ÍH 2005.91 GONDOZÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA - EMBERÖLÉS BŰNTETTE

1. A terhelt gondozási kötelezettségének elmulasztásában megnyilvánuló magatartása akkor minősül emberölés bűntettének, ha a halálos eredmény bekövetkezése és a terhelt mulasztása közti ok-okozati összefüggés fennáll, továbbá, ha a terhelt előre látja magatartásának következményeit, azonban ebbe belenyugodva nem teljesíti a vele szemben fennálló gondozási kötelezettségét.

2. Ha a gondozási kötelezettség elmulasztása következtében a sértett testi épségének, illetve egészségének sérelme is bekövetkezik, cselekményét az eredményhez fűződő bűnösségi forma (szándékosság, gondatlanság) alapján kell értékelni [Btk. 166. § (1) bekezdés, Btk. 173. §, Btk. 170. §].

N. L. vádlottat a megyei bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 13 évi fegyházra, mellékbüntetésül 8 évre a közügyektől eltiltásra ítélte és kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege szerint; a 42 éves korú, büntetlen előéletű vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, édesapja rendszeresen italozott, a családban állandóak voltak a tettlegességig fajuló nézeteltérések. A nőtlen, gyermektelen vádlott mintegy 10 éve nem áll munkaviszonyban. Eltartását édesanyja biztosította havi 55 000 forint összegű nyugdíjából. A vádlott hosszú idő óta italozó, alkoholizáló életmódot folytatott. Idült alkoholista, botrányos viselkedése miatt az utcában lakók rettegtek tőle.

A vádlott érzelmi élete sekélyes, esetében kóros mértékű dementia diagnosztizálható. Az alkohol okozta személyiségzavar és kezdődő szellemi leépülés is megállapítható. Ezen elmebeli állapota a terhére rótt cselekmény elkövetésekor is fennállt és cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében és e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában közepes fokban korlátozta.

A vádlott és 74 éves édesanyja - az ügy sértettje - egy családi házban éltek együtt. A vádlott megromlott egészségi állapotú édesanyját az utóbbi években folyamatosan és rendszeresen bántalmazta, a bűncselekmény elkövetését megelőző év végétől nem biztosított számára meleg ételt annak ellenére, hogy a sértett már önmagát sem tudta ellátni. A vádlott a lakást és a sértett szobáját sem takarította, hónapokon keresztül ágyneműt sem cserélt.

A sértett általános egészségi állapota hónapról-hónapra rohamosan rosszabbodott, oly mértékben legyengült, hogy 2004. év elejétől kezdődően ágyából sem tudott felkelni, szükségletét rendszeresen maga alá engedte. Az ágyneműcsere hiánya miatt, a csonttá fogyott, magatehetetlen idős asszony a szinte elrohadt ágyban feküdt. A házban a bűz elviselhetetlenné vált amiatt, hogy az idős asszony saját ürülékében feküdt hónapokon keresztül.

A vádlott orvosi segítséget nem hívott a sértetthez, ellátását, gyógykezelését, gondozását nem biztosította. Amikor napi italozó körútjáról hazatért és tapasztalta az ürülékszagot a sértettet többször ököllel bántalmazta az arcán, a fején úgy, hogy a leromlott egészségi állapotban lévő, védekezésre képtelen, magatehetetlen sértett ez ellen semmit sem tudott tenni.

2004. március 25. napján N. L. vádlott a szokásos italozó körútjára indult és du. 15 óráig különböző italmérő helyeken tartózkodott. A sértettet - aki már egy hete semmiféle ételt nem fogyasztott - magára hagyta. Az italfogyasztás következtében a vádlott 1,09 ezrelék véralkoholszintnek megfelelő enyhe fokú ittas állapotba került és így tért haza lakására. Tapasztalta a sértett környezetéből eredő, számára elviselhetetlen ürülékszagot, emiatt szidalmazni kezdte édesanyját, majd ököllel, közepest el nem érő erővel a fején és az arcán, valamint testszerte többször is megütötte és megrugdalta. Eközben azt ordította, hogy "most megdöglesz te büdös kurva, megöllek, ha nem kelsz fel!" Amikor a sértett a bántalmazás abbahagyásáért kezdett könyörögni a vádlott jobb kezével megragadta a sértett nyakát és addig fojtogatta, amíg el nem hallgatott.

Ezt követően a vádlott felhagyott a sértett bántalmazásával, majd lefeküdt aludni.

Másnap reggel megemelte a sértett fejét, szájába egy pohár sört kísérelt meg tölteni, de a sértett feje félrecsuklott. Ezután a vádlott eltávozott a lakásból, újból italozni kezdett, majd a délutáni órákban a lakásba visszatérve észlelte, hogy a sértett nem lélegzik. Ezt követően az utcára ment és az ott közlekedők előtt kijelentette, hogy az édesanyja meghalt.

A sértett halála 2004. március 25-26-ra virradó éjszaka következett be, halálát a fejét ért tompa erőbehatások következtében kialakult keményburok alatti vérömleny, lágyburki vérzés, valamint következményes agyduzzanatos agybeékelődés okozta.

A vádlott bántalmazása és a bekövetkezett halálos eredmény között közvetlen ok-okozati összefüggés állt fenn.

A megyei bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség a tényállás kisebb körű kiegészítése mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A védelmi fellebbezések alapján eljárva a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást.

A megállapított tényállás azonban részben hiányos, mert nem tartalmazza a sértettnek a halálos eredményhez vezető utolsó bántalmazást megelőző, korábbi bántalmazás során elszenvedett sérüléseivel kapcsolatos megállapításokat, illetve nem tartalmazza, hogy a vádlott gondozási kötelezettségének elmulasztása a sértett egészségi állapotára milyen hatással volt. Ezért a tényállás kisebb körben megalapozatlan, hiányos, illetve kiegészítésre is szorul.

A megalapozatlanság a másodfokú eljárás során bizonyítási eljárás keretében a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiküszöbölhető és a tényállás az iratok tartalma alapján pontosítható volt.

Az ítélőtábla a másodfokú eljárás során ismételten kihallgatta az igazságügyi orvos szakértőt. A szakértő tárgyaláson tett nyilatkozata, illetőleg korábbi szakvéleményei, valamint az iratok tartalma alapján a másodfokú bíróság a tényállást a következők szerint egészítette ki, illetve helyesbítette.

A sértett a halálos eredményt előidéző sérüléseken túl a halálát megelőző 10-15 napon belül a vádlott folyamatos bántalmazása következtében testszerte sérüléseket szenvedett el.

Így az arcán, fülén, orrán, az ajkain különböző nagyságú hámhorzsolásos, hámzúzódásos sérüléseket, a mellkasán, a hasán, a karjain, a kezén, a combjain, a térdein, a lábszárán különböző kiterjedésű bőrelszíneződéssel járó hámhorzsolásos, hámzúzódásos sérüléseket. A sérülések gyógytartama sem egyenként, sem összességükben nem haladta meg a 8 napot.

Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy ezeket a sérüléseket a vádlott 2004. március 25. napján - tehát halálát közvetlenül megelőzően - okozta.

A vádlott gondozási kötelezettségének elmulasztása - ellátásának, táplálásának, tisztán tartásának, gyógykezeltetésének hiánya - ahhoz vezetett, hogy a sértett egészségi állapota a végletekig leromlott, testén a zsír- és izomtömeg jelentősen csökkent, ennek következtében halálát megelőzően már hetekkel nem tudott felkelni, ami a hátfelszínén, az ágyéki keresztcsonttájon, illetve mindkét fartájon több, férfitenyér nagyságú felfekvéses sérüléseket idézett elő.