BH 1997.8.411 Szerződés létrejöttének vagy létre nem jöttének, továbbá érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a pertárgy értékeként a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás értékét kell figyelembe venni [Pp. 24. § (1) és (2) bek., 26. §, Ptk. 201. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletében - a felperesek keresetének helyt adva - megállapította, hogy a felperesek és az alperes között kezességvállalásra vonatkozó szerződés érvényesen nem jött létre. Egyben kötelezte a bíróság az alperest, hogy képviseleti díj címén 15 nap alatt fizessen meg a III. r. felperesnek 500 000 Ft, az I. r., a II. r., a IV. r. és az V. r. felpereseknek pedig - jogi képviselőik pénztárába - fejenként 1 000 000 Ft összeget. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a jogi képviseleti munkadíjra vonatkozóan megállapította, hogy annak megfizetésére az alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles. A képviseleti díj mértékét a bíróság a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján határozta meg, a III. r. felperes tekintetében pedig figyelemmel volt a Pp. 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra is.

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az alperes által benyújtott fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi képviseleti díjra vonatkozóan akként változtatta meg, hogy az I. r., a II. r., a IV. r. és az V. r. felpereseknek járó munkadíjat 10 000 Ft-ra, a III. r. felperes részére járó munkadíjat 5000 Ft-ra szállította le. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek - ügyvédeik kezéhez - 15 nap alatt egyenként 6000-6000 Ft másodfokú perköltséget.

A jogerős ítélet indokolása a jogi képviseleti díj tekintetében kifejtette, hogy a felperesek keresete marasztalásra irányuló kérelmet nem tartalmazott, a kereset kezesi kötelem hiányának megállapítására irányult. A per tárgyának értéke ezért - figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §-a (3) bekezdésének b), illetőleg c) pontjára - az első fokon indult peres eljárásban 250 000 Ft, a fellebbezési eljárásban pedig 225 000 Ft. A 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a megítélhető ügyvédi munkadíj a per tárgyának értékéhez igazodik, de az elsőfokú bírósági eljárásban a perérték 5%-át nem haladhatja meg. Az I. r., a II. r., a IV. r. és az V. r. felpereseket képviselő ügyvédek részére megítélhető legmagasabb munkadíj tehát az ügyben 12 500 Ft, a III. r. felperest az elsőfokú bírósági eljárásban képviselő jogtanácsos esetében viszont ennek az összegnek a fele [Pp. 75. § (4) bekezdés]. A képviselet ellátása érdekében kifejtett tevékenységet is figyelembe véve szállította le a Legfelsőbb Bíróság az I. r., a II. r., a IV. r. és az V. r. felpereseknek járó munkadíj összegét 10 000 Ft-ra, a III. r. felperesnek járó munkadíj összegét pedig 5000 Ft-ra.

A jogerős ítélet indokolása értelmében az alperes fellebbezése a per főtárgya tekintetében eredménytelen maradt, ezért köteles a felpereseknek a fellebbezési eljárásban felmerült költségeit megtéríteni. Ez a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint felszámítható, fejenként 6000 Ft összeget kitevő ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Az eredménytelenül fellebbező alperes a fellebbezési eljárásban felmerült költségeit maga viseli [Pp. 78. § (1) bekezdés].

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének a jogi képviseletért járó munkadíj összegével kapcsolatos rendelkezései ellen - tartalmuk szerint azok hatályon kívül helyezése iránt - a III. r. felperes, a II. r. felperes és az V. r. felperes képviseletét az elsőfokú bírósági eljárásban ellátó dr. B. T. ügyvéd terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmeket. A III. r. felperes az elsőfokú bírósági eljárásban 500 000 Ft és a másodfokú bírósági eljárásban 250 000 Ft, a II. r. felperes az első- és másodfokú bírósági eljárásban együttesen 1 200 000 Ft, dr. B. T. pedig az elsőfokú bírósági eljárásban 1 000 000 Ft összegben kérte a jogi képviseletért járó munkadíjat megállapítani. Ezeknek az összegeknek a megfizetésére az alperest kérték kötelezni; dr. B. T. kérelmében külön is kiemelte, hogy a marasztalás az ő javára történjék. A felperesek kérelmei értelmében a jogerős ítéletnek a jogi képviseletért járó munkadíj megállapítására vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek, mert a pertárgy értéke a szerződésben meghatározott szolgáltatás folytán - amely szerződéssel kapcsolatban a kezességvállalás érvénytelenségét, illetőleg létrejöttének hiányát kérték megállapítani - 100 000 000 Ft. Ez a II. r. felperes álláspontja szerint a Pp. 24. §-ának (1) bekezdéséből, Dr. B. T. álláspontja értelmében pedig a Pp. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontjából következik. A felülvizsgálati kérelemmel élő felperesek hivatkoztak arra, hogy az alperes 100 000 000 Ft összegű követelést kívánt érvényesíteni velük szemben, amely őket egyetemlegesen terhelte volna; a követelés érvényesítése érdekében sor került azonnali beszedési megbízások benyújtására is, ezeket azonban kifogásolták. A felpereseknek - a folyamatban levő végelszámolásra, illetőleg szervezeti változásokra és privatizációkra figyelemmel - fontos érdekük fűződött annak tisztázásához, megalapozott-e az alperes jelentős összegű követelése; ez tette szükségessé a megállapítás iránti keresetük előterjesztését.

A felülvizsgálati kérelmek értelmében a per során a felperesek, de az alperes is 100 000 000 Ft-ban jelölték meg a pertárgy értékét, amit a bíróság is elfogadott; az I. r. felperesnek eredetileg a Gy. Városi Bírósághoz benyújtott keresetlevelét a pertárgy értékére figyelemmel tették át a Gy. Megyei Bírósághoz. Ezzel kapcsolatban dr. B. T. hivatkozott a Pp. 24-26. §-aiban foglalt rendelkezésekre. A III. r. felperes kiemelte, hogy a képviseleti díjat az alperes az elsőfokú bíróság ítélete ellen írásban benyújtott fellebbezésében sem kifogásolta, hanem a munkadíj csökkentése iránti igényét csupán a fellebbezési tárgyaláson, szóban jelentette be. A II. r. felperes hivatkozott a bírói gyakorlatra, amelynek alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a perértéket a szerződésben meghatározott szolgáltatás értékének figyelembevételével állapítják meg, holott az ilyen perben sincs marasztalás iránti kérelem, és a jogerős ítélettel befejezett perben egy kezesi szerződés érvénytelenségét, illetőleg létrejöttének hiányát állapították meg.

A felülvizsgálati kérelmek utaltak arra is, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletében megítélt jogi képviseleti munkadíj nem arányos a végzett munkával, az ügy bonyolult voltával, és még a ténylegesen felmerült költségeiket sem fedezi.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ügyben a Pp. 24. §-ának (1) bekezdése, amely szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó, nem alkalmazható, mert a felperesek kérelme nem marasztalásra, hanem megállapításra irányult. Az ügyben az alperes a felperesekkel szemben még nem terjesztett elő keresetet, és a per során sem kérte a felperesek fizetésre kötelezését.