1997. évi LXXXII. törvény

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról[1]

Veszélyhelyzeti normák

A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:[4]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy egységesen szabályozza az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíját és magánnyugdíjpénztár rendszerét.

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak:

a) az e törvény szerinti magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár),

b)[5] a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti szolgáltató - a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,

c) a pénztárak állami felügyeletét ellátó szervek,

d)[6] a pénztár tagjai,

e) a pénztárakat alapító szervezetek.

(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(3)[7] A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítási tevékenységről szóló törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

3. §[8] Természetes személy önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat.

Fogalmak

4. § (1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl,

b)[9] nyugdíjkorhatár:

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,

2. az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

c)[10] pénztártag: az a természetes személy, aki pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,

d)[11] tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára megfizet;

e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,

f) szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása,

g) biztonsági tartalékok: az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok,

h) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak,

i) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,

j)[12] nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,

k)[13][14] társadalombiztosítási jogszabályok: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény.

l)[15]

m)[16]

n)[17] pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (öt évre szóló) terv,

o) biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez,

p) szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz): a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza,

q) szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat,

r) pénztárak részére történő vagyonkezelés: a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,

s) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza,

t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,

u) szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás,

v)[18] a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege, valamint a Pénztárak Garanciaalapja garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek az egy főre jutó összege.

x)[19] munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, illetve állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,

y)[20] közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs,

z)[21] szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosító intézet.

Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez.

zs) értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg;[22]

zsa)[23] kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása,

zsb)[24] kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul,

zsc)[25]

zsd)[26]

zse)[27] elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység;

zsf)[28] ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége;

zsg)[29] ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése;

zsh)[30] ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása.

zsi)[31] minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom.

zsj)[32] hozamgarantált tőke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének 3. számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege,

zsk)[33] visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíjnak, tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.

zsl)[34] Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

(3)[35] E törvény alkalmazásában tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat.

(4)[36] Magán-nyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a pénztártagok felvétele, a tagok számára fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.

Működési alapelvek, alapvető rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak.

(2) A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek az SzMSz-e ezt nem korlátozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése.

(3) A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a pénztárak pedig az Alap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak.

(4)[37] A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni.

(5) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:

a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,

b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,

c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,

d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja,

e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár SzMSz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,

f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók,

g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében e törvény keretei között, az SzMSz felhatalmazása alapján a működési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának, az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékig vállalhat kötelezettséget,

h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet.

(6) A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével - a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.

(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.

(8)[38] A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a pénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről - a szolgáltatások teljesítését követően - tíz évig a jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről - az e törvényben meghatározott kivétellel - csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra.

(9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezeket nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is.

Az elnevezés védelme

6. §[39] A "magánnyugdíjpénztár" elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezet, továbbá a pénztárak érdek-képviseleti szerve és az általa alapított szervezet használhatja a nevében.

II. Fejezet

A PÉNZTÁR ALAPÍTÁSA

Az alapítók

7. § (1) Pénztárat alapíthatnak:

a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen,

b)[40]

amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.

(2)[41]

(3)[42] A fővárosi, vármegyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Felügyelet ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Felügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.

(4)[43] A főváros, a megyei jogú város, a vármegyei, illetve több vármegyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével.

8. § (1) Az alapító az alapítást megelőzően alapító okirat tervezetet készít.

(2) Az alapító okirat tervezetében - a 14. §-ban meghatározottakhoz igazodóan - meg kell határozni, hogy az alapítás a tagsági kör szerint zárt vagy nyílt pénztár létrehozására irányul. A zárt pénztárat az alapító a saját érdekeltségi körébe tartozó természetes személyek részére hozza létre.

(3) Zárt pénztár esetében az alapító okirat tervezete a pénztár szerveződési elvével összhangban a tagsági kör meghatározását

a) munkahelyi pénztár esetében az alapító munkáltató által foglalkoztatottak,

b) kamara által alapított pénztár esetében a kamarai tagság, illetve a kamara tagszervezetei által foglalkoztatottak,

c) szakmai egyesület által alapított pénztár esetében az egyesület tagsága,

d) önkéntes nyugdíjpénztári tagság,

e) munkavállalói érdekképviseleti tagság

részére külön-külön vagy együttesen is tartalmazhatja.

(4) A 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár zárt vagy nyílt pénztár lehet.

