BH+ 2015.1.28 A romániai székhelyű és Romániában központi érdekeltséggel rendelkező hitelező hitelezői igényének bejelentése esetén szükséges az 1346/2000/EK rendelet cikke alkalmazása. A másik tagállami hitelező vonatkozásában a 40 napos bejelentési, illetve 180 napos jogvesztő határidő nem számítható a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől, mert a hitelező ilyen esetben nem értesül a felszámolás megindulásáról [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (7) bek., 51. §; a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelet 40. cikke, 38/2009. (VIII. 31.) IRM rendelet 2. számú melléklete].

A megyei bíróság 2011. december 13. napján indította meg az adós felszámolását. A bíróság felszámolóként a C. Kft.-t jelölte ki.

A romániai székhelyű kifogást előterjesztő 2012. április 10. napján hitelezői igényt jelentett be a felszámolónál és kérte 135 502 646 Ft követelésének a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (1) bekezdés "f" pontjába, míg az összeg késedelmi kamatainak a "g" pontjába történő besorolását. Hivatkozott arra, hogy az adós társasággal 2008. évben építési munkálatok elvégzésére szerződést kötött, melyből eredő kötelezettségének az adós gazdálkodó szervezet nem tett eleget. Egyben kérte, hogy amennyiben a hitelezői igényben foglalt követelés kiegyenlítését a társaság vagyona nem fedezi, úgy a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozatot adjon ki részére.

2012. június 7. napján a felszámoló levélben felhívta a hitelezőt, hogy küldje meg az igénye alátámasztására benyújtott mellékletek magyar nyelvű fordítását és csatolja mindazokat az okiratokat magyar nyelven, amelyek a követelését alátámasztják. Ezt követően a 2012. július 25-én kelt levelében a felszámoló arról tájékoztatta a kifogást tevőt, hogy a követelése nyilvántartásba vételének feltétele a nyilvántartásba vételi díjnak a Törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára történő befizetése és ennek a felszámoló felé történő igazolása. Felhívta, hogy igazolja a regisztrációs díj megfizetését, nem közölte azonban a Törvényszék Gazdasági Hivatalának a befizetésre szolgáló számlaszámát és arra sem hívta fel a hitelezőt, hogy milyen időtartamon belül fizesse be a nyilvántartásba vételi díjat. A levélben csak a kifogást előterjesztő által benyújtott hitelezői igénnyel kapcsolatban a felszámoló által tett megállapítások tekintetében kérte 15 napon belül a nyilatkozattételt.

A felszámoló 2012. október 10. napján kelt levelében tájékoztatta a követelést bejelentőt arról, hogy a követelését nem áll módjában nyilvántartásba venni, mert a felszámolás kezdete óta eltelt jogvesztő határidő alatt a regisztrációs díj nem került megfizetésre.

A kifogást előterjesztő kifogásában kérte, hogy a bíróság a felszámoló intézkedését semmisítse meg és kötelezze a követelés hitelezői igényként történő nyilvántartásba vételére. Sérelmezte, hogy a felszámoló nem tájékoztatta határidőben a nyilvántartásba vételi díj befizetésének szükségességéről, és nem közölte a gazdasági hivatal kifizetésre szolgáló számlaszámát sem. A jogvesztő határidő elmulasztása miatt igazolással élt, és 2012. október 27. napján 200 000 Ft összegű regisztrációs díjat megfizetett.

A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felszámolási eljárás közzétételének időpontja 2011. december 13. napja, a hitelező 2012. április 10. napján, azaz 40 napon túl, 180 napon belül élt hitelezői igénybejelentéssel. Mindemellett a nyilvántartásba vételi díj befizetésére vonatkozó kötelezettségének csupán 2012. október 27. napján tett eleget. A hitelező a jogvesztő határidőn belül a felszámoló felhívásaira nem küldött választ, és a nyilvántartásba vételi díjat sem fizette meg.

Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását elutasította.

A kifogást tevő által benyújtott fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Helyesnek találta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a felszámolót nem terhelte külön a nyilvántartásba vételi díj befizetéséhez szükséges számlaszám közlése, mert azt a Cstv. 28. § (2) bekezdése szerint tartalmazta a felszámolást elrendelő, közzétett végzés.

A kifogást előterjesztő hitelező - általa sem vitatottan - a felszámoló felhívásától számított 15 napon belül a nyilvántartásba vételi díj fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért lényegében helyesen döntött a felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételének megtagadásáról.

A felszámoló ugyan a 180 napon belül bejelentett hitelezői igény hiányának pótlására csak a 180 napos határidő letelte után kelt felhívásával tűzött határidőt, de a kifogást tevő a megadott - 15 napos - határidőben ennek sem tett eleget.

Miután csak a hitelezői igény bejelentésére megállapított 180 napos határidő jogvesztő, a már bejelentett igénnyel összefüggő regisztrációs díj megfizetésének határideje nem, ezért a kifogást tevő jogszerűen élhetett igazolási kérelemmel. A Cstv. 6. § (3) bekezdésében foglalt utaló szabály szerint irányadó Pp. 107. § (1) bekezdése alapján azonban a kifogást tevő az igazolási kérelmet nem megfelelő időben terjesztette elő. Miután a felszámoló 2012. július 25. napján hívta fel a kifogást tevőt a nyilvántartásba vételi díj 15 napon belül történő megfizetésére, ezért a kifogást tevő 2012. augusztus 1. napján átvett értesítést követő 15 napon belül teljesíthette volna a regisztrációs díj befizetésének igazolását. Az igazolási kérelem elkésett, emiatt érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor.

A kifogást előterjesztő felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte, azzal a tartalommal, hogy a benyújtott hitelezői kifogásnak a Kúria adjon helyt és kötelezze a felszámolót a hitelezői igénye nyilvántartásba vételére.

Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a Cstv. 37. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 46. § (7) bekezdésében foglalt jogszabályhelyeket tévesen értelmezte, és a téves értelmezésből eredően téves jogi következtetéseket vont le. Álláspontja szerint a Cstv. 37. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő elmulasztása jár jogvesztéssel. A Cstv. 46. § (7) bekezdésében megfogalmazott, a regisztrációs díj befizetésére vonatkozó jogi szabályozás ilyen szankciót nem tartalmaz. A másodfokú bíróság indokolása jogszabálysértő, mert a Cstv. 46. § (7) bekezdéséből nem tűnik ki az a szoros összefüggés, mely szerint a határidőn túl történő regisztrációs díj befizetése elutasítási okot eredményezne. Vitatta a 2012. július 25. napján kelt levélben foglalt felhívás tartalmi értelmezését.

Álláspontja szerint a felszámoló akkor jár el helyesen, ha felhívja a hitelezőt arra, hogy az általa megjelölt határidőn belül igazolja a nyilvántartásba vételi díj befizetését és figyelmezteti, hogy ellenkező esetben a hitelezői igény nyilvántartásba vételét megtagadja. Hangsúlyozta, hogy a felszámolóbiztos minderről nem tájékoztatta őt. Hivatkozott arra is, hogy ebben a jogkérdésben eltérő az ítélőtáblák gyakorlata.