A Kúria Mfv.10486/2018/6. számú precedensképes határozata szolgálati jogviszony megszüntetése tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 37/B. §, (3) bek., 56. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (2) bek.] Bírók: Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

Az eljárt bíróságok a vádemelés elhalasztásáról szóló ügyészségi határozatba foglalt tényszerű megállapításokat jogszabálysértés nélkül értékelhették a felmentés azon valós és okszerű indokaként, mely szerint ezen tényszerű és súlyos megállapításokkal szemben a felperes panasszal nem élt, az eljárt bíróságok helytálló jogkövetkeztetése szerint ez kihatott a felperes hivatásos szolgálati viszonyára.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.II.10.486/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró

Dr. Tánczos Rita bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Cziffra Károly ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

A per tárgya: szolgálati viszony megszüntetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.095/2018/4.

Az elsőfokú bíróság határozata:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 80.M.2592/2017/7.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.095/2018/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 366.000,- (háromszázhatvanhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A tényállás

[1] A felperes 2002. április 1-től kezdődően állt az alperes hivatásos állományában, a ... Hivatásos Tűzoltó Parancsnokságán rajparancsnok beosztásban teljesített szolgálatot, tűzoltó hadnagy rendfokozatban. A felperes 2010. augusztus és szeptember hónapjaiban az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ budapesti vizsgahelyén sikeres komplex angol középfokú nyelvvizsgát szerzett. A felperes a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Védelmi Igazgatási Szakán szerzett diplomát, amelynek feltétele volt a nyelvvizsga megszerzése. A felperes 2010. október 1-től kezdődően idegennyelv-tudási pótlékban részesült és 2011. február 1-jén megkapta első tiszti kinevezését.

[2] A Pest-vidéki Nyomozó Ügyészség a Nyom.146/2013. szám alatt indult nyomozás során gyanúsítottként hallgatta ki a felperest kétrendbeli, a régi Btk. 254. § (1) bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A Pest-vidéki Nyomozó Ügyészség 2014. augusztus 29-én meghozott határozatában a vádemelést 2 évi időtartamra elhalasztotta. Ennek indokolása azt tartalmazta, hogy a felperes (gyanúsított) oly módon szerezte meg nyelvvizsgáját, hogy részben a vizsgát megelőzően, részben azt követően pénzt fizetett egy közvetítőnek, annak érdekében, hogy a vizsga előtt megkapja a laborfeladatok megoldását az ELTE-ITK, vagy egy vele szerződött gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelezettségszegése révén, míg a szóbeli vizsgáján tudása tényleges felmérése nélkül olyan pontszámot adjanak neki, amely szerint megfelelt a nyelvvizsgán. A határozat indokolása azt is rögzítette, hogy a felperes (gyanúsított) segítséget nyújtott ... részére is, hogy 2012. évben ugyanilyen módon tegyen nyelvvizsgát. Az ügyészség megállapította, hogy a felperes fenti cselekményével megvalósította a kétrendbeli, a régi Btk. 254. § (1) bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettét, amelyből egy rendbeli cselekményt bűnsegédként követett el. Figyelemmel azonban az időmúlásra, a vádemelés elhalasztását találta indokoltnak. A felperes a határozattal szemben panasszal nem élt, ezért az ügyészség határozata 2014. szeptember 20-án jogerőre emelkedett.

[3] Az alperes igazgatója 2015. április 7-én kezdeményezte a felperes életvitelének soron kívüli ellenőrzését. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az ellenőrzést 2015. június 15-én kelt 30310-13/704-4/2015. számú határozatával azzal fejezte be, hogy a felperes kifogásolható életvitele a Hszt. 37/B. § (3) bekezdés c) alpontjára figyelemmel megállapítható.

[4] Az alperes vezetője 2015. június 25-én személyes meghallgatás keretében ismertette a felperessel az NVSZ ellenőrzés megállapításait. A felperes a meghallgatása során tagadta, hogy elkövette volna az ügyészség által terhére rótt bűncselekményt, továbbá előadta, hogy ügyvédje javaslatára nem élt panasszal az ügyészség határozatával szemben.