(5) A 7. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár nyílt pénztár lehet.

9. §[44] Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra jogosultak és kötelezettek között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.

10. §[45]

11. § (1) A 7. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt szervezetek a pénztár alapításának, valamint pénztári tevékenységének költségeit részben vagy egészben átvállalhatják.

(2) Az alapítási költségek között kell elszámolni:

a) az alapítás közvetlen költségeit, beleértve a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek költségeit,

b) az első éves működéshez szükséges költségeket, beleértve a pénztár szervezete, székhelye, személyi és tárgyi feltételeinek költségeit is.

12. § A területi pénztárat 1997. december 31-ig kell megalapítani.

Az alapítási engedély

13. § (1)[46] A pénztár alapításához az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési engedélyt kell kérnie a Felügyelettől, melynek feltételei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel.

(2) A Felügyeletnek az alapítási, illetve működtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) Az alapítási engedély, illetve a működtetési engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez - a 13/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - csatolni kell:[47]

a) az alapító okirat tervezetét,

b) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket,

c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről,

d) az alapító alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát stb.).

(4) Az alapítási engedély alapján az alapító alapító okiratot bocsát ki, továbbá a 15. § alapján összehívja az első küldöttközgyűlést, és megkezdi a pénztárüzem szervezését.

(5) Alapítási engedéllyel rendelkező alapítók közösen is alapíthatnak egy pénztárat. Ebben az esetben az alapítók megállapodásban határozzák meg a képviseletükben eljáró alapítót, és ennek személyét az alapító okiraton is feltüntetik.

(6)[48] Az alapítási engedély hatályát veszti, ha a közlésétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelethez, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Felügyelet elutasítja.

13/A. §[49] Ha a Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett nem természetes személy alapító esetében a kérelmező a kérelemhez nem csatolja a 13. § (3) bekezdés d) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet az alapító bejegyzéséért vagy nyilvántartásba vételéért felelős szervet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi.

Az alapító okirat

14. § (1) Az alapító okirat tartalmazza:

a) az alapító nevét, székhelyét,

b) a pénztár nevét,

c) a pénztár megalakulásának időpontját,

d) működési területét, székhelyét,

e) tagsági körét,

f) a működés megkezdésének időpontját,

g) az alapító nevében eljáró felelős személy nevét és személyi adatait, a rendelkezésre bocsátott költségvetést,

h) az alapító okirat kibocsátásának dátumát,

i) az alapító szervezet cégszerű aláírását.

(2)[50] A pénztár az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál pénzforgalmi számlát nyitni. A pénzforgalmi szolgáltató a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a pénztárat a bíróság még nem vette nyilvántartásba.

A pénztár első küldöttközgyűlése

15. § (1)[51] A pénztár első küldöttközgyűlését az alapító hívja össze, az alapítási engedély közlésétől számított 60 napon belül. A küldöttközgyűlésen a döntés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik.

(2) A küldöttközgyűlés küldötteinek jelölését jelölőbizottság végzi. A jelölőbizottság 3-5 tagból áll. A jelölőbizottságot az alapító állítja össze. A pénztár küldöttközgyűlése 19-35 küldöttből állhat.

(3) A munkáltatók által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az azonos munkáltatónál foglalkoztatott leendő pénztártagok választják. Ha több munkáltató alapít pénztárat, azonos személyek jelölését kell előterjeszteni. Több munkáltató közös pénztáralapítása esetén minden munkáltatónál külön is alakulhat jelölőbizottság, és több munkáltató is alakíthat közösen egyetlen jelölőbizottságot. Ha nem egy időben tartják a munkáltatóknál a küldöttközgyűlési tagokat választó gyűléseket, az új jelölt felmerülése esetén sem kell a már előzőleg megtartott gyűléseket megismételni.

(4) A kamarák, illetőleg a szakmai egyesületek által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait azon leendő pénztártagok közül választják, akik a kamara (kamarák), illetőleg a szakmai egyesület (szakmai egyesületek) tagjai, illetve a tagszervezeteknél alkalmazásban álló leendő pénztártagok. A jelölőbizottság állítását és a választást a kamara elnöksége, az egyesület vezetősége a kamarai, egyesületi szabályok figyelembevételével végzi.

(5) A területi pénztár küldöttközgyűlésének tagjait a területi önkormányzat közgyűlése választja. A jelölőbizottságot a területi önkormányzat közgyűlésének elnöke, illetve a főpolgármester állítja össze. Regionális pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az érintett önkormányzatok közgyűlései arányosan választják.

