A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.21909/2008/45. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 79. §, 164. §, 182. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 301. §, 339. §, 355. §, 360. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 11. §, 34. §, 35. §] Bíró: Vasady Loránt Zsolt

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

19.P.II.21.909/2008/45.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság dr. Czirmes György ügyvéd által képviselt dr. Molnár Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t .

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.686.250,- (Kettőmillió-hatszáznyolcvanhatezer-kettőszázötven) forintot, és annak 2010. január 1. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 303.747.- (Háromszázháromezer-hétszáznegyvenhét) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 3 egyező példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a fellebbező fél fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Amennyiben a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot nem haladja meg, illetőleg, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek nyilatkozatai, a rendelkezésre álló okiratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes tulajdonát képezi a B, belterület helyrajzi számú, természetben a B, utca szám alatt található családi házas ingatlan. A perbeli tégla alapokra épült, részben tégla, részben vályog ház, mely több mint 100 évvel ezelőtt épült, az es számú közút mellett található, mely az alperes kezelésében áll. A felperesi ingatlan telekhatára, a családi ház homlokzati fala; a családi ház útburkolathoz legközelebb eső sarkának távolsága 135 cm, az úttesttől az útkanyarulatban, míg a családi ház utcai másik sarkának távolsága az úttesttől 320 cm. A perbeli útszakaszon 30 km/h-s sebességkorlátozás került bevezetésre.

A perbeli útszakaszon a forgalom nagysága a 2000. évtől kezdődően folyamatosan növekedett, ezen belül a tehergépkocsi forgalom az alábbiak szerint változott. A közepesen nehéz tehergépkocsik száma több mint négyszeresére, a pótkocsis tehergépkocsik száma több mint kétszeresére, a nyerges tehergépkocsik száma több mint a hatszorosára emelkedett, míg a nehéz tehergépkocsik száma majdnem a felére csökkent. A forgalomnövekedés jelentkezését megelőző időszakban a település környezetében sóderbányák létesültek és ahhoz kapcsolódóan logisztikai központok épültek ki, cégek telepedtek a környékre, a település környezetében egy gazdasági komplexum épült fel a sóderbányászatra alapítottan. Ezen térségbeli gazdasági élénkülés következtében növekedett az azt kiszolgáló forgalom.

A felperesi ingatlan melletti es számú közút útburkolata rendkívül rossz állapotban volt a 2009. évben történt felújítását megelőzően, a csatornaszemek nem voltak szintben, az aszfalt kátyús, gyűrött, illetőleg hiányos volt.

Az alperesi területi igazgatóság a megváltozott forgalomnagyságra tekintettel forgalomszabályozási intézkedéseket tett és kitiltotta a 7,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárműveket. Ezen súlykorlátozással szemben a térségi gazdálkodó szervezetek felléptek és kezdeményezésük folytán a közlekedési felügyelet megváltoztatta a területi igazgatóság intézkedését és visszaállította az eredeti forgalmi szabályokat, így az időszakos korlátozást; ezen határozatot a Közlekedési Főfelügyelet helyben hagyta.

A tehergépjárművek közlekedéséből eredő rezgések folyamatos károsító hatása folytán, a felperesi ház külső, utca felőli homlokzati falain és a hátsó tűzfalán is széles repedések keletkeztek; a lakásban a károsodások döntő része az utcai oldalakon keletkezett. A pince feletti boltíves födém, és a pincében a lábazat megrepedt. A felperesi ingatlanban a legnagyobb mértékben a sarki szoba károsodott, itt megrepedtek a homlokzati falak, lehullott a vakolat, megsüllyedt a padló; a hálószobában a homlokzati falon repedések keletkeztek. Az utólag beépített válaszfalak elváltak a főfalaktól, továbbá a fürdőszobában megsérült a csempe. Az ingatlan előtti úttesten megnövekedett forgalom jelentősen növelte az épület rezgésterhelését; ezen belül is az úthibák növelték jelentősen a rezgésterhelést. A forgalomnövekedésből, illetőleg az úthibákból származó rezgésterhelés nagysága 50-50 százalékra tehető. A helyreállításhoz szükséges bruttó javítási költség 4.152.500.- forint; a felperesi ingatlan értékcsökkenése a forgalomnövekedés és a falusias környezet elvesztése következtében 2.440.000.- forintban, azaz a forgalmi érték 20 százalékában, míg a kijavítást követően fennmaradó értékcsökkenés 1.220.000.- forintban, azaz a forgalmi érték 10 százalékában határozható meg arra tekintettel, hogy az épület károsodásait teljes egészében nem lehet kijavítani, a szerkezetek eredeti teherbírását nem lehet helyreállítani.

A felperes felszólította az alperest az ingatlanban bekövetkezett károk megtérítésére, az alperes azonban a felszólításban foglaltaknak nem tett eleget. A peres eljárás időtartama alatt a felperesi ingatlan mellett található es számú közút felújításra került.

Felperes felemelt keresetében 8.125.000,- Ft és annak 2005. január 1. napjától a kifizetésig számított, a Ptk. 301.§-a szerinti kamatainak, továbbá perköltségének megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Keresetében hivatkozott a Ptk. 100.§-ában és a 339.§ (1) bekezdésében foglaltakra. Előadta, hogy a falusias környezet megszűnése, a forgalomnövekedés, továbbá az ennek következtében az ingatlanban bekövetkezett károk folytán a felperesi ingatlan forgalmi értéke csökkent, melynek megtérítésére az alperes köteles. Hivatkozott arra is, hogy a perbeli ingatlan olyan közelségben található az alperes kezelésében lévő útszakaszhoz, hogy a közlekedő tehergépjárművek több esetben károsították az ingatlant, érintve azt, illetve volt olyan gépjármű is, amely belehajtott az egyébként sarkon álló felperesi ingatlanba. Álláspontja szerint az alperes a törvényi kötelezettségeinek nem tett eleget a közút kezelésével összefüggésben, miután a perbeli útszakasz rendkívül rossz állapotú volt a felújítást megelőzően, illetőleg felelős a forgalomnövekedésből eredő károk megtérítéséért is. Hivatkozott egyebekben a BH 2002/358. számú eseti döntésben foglaltakra, valamint a 3-as számú Polgári Kollégiumi állásfoglalásra. Hivatkozott az 1988. évi I. törvény 10. § (1) bekezdésére, 11. § (2) bekezdésére és a 35. §-ában foglaltakra.