A Kúria Bfv.933/2011/6. számú precedensképes határozata. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 290. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozással a jogerős ítéletben foglalt tényállás nem kérdőjelezhető meg.

***********

KÚRIA

Bfv.II.933/2011/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2012. április 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csődbűntett miatt folyamatban volt büntetőügyben a védő által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.B.IX.38.330/2008/11. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 22.Bf.10.255/2010/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2010. július 6. napján kihirdetett 25.B.IX.38.330/2008/11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csődbűntettben [Btk. 290. § (1) bek. a) pontja]. Ezért őt 450 napi tétel (300 forint egy napi tétel összegű) összesen 135.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az 1966-ban született büntetlen előéletű terhelt 1998-tól volt a K-P. M. és K. Kft. (továbbiakban: K-P. Kft.) képviselője.

A Fővárosi Bíróság a 2003. március 31. napján jogerős végzésével elrendelte a K-P. Kft. felszámolását.

A felszámolási eljárásban 5 hitelező jelentett be hitelezői igényt összesen 2.793.325 forint összegben.

A felszámolási eljárás folyamán a terhelt öt db, összesen 1.830.000 forint értékű tárgyi eszközt nem adott át a felszámolónak. Azokat a felszámoló számára ismeretlen helyre vitte, elrejtette, a cégből elvonta, a felszámolónak nem adta át és ezzel a K-P. Kft. hitelezőinek a kielégítését részben meghiúsította.

A terhelt a büntetőeljárás tartama alatt egyezségi tárgyalás keretében a K-P. Kft. hitelezői igényeit kielégítette. A felszámolási eljárás egyezséggel fejeződött be. Az adós cég minden, a felszámolásba bevont hitelezőjét kifizette és működik tovább.

Az ítélet jogi indokolása szerint a Btk. 290. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott csődbűntett akkor is megvalósul, ha a hitelezők kielégítése részlegesen, időlegesen hiúsul meg.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság a 2011. február 23. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozott 22.Bf.10.255/2010/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

Az indítvány szerint az ítéleti tényállás alapján az kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a terhelt a tényállásban megjelölt tárgyi eszközöket birtokolta volna vagy azok felett bármilyen módon olyan uralmat gyakorolt volna, amellyel a Btk. 290. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt megvalósíthatta. H. I. tanúvallomása alapján ennek az ellenkezője bizonyított. A terhelt sohasem járt a cég H. szigeten lévő irodájában, a cég munkájában és napi irányításában ténylegesen nem vett részt. Ennél fogva az sem állapítható meg, hogy szándékosan követte el a terhére rótt bűncselekményt. Mivel a csődbűntett gondatlan alakzatát a törvény nem bünteti, szándékosság hiányában nem valósult meg bűncselekmény.

A Legfőbb Ügyészség a BF.2632/2011. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak.

Abból a tényből, hogy a nagy értékű ingóságok az ügykönyvek tanúsága szerint (a terhelt által sem vitatottan) a felszámolás elrendelésének időpontjában a gazdasági társaság birtokában voltak, legális értékesítés, lopás avagy más bűncselekmény elkövetése útján a Kft. birtokából kikerülés nem történt, azonban a felszámolónak átadásra nem kerültek, a bíróságok megalapozott ténybeli következtetést vontak le a terhelt tudatos, szándékos, jogellenes magatartására, az összesen 1.831.000 forint értékű tárgyi eszközöknek a felszámolás alatt álló, fizetésképtelen cégtől történő elvonására. Mindezek folytán a csődbűntett valamennyi törvényi tényállási eleme aggálymentesen megállapítható. A terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megtartásával került sor és egyéb a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés sem történt. A Legfőbb Ügyészség ezért a jogerős ügydöntő határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében az ügyészi álláspontot tévesnek tartotta és szándékos bűnösség hiányában a terhelt felmentését indítványozta.