(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által alapított pénztár első küldöttközgyűlésének tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése (küldöttközgyűlése) választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott döntésével egyidejűleg határozhat arról is, hogy e törvényben biztosított hatáskörének gyakorlását az alapítás tekintetében az igazgatótanácsra ruházza.

III. Fejezet

A PÉNZTÁRI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A pénztár nyilvántartásba vétele

16. § (1)[52] A pénztárat a székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Felügyeletet is értesíti.

(2) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal.

17. § (1) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár szervezésével összefüggésben jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Ha a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár kötelezettséget vállal, harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.

(2) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt az alapítók egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.

(3) A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a jogviták rendezésére a Ptk.-nak a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tevékenységi engedély

18. § (1)[53] A pénztár tevékenységét - a pénztári működés előkészítése kivételével - a Felügyelet tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg.

(2) A pénztárnak - a 18/A. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez csatolni kell:[54]

a) az alapító okiratot,

b) az SzMSz-t,

c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának igazolását, illetőleg a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot,

d) igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal, pénzforgalmi számlával és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik,

e)[55]

f) a pénzügyi tervet,

g) a vagyonkezelési, a szolgáltatási szabályzatot, és amennyiben a pénztár a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ, e vagyonértékelési szabályzatot,

h) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyi adatait,

i) a pénztártevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat,

j) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

k) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

l) a pénztár belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot,

m) ha a pénztár ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének ellátásával más szervezetet bíztak meg, az erről szóló szerződést,

n) a letétkezelővel kötött szerződést,

o)[56] nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a Felügyelet által nyilvántartásba vett független minősítő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó adatokat.

(3) Az adóhatóság - amennyiben az alapítási engedély jogerőre emelkedett - nem tagadhatja meg az adószám kiadását arra való hivatkozással, hogy a pénztár tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik.

18/A. §[57] Ha a pénztárt a bíróság nyilvántartásba vette, és a kérelmező az ezt igazoló jogerős határozatot a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető bíróságot.

19. § (1)[58]

(2)[59] A Felügyelet a benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha azokból valószínűsíthető, hogy a pénztár működése nem biztonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.

(3)[60] Amennyiben a Felügyelet elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, a pénztár 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani, vagy megszűnéséről dönteni.

20. § (1)[61] A tevékenységi engedély véglegessé válásáig a pénztár, a hozzá bármilyen jogcímen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet.

(2)[62] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén, a pénztár nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Felügyelet százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.

20/A. §[63] (1)[64] A tevékenységi engedély közlésétől számított 1 éven belül a pénztár köteles igazolni, hogy taglétszáma eléri a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2)[65] Amennyiben a pénztár a fenti határidőt elmulasztja, vagy a taglétszám nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott számot, úgy a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonja. A tevékenységi engedély visszavonása esetén, a pénztár köteles a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat közlését követő 30 napon belül végelszámolás útján történő megszűnéséről dönteni.

IV. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

A pénztártagok jogai és kötelességei

21. § (1) A pénztártagokat - e törvényben foglalt kivételekkel - azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

(2) A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet.

(3) A pénztártag

a) részt vehet a pénztár szervei megválasztásában,

b) megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselővé,

c) jogosult a pénztár működésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra,

d) az SzMSz szerint jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.

(4) A pénztártag köteles

a)[66]

b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni,

c)[67]

d)[68]

e)[69] a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,

f)[70] betartani az SzMSz előírásait.

Tagsági viszony keletkezése

22. §[71] (1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja

a)[72]

b) önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja.

(2)[73] A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.

(3)[74]

(4)[75] A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni. A pénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak - a záradékolást követő 8 napon belül történő - megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.

(5)[76]

(6)[77]

(7)[78]

(8)[79]

(9)[80]

(10)[81]

22/A. §[82] (1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet.

(2) A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell, a tagszervezéshez kapcsolódó juttatás mértékét, a juttatás nyújtásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit.

(3) Tagszervezésért juttatást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat.

(4) A pénztári tagszervezés során a tagszervezőnek tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígér előnyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy

b) amely a pénztártaggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírnia.

(5) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített pénztártag tagsági viszonyának fennmaradása alapján előnyhöz jut (megtartási jutalék).

(6)[83]

22/B. §[84] (1) A tagszervező a tagszervezés során tudomására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy pénztártaggá válása érdekében használhatja fel.

