A Fővárosi Törvényszék P.25320/2015/12. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. Bíró: Domján Béla Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/12.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

képviselő neve (képviselő címe., jogtanácsos jogtanácsos) által képviselt alperes neve alperes

ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alperesnek 30.000,- (Harmincezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az adóhatóság külön felhívása alapján 3.700,- (Háromezer-hétszáz) Ft eljárási illetéket az állam javára.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, írásban, jelen bíróságnál 3 példányban kell előterjeszteni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló okiratok alapján az ügyben az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes magánnyugdíjpénztári tag volt, aki 2011-ben visszalépve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszakapta az 1997. évi LXXXII. tv. (Mpt.) 4. § (2) bek. zsk) pontja szerint az egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíjnak, tagdíj-kiegészítésnek az összegét. Ugyanakkor jogszabályi rendelkezés hiányában nem kapta meg a tagdíj-kiegészítés azaz a munkáltató által önkéntesen fizetett rész inflációs hozamát, mely számítása szerint 271.224,- Ft.

A felperes 2011. július 27-én kelt végelszámolói értesítőből értesült fentiekről, melyet követően 2011. augusztus 10-én 1-es személyhez a lakóhelye szerinti országgyűlési képviselőjéhez, 2012. szeptember 5-én 2-es személy az Alapvető Jogok Biztosához, végül 2013. júniusában a képviselő hőz és az minisztérium Minisztériumához fordult. Az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosa ...-2012. állásfoglalása szerint a kifogásolt jogszabály alkotmányellenes.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen tulajdoni igénye alapján kérte az alperes kötelezését 271.224,- Ft megfizetésére, a Ptk. 94. § (1) és (2) bek., a Ptk. 112. § és az Mpt. 5. § (4) bek. alapján. Másodlagosan ugyanezen összegre jogalkotással okozott kártérítés alapján kérte kötelezni az alperest a Ptk. 339. §-a és a 2010. CLIV. tv. (Nyatv.) 16. §-a alapján. Felperes kamatkövetelés iránti igényt is előterjesztett 2011. május 31. napjától a Ptk. 301. § (1) bek. alapján. Felperes kérte továbbá az alperes marasztalását 266.700,- Ft, mint átalány kártérítés erejéig, mely az igényérvényesítése kapcsán merült fel. Utóbbi körben a Ptk. 339. § és a 355. §-ra hivatkozott.

Felperes álláspontja szerint a Nyatv. valamint az Mpt. vonatkozó rendelkezései az Alkotmány 9. § (1) bek., a 13. § (1) és (2) bek., az Európai Unió Alapjogi Chartájába (Charta) 17. §-a, és az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló Római Egyezménybe (Egyezmény), továbbá az Európai Unióról szóló Szerződés 2.,3. és 10. pontjába ütköznek. Az alperes az önkéntes tagdíj-kiegészítés inflációs hozamát jogellenesen vonta el, annak ellenére, hogy az Mpt. 5. § (4) bek. deklarálta, hogy a pénztártag követelése a tulajdona. Felperes utalt arra is, hogy a szabályozás diszkriminatív, mivel az önkéntes nyugdíjpénztárba történt befizetések hozamai nem kerültek államosításra. Felperes felhívta az Európai Unió Bírósága C-6/90. és a C-9/90. számú egyesített ügyekben (Frankovich ügy) hozott ítéletet.

Felperes előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményezett a Charta 17. cikk (1) bekezdését érintően.

Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte, utóbbi körben jogtanácsosi munkadíjra tartott igényt a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bek. a.) pontja alapján.