Az Egri Járásbíróság P.20099/2018/59. számú határozata házasság tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 29. §, 30. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 201. §, 207. §, 281. §, 339. §, 365. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Hegedűs Ákos

Az Egri Járásbíróság dr. Megyesi Melinda (3300 Város, Neumayer János út 1.) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró I. r. alperes leánykori neve (I.rendű alperes címe) I. r. alperes és dr. Aranyosi Richárd (1131 Budapest, Kucsma u. 18. tetőszint 24.) ügyvéd által képviselt III. r. alperes neve (III. r. alperes címe) III. r. alperes ellen indított házassági vagyonjogi perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a III. r. alperesnek 15 napon belül 100.000,- Ft (százezer forint) perköltséget.

Az állam által előlegezett illeték az állam terhén marad.

A felperes teljes mértékben pervesztes lett, ezért a felperes pártfogó ügyvédjének munkadíját az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egri Törvényszékhez címzett, de az Egri Járásbíróságnál 4 példányban benyújtandó vagy elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye. Ugyanezen idő alatt a fellebbezés jogáról le is lehet mondani.

Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, azonban bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A bíróság a tényállást a felperes keresetlevele, személyes előadása, az I. r. alperes ellenkérelme, személyes előadása, a III. r. alperes ellenkérelme, Tanú1, Tanú2, Felperes 2. gyermeke, Tanú4, X.rendű alperes neve, Tanú5, Tanú6, Tanú7, Tanú8 tanúk tanúvallomása, az Egri Város i Bíróság 4.P.20.745/2006. számú iratanyaga, a 4.P.20.159/2008. számú iratanyaga, a 10.B.477/2008. számú iratanyag, a 15.B.272/2008. számú iratanyag, a 4.P.20.495/2009. számú iratanyag, az 1.B.390/2010. számú iratanyag, a 21.P.20.651/2011. számú iratanyag, a 19.P.20.112/2007. számú iratanyag, a 21.P.21.042/2012. számú iratanyag és az ügyben csatolt egyéb okiratok alapján az alábbiak szerint állapította meg:

A peres felek körülbelül tíz évig tartó élettársi kapcsolat után Városban, 1995. szeptember 23. napján kötöttek házasságot. Ez a felperesnek a harmadik házassága volt, mivel korábbi két házasságát a bíróság felbontotta, míg az I. r. alperesnek az első házassága volt. A felperes korábbi házasságából született Felperes 1. gyermeke és Felperes 2. gyermeke nevű gyermekei, míg az I. r. alperessel fennálló életközösségének tartama alatt Felek közös 1. Gyermekének születési dátuma napján Felek közös 1. Gyermeke és Felek közös 2. Gyermekének születési dátuma. napján Felek közös 2. Gyermeke utónevű gyermekeik születettek. A házasságkötés időpontjában a felperes külön vagyonát képezte az hrsz1. hrsz. alatti, természetben X.rendű alperes címe /A. szám alatti ingatlan. Ezen ingatlant a felperes és az I. r. alperes a házasságkötést megelőzően felújította, illetve kis részben bővítette is. Az ingatlan felújítására 1988. október 28. napján kölcsönt vettek fel, az ingatlan felújítását 1989. december 31. napján fejezték be. A felperes a házasságkötés időpontjában jelentős mennyiségű külön vagyoni ingósággal is rendelkezett. Az I. r. alperes és néhai édesanyjának, X.rendű alperes neve nak a tulajdonában állt a házasságkötés időpontjában az hrsz2. hrsz. alatti, természetben Cím1 szám alatti ingatlan 1/2-ed 1/2-ed tulajdoni arányban. A felperes és az I. r. alperes az élettársi kapcsolatuk ideje alatt megvalósult, az Cím2 szám alatti ingatlanra fordult beruházásokat egymás között nem számolták el, a tulajdoni arányokat nem módosították az ingatlannyilvántartásban, az Bank1-től felvett hiteleket közösen fizették vissza.

