A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20721/2017/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.721/2017/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kazinczy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kazinczy Tibor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Németh és Herrmann Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Herrmann Géza ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. december 5. napján kelt 69.P.22.508/2016/4. számú részítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét ítéletnek tekinti és azt a per főtárgya és a felperes által az alperesnek fizetendő perköltség tekintetében helybenhagyja.

A felperest arra kötelezi, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket fizessen meg.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 12.000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a Facebook oldalán a ... napján közzétett bejegyzése azon közléseivel, miszerint a felperes az alperes édesanyja után leskelődött, őt letámadta, nyomult utána a házba, mivel valótlan tényállítások, megsértette a felperes jóhírnevét. Azon közléseivel pedig, miszerint a felperes az édesanyját zaklatta, "gyakorló őrült ex" "nem takarodott el" és "komplett elmebeteg" megsértette a felperes becsületét. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint a jogsértés abbahagyására való kötelezését. Az alperes marasztalását kérte 100.000 forint sérelemdíj, valamint ezen összeg után 2015. január hó 20. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatának megfizetésében.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közlések alapján a felperes nem ismerhetett magára, és egyéb személyek sem vonatkoztathatták azokat a felperes személyére. Amennyiben a felperes magára ismert, azzal ténylegesen azt ismeri el, hogy a sérelmezett közlésben foglaltak a valóságnak megfeleltek, így a tényállítások igazak. A "gyakorló őrült ex", valamint a "komplett elmebeteg" kifejezések körében előadta, hogy azok nem a felperesre vonatkoztatható vélemények, hanem a felperes cselekedeteit értékelik, ezen véleménynyilvánításokat pedig a felperesnek tűrnie kell, arra való tekintettel is, hogy milyen magatartást tanúsított az alperes édesanyja irányába.

Az elsőfokú bíróság a részítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította. Rögzítette, hogy a közjegyzői eljárás 5.000 forintos díját és a lerótt 10.000 forintos illetéket a felperes viseli, továbbá kötelezte a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg további 11.000 forint illetéket, valamint hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint + 27% áfa, mindösszesen 38.100 forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság - a Ptk. 2:51. § (1) bekezdésének szabályozásából és a PK 13. számú állásfoglalás rendelkezéseiből kiindulva - arra az álláspontra helyezkedett a Facebook bejegyzés vizsgálata körében, hogy abból nem derül ki, hogy az a felperes személyére vonatkozna. Hangsúlyozta, hogy a Facebook profil zárt, csak egy bizonyos személyi kör számára elérhető. Ezen behatárolt személyek az alperes magánéletét ismerhetik, így következtethetnek arra a Facebook bejegyzés olvasói, hogy esetlegesen az alperes a felperes személyével kapcsolatos aggályait írta le, azonban ezt a felperes nem vezette le a perben, csupán állította, hogy a közlés rá vonatkozik. A bíróság pedig a Pp. 3. § (2) bekezdése szerint a felek nyilatkozataihoz kötve van. Hivatkozott arra is, miszerint az, hogy a felperes a közlést a háttérben álló események folytán magára vonatkoztatja, még nem eredményezi azt, hogy annak olvasói is az ő személyére következtetnének.

Az elsőfokú bíróság az indokolásában a Ptk. 2:45. § (1) és (2) bekezdésének szabályozására utalással azt is rögzítette, hogy amennyiben esetlegesen a bejegyzés olvasói mégis felperes személyét azonosítanák, akkor az abban foglaltak nem jogsértőek, mivel tényleges eseményeket írnak le, továbbá azok a felperes személyéről, viselkedéséről alkotott vélemények, amelyek a felperesnek az alperes édesanyja irányába tanúsított magatartása folytán kellő ténybeli alappal rendelkeznek.

Az elsőfokú bíróság a teljes mértékben pervesztes felperest kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján határozta meg. A 36.000 forintos illetékviselési kötelezettség rögzítése mellett az elsőfokú bíróság elszámolta a közjegyzői eljárás 5.000 forintos díját, a 10.000 forint felperes által lerótt illetéket és további 11.000 forint illeték megfizetésére kötelezte a felperest a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet alapján.

Az elsőfokú bíróság részítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatásával a keresete szerinti kötelezését kérte az alperesnek. Határozott álláspontja szerint a személyére vonatkoztatható az alperesi Facebook bejegyzés. Ezt támasztja alá az, hogy a zárt Facebook csoport egyik tagja, ... volt az, aki értesítette a bejegyzésről, tehát nevezett a személyével kapcsolatba hozta az alperesi Facebook bejegyzést. Ezen kívül a Facebook csoport tagjai értelemszerűen ismerik a peres felek magánéletét, így az ex szó használata alapján is egyértelmű, hogy az alperesi bejegyzést a személyére vonatkoztatták. Az egyes közlések vonatkozásában pedig kifejtette, hogy ténylegesen leselkedés, letámadás, zaklatás nélkül, köszönés után megszólította az alperes édesanyját az okból, hogy a saját gyermeke felvételi igazoló lapját elkérje tőle. Az alperes valótlan közlései a személyére nézve lealacsonyító, méltatlan, bántó, pejoratív tartalmat mutatnak, melyek bántóak, méltatlanul agresszívnak, erőszakosnak mutatják be. A társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmasak, kifejezésmódjukban pedig indokolatlanul bántóak.

Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta annak helyes indokaira való tekintettel. Egyrészt hivatkozott arra, hogy a Facebook csoportja zárt, arról a felperes le van tiltva, így a felperes személyére bejegyzései nem vonatkoztathatóak, másrészről azok alapját a felperes magatartása képezte, önmaga pedig az édesanyja irányába tanúsított magatartással kapcsolatosan olyan nyilatkozatot tett, amely a véleményét és érzelmeit tükrözi, a véleménynyilvánítás korlátait pedig nem lépte át.