(2) A tagszervező - ha törvény másként nem rendelkezik - korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot.

A tagsági viszony megszűnése

23. § (1)[85] A pénztártag tagsági jogviszonya

a) más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal;

b) elhalálozással, az elhalálozás napjával;

c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével; vagy

d)[86] az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában;

e)[87]

f)[88] a törvény 123. § (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával,

g)[89] a törvény 3. § alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy - amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül - döntése szerint, a nyugdíjbiztosítási jogviszonya megszűnésének napjával

h)[90]

i)[91]

j)[92] a törvény 24. § (15) bekezdésében foglalt megszüntetéssel, a megszüntetés napjával

k)[93] a 30/A. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal;

l)[94] a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal

szűnik meg.

(2) A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.

(3)[95]

(4)[96] A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte után kerülhet sor, kivéve az (1) bekezdés c) pontja alatti esetet.

24. § (1)[97] A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Ha az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és az a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján - a bejelentés tartalmától függetlenül - a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.

(2)[98] Az (1) bekezdés szabályait nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.

(3)[99] Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le. Amennyiben

a) az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és

b) a tag az átadó pénztárba történt belépést követő két éven belül lép át másik pénztárba

az átadó pénztár az átlépés tényleges költségeinek fedezetére a tag követelésének egy ezreléket meghaladó részét, de legfeljebb ötezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó pénztár által nem téríthető meg, a tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájának egyenlegéből nem vonható le.

(4)[100]

(5)[101]

(6)[102]

(7)[103]

(8)[104]

(9)[105]

(10)[106] A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében - kérésére - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.

(11)[107] A pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és azok hozamait, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-ére mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket - jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - a visszalépő tagok portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.

(12)[108]

(13)[109] A pénztár 2011. május 31-én jogosult a visszalépő tag egyéni számláját 795 Ft-tal csökkenteni és azt a működési tartalék javára jóváírni. A pénztár a működési tartalék javára jóváírt összeget a 2011. május 30-án meglévő működési és likviditási tartalék kimerülését követően használhatja fel. A pénztár a fel nem használt összeget 2011. szeptember 15-ig átutalja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzforgalmi számlájára.

(14)[110] A visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy

a) a számítás fordulónapjaként 2011. május 31-ét,

b) 2011. május hónapra a KSH által közzétett, 2011. áprilisra vonatkozó inflációs rátát

kell alkalmazni.

(15)[111] Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását. A pénztártag tagsági jogviszonyát a bejelentéstől számított 60 napon belül kell megszüntetni (a megszüntetés napja).

(16)[112] A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének szándékát annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

(17)[113] A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A magánnyugdíjpénztár az átadásra kerülő követelések értékét pénzben teljesíti a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

(18)[114] A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le.

(19)[115] A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (megszüntetés napja) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Ha a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kell nyilvántartani.

(20)[116] A (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok esetében a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy a megszüntetés napjára vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni.

(21)[117] A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2011. május 31. napjával, illetve 2012. május 31. napjával visszalépő tagok után a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére függő tételként átadott és utóbb beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetéseket és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét

a) az átadó magánnyugdíjpénztárak (vagy jogutódjuk) havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig,

b) az átadó magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén - a függő tételekből az átadó magánnyugdíjpénztár adatait kezelő szervezet által beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetések és kapcsolódó hozamok összegének hitelt érdemlő igazolásával - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag

legkésőbb 2017. december 31-éig visszaigényelheti a Nyugdíjbiztosítási Alaptól.[118]

24/A. §[119] (1)[120] Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a nyugdíjbiztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és pénzforgalmi számlájának számát.

(2) A pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének összegét - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a fordulónapot követő 50 napon belül köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá.

(3) A (2) bekezdés szerinti követelés összegét a pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.

25. § A pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegre sem a pénztártag, sem a pénztár hitelezői nem tarthatnak igényt.

A tagdíj

26. §[121] A tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. A tagdíj minden pénztártagra kötelező, legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg.

V. Fejezet

A PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁS

Járadékszolgáltatás

27. §[122] Pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott pénztári járadékként nyújtja, vagy biztosító intézménytől vagy nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékként folyósítja. A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem minősül szolgáltatásnak.

Egyösszegű kifizetés

28. §[123] (1) A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:

a) a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére,

b)[124]

(2)[125]

(3)[126]

Kedvezményezett

29. §[127] (1) A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett).

