ÍH 2018.121 A VAGYONCSÖKKENÉS MINT A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ELLENI PER TÉNYÁLLÁSI ELEME

A vezető tisztségviselő ellen indított felelősség-megállapítási perben tényállási elem a vagyoncsökkenés, ha a felperes ezt rója a vezető tisztségviselő terhére; ezért a vagyoncsökkenés összegének előadása a keresetlevél kötelező tartalmi eleme [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. § (1), (5), (11) bek.].

A felperes 2017. november 8. napján elektronikus úton előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperes a F. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" álló adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezők érdekének figyelembevételével látta el és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent.

Keresete alapjaként előadta, hogy az alperes nem teljesítette a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, valamint tájékoztatási kötelezettségét, továbbá elmulasztotta a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. §-ában előírt mérleg letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét. Keresetlevelében hangsúlyozta, hogy a Cstv. módosított 33/A. § (5) bekezdésének új rendelkezései értelmében a vagyoncsökkenés nem tényállási eleme a felelősség megállapításának.

Az elsőfokú bíróság 2. sorszám alatti végzésében felhívta a felperest, hogy elutasítás terhe mellett jelölje meg annak a hivatkozásának jogszabályi alapját, amely az ilyen vezetői felelősség megállapítására irányuló perekben a vagyoncsökkenés megjelölésének mellőzését írja elő. A felperes a 3. sorszámú beadványában jogi álláspontját fenntartotta, a vitás kérdés tekintetében a módosított Cstv. 33/A. § (5) bekezdésének törvényi indokolására hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú határozatában a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, az eljárási illetéket mérsékelte és a mérsékelt összeg megfizetésére a felperest kötelezte. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a keresetlevele hiányait bírósági felhívás ellenére - az abban megadott határidőn belül - nem pótolta, ezért az az elbírálásra alkalmatlan maradt.

A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás folytatására.

Jogorvoslati kérelmének indokolása szerint a fellebbezéssel támadott döntés jogszabálysértő, mert a benyújtott keresetlevele nem szenvedett olyan hiányosságban, amely alapján az a tárgyalásra alkalmatlan lenne. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Cstv. módosított 33/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az iratátadás és mérlegleadás elmulasztása esetén a felelősség megállapításának nem tényállási eleme a vagyoncsökkenés, illetve a vezető mulasztása és a vagyoncsökkenés közötti okozati összefüggés. Ilyen eljárásban elegendő a felperesnek bizonyítania a vezetőt terhelő iratátadási- és mérleg leadási kötelezettség elmulasztását, de a vagyoncsökkenés mértékére, továbbá a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztének időpontjára tényelőadást tennie nem kell.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem alapos.