Az Egri Törvényszék Pf.20078/2019/10. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 78. §, 87. §, 163. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 31/C. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 301. §, 303. §, 312. §, 313. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Gulyás István, Kovács Krisztina, Németh Terézia

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság

1.Pf.20.078/2019/10. szám

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság Megyesi és Pápai Ügyvédi Iroda (ÜI címe, eljáró pártfogó ügyvéd: dr. Megyesi Melinda) által képviselt felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe szám alatti lakos) I.r., és dr. Aranyosi Richárd ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt III.rendű alperes neve (III.r. alperes címe szám alatti lakos) III.r. alperes ellen az Egri Járásbíróság előtt házastársi közös vagyon megosztása iránt folyamatba tett perében a 2019. évi február hó 21. napján 1.P.20.099/2018/59. szám alatt meghozott ítélet ellen felperes 62. és 64. sorszámú, míg az I.r. alperes 63. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, arra kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 801.968.-Ft-ot (Nyolcszázegyezer-kilencszázhatvannyolc forintot) és ebből 538.701.-Ft (Ötszázharmincnyolcezer-hétszázegy forint) után 2006. szeptember 21-től, 263.267.-Ft (Kettőszázhatvanháromezer-kettőszázhatvanhét forint) után 2007. március 21-től a kifizetésig minden egyes érintett naptári félévre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság megállapítja, hogy a felperes a másodfokú eljárásban 1 %-ban pernyertes, az I.r. alperes ilyen arányban köteles a felperes pártfogó ügyvédi munkadíjának viselésére, ezt meghaladóan azt az állam viseli.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

I.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az I.r. alperes házasságkötését megelőzően már a felperes tulajdonát képezte az ... hrsz-ú, természetben -ingatlan 1- szám alatti ingatlan, amelyet a felperes és az I.r. alperes a házasságkötést megelőzően felújított.

Az I.r. alperesnek és az anyjának ugyanakkor az ... hrsz-ú, természetben -ingatlan 2- szám alatti ingatlan állt a tulajdonukban 1 -ed - 1- ed arányban , felperesnek és testvérének pedig közös tulajdonában állt az ... hrsz-ú, természetben -ingatlan 3- szám alatti ingatlan alatt található önálló helyrajzi számú utcai bejárattal rendelkező pince.

A felperes és az I.r. alperes 1995. szeptember 23-án kötöttek házasságot. A pincét étteremként működtették, amelynek működéséhez szükséges pénzeszközöket a felperes több - pénzintézettől felvett - kölcsönszerződéssel biztosította, amelyet a felperes és az I.r. alperes mint egyetemleges adóstársak által 2001. november 21-én az ERSTE Bank Hungary Rt-vel mint hitelezővel megkötött 18.009.000.-Ft tőkeösszegű kölcsönszerződésből eredő pénzösszeggel váltottak ki.

Az I.r. alperes 1.450.000.-Ft eladási árért értékesítette az -település 1-i garázsingatlanát 2011. december 27-én és a pénzösszeget kölcsönként a felperes rendelkezésére bocsátotta.

Az I.r. alperes és anyja 2004. február 13-án az -ingatlan 2- ingatlanból 323 m2 alapterületű ingatlanrészt 17.250.000.-Ft vételárért adásvételi szerződéssel értékesítette. Az adásvételi szerződést 2004. március 12-én módosították, tekintettel arra, hogy az átruházott ingatlan alapterülete 352 m2-re nőtt, így további 100.000.-Ft vételárhoz jutott a felperes és az I.r. alperes.

A megosztás eredményeképpen a ... hrsz-ú, természetben, -ingatlan 4- szám alatti 434 m2 alapterületű ingatlan tulajdonjogát adásvételi szerződéssel 7.200.000.-Ft vételárért ruházta tovább 2007. szeptember 18-án.

2004. február 13-án az adásvételi szerződéssel egyidejűleg a felperes és az I.r. alperes megállapodást kötött -ügyvéd neve- ügyvéd ellenjegyzésével, amelyben felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 8 napon belül az -ingaltan 3- szám alatti ingatlan 1-ed tulajdoni hányadát az I.r. alperesre ruházza, figyelemmel az egri -ingaltan 2- ingatlan adásvételére. A megállapodás tartalmazta az I.r. alperes anyja javára haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó kötelezettségvállalást is.

A felperes és az I.r. alperes 2004. február 17-én házassági vagyonjogi szerződés elnevezésű megállapodást kötött, amelyben rögzítették, hogy az I.r. alperes az ... hrsz-ú, -ingatlan 2- szám alatti ingatlanból 325 m2 alapterületű ingatlanrészt értékesített, továbbá értékesíteni kívánja ugyanezen ingatlanának a megosztás után kialakuló 465 m2 alapterületű házas ingatlan részét, aamely anyjával közös tulajdonába állnak. Az ingatlanok értékesítésére azért kerül sor, hogy az ingatlanból befolyt vételárak beforduljanak az -ingatlan 1- alatti ingatlan tehermentesítésére, megfizetésre kerüljön az ERSTE Bank Hungary Rt. felé fennálló kölcsöntartozás. A felperes kijelentette, hogy a befolyt vételár az ingatlan tehermentesítésébe fordult, és elismerte, hogy a korábban értékesített garázs ingatlan 1.450.000.-Ft-os vételára szintén befordult az ERSTE Bank Hungary Rt. felé fennálló hiteltörlesztésbe.

Ezekre tekintettel megállapodtak abban, hogy az I.r. alperes tulajdonjogot szerez az -ingatlan 1- (... hrsz.) szám alatti ingatlan 1-ed tulajdoni illetőségén, illetőleg az anyja az 1-ed tulajdoni illetősége 1/5-öd részén haszonélvezeti jogot szerez.

A felperes a megállapodás ellenére 2004. február 16-án összesen 1.504.072.-Ft befizetést teljesített az ERSTE Bank Hungary irányába, ezt meghaladó hiteltörlesztésre a szokásos ütemezés alapján került sor. Az I.r. alperes pedig az -ingatlan 4- szám alatti ingatlan vételárát nem adta át a felperesnek és azt nem az ERSTE Bank Hungary Rt. felé fennálló kölcsöntartozás megfizetésére fordította. Házassági vagyonjogi szerződés alapján azonban az I.r. alperes tulajdonjogát és anyja haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

1998. szeptember 20-án a felperes és az I.r. alperes között megállapodás jött létre, amelyben rögzítették, hogy az I.r. alperes anyjától származó 5.000.000.-Ft-os különvagyoni ajándékot ad át a felperes részére, ennek ellentételezéseként a felperes minden közös szerzeményükben lévő és rá eső ingó tulajdonjogát átruházza az I.r. alperesre azzal, hogy visszavásárlási jogot kötött ki a maga számára. 2002. augusztus 21-én kelt közös írásba foglalt nyilatkozatukban pedig rögzítették, büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy az 1998. szeptember 20-án létrejött szerződés magánhitelezési ügylet okmányaként hitelfedezeti biztosításának céljából és szándékából írták, amelynek okát az irat megokolja. Nyilatkozat elsődlegesen azt fejti ki, hogy a korábbi szerződés miért nem minősül adásvételnek, hogy az általános átruházási szándék inkább végrendeleti nyilatkozat.