(2)[128] A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját.

(3) Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.

(4) A pénztártag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

(5) A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha

a) a pénztártag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,

b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,

c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet.

(6) Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részére a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában lesznek jogosultak.

(7)[129] Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.

(8) A kedvezményezett(ek) a pénztártag a felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.

(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt

a) egy összegben felveszi,

b) a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,

c) ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti,

d) más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja.

(10)[130] A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 20-21. §-ában foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését köteles a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni.

A szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege

30. § (1) A járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.

(2)[131]

30/A. §[132] (1) A pénztári járadék havi összege a tag egyéni járadékszolgáltatási számlája egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő várható élettartama hányadosaként számított összeg. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente, az egyéni számlaértesítő készítésekor, a hozamok jóváírását követően, újra kell számolni.

(2) A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat csak azon összegekre kell alkalmazni, amelyek a folyósítási költségek levonása után havi szinten meghaladják a minimum öregségi nyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) összegének a felét. Az ezen összeghatár alatti járadékok esetében, a kifizetést évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg kell teljesíteni. Ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj összegének 25 százalékát, a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a járadékra való jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell kifizetni.

(4) A pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik arról, hogy járadékszolgáltatást kíván igénybe venni, vagy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén a pénztártag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdés zsk) pontjában meghatározott visszalépő tagi kifizetés felvételére, vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.

(5) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett követelését - a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben - a megszűnés napját követő 15 munkanapon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag természetes személyazonosító adataira és társadalombiztosítási azonosító jelére, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a volt pénztártagot és a pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.

A szolgáltatás fedezete és a szolgáltatás megállapítása

31. §[133] A pénztári járadékszolgáltatás esetén a választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás szolgáltatási tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.

A pénztár szolgáltatási tevékenységének feltételei

32. § (1)[134] A pénztár a járadékszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadékszolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.

(2)[135] A pénztár szolgáltatási szabályzatának a pénztári járadékra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatások kifizetéséhez kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. Ha a pénztár a járadékot saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet engedélyét.

(3)[136] A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenységhez biztonsági tartalékot képez.

(4)[137] A Felügyelet a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot - a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatások előrelátható fedezete és biztonsági tartalékai alapján - engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5)[138] A Felügyelet előírhatja a szolgáltatási szabályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg.

(6)[139] A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi értékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Felügyeletet és az Alapot értesíti.

Biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatás

33. § (1)[140] A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat [27. § (2) bekezdés].

(2) A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézetet a pénztár, illetve szolgáltatást igénybe vevő tag egyaránt kiválaszthatja. A pénztártag abban az esetben is választhat más biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást, ha pénztára is nyújtja ugyanazt a járadékszolgáltatást. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerződést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében.

(3)[141] A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg.

(4)[142]

VI. Fejezet

A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A pénztár jogállása és szervezete

Szervezeti és működési szabályzat

34. § (1) A pénztár jogi személy.

(2) A pénztár szervei:

a) a közgyűlés, részközgyűlés vagy küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés),

b) az igazgatótanács,

c) az ellenőrző bizottság,

d) az SzMSz szerint létrehozott szakértői bizottságok.

(3) A pénztárban vagy közgyűlés (részközgyűlés) vagy küldöttközgyűlés működik.

(4) A közgyűlés formáját, megtartásának módját és részletes szabályait az SzMSz határozza meg.

(5) A közgyűlés a pénztártagok összességéből áll. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

(6) A részközgyűlés a pénztár tagságából képzett csoportokban külön megtartott közgyűlés. A részközgyűlésen minden tag egy és csakis egy csoportba tartozik, és a részközgyűlés határozatait az egyes gyűlések szavazatainak összesítésével hozza. A részközgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A részközgyűlés hatásköri és eljárási szabályait az SzMSz tartalmazza.

(7) A küldöttközgyűlés a pénztártagok küldötteken keresztüli képviseletével megtartott közgyűlés.

(8) A pénztár vezető tisztségviselői:

a) az igazgatótanács elnöke és tagjai,

b) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai,

c) minden olyan, az SzMSz-ben meghatározott tisztségviselő, aki tisztségét a közgyűlés hatáskörébe tartozó választás alapján tölti be.

(9)[143] A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.

(10) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös közgyűlése választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közgyűlése a mindkét szervezetet érintő kérdésekben közösen dönt.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott közös közgyűlésen a tagoknak tagsági viszonyonként egy szavazata van. Egyebekben a közös közgyűlés szabályairól az alapszabályban kell rendelkezni.

