A Fővárosi Törvényszék Bf.8683/2015/5. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 351. §] Bírók: Raczky Katalin, Tóth Bars, Vukovich Orsolya

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

23.Bf.8683/2015/5.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, 2015. év szeptember hó 29. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A rágalmazás vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2015. év május hó 8. napján kihirdetett 2.B.269/2014/18. számú ítéletét megváltoztatja.

vádlott neve vádlottat bűnösnek mondja ki az 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében, és ezért őt 2 (két) évre próbára bocsátja.

Vádlott köteles az eljárás során felmerült 10.000,- (tízezer) forint bűnügyi költséget a magánvádló részére megfizetni.

Indokolás

A kerületi bíróság vádlott neve vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette és megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költség a magánvádlót terheli.

Az ítélet ellen személy1 magánvádló a vádlott bűnösségének megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést. személy1 fellebbezésének indokolásában hivatkozott arra, hogy a valóság bizonyítása során azt kellett volna bizonyítani, hogy félrevezetett-e bárkit akkor, amikor a zsidó közösséghez csatlakozott, ebben a kérdésben pedig a bizonyítás eredménytelen volt. Sérelmezte, hogy személy2 általánosságban megfogalmazott vallomását az elsőfokú bíróság személyére konkretizálta, egyébként pedig nem is személy2 templomában kezdte gyakorolni vallását, így ő nem is tett fel neki semmilyen kérdést. Kifejtette továbbá, hogy vallását illetően a valóság bizonyítása emberi méltóságát sértette és az Alaptörvénybe is ütközik.

A másodfokú nyilvános ülésen a magánvádló jogi képviselője a valóságbizonyítás eredménytelenségét hangsúlyozta, személy1 magánvádló pedig fellebbezésének indokolásával egybehangzóan nyilatkozott.

A védő az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, vádlott neve vádlott pedig úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése, hogy a magánvádló ismeri a zsidó szokásokat, előírásokat.

A fellebbezés a valóságbizonyítás eredményét érintően alapos.