A Kúria Bfv.1558/2014/8. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §] Bírók: Csere Katalin, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A büntetést az alaptörvény-ellenesnek történt rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabottnak tekinteni, ha egyébként az törvényes és a büntetési célok ezáltal is elérhetők.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1558/2014/8.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év február hó 23. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Városi Bíróság 9.B.601/2011/43. számú ítéletét, illetve a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.40/2012/10. számú ítéletét megváltoztatja,

a terhelttel szemben halmazati büntetésül kiszabott négy év hat hónap fegyházbüntetést az 1978. évi IV. törvény 85. § (2) bekezdése, valamint 97/A. § (1) bekezdése alapján tekinti kiszabottnak.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kecskeméti Városi Bíróság a 2011. november 30-án meghozott 9.B.601/2011/43. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdés], magánlaksértés bűntettében [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés a) pont], 2 rendbeli testi sértés vétségében [1978. évi IV. törvény 171. § (1) bekezdés - helyesen: 170. § (1) bekezdés] és kábítószerrel visszaélés vétségében [1978. évi IV. törvény 282. § (5) bekezdése a) pont]; ezért halmazati büntetésül, mint erőszakos többszörös és különös visszaesőt négy év hat hónap fegyházbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben a Kecskeméti Városi Bíróság 13.B.101/2005/9. számú, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.Bf.183/2005/2. számú határozata folytán 2005. január 18. napján jogerős összbüntetési ítéletben alkalmazott feltételes szabadságra bocsátást megszüntette és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

A másodfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2012. április 12-én jogerőre emelkedett 3.Bf.40/2012/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a terhelt magánlaksértésként elbírált cselekményét magánlaksértés bűntettének [1978. évi IV. törvény 176. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont és (4) bekezdés] minősítette. A terheltet a rablás bűntettében és a testi sértés vétségében erőszakos többszörös visszaesőként és különös visszaesőként, a magánlaksértés bűntettében és a kábítószerrel visszaélés vétségében többszörös visszaesőként tekintette elítéltnek. Megállapította, hogy a Kecskeméti Városi Bíróság 13.B.101/2005/29. számú - a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.Bf.183/2005/2. számú határozatával 2005. január 18. napján jogerős - összbüntetési ítéletével megállapított nyolc év fegyház büntetés kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot szüntette meg. A törvényszék egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Legfőbb Ügyészség BF.1714/2014/I-1. számon a Be. 417. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségre tekintettel, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt okból nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, amelyben a megtámadott határozatok tanácsülésen történő megváltoztatását indítványozta azzal, hogy a Kúria a terhelttel szemben a középmértéket el sem érő büntetést az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 97/A. § (1) bekezdése alapján tekintse kiszabottnak.

A terhelt a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára írásban tett észrevételében ártatlanságát hangoztatta, a védő észrevételt nem tett.

A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos.

A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott okból bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. § (5) bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.

Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. § (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről szóló 23/2014. (VII. 15.) AB határozatának 3. pontjában - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján - elrendelte a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 85. § (4) bekezdése, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdésének alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

A felülvizsgálattal megtámadott határozatokkal megállapított és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a terhelt a bűncselekményeket 2010. október és december 24. között követte el.

Az eljárt bíróságok a terhelttel szemben az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabályhely alapján szabták ki a büntetést, és a jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása még nem fejeződött be.

A Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg.

Az Alkotmánybíróság határozata által elrendelt felülvizsgálat a felülvizsgálati eljárásnak egy olyan különleges esete, melyre egyrészről vonatkoznak a felülvizsgálati eljárás általános szabályai (így a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az a felülvizsgálati indítványban nem támadható; a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Kúria csak a támadott részében, és az indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül), másrészről a törvény külön rendelkezéseket is tartalmaz az ilyen okra alapított felülvizsgálati indítvány elbírálására.

Ilyen külön rendelkezést tartalmaz a Be. 423. § (2) bekezdése, melynek második mondata szerint az Alkotmánybíróság határozatán alapuló felülvizsgálati indítványt az elbírálásakor - azaz nem a megtámadott határozat meghozatalakor - hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság egy jogszabályt annak alaptörvény-ellenessége miatt megsemmisít, a felülvizsgálati eljárás lefolytatásakor a megsemmisített jogszabály vagy jogszabályhely értelemszerű figyelmen kívül hagyásával kell elbírálni a felülvizsgálni rendelt büntetőügyet.