BH 2025.9.222 Ha a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy haláláról az ingatlanügyi hatóság tudomást szerez, az érintett ingatlan nem kerülhet a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába, hanem a hatóságnak hivatalból értesítenie kell a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (1) bek., 121. § (1) bek. b) pont; 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 25. § (1)-(2) bek., 23. §, 20. § (2) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék K.700657/2024/22., Kúria Kfv.37027/2025/7. (*BH 2025.9.222*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes ingatlanügyi hatóság eljárást folytatott település külterületi fekvésű ingatlanjai tekintetében az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szereplő azon természetes személyek vonatkozásában, akiknek a természetes személyazonosító adatai hiányosak, illetve személyi azonosító jelük hiányzik.

[2] A /3. helyrajzi számú, osztatlan közös tulajdonban - részben a felperes tulajdonában - álló termőföld ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban 4/24 arányú társtulajdonosként szerepelt, hiányos adatokkal. Az alperes az adategyeztetési eljárása eredményeként hivatalból megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy nem beazonosítható, ezáltal a perbeli ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen, és a 2023. augusztus 2-án kelt 128240/2023.07.06. számú határozatával az ingatlanra a tulajdoni helyzet rendezetlenségének tényét feljegyezte. Ezt a határozatát a felperessel nem közölte.

[3] Ezt követően, a 2024. január 26-án kelt, keresettel támadott határozatában megállapította, hogy a tulajdoni helyzet rendezetlensége tényének feljegyzéséről szóló határozata 2023. augusztus 17-én véglegessé vált, az azt követő 60. napon, 2023. október 16-án XY tulajdoni hányadán a Magyar Állam tulajdonjogot szerzett a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 25. § (1) bekezdése alapján. Erre figyelemmel az XY javára bejegyzett tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásból törölte, a Magyar Állam tulajdonjogát pedig bejegyezte.

A felperes keresete, az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

[5] Előadta, hogy 2014-ben polgári pert indított elbirtoklással történt tulajdonszerzés megállapítása iránt tulajdonostársaival - mások mellett XY-nal - szemben. A perbeli ingatlanra a polgári per megindításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, ezért álláspontja szerint a Magyar Állam tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 29. § (1) bekezdésére figyelemmel függő jogi hatállyal kellett volna bejegyezni.

[6] Hivatkozott továbbá arra, hogy a polgári per az alperesek halálára tekintettel félbeszakadt. A perben csatolta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) által a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokról 2015-ben kiadott igazolást, amely szerint 1980-ban elhalálozott. A Foktftv. 23. §-ára alapítottan kifogásolta, hogy az alperesnek az elhalálozott ingatlantulajdonos utolsó lakóhelye szerint illetékes jegyző előtt hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatását kellett volna kezdeményeznie.

[7] Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat, mert álláspontja szerint jogszerű döntést hozott.

[8] Az alperesi érdekelt a perben nem tett nyilatkozatot.

A jogerős ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság a 2024. december 18-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

[10] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a keresetindítási határidő alatt nem sérelmezte a tulajdoni helyzet rendezetlensége tényének feljegyzéséről szóló határozat véglegessé válását, e határozat tartalmát, valamint a határozatok kézbesítésének jogszerűségét. A per során ezzel kapcsolatban előadott érvelései a kereseti indokaitól alapvetően eltértek, így azok vizsgálata a per új irányát eredményezte volna, ezért azokat a Kp. 43. § (1) bekezdésére figyelemmel nem vizsgálta.

[11] A perfeljegyzés kapcsán, az Inytv. vhr. 29. § (1) bekezdésére utalva kifejtette, hogy a perbeli esetben a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésére jogszabály: a Foktftv. 25. § (1) bekezdése alapján került sor, ezért azt nem kellett függő jogi hatállyal bejegyeznie az alperesnek.

[12] Rámutatott, hogy a Magyar Állam tulajdonszerzésére kétlépcsős eljárásban került sor: első lépcsőként az alperesnek meg kellett állapítania a tulajdoni helyzet rendezetlenségének tényét, második lépésben jegyezhette be a Magyar Állam tulajdonjogát. Hangsúlyozta, hogy a jelen perben kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a Foktftv. 25. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennálltak-e: azaz az alperesnek a tulajdoni helyzet rendezetlensége tényének feljegyzéséről szóló határozata véglegessé vált-e, amennyiben igen, úgy az ettől számított 60 nap eltelt-e. Miután a felperes a keresetindítási határidő alatt nem vitatta a tulajdoni helyzet rendezetlensége tényének feljegyzéséről szóló határozat véglegessé válását, ezért megállapította, hogy e határozat végleges, a véglegessé válásától számított 60 nap pedig eltelt, ezért az alperes jogszerűen rendelkezett a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzéséről.

[13] Nem találta megalapozottnak a felperesnek azt az okfejtését, hogy a támadott határozat sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. és 81. §-ait, mert a Foktftv. 20. § (2) bekezdésében írt adategyeztetési eljárás során az alperesnek a tulajdoni lap adatait az okirattárban és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban lévő adatokkal kellett volna összevetnie, melynek eredményeként meg kellett volna állapítania, hogy XY elhunyt, és kezdeményeznie kellett volna a Foktftv. 23. §-a szerinti eljárást. E tekintetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelen pernek nem tárgya az adategyeztetési eljárás lefolytatása jogszerűségének kérdése. Az, hogy az adategyeztetési eljárás miként zajlott le, az alperes milyen okiratokat szerzett be vagy milyen intézkedéseket foganatosított, miért nem kereste meg a jegyzőt, ebben a perben nem vizsgálható. Emiatt a felperesnek az adategyeztetési eljárás iratanyagának beszerzésére vonatkozó bizonyítási indítványát mint szükségtelent, elutasította. Hozzátette, hogy az alperest kizárólag a Foktftv. 25. § (1) bekezdése körében terhelte tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettség, amely kötelezettségének eleget tett, amikor a határozatában megállapította, hogy a tulajdoni helyzet rendezetlensége tényének feljegyzéséről szóló határozat véglegessé vált, és az ettől számított 60 nap eltelt.