A Budapest Környéki Törvényszék Mf.20159/2018/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Krátky Ákos, Németh Renáta, Sarudi Márta

Budapest Környéki Törvényszék

mint másodfokú bíróság

8.Mf.20.159/2018/6.

A ... Törvényszék ... bíróság a Karácsony Dorina Ügyvédi Iroda (.......; ügyintéző: dr. Karácsony Dorina ügyvéd) által képviselt felperes neve (... ....) felperesnek - a Papcsák Ügyvédi Iroda (....; ügyintéző: dr. Vámos Marianna ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a ... ... Bíróságnál .... szám alatt megindított perében a ...en, ...jén meghozott 31. sorszámú ítélettel szemben a felperes részéről 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A 434.000 (Négyszázharmincnégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, kötelezte felperest az alperes részére 152.400 forint perköltség megfizetésére, megállapította, hogy a 325.400 forint illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 2007. június 6-ától állt alkalmazásban az alperesnél gépjárművezető munkakörben. A felperes és öt gépjárművezető munkatársa ... október végén élő állatokat szállítottak ...ba. A megbízó telephelyére való megérkezéskor a cég tulajdonosa meghívta őket vacsorára a telephelyen lévő étkezőbe. ...ban jellemzően a megrendelők vacsorameghívással fogadják a gépjárművezetőket. Az alperesnek tudomása volt arról, hogy a munkavállalói ilyen jellegű vacsorán részt szoktak venni. A felperes és munkatársai a vacsorameghívást elfogadták. Az ételek között volt egy tradicionális szárított sajtgolyó, amelyből a felperes és három munkatársa is evett, a vacsorát követően mind a négyen rosszul lettek. A felperes másfél-két nap múlva ért az ... határhoz, ekkor jelentkezett nála láz, fáradtságérzés, hasmenés, majd később hányás is.

A felperes .... november 16-án az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Infektológiai Osztályán jelentkezett ízületi panasszal, derékfájdalommal, kéz-, térd-, boka- és ízületgyulladással. A felperesnél postinfekciós polyarthritis és szalmonella átmeneti hordozása diagnózist állapítottak meg. A felperes egészségi állapota 2015. március 1-jétől 45%-os, C2 minősítési kategóriába tartozik, ... Főváros Kormányhivatala rokkantsági ellátást állapított meg részére.

Az elsőfokú bíróság - idézve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166-167.§-ait - az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a kártérítési felelősség alól az alperesnek kellett magát kimentenie, vagyis őt terhelte a mentesülési körülmények fennállásának bizonyítása.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a megrendelő által adott vacsorán felszolgált ételek minősége a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik és egyben elháríthatatlan is, ezért - amennyiben ezzel összefüggésben is keletkezett a felperes egészségkárosodása - az alperes a kártérítési felelősség alól mentesül. Abban azonban nem értett egyet az alperessel, hogy a kárt kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása okozta, mivel nem miatta volt romlott az étel.

A felperes fellebbezésében kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, közbenső ítélettel állapítsa meg a jogalapot és az elsőfokú bíróságot az összegszerűség tekintetében kötelezze új eljárásra. A felperes perköltség iránti igényt is előterjesztett.

Indokolásul előadta, hogy az elsőfokú bíróság abban nem foglalt állást, a fuvarfeladat teljesítése során elfogyasztott étel miatti fertőző megbetegedése a munkaviszonyával összefüggésben bekövetkezett káreseménynek tekintendő-e, és az Mt. 166-167.§-aira való utalást, valamint az alperes bizonyítási kötelezettségére vonatkozó tájékoztatást követően mindössze egyetlen rövid bekezdést szentelt annak, milyen szempontok alapján tekintette az alperes felelősség alóli kimentését bizonyítottnak. A felperes álláspontja szerint az MK 29. számú állásfoglalás működési körön kívül eső kárra vonatkozó szabálya az ellenőrzési körre is irányadó. A munkáltató működési körén kívül esik a kár, ha az független a munkáltató tevékenységétől, vagyis az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége nem áll okozati összefüggésben. Az elsőfokú bíróság ezt az összefüggést nem vizsgálta, tényeket nem hozott fel, az ítélet csak a végkövetkeztetést tartalmazza mindenféle érvelés nélkül, ezért megalapozatlan, annak érdemi felülbírálata szükséges.

Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a munkaköre nemzetközi gépjárművezető, és a három-négy hetes külföldi fuvarfeladatok ellátásához sajátos munkakörülmények tartoznak. Ebben a munkakörben a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik munkájukat, ezért a kiküldetésben töltött idő alatt mindvégig a munkáltató ellenőrzési körébe tartozó feladatokat végeznek. Az ezen belül bekövetkező balesetet, megbetegedést, mint károkozó körülményt nem lehet ellenőrzési körön kívülinek tekinteni, a fuvarfeladat teljes egészére a munkáltatónak van hatása, vagyis az az ellenőrzési körébe tartozik. A felperes utalt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2.§ (3) bekezdésére, amely szigorú kötelezettséget ró a munkáltatóra, az alól nem vonhatja ki magát azáltal, hogy a munkavállaló a munkát telephelyen kívül, úton, gépjárműben, másik fél, megrendelő telephelyén végzi.

A felperes rámutatott, az új Mt. szabályozása sem változtat azon, hogy a munkáltatót vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli, ugyanakkor pontosítja, hogy a kimentés az ellenőrzési körén kívül eső okra terjedhet ki. Ezt azonban nem lehet olyan szűkítő módon értelmezni, hogy a munkáltató felelőssége akkor áll fenn, ha a károsodással összefüggésben neki volt vagy lett volna ráhatása a károsodás bekövetkezésére. Nem azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató tudhatta, romlott lesz az étel, és azt objektíve el tudta volna hárítani, hanem, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben, a megrendelő telephelyén történt események, jelen esetben az étkezés kockázatai olyan üzemi körbe tartoznak-e, amely a munkáltatóval összefügg, vagyis ezen munkavállalói cselekvéssor során a munkavállaló a munkáltató elvi befolyása alatt áll-e. A munkáltató felelőssége nem felróható, hanem objektív. A felelősség fennállásának nem feltétele, hogy felel-e a munkáltató azért, milyen ételt fogyaszt a munkavállaló.

A felperes kiemelte, a felelősség alóli mentesüléshez a munkáltatónak azt is bizonyítania kell, hogy a kárt olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és a károkozó körülmény bekövetkezésének elkerülése, illetve a kár elhárítása sem volt tőle elvárható. Az elsőfokú ítélet csak annyit rögzített, hogy a károsodás elkerülhetetlen volt, de erre vonatkozó indokolást az ítélet nem tartalmaz. A perbeli esetben fontos körülmény és köztudomású volt, hogy a fuvarfeladat szerinti célállomáson, illetve már az odavezető úton is a hazaitól eltérő, alacsonyabb színvonalú közegészségügyi viszonyok a jellemzők, ezért lényeges, hogy a kockázatok és az esetleges megbetegedések elkerülése érdekében a munkáltató milyen megelőző, elhárító tevékenységet végez. A felperes utalt arra is, hogy különféle fertőző megbetegedéssel való kontrakció élő állat szállításakor is fennáll, így azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a betegségét a vacsorán elfogyasztott étel okozta, bár tény, hogy ekkor másik három munkavállaló is megbetegedett.