A Szegedi Ítélőtábla Bf.33/2018/6. számú határozata hivatali visszaélés bűntette tárgyában. [1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 117. §, 179. §, 201. §, 206/A. §, 258. §, 554/B. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 14. §, 305. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 184. §, 561. §, 590. §, 605. §, 606. §, 615. §] Bírók: Benedek Tibor, Cserháti Ágota, Joó Attila

A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden, 2018. október 24. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A hivatali visszaélés bűntette miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék 2017. november 6. napján kihirdetett 7.B.811/2017/8. szám alatti ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vonatkozásában a kormánytisztviselői foglalkozástól eltiltásra vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A pénzbüntetés első havi részletét I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott legkésőbb 2018. december 15. napjáig köteles megfizetni.

Egyebekben az első fokú ítéletet mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

Megállapítja, hogy mindkét vádlott magyar állampolgár.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségét a Btk. 305. § c) pontja szerint minősülő hivatali visszaélés bűntettében állapította meg, amelyet II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott felbujtóként követett el. Ezért mindkét vádlottat - egyezően - 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét mindkét vádlott esetében 1.500,- forintban állapította meg. Az így kiszabott összesen 300.000,- forint pénzbüntetés megfizetésére a vádlottak részére hat havi részletfizetést engedélyezett azzal, hogy annak első havi, 50.000,- forint összegű részletét legkésőbb 2017. december 15. napjáig kell megfizetni a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának bevételi számlájára, és minden további részlet az ezt követő hónap tizenötödik napjáig előre esedékes. Figyelmeztette a vádlottakat a pénzbüntetés meg nem fizetésének vagy a részletfizetés elmulasztásának következményeire.

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat a pénzbüntetés mellett 2 év kormánytisztviselői foglalkozástól eltiltásra is ítélte.

Az első fokú ítélettel szemben

- I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott a fellebbezés okának és céljának megjelölése nélkül,

- a vádlottak védői - egyezően - anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt, védencük felmentése, illetve másodlagosan a vádlottakkal szemben kiszabott büntetés helyett intézkedés alkalmazása érdekében terjesztettek elő fellebbezést.

A védők a fellebbezésük írásban benyújtott indokolásában - külön-külön de egymással egybehangzóan - elsődlegesen bizonyítottság hiánya, másodlagosan bűncselekmény hiánya okából kérték védencük felmentését. A büntetőjogi felelősség megállapítása esetén büntetés helyett intézkedés, megrovás alkalmazását, de vagylagosan a kiszabott pénzbüntetés enyhítését is indítványozták.

A védők a fellebbezéseiket a nyilvános ülésen azonos tartalommal fenntartották, illetve II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője mindenben egyetértett I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője által kifejtettekkel.

I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védőjének álláspontja szerint eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a titkos információgyűjtés eredményeként beszerzett bizonyítékokat nem rekesztette ki a bizonyítás köréből. A védő e körben arra hivatkozott, hogy az ügyészség megsértette az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 206/A. § (3) bekezdésében írtakat. E rendelkezés szerint az ügyésznek hetvenkét órán belül kell a nyomozási bíróhoz fordulnia a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának eldöntése végett, abban az esetben ha a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre vonatkozik [korábbi Be. 206/A. § (2) bekezdés a) pontja]. Az iratok szerint azonban ezt a határidőt az ügyészség elmulasztotta, mert a Szegedi Járásbíróság ... számú 2017. február 8. napján kelt végzése kizárólag a ... sorszámú közlemény vonatkozásában állapította meg a bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságot.

A ... sorszámú közlemény bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságát a Szegedi Járásbíróság a 2017. március 10. napján meghozott ... számú végzésével állapította meg. Ez a közlemény tartalmazza a két vádlott között folytatott azon beszélgetést, amelyen az első fokú ítéletben megállapított tényállás alapul. A védő álláspontja szerint azonban a jogszabályban meghatározott hetvenkét óra olyan jogvesztő határidő, amelynek elmulasztása miatt az első fokú ítéletben felhasznált, 2017. január 11. napján elfogott közlemények a korábbi Be. 78. § (4) bekezdése alapján bizonyítékként nem használhatók fel.

E bizonyíték kirekesztése eredményeként nem állapítható meg olyan tényállás, ami I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott bűnösségének megállapítását eredményezheti, ezért elsődlegesen bizonyíték hiánya okából indítványozta védence felmentését.

A védő sérelmezte azt is, hogy a rendelkezésre álló iratok nem tartalmazták a titkos információgyűjtés keretében beszerzett adatok felhasználhatósága érdekében előterjesztett ügyészi indítványokat, továbbá azt is, hogy az elsőfokú bíróság II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tudattartalmát a 2017. január 2-i közleményre alapította, holott az nem képezte a tényállás részét.

A védő kitért arra is, hogy amennyiben a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok bizonyítékként felhasználhatók, úgy a jogtalan előny védence, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vonatkozásában nem értelmezhető. Álláspontja szerint II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott sem került kedvezőbb helyzetbe, azaz nem jutott jogtalan előnyhöz, mert a büntetőjogi releváns mozzanat, vagyis azon információ megszerzése, hogy a személygépkocsit korábban tulajdonló gazdálkodó szervezetnek nincs jelentős tartozása, már csak azt követően jutott II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott tudomására, hogy a gépjármű tulajdonjogát megszerezte. A védő hivatkozott arra, hogy a polgári jogi igény érvényesítésére öt év áll rendelkezésre, illetve az igényt ezt meghaladóan is lehet érvényesíteni, amennyiben a követelést elismerik. A jogtalan előny, mint tényállási elem hiányában a bűncselekmény sem állapítható meg védence terhére, ezért másodlagosan bűncselekmény hiánya okából kérte a felmentését.

A büntetőjogi felelősség megállapítása esetén hivatkozott arra, hogy védence fiatal felnőtt, az elkövetés óta jelentős idő eltelt, a bűncselekmény folytán a munkahelyét elveszítette, továbbá - álláspontja szerint - az eltérő vádlotti cselekvőségeket védence javára kell értékelni. Ezért intézkedésként megrovást, vagy rövid tartamú próbára bocsátást indítványozott, de vagylagosan a kiszabott pénzbüntetés enyhítését is kérte.