A felperes és a testvére, IX.rendű alperes neve közös tulajdonát képezte a házasságkötéskor az hrsz3. hrsz. alatti, az Cím2 szám alatti lakóingatlan alatt található, önálló utcai bejárattal rendelkező pincehelyiség. A lakóházingatlan zárt belső udvarral rendelkezik, ahová a Cím1 utcanév út felől nyíló, kulccsal zárható, autó beállására is alkalmas fa kapun keresztül lehet bejutni. A fa kapu mögött egy fém keretes Koppolit üveggel ellátott további kapu van kialakítva a kapualjban, amin keresztül haladva a belső udvarról közelíthető meg a ház bejárati része. A fém keretes Koppolit üveggel ellátott belső kapu nincs zárt állapotban, míg a ház bejárati ajtaja csak éjszakára van bezárva, amelyhez egy kulcs áll rendelkezésre, ez a zárban belülről van elhelyezve, nappal és éjszaka folyamatosan. A lakóingatlan ezáltal csak a külső nagy fa kapuval van zárva. A lakóház zárt belső udvarára a korábban a felperes 1/2-ed tulajdonában álló, külön helyrajzi számon nyilvántartott pinceingatlanon keresztül is be lehet jutni a Cím1 utcanév út felől a pinceingatlanon keresztül haladva. A pinceingatlant a felperes és az I. r. alperes étteremként működtette akként, hogy mindkét fél a saját munkájával is hozzájárult az étterem működtetéséhez és a működéshez szükséges pénzösszeget a felperes kezdetben több hitelintézettől felvett hitelből biztosította, amelyet a felperes és az I. r. alperes az Bank2-vel 2001. november 21. napján kölcsönszerződés száma alatt 18.009.000,- Ft tőkeösszegű kölcsönszerződéssel váltottak ki. Ebben a felperes és az I. r. alperes egyetemleges adóstársakként szerepeltek. 2001. december 28. napján az I. r. alperes értékesítette a hrsz3. hrsz. alatti, természetben Cím3 alatt található külön vagyonát képező garázsingatlanát 1.450.000,- Ft vételárért. A felek a szerződés mellékleteként rögzítették 2011. december 27-i keltezéssel, hogy a felperes a vételárat átvette kölcsönként az I. r. alperestől. Tekintettel arra, hogy a felek vállalkozása továbbra is forráshiányosan működött, valamint az I. r. alperes édesanyjának egészségi állapota megromlott, ezért az I. r. alperes, valamint az édesanyja, X.rendű alperes neve az 1/2-1/2-ed tulajdoni arányban őket megillető hrsz2. alatt bejegyzett, természetben Cím1 szám alatti ingatlanukat 2004. február 13. napján megkötött adásvételi szerződéssel értékesítették 17.250.000,- Ft vételárért Vevő1 és Vevő2. Az adásvételi szerződés rögzítette, hogy a hrsz2. alatt nyilvántartott, természetben Cím1 szám alatti ingatlan 788 m2 alapterületű lakóházudvar megnevezésű ingatlan, amelyből a vevők 323 m2 alapterületű ingatlanrészhez jutottak hozzá. A vevők 2004. február 13. napján 2.000.000,- Ft összegű foglalót és 8.000.000,- Ft összegű vételárelőleget fizettek meg, azaz mindösszesen 10.000.000,- Ft-ot. Az összeget az okiratszerkesztő ügyvéd a Cím2. szám alatti ingatlanban adta át. A további vételárösszegeket 2004. március 18. napján 6.000.000,- Ft összegben a felperes vette át, míg az utolsó 1.250.000,- Ft-os részletet 2004. május 28. napján. A felperes részéről 2004 évben egyetlen nagyobb összegű befizetés történt 2004. február 16. napján 1.504.072,- Ft összegben az Bank2 Bank felé. A további befizetések az ütemezett hiteltörlesztésnek tekinthetők. A hrsz2. alatti ingatlan értékesítése során cél volt, hogy magasabb vételárat lehessen elérni, azonban a Vevő1 és Vevő2 által megvásárolt, később hrsz2/2. hrsz. alatti ingatlan adásvételi szerződését 2004. március 12. napján módosítani kellett, amelynek eredményeképpen a felperes és az I. r. alperes további 100.000,- Ft vételárhoz jutott hozzá a hrsz2/2. hrsz. alatti ingatlan területének növekedése folytán, amely végül 352 m2-re nőtt, míg a hrsz2/1. hrsz.-on kialakuló Cím4 szám alatti ingatlan 434 m2-re apadt, amelyet az I. r. alperes és X.rendű alperes neve 2007. szeptember 18. napján értékesített egyéb érdekelt1 részére 7.200.000,- Ft vételárért. Az Városben, 2004. február 13. napján kelt adásvételi szerződéssel egyidejűleg a felek kézzel írott megállapodást és kötelezettségvállalást is írtak, amelyet Tanú4 ügyvéd ellenjegyzett, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 8 napon belül a tulajdonát képező hrsz1. alatt felvett, természetben Cím2. szám alatti ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetőségét a felesége, az I. r. alperes nevére íratja figyelemmel az hrsz2. alatti ingatlan adásvételére. Ezen okirat tartalmazta X.rendű alperes neve javára bejegyzendő haszonélvezeti joggal kapcsolatos kötelezettségvállalást is.