A Kúria Pfv.21953/2014/5. számú precedensképes határozata gondnokság alá helyezés megszüntetése tárgyában.

A határozat elvi tartalma:

Nincsen helye a gondnokság alá helyezés megszüntetésének az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogok gyakorlása ügycsoportot illetően, ha az érintett személy paranoid pszichózisban szenved, betegségbelátása nincs, a gyógyszereit csak felügyelet mellett szedi, ami az állapotát stabilizálja.

***********

Pfv.II.21.953/2014/5.

A Kúria az ügygondnok által képviselt felperesnek az alperes ellen gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2.P.100.372/2012. számon megindított és a Fővárosi Törvényszék 54.Pf.638.977/2013/16. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes részéről 34. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

A felperest képviselő ügygondnok díját 15.000 (Tizenötezer) forintban határozza meg.

Felhívja a Kúria Költségvetési és Ellátási Főosztályát, hogy a fenti ügygondnoki díjat a számla bemutatását követően utalja ki a felperes ügygondnokának.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illeték az állam terhén marad.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesnél 1995-ben paranoid pszichózist diagnosztizáltak és pszichiátriai gondozását, valamint gyógyszeres kezelését írták elő.

A felperes a gyógyszereit rendszertelenül szedte és a pszichiátriai gondozó kezelőorvosával megtagadta az együttműködést. A társasházban lakó szomszédaival rendszeresen konfliktusba keveredett, hangos, kiszámíthatatlan, ijesztő és ellenséges viselkedésével zavarta a házban lakók nyugalmát. 2009-ben gázszivárgás kapcsán elrendelt ellenőrzéskor a gázszerelőket nem engedte be a lakásába, ezért rendőrségi beavatkozást követően a pszichiátriai osztályra szállították, majd a bíróság elrendelte kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelését is. Három hetes gyógykezelést követően a kórház a felperest kompenzált állapotban bocsátotta otthonába azzal, hogy indokolt rendszeres kontrollja és gyógyszerezése.

A felperes a kórházból történő elbocsátását követően nem járt a pszichiátriai gondozóba és a gyógyszereit sem szedte.

A felperes tulajdonosa volt a B., A. u. 77. II/6. sz. alatti lakásingatlannak. A lakásra az érdekeivel ellentétes csereszerződést kötött, melyet utóbb fia, az alperes segítségével felbontott.

A felperest a Budai Központi Kerületi Bíróság 8.P.I.30.221/2010/24 sorszámú 2011. március 16. napján jogerőre emelkedett ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. Ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes mentális állapotával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok, valamint a felperes által a tulajdonát képező ingatlanra kötött lakáscsere szerződés - a felperesi érdekekkel ellentétes jellegéből következően - alátámasztják a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés indokoltságát.

A gyámhatóság a felperes részére először az alperest rendelte ki gondnokul, majd a felperes alperessel való kapcsolatának megromlását követően részére hivatásos gondnokot rendelt. A hivatásos gondnok a gyámhatóság hozzájárulásával a felperes lakását értékesítette és a felperest szociális otthonban helyezte el.

A felperes az otthonba nehezen illeszkedett be, ellenségesen viselkedett, betegtársaitól elzárkózott. Ugyanakkor a felügyelt, rendszeres gyógyszerszedés mellett állapota stabilizálódott.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság gondnokság alá helyezését szüntesse meg.

Keresetét azzal indokolta, hogy önmaga ellátására képes és szeretne a saját lakásában élni.

Az alperes a kereset teljesítését ellenezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését megváltoztatta és a felperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogok gyakorlása vonatkozásában. A kötelező felülvizsgálat időpontját 5 évben jelölte meg.

A perben beszerzett igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes évtizedek óta téveszmés, hasadásos elmezavarban szenved, de az intézményi körülmények között alkalmazott és ellenőrzött gyógyszeres kezelés hatására pszichésen kiegyensúlyozott állapotban van. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 14.§-ának (4) bekezdése alapján - figyelemmel arra, hogy a szakértői vélemény szerint korlátozó gondnokság javasolt az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogok gyakorlása vonatkozásban - a felperest ezen egy ügycsoport vonatkozásában helyezte cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést.