A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21644/2008/4. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 31. §]

Pfv.II.21.644/2008/4. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I rendű, jogi főelőadó által képviselt II. rendű és ügyvéd által képviselt III. rendű alperes ellen házasság felbontása és járulékai, valamint házastársi közös vagyon megosztása iránt a Székesfehérvári Városi Bíróságnál 3.P.23.168/2004. számon megindított és a Fejér Megyei Bíróságnak 2.Pf.20.659/2008/5. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú ítélet ellen a felperes által 106. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. május 26. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes 1979. október 27-én kötöttek házasságot, melyből 1980. június 17-én A., 1986. június 18-án N., 1998. április 19-én pedig M. B. utónevű gyermekük született. 2004. október 4-én a felek életközössége végleg megszakadt, az I. rendű alperes a volt közös lakásból elköltözött és T. B. H-val - akivel hosszabb ideje közelebbi kapcsolatot folytatott - élettársi kapcsolatra lépett.

A volt házasfelek az életközösség ideje alatt, 1993-ban vásárolták meg az 1/2 - 1/2 arányú közös tulajdonukban álló P., P. utcai új építésű kétszintes családi házat, amely az utolsó közös lakásukul is szolgált, és amely a különválás óta a felperes, valamint a vele egy háztartásban élő - előbb középiskolai, majd egyetemi tanulmányai miatt a nagykorúsága ellenére - tartásra szoruló N. és a még kiskorú B. utónevű közös gyermekek használatában áll, míg az I. rendű alperes az élettársával és annak 1996. október 3-án született B. M. nevű gyermekével a B., K. utcai családi házban lakik.

Az I. r. alperes az általa eredetileg egyszemélyes Kft.-ként alapított és működtett I.-S. Kft.-ben jelenleg 60 %-os mértékű és 13.384.000 forint forgalmi értékű, az eredetileg a volt házasfelek kétszemélyes társaságaként alapított és működtetett D. O. Kft.-ben pedig jelenleg 75 %-os mértékű és 2.488.000 forint piaci értékű üzletrésszel rendelkezik. A 2004. október 1-től 2007. október 31-ig terjedő időszakban az I. rendű alperes 2007. március 12-én az I.-S. Kft-től 1.429.650 forint osztalékot vett fel, a D. Kft. pedig a részére 9.490.000 osztalékot hagyott jóvá, amelyből 2007. március 12-én bruttó 5.600.000 forintot - az adó levonása után ténylegesen nettó 3.640.000 forintot - felvett.

A felperes és az I. rendű alperes az életközösség megszűnése után a 2004. november hó 19. napján kelt szerződésekkel a házastársi közös vagyonukat megosztották egymás között. Az "egyezség" elnevezésű okiratban megállapodtak abban, hogy a házastársi közös vagyont képező ingóságok teljes egészében a felperest illetik meg, aki kijelentette, hogy az ingóságokat birtokban tartja. Megállapították, hogy a felperes a D. Kft.-ben lévő 25%-os mértékű üzletrészét teljes egészében, az I. rendű alperes pedig a 75%-os mértékű üzletrészéből 10%-os mértékű üzletrészt D. A. nevű gyermekükre adásvétellel átruházott, aki ezáltal a D. Kft.-ben öszesen 35 %-os mértékű üzletrészt szerzett, továbbá, hogy a közös tulajdonukat képező, de az I. rendű alperes egyszemélyes Kft.-jeként nyilvántartott I.-S. Kft. üzletrészéből az I. rendű alperes 40%-ot D. N. nevű gyermekre adásvétel jogcímén átruházott.

A volt házasfelek A. és N. utónevű gyermekeikkel az egyezségben rögzített mértékű üzletrészek átruházására vonatkozó adásvételnek címzett, de tényleges tartalmukat tekintve ajándékozásnak minősülő szerződéseket megkötötték.

A felperes és az I. rendű alperes között - az egyezséghez kapcsolódóan - egy ajándékozási és közös tulajdon megszüntetési szerződés is létrejött. Ez utóbbi szerződésben a p-i 106. hrsz-ú családi házas ingatlan értékét 15.000.000 forintban határozták meg, és megállapították, hogy a közös tulajdonukat képezi a m-i ... hrsz. alatt felvett nyaraló 3.500.000 forint, továbbá a b-i ... hrsz. alatt felvett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan 2.000.000 forint értékben. A fenti ingatlanok vonatkozásában a közös tulajdont akként szüntették meg, hogy az I. rendű alperes a p-i ingatlanon fennálló 1/2 tulajdoni illetőségének a fele részét, tehát az egészhez viszonyított 1/4 tulajdoni illetőséget a felperes tulajdonába adta, míg a további 1/4 tulajdoni illetőségét a felek M. B. utónevű kiskorú gyermekének ajándékozta, a felperes pedig a m-i és a b-i ingatlanon fennálló 1/2 - 1/2 tulajdoni illetőségeit az I. rendű alperes tulajdonába adta. A szerződés a megajándékozott gyermek részéről nem lett aláírva, mert azt a felek nem nyújtották be a gyámhatósághoz jóváhagyás végett.

A II. rendű alperes hozzájárult ahhoz, hogy a javára bejegyzett jelzálogjog a p-i ingatlanról a b-i ingatlanra kerüljön át.

A felperes keresetében az I. rendű alperessel kötött házasságának felbontását, valamint - egyebek mellett - a felek házastársi közös vagyonának a megosztását, és a II-III. rendű alperesek ennek tűrésére való kötelezését kérte.

Az I. rendű alperes maga is kérte a házasság felbontását, a házastársi közös vagyon megosztása iránt előterjesztett keresetnek azonban az elutasítását kérte arra való hivatkozással, hogy a vagyonmegosztás a felek 2004. november hó 19. napján kelt szerződéseivel, valamint a társasági üzletrészre vonatkozó adásvételi szerződésekkel végbement.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a felperes és az I. rendű alperes házasságát felbontotta, és - egyéb rendelkezések mellett - a felperes házastársi közös vagyon megosztása iránt előterjesztett keresetét elutasította.

Az ítéletének indokolása szerint a felek az életközösség megszakadását követően a házastársi közös vagyont megosztották. Erre vonatkozó kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításukat a 2004. november hó 19. napján kelt egyezség elnevezésű szerződés, továbbá az ugyanekkor kelt ajándékozási és közös vagyont megszüntető szerződés, valamint a korábban készült üzletrész adásvételi szerződések egységesen tartalmazzák. Ezeket a megállapodásokat a felek nem bontották fel, a felperes pedig nem terjesztett elő megtámadási keresetet egyik szerződéssel szemben sem. A perben a felperes nem is utalt arra, hogy a felek a közös ingatlan vagyon vonatkozásában ajándékozási- és közös tulajdon megszüntetési szerződést kötöttek. Az kétségtelenül sajátos helyzetet eredményezett, hogy az I. rendű alperes először 2007. május hó 15. napján tartott tárgyaláson hivatkozott arra, hogy a felek a házastársi vagyonközösséget megszüntették és ekkor csatolta be az ingatlanokon fennálló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó ajándékozási- és közös tulajdont megszüntető szerződést.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban a felek ezen perbeli magatartását nem lehet úgy értelmezni, hogy a felek, mintegy ráutaló magatartással az ajándékozási- és közös tulajdont megszüntető szerződést felbontották, és nem minősül ilyennek az a körülmény sem, hogy az I. rendű alperes nem nyújtotta be a szerződést a gyámhivatalnak. Az érvényes szerződést, a felek nem támadták meg, ahhoz a jelzálogjogosult II. rendű alperes is hozzájárult.