A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20012/2017/5. számú határozata jogsértő fényképek eltávolítása tárgyában. Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.012/2017/5-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László (fél címe 1.) ügyvéd által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Nagy János ügyvéd (fél címe 2.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jogsértő fényképek eltávolítása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 8. napján kelt 33.P.23.662/2016/5. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes az általa kiadott ....hu internetes honlapon 2016. július 6-án "A házkutatás után ... egy alkotmánybíróval egyeztetett! Fotók!" címmel újságcikket tett közzé a felperessel kapcsolatban. A cikkhez felperest is ábrázoló fényképfelvételeket is mellékelt, melyeket a cikk szerint egy olvasójuk készített.

A felperes keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest a hivatkozott cikkben megjelentetett fényképfelvételek eltávolítására és törlésére, továbbá kérte, hogy az alperest a további jogsértéstől tiltsa el. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a fényképet együtt kell vizsgálni a cikkel. Ebben az esetben egy alkotmányos jog ütközik egy személyiségi joggal. Két közismert ember, két közszereplő találkozott, akiknek a nyilvános közéleti szereplése esetén nem kell az engedélye a fénykép felhasználásához. Ezzel összefüggésben hivatkozott a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban foglaltakra.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül a ....hu internetes oldalon 2016. július 6-án "A házkutatás után ... egy alkotmánybíróval egyeztetett! Fotók!" címmel megjelentetett cikkben a felperesről közölt fényképeket távolítsa el és törölje, az alperest a további jogsértéstől eltiltotta.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint eljárási illetéket.

Az elsőfokú bíróság döntését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 346/A. § (1) bekezdésére, a Pp. 346/B. § (1) bekezdésére, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. § (1) és (2) bekezdéseire, a Ptk. 2:51. § (1) bekezdésére, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésére alapította.

A rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján mérlegelve azt állapította meg, hogy a felperesről, annak tudta nélkül készítették a fényképfelvételeket, melyek nem közszereplése alkalmával készültek. Indokolása szerint a fényképfelvételek közzétételéhez szükséges volt a felperes hozzájárulása. Kifejtette, hogy ha a felperes közszereplő mivolta nem vitás, a tűrési kötelezettsége akkor is kizárólag a közszereplésekre korlátozódik, márpedig jelen esetben nem közszereplése alkalmával készült a fénykép, ezért az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperesi védekezést. Mindezek alapján a keresettel egyezően marasztalta az alperest.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést.

Fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem érintette az elsőfokú eljárásban ismertetett jogi álláspontjukat.

Kiemelte, hogy a fényképfelvétel felhasználás jogosságának vizsgálata nem választható el az azt kísérő közléstől, az érintett cikk tartalmától. Figyelembe kell venni, hogy a cikk arról szólt, hogy a felperes, mint Magyarország egyik befolyásos üzletembere, bankvezére, médiamogulja, kormánytagok barátja, egy másik közszereplővel, dr. ...nal, az Alkotmánybíróság egyik tagjával, nyilvános helyen találkozott, és egyeztetett. A cikknek aktualitást adott az a körülmény, hogy a felperes a nyári belpolitikai viták egyik központi szereplőjévé vált, környezetében nyomozás indult és hónapokon keresztül, napi rendszerességgel jelentek meg a sajtóban róla szóló cikkek. Az a körülmény, hogy a felperes egy korábbi miniszterrel, az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjával találkozott, nyilvános helyen egyeztetett, alperes megítélése szerint olyan téma, amely vitán felül közérdeklődésre tart számot. A sajtónak kötelessége az ilyen helyzetekről a nyilvánosságot tájékoztatnia.

Az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatának [44] bekezdésére hivatkozva kiemelte, hogy a jelenkor történéseinek bemutatásához fűződő érdek, mint a fényképfelvétel engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának az alkotmányos alapja, általában nem érvényesül akkor, amikor a képen csak egyetlen egy személy látható. Ilyenkor a sajtószabadság és a méltóság-védelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani, és azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása ennek nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e. A 7/2014. (III. 7.) AB határozat [31] bekezdéséből kiemelte, hogy a közéleti szereplők, különösen a politikusok tekintetében, olyan eset is előfordulhat, amikor a közügyek megvitatásához fűződő speciális körülmények között nem csupán magával a közszerepléssel, hanem az érintett magánéletével kapcsolatban is figyelembe kell venni a közvélemény tájékozódáshoz való jogát.

Az alperes megítélése szerint a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatásához kötődik. Jelen esetben a felvétel nyilvános helyen készült, a felperest tárgyilagosan ábrázolja, felperes emberi méltóságát nem sérti és egy kiemelt társadalmi téma megvitatásához járul hozzá, ahhoz szolgál illusztrációként. A felperes és dr. ... nyilvános találkozása a közelmúlt közéleti eseményeinek a figyelembe vételével olyan eseménynek minősül, amely a közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik, amely kapcsán a közvéleményt tájékoztatni szükséges, ezért a kereset nem megalapozott.

Fellebbezés kiegészítésében a 17/2016 (X. 20.) AB határozatra hivatkozva kiemelte, hogy a képmáshoz fűződő jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani és azt kell vizsgálni, hogy a személy képmásának nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatását célozza-e, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre tart-e számot. Az írás témája az volt, hogy a felperes házkutatás után egyeztetett egy alkotmánybíróval, alperes ezen hír alátámasztására tett közzé képeket a hitelesség alátámasztása érdekében.