A Kúria Kfv.37376/2018/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉLELMISZER-ELLENŐRZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi XXXIV. törvény (KKV tv.) 12/A. §, 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 59. §, 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet (Bkr.) 9. §, 10. §] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a jogsértés az emberi egészséget veszélyezteti.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.376/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve, mint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogutódja

Az alperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

A per tárgya: élelmiszer-ellenőrzési bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 16.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. november 27-én kelt - kijavított - 6.K.27.218/2017/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - kijavított - 6.K.27.218/2017/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálat eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A közérdekű bejelentés kivizsgálása során eljárt elsőfokú hatóság 2013. november 12-én egy ... áruházban mintát vett a ... őrölt pörkölt kávé 250g-os kiszerelésű termékből, amely a vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltak szerint érzékszervileg kifogásolható volt. A hatóság 2013. november 29-én helyszíni ellenőrzést végzett a felperes és egy másik társaság által közösen üzemeltetett telephelyen. Az arról készült jegyzőkönyvben leírásra került, hogy a raktárban a fenti kávéból 4.752 darabot úgy tároltak, hogy a termékek minőségmegőrzési ideje lejárt és azokat nem különítették el egyéb termékektől, valamint elkülönítő jelzéssel sem láttak el. A lejárt szavatosságú termékek a felperes birtokában voltak.

[2] Az elsőfokú hatóság a 2014. február 3-án kelt határozatában a felperest 4.690.224.- forint élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére kötelezte, mert lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert hozott forgalomba. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2014. május 26-án kelt másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot - az indokolás kiegészítésével - helybenhagyta.

[3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.K.27.973/2014/15. számú ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban egyrészt kifejtette, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. §-a nem alkalmazható, mert a felperes jogsértése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 59. § (7) bekezdése körébe tartozik. Másrészt megállapította, a felperes azzal a magatartásával, hogy a lejárt minőségmegőrzési termékeket megkülönböztetés nélkül, fizikailag nem elkülönítetten, több hónapon keresztül vegyítve tárolta a forgalmazott termékei között megvalósította a forgalmazás tényét, így az Éltv. 15. § (2) bekezdésében meghatározott jogsértés bizonyított. Harmadrészt a bíróság a kiszabott bírság összegszerűségét jogszerűnek minősítette.

[4] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria a Kfv.III.37.985/2015/5. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet, valamint az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. A forgalmazás vonatkozásában egyetértett a jogerős ítéletben kifejtettekkel, ebben a körben alaptalannak minősítette a felülvizsgálati kérelmet. Ugyanakkor nem osztotta az ítéletnek a Kkv. tv. 12/A. §-ára vonatkozó érvelését. Kiemelte, hogy a Kkv. tv. 12/A. §-a a főszabály szerint alkalmazandó Éltv.-hez képest speciális rendelkezést tartalmaz, vagyis - a jogerős ítéletben írtakkal szemben - a Kkv. tv. megelőzi az Éltv. bírság mellőzését kizáró szabályait. Az első- és másodfokú hatóság a Kkv. tv. 12/A. §-a alkalmazásának kérdését nem vizsgálta, nem foglalt állást abban, hogy a felperes kis- és középvállalkozásnak minősül-e, követett-e el korábban jogsértést, valamint a Kkv. tv. 12/A. § (2) bekezdése szerinti valamely kivételre vonatkozó szabályt kell-e alkalmazni.

[5] A Kúria a megismételt eljárásra előírta, hogy a hatóságnak a bírság kiszabása vonatkozásában a Kkv. tv. 12/A. §-a alkalmazása körében fel kell tárnia a tényállást, ebben a kérdésben állást kell foglalnia és erről határozata indokolásában számot kell adnia. Ezt követően kerülhet a bíróság abba a helyzetbe, hogy a bírság esetleges kiszabása esetén annak mértékének jogszerűsége tekintetében állást foglalhasson.

[6] Az elsőfokú hatóság új eljárása eredményeként 2016. június 7-én meghozott határozatában a felperest 4.690.224.- forint élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére kötelezte, egyben megállapította, hogy határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Rögzítette, hogy a felperes a lejárt minőségmegőrzési termék forgalmazásával megsértette az Éltv. 15. § (2) bekezdését. A társaság kis- és középvállalkozás, magatartása első esetben elkövetett jogsértésnek minősül. A lejárt minőségmegőrzési idejű termék forgalmazása sérti az emberi egészséget, alkalmazni kell a Kkv. tv. 12/A. § (2) bekezdés a) pontjában írt kivételt, így nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre. Az érintett tétel összértéke 1.563.408.- forint, a bírság alapösszege ennek másfélszerese, vagyis 2.345.112.- forint. A hatóság az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. számú melléklet B. táblázat 3. sorához kapcsolódóan 2-es szorzót alkalmazott a nagy vásárlói forgalomra tekintettel, így határozta meg a kiszabott bírság összegét 4.690.224.- forintban.

[7] Az alperes a 2016. szeptember 1-jén kelt 02.4/6578-3/2016. iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatot - az egyéb rendelkezések változatlanul hagyása mellett - megváltoztatta akként, hogy a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítását mellőzte. Megállapította, hogy a raktárban tárolt élelmiszert forgalomba hozottnak kell minősíteni. Több magyar és uniós jogszabályra hivatkozva kiemelte, hogy a lejárt minőségmegőrzési termék forgalmazása az emberi egészséget veszélyezteti, ezért a bírság kiszabását nem lehet mellőzni. Az alkalmazott 2-es súlyosító szorzót jogszerűnek ítélte meg a kifogásolt tétel nagyságára és arra is figyelemmel, hogy a felperes termékeit több olyan vállalkozásnak értékesíti, amelyek több üzletben, nagy vásárlói forgalmat bonyolítanak le (..., ...).