A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20259/2010/4. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Pfv.I.20.259/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Róth Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Puskás Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a Monori Városi Bíróságon 1.P.20.200/2008. számon folyamatban volt perében a Pest Megyei Bíróság 2009. szeptember 22-én meghozott 3.Pf.23.593/2009/3. számú részítélete ellen a felperes részéről 35. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 3.Pf.23.593/2009/3. számú jogerős részítéletét hatályában fenntartja.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A 2007. május 26-án elhunyt örökhagyónak a peres felek a törvényes öröklésre jogosult gyermekei. Rajtuk kívül az örökhagyónak további perben nem álló törvényes öröklésre jogosult gyermeke is van.

Az örökhagyót az 1980-as évek végétől 2005. december 20-ig az alperes ápolta, gondozta, mosott, főzött, takarított rá.

Az örökhagyó a 2002. február 5-én kelt végrendeletében örökösévé az alperest nevezte.

A hagyatéki eljárásban eljárt közjegyző a hagyatékot 8/12 részben teljes hatállyal, 4/12 részben ideiglenes hatállyal adta át az alperes részére, mert az örökösök közül egyesek a végrendeletet érvényesnek ismerték el, míg a többiek vitatták az érvényességét.

A felperes - elsődleges - keresetében a végrendelet érvénytelenségének megállapítását kérte [Ptk. 632. § (1) bekezdés] az alperes közreműködése okából. Ezt arra alapította, hogy az alperes a személyes meghallgatása során "elszólta magát". Elmondta, hogy dr. B. L. ügyvéddel közösen a végrendeletet ő fogalmazta meg, azt leírta, majd legépeltette.

Az alperes a kereset elutasítását kérte: tagadta, hogy közreműködött volna a végrendelet elkészítésében. Védekezése szerint a tárgyaláson az ügyvéd közreműködésével készült perbeli beadványról beszélt, amit a bíróság a végrendelet készítésére vonatkozó nyilatkozatnak vélt.

Az elsőfokú bíróság részítélettel határozott és a felperes végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasította.

A részítélet indokolásában az alperes ellentmondó nyilatkozatait, a meghallgatott tanúk vallomását idézte és azoknak a Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti mérlegelése eredményeként nem látta bizonyítottnak azt, hogy az alperes a végrendelet tételében közreműködött volna. Mivel a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint az érvénytelenség bizonyítása a felperest terhelte, viseli a bizonyítatlanság következményét: keresetét, mint megalapozatlant el kellett utasítani.

A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta.

A felperes fellebbezésében a mérlegeléssel megállapított tényállást támadta: az események láncolatára és arra hivatkozott, hogy dr. B. L. ügyvéd írógépének betűtípusa eltér a végrendelet és az ugyanazon a napon készült engedményezésről és ajándékozásról szóló megállapodás készítésénél felhasznált toll. Ez szerinte arra utal, hogy nem az ügyvéd készítette a végrendeletet, ezáltal az alperes közreműködése bizonyított.

A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte: a fél előadása bizonyítékként figyelembe vehető, az ellentmondásosság azonban önmagában legfeljebb a szavahihetőséget kérdőjelezi meg, de nem jelenti azt, hogy az ellenérdekű fél bizonyítása sikeres és megalapozott. A perbeli nyilatkozat visszavonására, módosítására vagy pontosítására lehetőség van a tárgyalási jegyzőkönyv kijavítása nélkül is, ezt a bíróságnak kell mérlegelni, ami az adott esetben megtörtént. Ugyanakkor a másodfokú eljárásban csatolt beadványt nem találta alkalmasnak az alperes közreműködésének megállapítására. Ezt a kihallgatott ügyvéd tanúvallomása sem támasztotta alá. Úgy ítélte meg, hogy a további bizonyítástól, az eljáró bíró tanúkénti kihallgatásától sem várható eltérő tényállás megállapítása, ezért a további bizonyítást mellőzte és a részítéletet ezen indokbeli kiegészítéssel helybenhagyta.

Rámutatott arra is, hogy a Ptk. 632. § (1) bekezdése szerint nem a végrendelet, hanem a közreműködő javára szóló juttatás az érvénytelen.

A jogerős részítélet hatályon kívül helyezése és keresete szerinti ítélet meghozatala iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.