A Kúria Kfv.35402/2012/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A közösségi jogba ütközés hivatalból történő vizsgálatának szempontjai. - Felülvizsgálat során a Kúria eljáró tanácsának autonóm döntésén múlik, hogy a fél közösségi jogba ütközés vizsgálatára irányuló kérelmével érdemben foglalkozik-e, ha a fél a keresetében erre nem hivatkozott, és a jogerős ítélet sem tartalmaz ezzel kapcsolatos érvelést.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.402/2012/4.szám

A Kúria a dr. Sarka Attila ügyvéd által képviselt B. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felperesnek Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központ alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 2012. március 29. napján kelt 6.K.22.005/2011/9. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 6.K.22.005/2011/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2010. november 30-án hízott bikatartás támogatás igénylésére vonatkozó kérelmet nyújtott be a kiegészítő történelmi bázisjogosultság megállapításáról szóló 160/2008.(XII.18.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM r.) alapján. Az elsőfokú hatóság 2010. december 20-án kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2011. május 10-én kelt határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részét helybenhagyta, az indokolását megváltoztatta. A döntés szerint a felperes az FVM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja alapján azon okból nem tekinthető új belépőnek, hogy 2006. június 24. napján terjesztett elő hízott bikatartás támogatására irányuló kérelmet (ezt a hatóság elutasította) és nem rendelkezett elfogadott hízott bikatartás támogatására irányuló kérelemmel.

Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet nyújtott be. Keresetében arra hivatkozott, hogy az FVM r. 2008. december 18-án lépett hatályba, azonban a hatálybalépését megelőző időszakban határozza meg azokat a feltételeket, amely alapján a kérelmező jogosult lehet új belépőként hízott bikatartás támogatására kiegészítő történelmi bázis jogosultság alapján. Előadta, hogy 2006. június 24. napján előterjesztett hízott bikatartás támogatására irányuló kérelem benyújtásakor nem tudhatta, hogy 2008-ban, illetve azt követően milyen feltételek teljesülését írja elő a jogszabály. A felperes előadta, hogy az MVH Megyei Igazgatóságtól azt a tájékoztatást kapta, hogy célszerű benyújtani a 2006-os évben is a támogatásra irányuló kérelmet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e tenyészettel, mert az a jogalkotói szándék, hogy 2007-ben és ezt követően csak az igényelheti a támogatást, aki az erre irányuló kérelmet már 2006. évben benyújtotta. Véleménye, hogy a 2008-ban elfogadott rendelet visszamenőleges hatállyal állapítja meg a támogatás feltételeit.

A felperes keresetlevelében kérte továbbá előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését és a peres eljárás felfüggesztését azzal, hogy az Európai Bíróság a jogbiztonság, a jogos elvárás védelmének elve, mint közösségi jog fontos elvét értelmezze az ügyben. Keresetlevelében a felperes az Európai Unió Bírósága számos eseti döntésére hivatkozott.

A Nyíregyházi Törvényszék a 6.K.22.005/2011/9. számú határozatával a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes 2006. június 24-én már nyújtott be hízott bikatartás támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kérelmet, amelyet az MVH elutasított, így a felperes az FVM r. 1. § d) pontja alapján új belépőnek minősül. Az FVM r. 2. § (3) bekezdése három feltétel egyidejű fennállása esetén teszi lehetővé a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapítását, amelyből az egyik feltétel az, hogy a mezőgazdasági termelőnek az FVM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja szerint új belépőnek kell lennie. A másik feltétel, hogy szerepelnie kell a szarvasmarha ENAR nyilvántartásban, a harmadik feltétel pedig, hogy rendelkeznie kell 2007. január 1. és 2008. szeptember között vágóhídon levágott, vagy élőállatként Európai Unión kívüli harmadik országba exportált, vagy másik európai uniós tagállamba szállított, 9 hónapos, vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhával. A felperes esetén e három feltétel együttes fennállása nem állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság véleménye szerint az FVM r. nem tartalmaz visszaható hatályú rendelkezést, mivel az 2008. december 19-én lépett hatályba és alkalmazásra a 2010. november 30-án benyújtott felperesi kérelem elbírálása során került sor. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy sem a jogbiztonság, sem a jogos elvárások elvét nem sérti a közigazgatási szerv határozata, a felperes által 2006-ban kapott bizonytalan származású, tartalmú információ alapján benyújtott hízott bikatartás támogatására irányuló kérelem méltányosságból nem tekinthető be nem nyújtott kérelemnek. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet az FVM r. 1. § b) és d) pontja, valamint 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján utasította el.

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesnek az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítványát is. A Pp. 115/A. § (1)-(3) bekezdései, valamint a BH2008/304. számú, BH2007/377. számú és az EBH 2005/1320. számú eseti döntések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelme lényegében arra irányul, hogy az Európai Bíróság foglaljon állást arról, hogy a magyar jogszabály ellentétes a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének közösségi jogi elvével. Konkrét közösségi jogszabály értelmezésére a felperes nem hivatkozott, nem jelölte meg, hogy mely konkrét közösségi jogszabály értelmezését tartja szükségesnek. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes által hivatkozott eseti döntések olyan közösségi jogi normákon alapulnak, amelyek nem irányadóak a perbeli esetben. A bíróság az értelmezendő közösségi jogi norma hiányában a Pp. 155/A. §-a alapján utasította el a felperes ez irányú keresetét.