BH 2013.7.185 A tárgyalás mellőzésével indult bírósági eljárásban kizárólag a terhelt kérelmére tartott tárgyalás eredményeként (a hatályon kívül helyezett) tárgyalás mellőzésével hozott végzésben kiszabott büntetés és/vagy intézkedés tekintetében a súlyosítás tilalmát csak az oldhatja fel, ha a tárgyaláson olyan bizonyíték merül fel, amelynek alapján megállapított új tény a cselekmény súlyosabb minősítését eredményezi, vagy jelentősen súlyosabb büntetés és/vagy intézkedés kiszabásának szükségességét veti fel [Be. 549. § (4) bek.].

Pertörténet:

Dabasi Járásbíróság B.279/2010/4., Kúria Bfv.1453/2012. (*BH 2013.7.185*)

***********

A városi bíróság a 2010. június 25-én tárgyalás mellőzésével meghozott végzésében egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette [Btk. 277/A. § (1) bekezdés b) pont] miatt az I. rendű terhelttel szemben 240 napi tétel, napi tételenként 300 forint, összesen 72 000 forint pénzbüntetést, a II. rendű terhelttel szemben 360 napi tétel, napi tételenként 300 forint, összesen 108 000 forint pénzbüntetést szabott ki.

A terheltek tárgyalás tartása iránti kérelme folytán a városi bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzését hatályon kívül helyezte, és 2010. szeptember 29-én jogerős ítéletével egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette miatt az I. rendű terheltet 6 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a II. rendű terheltet pedig 9 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A jogerős határozat ellen mindkét terhelt javára a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyben a megtámadott határozat megváltoztatását és a terheltekkel szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Indokai szerint az ügyben kizárólag a terheltek kérték tárgyalás tartását, a bíróság jogerős ítéletében és a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésében megállapított tényállás - a cselekmény minősítése és a büntetéskiszabás szempontjából irreleváns tény, a segédmotoros-kerékpár vételárára nézve tartalmaz új ténymegállapítást - lényegében megegyezik. Ebből következően a Be. 549. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a terheltekkel szemben az ítélet meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor [Be. 416. § (1) bekezdés d) pontja].

A Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészség indítványát módosítva tartotta fenn, nem a megtámadott ítélet megváltoztatására, hanem annak a Be. 428. § (1) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezésére és az eljárt városi bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt, mert a jogerős elbírálás óta eltelt több mint két évre figyelemmel a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges.

Az 1998. évi XIX. törvény (Be.) a súlyosítási tilalom speciális esetét szabályozó 549. §-ának (4) bekezdése szerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb büntetés helyett intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni, illetőleg súlyosabb büntetés helyett alkalmazott intézkedést kell alkalmazni.

A tárgyaláson új bizonyíték nem merült fel, és a bíróság olyan új tényt sem állapított meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. Az I. rendű és a II. rendű terhelt társtettesként elkövetői minősége - amely csupán a határozat indokolásából derül ki - nem tekinthető olyan jelentőségű súlyosító ténynek, amely a súlyosítási tilalom feloldását indokolta volna.

Megjegyzi a Kúria, hogy az elkövetői alakzatot az ügydöntő határozat rendelkező részében is fel kell tüntetni [Be. 258. § (2) bekezdés d) pont, BKv. 61. 2. d) pont].

A Kúria a Legfőbb Ügyészség módosított felülvizsgálati indítványának megfelelően - figyelemmel arra, hogy az iratok alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatalához szükséges, a terheltek személyi, jövedelmi és vagyoni viszonyait érintő adatok nem ismertek, ezért az sem dönthető el, hogy milyen joghátrány szolgálná helyesen a büntetési célokat - a Be. 428. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

(Kúria Bfv. I. 1453/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, 2013. év január hó 15. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő