A Győri Ítélőtábla Gf.20339/2011/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 210. §, 228. §, 301. §, 312. §, 313. §, 318. §, 321. §, 340. §, 360. §] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.339/2011/5.szám

A Győri Ítélőtábla a Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Bélik Mihály ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránti perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2011. május 4. napján kelt 20.G.40.089/2009/57. számú ítélete ellen az alperes részéről 62. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2011. június 29. napján kelt 20.G.40.089/2009/64. számú kiegészítő ítélete ellen az alperes részéről 65. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által fizetendő kártérítés tőkeösszegét 50.143.794,- (Ötvenmillió-egyszáznegyvenháromezer-hétszázkilencvennégy) Ft-ra leszállítja. A kamatfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig akként módosítja, hogy 21.218.050,- (Huszonegymillió-kettőszáztizennyolcezer-ötven) Ft után 2009. szeptember 18. napjától, a 18.659.000,- (Tizennyolcmillió-hatszázötvenkilencezer) Ft után 2010. január 1. napjától és 10.266.744,- (Tízmillió-kettőszázhatvanhatezer-hétszáznegyvennégy) Ft után 2010. július 15.napjától köteles megfizetni az alperes a felperesnek az elsőfokú ítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamatot. Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit pedig akként változtatja meg, hogy az alperes által az államnak fizetendő feljegyzett eljárási illeték összegét 162.000,- (Egyszázhatvankettőezer) Ft-ra, a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét pedig 508.000,- (Ötszáznyolcezer) Ft-ra leszállítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 420.000,- (Négyszázhúszezer) Ft másodfokú perköltséget, ezt meghaladóan a felek maguk viselik a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság kiegészített ítéletében kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 71.989.034,-Ft-ot, ennek 2009. július 28. napjától a kifizetés napjáig járó - 20,G.40.089/2009/6. számú kijavító végzés szerint - a Ptk. 301. §. (1) bekezdés szerinti késedelmi kamatát és 500.000,-Ft + 125.000,-Ft ÁFA perköltséget. A megyei bíróság kötelezte az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára 234.000,-Ft feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket.

A fentieket meghaladóan a kereseti kérelmet és a viszontkeresetet elutasította.

Ítéletének tényállásában rögzítette,hogy a felperesi önkormányzat a 313/2008. (XI.26.) számú határozatával az általa a távhőszolgáltatás biztosítása tárgyában kiírt pályázatot érvényesnek és eredményesnek nyilvánította. A pályázat nyertese az alperes volt. Alperes 2009. január 15-én 500.000,-Ft jegyzett tőkével alapította meg a "A" Kft-t azzal a céllal, hogy a későbbiekben koncessziós társaságként működhessen.

A nyertes pályázó és az önkormányzat között tárgyalások kezdődtek. Ezek tárgya részben a keletkező faapríték elhelyezésére szolgáló nagyobb terület alperes általi bérbevétele volt; másrészt alperes jelezte igényét, hogy a fogyasztói szerződéseket az egyes fogyasztók helyett társasházakkal kívánja megkötni; szándékában állt áttérni 1/12-es, azaz a havi alapú számlázásra, valamint rendezni kívánta a távhődíjat nem fizető fogyasztók helyzetét. Az alperes elvárása e körben az volt, hogy a távhődíjat rendszeresen nem fizető, de a távhőszolgáltatás rendszeréből technikai okok miatt nem kiiktatható fogyasztók okozta bevételkiesés gazdasági kockázatát a felperesi önkormányzat legalább részben vállalja át.

A felperes az együttműködéstől nem zárkózott el. A felek megegyeztek, hogy amennyiben köztük a megjelölt kérdéskörökben megállapodás születik, azt külön okiratban, a megkötendő koncessziós szerződés úgynevezett 4. számú mellékletében rögzítik.

A peres felek 2009. március 25. napján írták alá a "Helység"1 város közigazgatási területére vonatkozó távhőszolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát 20 év időtartamra átengedő koncessziós szerződést. A szerződés tárgya a felperes tulajdonában lévő városi távhőellátó rendszer (fűtőmű és hálózata) működtetésének átengedése volt. A szerződésben alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés aláírásától számított 90 napon belül 100 %-os tulajdonában álló, minimum 50 millió Ft alaptőkéjű gazdasági társaságot alapít koncessziós tevékenység gyakorlására. A szerződés 2.3. pontja kimondja, amennyiben az alperes ezen kötelezettségét megszegi, a felperes jogosult a koncessziós szerződést azonnali hatállyal felmondani.

A koncessziós szerződés5.3. pontja szerint, a koncesszor azokkal a távhő felhasználókkal, akikkel a "Helység"1- Távhőszolgáltató Kft. szerződéses jogviszonyban áll köteles további szolgáltatásra szerződést kötni. Tartalmazza a szerződés 14.1. pontja azt is, hogy a koncessziós tevékenység alperes általi megkezdését követően keletkező kintlévőségek kezelése az alperes feladata.

A szerződés 3.1. és 3.2. pontja rögzítette az alperes által fizetendő koncessziós díjak összegét féléves bontásban: 2009. július 15. és 2010. január 15. napján 19.000.000,-Ft + valorizáció + ÁFA; 2010. július 15. - 2015. január 15. napjáig 12.000.000,-Ft + valorizáció + ÁFA; 2015. július 15. - 2016. január 15. napjáig 8.000.000,-Ft + valorizáció + ÁFA;2016. július 15. - 2029. január 15. napjáig 3.000.000,-Ft + valorizáció + ÁFA; 2029. július 15. napjáig 6.000.000,-Ft + valorizáció + ÁFA összegnek a szerződés 3.4. pontja szerint korrigált összege + ÁFA.

A tevékenység megkezdésének tervezett időpontja a pályázat szerint 2009. január 1. napja.

A koncessziós szerződés 5.2. pontja értelmében a felperes az alperesnek engedi át a "Helység"1-i Távhőszolgáltató Kft-től átvett vagyon birtoklásának, használatának és hasznosításának jogát. A 6.1. pont szerint a szerződés 1. számú melléklete tartalmazza a birtokba adandó vagyontárgyak jegyzékét, valamint rögzítette, hogy a felperes a vagyontárgyakat a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának a koncesszor általi szabályszerű megkezdésével egyidejűleg adja a koncesszor birtokába.

Tényként állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az 1.számú melléklet a szerződés aláírásakor nem került átadásra. 2009. április 7. napján - nem kellően pontos - adatokat tartalmazó eszközlista e-mail formájában történő átküldésére került sor, majd az alperessel folytatott egyeztetéseket követően elektronikus úton a felperes, 2009. június 26. napján küldte meg az 1.számú mellékletet az alperesnek.

A felek közt zajló folyamatos e-mailváltások, illetőleg személyes egyeztetések csak a felperes által alperesnek bérbe adandó terület vonatkozásában vezettek eredményre, ezért 2009. július 23. napján az alperes írásbeli tájékoztatást küldött a felperesnek, amelyben kifejtette, hogy a felperes megszegte a koncesszió szerződés 6.1. pontjából eredő azon kötelezettségét, miszerint nem küldte meg az alperes részére a szerződés 1. számú mellékletét. Így alperes nem volt abban a helyzetben, hogy pontos üzleti tervet készítsen, amely az engedélyeztetési eljárás megindításához nélkülözhetetlen lett volna. Utalt arra, hogy a felperes ígérete ellenére a kintlévőségek kezelésének problémáját nem sikerült megoldani, így alperes számára a beruházás gazdaságilag bizonytalanná vált, ezért a koncessziós szerződésben vállaltak nem teljesíthetők. Hivatkozott arra is, hogy az Alkotmánybíróság határozata következtében egyszerűbbé vált a fogyasztók számára a távhőszolgáltatásról való leválás, így a jogi környezet is alperes számára kedvezőtlenül változott. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint a koncessziós szerződés a Ptk. 312. §. (1) bekezdése alapján lehetetlenült. Kezdeményezte a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetését. Utalt arra, hogy ennek hiányában a koncessziós szerződést - tévedés címén - bíróság előtt támadja meg.