(12)[144] Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b)[145] büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a

ba) 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény,

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,

c)[146] a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy

d) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

34/A. §[147] A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

35. § Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:

a) a pénztár jogállására és alapítására vonatkozó adatokat,

b) a taggá válás feltételét, a pénztár szerveződési elvét,

c)[148] a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokat,

d)[149] a tagok, a kedvezményezettek, illetve az örökösök jogait és kötelezettségeit,

e) a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírásokat,

f)[150] a pénztári bevételek tartalékok közötti megosztási arányait és elveit - a pénztár működési szükségleteinek megfelelően -, a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,

g) a pénztári szolgáltatások típusait,

h) a járadékszolgáltatásokkal és más tagi követeléssel kapcsolatos eljárási rendet, beleértve a viták rendezésének pénztáron belüli rendjét,

i) a pénztár szervezetére, a közgyűlés formájára, illetve ahol küldöttközgyűlés működik a küldöttek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályokat,

j) az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizottságra, ezek választására, szakértői bizottságokra, az ügyvezetőre, illetőleg ezek tevékenységére, hatáskör-átruházásra és a pénztár képviseletére irányadó főbb szabályokat,

k) a pénztár gazdálkodására, pénzügyi tervére, üzemvitelére vonatkozó főbb szabályokat,

l) a pénztár vagyonkezelésére, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási, továbbá a járadékszolgáltatási kötelezettségeire irányadó alapvető előírásokat, ideértve azt is, hogy a pénztár e tevékenységeket maga kívánja-e ellátni, illetőleg azokat részben vagy egészben pénztári szolgáltatóra bízza-e; ez esetben a tevékenységek kihelyezésével kapcsolatos előírásokat is tartalmazza a szabályzat, továbbá

m) mindazt amit e törvény meghatároz, és amit a közgyűlés szükségesnek tart.

A közgyűlés

36. § (1) A pénztár legfőbb szerve a közgyűlés.

(2) Küldöttközgyűlés esetén a küldöttközgyűlés létszáma 25-100 küldött lehet. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják.

(3) A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a pénztár SzMSz-e tartalmazza. Az SzMSz-ben rendelkezni kell az újonnan belépő, átlépő tagok képviseletéről is.

(4) A küldöttek megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.

37. § (1)[151] A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.

(2)[152] A közgyűlés összehívásának módjáról a pénztár SzMSz-ében kell rendelkezni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés összehívását - a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően - a pénztár és a Felügyelet honlapján is közzé kell tenni. A közzététel tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesztések megtekintésének módját. A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Mpt. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

(3)[153] A küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítést, a küldöttközgyűlést megelőzően legalább 15 nappal előbb el kell juttatni a küldötteknek. A bíróság vagy a Felügyelet az értesítés tekintetében, az e törvényben foglaltnál rövidebb határidőt is előírhat.

(4)[154] A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a Felügyelethez, annak elutasító döntése után 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A közgyűlést a bíróság vagy a Felügyelet is összehívhatja.

(5)[155] A közgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Felügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.

38. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a pénztártagok felének képviselete biztosított.

(2)[156] Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) szereplő kérdésekben a jelenlévők, illetve képviseltek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható.

(3)[157] A közgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti.

(4) A közgyűlés a határozatait - ha az SzMSz eltérően nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

39. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapító okirat módosítása,

b) az SzMSz elfogadása, illetőleg módosítása,

c)[158] az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az igazgatótanács tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,

d)[159] az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,

e) az igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről,

f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása,

g)[160] a tevékenységi engedély véglegessé válása előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről,

h) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról,

i) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásról vagy más pénztárral történő egyesülésről,

j) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal,

k) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése,

l) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról.

(2)[161] A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Felügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni.

(3)[162] A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes törvényszéken.

39/A. §[163] (1) A vezető tisztségviselői jogviszony fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) A közgyűlés a 34/A. § alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselő megválasztásáról meghozott döntésig, az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.

Az igazgatótanács

40. § (1)[164] Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ. Az igazgatótanács elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(2) Az igazgatótanács

a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

b) gondoskodik a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről,

c) meghatározza a pénztár üzletpolitikáját,

d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot,

e)[165] dönt a vagyonértékelés módjáról, vagyonkezelő, ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról - szükség szerint - az e tevékenységet végző szervezet kiválasztásáról,

f) gondoskodik a pénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti tartalékot,

g) a jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról,

h) elfogadja ügyrendjét.

