A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.86882/2016/10. számú határozata joggal való visszaélés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 50. §, (1) bek., 78. §, (1) bek., 123. §, (1) bek., 164. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, (1) bek., 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 288. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:5. §, (1) bek., (2) bek.] Bíró: Szuetta Erika

Pesti Központi Kerületi Bíróság

35.P. 86.882/2016/10.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

Francsics és Társai Ügyvédi Iroda üi.: dr. Francsics Imre ügyvéd (... által képviselt

felperes neve ... felperesnek

személyesen eljárt

alperes neve ... alperes ellen

joggal való visszaélés megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 17.300,-(tizenhétezer-háromszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de jelen bíróságnál legalább 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A felperes és az alperes évek óta szerződéses kapcsolatban állnak, az alperes évek üzleti ügyeit a felperesnél bonyolítja , kiemelt ügyfele volt.

Az alperes 2013. december 17. napja és 2016. február 1. napja közötti időpontban 48 panaszt terjesztett elő a felperesnél részben írásban, részben telefonon. A panaszok változatos tartalmúak voltak, az alperes a panaszait gyakran ismételte. Sérelmezte többek között az USD számlájának egyenlegét, a felperes panaszkezelését, kérelmezte a Call Centerrel folytatott telefonos beszélgetéseinek hangfelvételének megküldését, sérelmezte az USD betétjének "eltűnését". Panaszt terjesztett többek között a számlakezelési díjjal, az elektronikus számlakivonattal kapcsolatosan .

Az alperes által előterjesztett panaszokat a felperes kivizsgálta, nagyszámú panaszra tekintettel követően belső ellenőrzést hajtott végre, melynek során megállapította, hogy az alperes panasza alaptalan, az eljárás során hibát nem tapasztaltak.

Az alperes 2015. októbere és 2016. februárja között több alkalommal panaszt terjesztett elő a felperesi anyacég, a KBC felső vezetéséhez is sérelmezve a felperes szakszerűtlen, alkalmatlan üzleti folyamatait és azt a módot, ahogyan a felperes az alperest mint ügyfelet, illetve az alperes panaszait kezeli.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte a Pp. 123.§ (1) bekezdése, illetve a Ptk. 1:5.§ (1) bekezdése alapján, hogy az alperes a panasztételi jogával visszaélve joggal való visszaélést valósít meg, figyelemmel az alperesi panaszok gyakoriságára, valamint arra, hogy a panaszkezelésben abszolút illetéktelen felperesi vezető tisztségviselők, illetve külföldi tulajdonosi kör vezetőinek teljes körű bevonásával zaklatja a felperest. A felperesi előadás szerint az alperes feltehetően a panaszáradattal kívánja kikényszeríteni a felperesből, hogy eleget tegyen az alperes sérelemdíj iránti igényének. A felügyelő hatóságok, pénzintézetek szigorúan vizsgálják a panaszkezelési előírások betartását és ennek elmaradása esetén több tízmilliós bírságot szabnak ki az adott pénzintézetre. A felperes nem szeretné, hogy a panaszkezelési szabályok megsértése miatt több tízmillió forint összegű bírsággal sújtsa a felügyelő hatóság. A kért megállapítás a felperesnek az alperessel szembeni fent idézett jogai megóvása érdekében szükséges.

Hivatkozása szerint a felperes a jogszabályi kötelezettségének a panaszkezelés során maradéktalanul eleget tett. Az alperes panasza alapján több vizsgálatot is lefolytattak és minderről, illetve a vizsgálat eredményéről az alperest tájékoztatták. Amennyiben a felperesi panaszkezelés a jogszabályoknak megfelelő, az alperesnek az évek óta tartó teljesen megalapozatlan panaszáradata joggal való visszaélést valósít meg, mert a panaszjogot a társadalmi rendeltetésével és a jogalkotó akarattal ellentétesen alkalmazza. Utalt arra, hogy az alperesi magatartásnak köszönhetően a felperesnél száznál is több panaszügy van folyamatban, amely a felperesnek plusz munkát és költséget okoz. Mindezekkel a felperest zaklatja és illetéktelen, jogtalan előnyért, gyakorolja a panaszjogot, csorbítja a felperes érdekeit.

Alperes a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Előadása szerint a joggyakorlás során visszaélést nem követett el, a panaszjogot a Hpt. az ügyfél részére egyértelműen biztosítja. Az általa előterjesztett valamennyi panasz alapos, okszerű és jogilag alátámasztott volt. A felperes a panaszok kivizsgálását is, elégtelenül és tisztességtelenül végezte. Akkor terjesztett elő újra panaszt, hogyha panaszára nem kapott kielégítő választ. A panaszjogának gyakorlása során nem tett mást mint tudatos fogyasztóként a jogszabályban előírt lehetőségeivel élve következetesen és kitartóan érvényesíti a jogait a felperessel szemben. Vitatta a felperes azon tényállítását, hogy a panaszjogával történő élés a felperes zaklatásának minősülne, a bank vezető tisztségviselői pedig kifejezetten hálásan fogadták azokat a bejelentéseit, amelyek a bank működésével kapcsolatos anomáliákra hívták fel a figyelmet. Álláspontja szerint a felperes a pert azért indította meg az alperessel szemben, mert az alperesi bejelentés alapján a Bank, azaz a felperes, vezetősége, illetve az anyavállalat elkezdett vizsgálódni a felperes tevékenységét illetően. Álláspontja szerint a felperes a működése során, de a panaszkezelési eljárás során is megsérti a jogszabályi előírásokat, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt egy évben több alkalommal összesen 122.000.000,-Ft-os bírsággal sújtotta a felperest a bankokat felügyelő hatóság. Amennyiben a panaszai nem lennének okszerűek és megalapozottak, jogszabályokkal alátámasztottak, akkor sem minősülhet a panaszjoggal való élés visszaélésnek. Sem a Hpt., sem a Ptk., sem pedig az Info törvény nem ír elő mennyiségi korlátot egy panaszoshoz kapcsolódóan. Az a körülmény, hogy az alperes ilyen nagy számban volt kénytelen panaszt előterjeszteni, éppen a felperesi bankot minősíti. A felperes a panaszok bejelentését tartalmazó rögzített hangfelvételről többszöri kérés ellenére sem adott ki másolatot az alperes részére, holott jogszabállyal, az adatvédelmi biztos állásfoglalásával igazolta erre vonatkozó jogosultságát. Minden egyes kérelme a vonatkozó jogszabályhelyekkel alátámasztott és okszerű volt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes által csatolt iratok hiányosak mind az alperes által előterjesztett panaszok, mind pedig a panaszra adott válaszok tekintetében. A felperesnek az alapos keresetlevélhez annak alapossága érdekében csatolni kellett volna ezeket, valamint az üzletszabályzatát, az általános szerződési feltételeket, a panaszkezelési szabályzatát és minden panasz kapcsán jogszabályhelyi hivatkozásokkal ellátottan kellett volna bizonyítani minden mondathoz kapcsolódóan, hogy az a vonatkozó jogszabályoknak a válasz megfelel. A felperes ezenkívül a panaszára adott válaszért több esetben a törvénnyel ellentétes módon pénzt akart kérni.