A Szegedi Ítélőtábla Gf.30345/2011/3. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 55. §, 112. §, 118. §, 210. §, 221. §, 222. §, 235. §, 236. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 29. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 8. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Hámori Attila, Kiss Gabriella
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Csepregi Tamás ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dombóvári és Szloboda Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szloboda János ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. május 17-én kelt 8.G.40.333/2010/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő
Í T É L E T E T :
Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 500.000,- (Ötszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I N D O K O L Á S :
A perben nem álló (személy 1. neve) 2006. október 19-től 2007. augusztus 21-ig tagja, majd 2008. október 7-től tagja és egyben ügyvezetője volt a G... Kft-nek. Ezt megelőzően a kft. ügyvezetője élettársa, (személy 2. neve) volt, akinek a megbízásából a cég ügyeiben (személy 1. neve) járt el. A társaság fő tevékenységi köre növénytermelési szolgáltatás volt.
(személy 1. neve) 2008. áprilisában a G... Kft. képviseletében eljárva felkereste a felperest 25 hektárnyi kukorica vetéséhez szükséges vetőmag, műtrágya, gyomirtó és egyéb kemikáliák finanszírozása érdekében. A felperes, valamint a G... Kft. képviselőjeként eljáró (személy 1. neve) 2008. júniusától több szerződést kötöttek kukorica termesztéséhez szükséges inputanyagok szállítására azzal, hogy a vevő kft. a 37.152.620,- Ft-os ellenértéket - melynek fedezete a megtermelt gabona - későbbi fizetési határidővel teljesíti.
- 2 -
A felperes a megrendelt anyagokat a G... Kft-nek átadta, aki a vételárból - többszöri felszólítás ellenére - mindössze 190.080,- Ft-ot fizetett meg.
Az alperes 2008. júniusa és októbere között hat alkalommal vásárolt a G... Kft-től műtrágyát. A szerződéskötések során az eladó képviseletében (személy 1. neve) járt el. Az vevő a teljes - leszámlázott - vételárat, 22.241.520,- Ft-ot megfizette.
A G... Kft-vel szemben a Zala Megyei Bíróság előtt 3.Fpk.20-09-020233 szám alatt 2009. szeptember 7-i kezdőnappal indult felszámolási eljárás.
A Zala Megyei Főügyészség B.2352/2008/62. számú vádiratában (személy 1. neve) terheltet egy rendbeli folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és egy rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolta meg arra alapítottan, hogy a felperes képviselőit jogtalan haszonszerzés végett - fizetőkészsége, illetve az átvett áruk felhasználási célja, a fedezetül felajánlott gabona termőterületének rendelkezésre állása tekintetében - tévedésbe ejtette, ezzel 37.152.620,- Ft kárt okozott, amelyből 190.080,- Ft megtérült.
A Zala Megyei Bíróság 3.B.26/2009/69. számú - nem jogerős - ítéletével a vád szerinti cselekmények tekintetében megállapította (személy 1. neve) bűnösségét. Kötelezte a vádlottat a felperes részére 36.962.540,- Ft kártérítés megfizetésére, egyebekben a vele szemben előterjesztett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította.
A felperes keresetében 24.144.000,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy (személy 1. neve) az alperesnek továbbértékesített műtrágyához csalás bűntette útján jutott, ezért annak tulajdonjogát nem szerezhette meg, következésképpen az alperes sem vált tulajdonossá. (személy 1. neve) az ügyletkötések idején - tagsági, illetőleg ügyvezetői jogviszony hiányában - a G... Kft. képviseletét nem láthatta el, tehát a szerződések semmisek. Érvelése szerint az alperes a Ptk. 118. § (1) bekezdése alapján sem szerezhetett tulajdonjogot, mivel nem kereskedelmi forgalomban vásárolta a műtrágyát, és eljárása jóhiszeműnek sem tekinthető, mert nem győződött meg a cégnyilvántartás adataiból arról, hogy a vegyiáru kereskedelem nem része az eladó tevékenységi körének, annak forgalmazására nem jogosult. Álláspontja szerint az engedélyezett tevékenységi kör hiánya egyébként is a szerződések semmisségét eredményezi. A szerződések érvénytelensége miatt az alperes jogalap nélkül gazdagodott, ezért a Ptk. 361. § (1) bekezdése alapján a jogtalan vagyoni előny, azaz a műtrágya értékének, 24.144.000,- Ft-nak a visszatérítésére köteles.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy (személy 1. neve) az ügyvezető megbízása alapján jogosult volt a G... Kft-t képviselni, aláírási jogosultsággal is rendelkezett mind a felperessel, mind az alperessel létrejött jogügyletek során. Ezt nem befolyásolja az sem, ha - esetlegesen - (személynév)-nak adta ki magát. A kft. a felperestől megrendelt inputanyagok tulajdonjogát megszerezte és azt érvényes szerződéssel ruházta át az alperesre, aki a vételárat megfizette. A teljesített vételár a reális piaci forgalmi értéknek megfelelt. Hangsúlyozta, a műtrágyát kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen vásárolta meg, így akkor is tulajdonjogot szerzett, ha az eladó nem volt tulajdonos.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint a G... Kft. a perbeli műtrágya tulajdonjogát a felperestől megszerezte, etekintetben irreleváns, hogy a vevő képviseletében eljáró (személy 1. neve) a fizetőkészség, az átvett áruk felhasználási célja és a fedezetül felajánlott gabona
- 3 -
termőterületének rendelkezésre állása tekintetében tévedésbe ejtette. A kft. a tulajdonába került műtrágyára kötött szállítási szerződést az alperessel, melynek érvényességét nem befolyásolja, hogy erre irányuló tevékenységi kör a cégjegyzékbe bejegyzésre került-e. Megállapítása szerint az alperes az ügylet során kellő körültekintéssel járt el, jogszerűen került a műtrágya birtokába, azon tulajdonjogot szerzett, a reális piaci árat megfizette, következésképp jogalap nélkül nem gazdagodott. Így nincs olyan vagyoni előny, amelynek visszatérítésére köteles lenne.
Az ítélettel szemben - tartalma szerint - annak megváltoztatása és az alperes kereseti kérelem szerinti marasztalása érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésének indokolásában fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi érveit. Álláspontja szerint mivel (személy 1. neve) az ügyletkötések időszakában nem volt a cég tagja, annak képviseletében nem járhatott el, így a G... Kft. nem szerezhetett tulajdonjogot a megvásárolt árun. Tulajdonszerzését kizárja az is, hogy (személy 1. neve) bűncselekménnyel, csalás útján jutott a műtrágya birtokába. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, a felperes, valamint a G... Kft. között létrejött-e a szerződés. Álláspontja szerint az alperessel történt szerződéskötés során átruházónak nem a kft., hanem (személy 1. neve) minősül annak ellenére, hogy a cég nevében állított ki számlát és a vételárfizetés is a társaság részére történt. Az alperes ugyanakkor kereskedelmi forgalomban - származékos módon - tulajdonjogot nem szerezhetett, mivel az átruházó az adott tevékenységre engedéllyel nem rendelkezett. Utalt arra, hogy keresetében valójában tulajdoni igényt érvényesített pénzkövetelés formájában, mert a természetbeni visszaadás lehetetlenné vált.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Jogkódex
Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása
A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges
Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!