3456/2020. (XII. 9.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Körmendi Járásbíróság 6.B.48/2018/46. számú ítélete és a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 8.Bf.65/2019/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Gaál Róbert ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

[2] 1.1. Az indítványozót a Körmendi Járásbíróság 6.B.48/2018/46. számú - a Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.65/2019/8. számú ítéletével megváltoztatott - jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében és lopás vétségében, amiért őt 288 000 Ft pénzbüntetésre ítélte és 48 300 Ft erejéig vagyonelkobzás intézkedést alkalmazott vele szemben.

[3] 1.2. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az indítványozó 2017. október 9. napján a zár megrongálásával jogtalanul eltulajdonított egy kerékpárt a vasútállomás kerékpártárolójából.[1]

[4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint továbbá az indítványozó és édesanyja egy - utóbbi személy tulajdonát képező - gépjárművel 2017. november 21. napján megjelent egy, műszaki vizsgabiztosi tevékenységi engedéllyel rendelkező szervízben, az említett jármű hatósági műszaki érvényességének meghosszabbítása céljából. Az eljáró műszaki vizsgabiztos az elvégzett előzetes felülvizsgálat keretében több olyan műszaki hibát fedezett fel a járművön, amelyek miatt a műszaki vizsgán a jármű alkalmatlan minősítést kapott volna.

[5] Ezt követően az indítványozó 35 000 Ft-ot ígért a vizsgabiztosnak azért, hogy a kötelességét megszegve - a gépkocsi általa észlelt hibái ellenére - alkalmasnak minősítse a járművet a hatósági műszaki vizsgán.

[6] 2. Az indítványozó azért fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a körmendi Járásbíróság 6.B.48/2018/46. számú ítélete és a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 8.Bf.65/2019/8. számú ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a Q) cikk (2) és (3) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését. Mindezekre figyelemmel kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az említett bírósági döntések alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.

[7] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt kifogásolta, hogy az eljáró bíróságok a feltárt bizonyítékokkal ellentétesen, illetve bizonyítékok hiányában állapították meg a bűnösségét, megsértve ezzel az in dubio pro reo elvét.

[8] Az indítványozó kifejtette, hogy a vesztegetés bűntette kapcsán nem merült fel arra vonatkozóan bizonyíték, hogy az általa adott pénzösszeg olyan jogtalan előnynek minősült volna, amit kötelességszegésért cserébe juttatott volna. E körben azt is sérelmezte, hogy az eljáró bíróságok nem adták indokát annak, hogy miért nem tekintették elfogulatlan vallomásnak az édesanyja által tett vallomást, illetve - álláspontja szerint - az ügyben nem nyert bizonyítást, hogy a levizsgáztatni szándékozott jármű vizsgáztatásra alkalmatlan lett volna.

[9] Az indítványozó a terhére rótt lopás vétsége vonatkozásában pedig azt sérelmezte, hogy annak ellenére állapították meg terhére az eltulajdonítási célzatot, hogy erre vonatkozóan nem merült fel bizonyíték, illetve a beszerzett bizonyítékok alapján az sem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy dolog elleni erőszakot alkalmazott volna a kerékpár elvételekor.

[10] Az indítványozó szerint az eljáró bíróságok említett tevékenysége a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét idézte elő, mivel a bíróságok figyelmen kívül hagyták a bizonyításra vonatkozó eljárási szabályokat.

[11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

[12] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.

[13] 3.2. Az indítvány - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában - a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek - az alábbiak szerint - megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntéseket, indokolja azok Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítésüket.

[14] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés vonatkozásában semmilyen Indokolást nem tartalmaz, így e tekintetben az indítvány érdemi vizsgálatának nincs helye.

[15] Az indítványozó hivatkozott még az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdésére is, ugyanakkor az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Ugyanakkor az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdése nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot (3143/2015. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [32]), ezért az indítvány e részében nem felel meg a törvényi feltételeknek.

[16] 3.3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését érintő részében - az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.

[17] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben terheltként szerepelt és jogerősen megállapították büntetőjogi felelősségét, illetve szankciót szabtak ki vele szemben.

[18] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.

[19] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt sérelmezi, hogy az eljáró bíróságok helytelenül értékelték, nem megfelelően mérlegelték a beszerzett bizonyítékokat. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi (3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]). Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel (3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]).

[20] 4. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panasza a sérelmezett döntésekkel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

[21] 5. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2020. november 24.

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Pokol Béla

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Schanda Balázs

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Szalay Péter

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Szívós Mária

előadó alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/206/2020.