.

(3) Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, B. Igazgatóság, B-1049 Brüsszel, Belgium.