A Budapest Környéki Törvényszék P.22074/2006/14. számú határozata adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 373. §] Bíró: Sági Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék P.22074/2006/14.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20119/2007/4., Kúria Pfv.22028/2007/8. (BH 2008.9.239)

***********

Pest Megyei Bíróság

21.P.22.074/2006/14.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a dr. Óvári Győző ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (...) által képviselt Magyar Állam I. rendű, és dr. Varga István ügyvéd (...) által képviselt I... (alperes címe) II. rendű alperes ellen adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása ránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II.rendű alperesnek 700.000.- (hétszázezer) Forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Pest Megyei Bíróságon kell benyújtani írásban 3 egyező példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A bíró tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S :

A ... helyrajzi szám alatti szántó művelési ágú külterületi ingatlan, valamint a ... helyrajzi szám alatti szántó, és gyep művelési ágú külterületi ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői joggal rendelkezett mindkét ingatlan vonatkozásában.

2006. március 17. napján 11.00 órakor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Fővárosi és Pest Megyei Területi Irodájában árverést tartottak a fent megjelölt ingatlanokra vonatkozóan. A licitáláson megjelent II. rendű alperes, ..., ... és .... Kikiáltási árat 37.100.000,- forintban határozták meg. A licitálás során kialakult legjobb vételár 51.940.000,- forint volt, amelyet II. rendű alperes ajánlott fel. Ezt követően az árverés levezetője megállapította, hogy az árverés eredményes volt és kihirdette II. rendű alperest az árverés nyerteseként. 11.30 perckor az árverést lezárták.

2006. március 17. napján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Magyar Állam, mint eladó képviseletében, valamint a II. rendű alperes, mint vevő a fent megjelölt ingatlanok eladása tárgyában adásvételi szerződést írt alá ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglaltan.

II. rendű alperes a perbeli ingatlanok tulajdonjogát az árverés ténye alapján szerzi meg az ingatlannyilvántartásba való bejegyzéssel.

A bíróság a fenti tényállást a felek előadása és az általuk csatolt iratok alapján állapította meg.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg 2006. március 17-én I. és II. rendű alperes között a perbeli ingatlanokra létrejött adásvételi szerződés hatálytalanságát vele szemben, továbbá kérte I. rendű alperest kötelezni a 16/2002.(II.18.) Kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatására. Kérte továbbá az alperesek perköltségben való marasztalását.

Előadta, hogy a 2001. évi CXVI. tv. 13. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére vonatkozóan Szabályzat jött létre. A szabályzat IV. fejezet 21. pontja, valamint a Szabályzat részletezését tartalmazó 3/2006. számú Elnöki utasítás 9. §-a világosan előírja, hogy az árverési vevővel csak akkor lehet szerződést kötni, ha az árverési teljes vételárat átutalta az NFA bankszámlájára és az átutalás tényét igazolta. Az adásvételi szerződésből egyértelműen kiderül, hogy a teljes vételár megfizetése az árverés napján nem történt meg.

Hivatkozott arra, hogy az adásvételi szerződés benyújtásra került a földhivatalhoz, a kérelemhez azonban nem csatolták a 16/2002.(II.8.) Kormányrendelet 5.§-ában előírt mellékleteket, tekintve, hogy ilyen okiratok nem is készültek. I. rendű alperes nem tett eleget a fent megjelölt rendeltben foglalt közzétételi kötelezettségének, ezért felperes - aki a Földtörvény 3. § m. 2. és 4. pontja szerint helybenlakó, valamint családi gazdálkodó is - nem gyakorolhatta más jogosultakkal egyetemben a Földtörvény 10. §-ában biztosított elővásárlási jogát. Hivatkozott arra, hogy az értékesítésre vonatkozó Szabályzat 3. fejezet 44. és 45. pontja részletesen előírja, hogy a törvényes elővásárlási jogot hogyan kell biztosítani. A Szabályzat 4. fejezet 3. pontja szerint a pályázati eljárásokra érvényes szabályokat kell alkalmazni az árverési értékesítés során is.

Csatolta bizonyítékait, mely alapján megállapítható, hogy a felperes 1996. óta lakik a jelenlegi lakóhelyén, egyben a csatolt bizonyítékok azt is alátámasztják, hogy a felperes helybenlakónak minősülő személy. Továbbá csatolta arra vonatkozó iratait, mely alapján megállapítható az is, hogy a felperes családi gazdálkodó. Álláspontja szerint elővásárlási jogosultsággal rendelkezik, ezért a Ptk. 373. § (1) és (6) bekezdése alapján kérte az alperesek között létrejött adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását.

Előadta, hogy a hivatkozott jogszabályok szerint ugyan elővásárlási jog illeti meg, de teljesítést azért nem követelhet, mert több törvényes elővásárlási joggal felruházott személy és szervezet is lehet, akik közül jogszabály szerint kell kiválasztani a vevőt. Ennek következtében a Pp. 123. §-a értelmében csak megállapítási keresetet terjeszthet elő.

Nem osztotta a II. rendű alperesi képviselő eladását; álláspontja szerint az árverés a vevő személyének és legmagasabb vételár kiválasztását szolgálja. Hivatkozott arra, hogy az utasítás 9. §-a azt is kimondja, hogy az árverési eljárást szerződéskötési eljárásnak kell követnie. Ebből következőleg az NFA is úgy gondolkodik, hogy az árveréssel nem jön létre tulajdonszerzés, hanem kell hozzá egy szerződés, amit az eladó kötött ki a szabályzatában.