(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és a főkönyvelőt.

(4)[166] Az igazgatótanács az SzMSz-ben meghatározott időközönként, de legalább háromhavonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(5)[167] Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok SzMSz-ben meghatározott hányada, de legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és az SzMSz-ben meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére.

(6)[168] Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.

(7)[169] Az igazgatótanács határozatait - amennyiben az SzMSz másként nem rendelkezik - a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8)[170] Az igazgatótanács minősített többséggel - az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével - határoz:

a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról,

b)[171] az ügyvezető, a vagyonkezelő, az ingatlanértékelő, az ingatlanfejlesztő, a műszaki ellenőr és a letétkezelő - nyílt pályázat útján történő - kiválasztásáról,

c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.

(9)[172][173] Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát.

(10)[174] A pénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja.

41. § Az igazgatótanács a 40. § (2) bekezdés a)-b) és g) pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását - felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett - az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékéről az igazgatótanács ügyrendjében kell rendelkezni.

A pénztár képviselete

42. § (1) A pénztárat

a) az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

b) az igazgatótanács 2 tagja,

c) a pénztár 2 képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

d) az ügyvezető és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője

együttesen képviseli.

(2) A pénztár tisztségviselőjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal.

Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre

43. § (1)[175] A közgyűlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően, az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ. Az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(2)[176] Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, alapszabályában, SZMSZ-ében és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.

(3)[177] Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(4)[178] Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.

(5)[179] Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.

Személyi és tárgyi feltételek

44. § (1) A pénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és a tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal.

(2) A pénztár köteles

a) ügyvezetőt (helyettes ügyvezetőt),

b) a számviteli rendért felelős vezetőt (főkönyvelőt),

c) befektetésekért felelős vezetőt,

d) biztosításmatematikust (aktuáriust),

e) könyvvizsgálót,

f) jogászt,

g) belső ellenőrt

alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. Az a), b), c) és g) pontokban felsorolt személyeket a pénztár kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.

(3)[180] Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározottak feladatát is, ha a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel. A (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek nem lehetnek az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjai.

(4)[181] A pénztárnak a Felügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatás érdekében a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel, valamint a tájékoztatási kötelezettségei teljesítése érdekében internetes honlappal kell rendelkeznie.

(5)[182] A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén - ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy

a)[183] vonatkozásában nem magyar állampolgár esetén a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti hatósági bizonyítványnak megfelelő okiratot,

b) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,

c) a jogszabály által előírt végzettségét, vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát,

d) vezető tisztségviselők esetén nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.

(6)[184] A vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak újraválasztása vagy újbóli kinevezése esetén az (5) bekezdés c) pontjában foglaltak ismételt igazolására nincs szükség.

Az ügyvezető

45. § (1) A pénztár ügyvezetője a pénztárral munkaviszonyban álló személy. Az ügyvezető nem lehet a pénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője.

(2) Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki[185]

a)[186] büntetlen előéletű, nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok,

b)[187] felsőfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel rendelkezik, és legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3)[188]

(4) Az ügyvezető felelős az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket e törvény, illetőleg az SzMSz a közgyűlés vagy az igazgatótanács hatáskörébe utal.

(5)[189] Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Felügyelethez fordulhat.

A könyvvizsgáló

46. §[190] (1)[191] A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel.

(2)[192] Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója (kivéve, ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.

(4)[193] A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy pénztártól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.

(5)[194] A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztárnál legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg, azzal, hogy megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.

(6)[195] A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

(7)[196] A könyvvizsgáló - az alakuló közgyűlésen elfogadott pénzügyi terv kivételével - a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

(8) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

(9) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - a tudomására jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

(10)[197]

(11)[198]

(12)[199]

(13)[200]

(14)[201]

(15)[202]

(16)[203]

(17)[204]

A biztosításmatematikus

47. § (1)[205] A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el:

a) ellenjegyzi

- a pénztár pénzügyi tervét,

- a biztosításmatematikai statisztikai jelentést,

- a pénztár szolgáltatási szabályzatát,

- a tagok pénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot,

- a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket;

b) elkészíti

- az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értékelést,

- a tartalékok képzésére és megfelelőségére vonatkozó számításokat, értékeléseket;

c) elvégzi

- a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását,

- a tagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosításmatematikai feladatokat;

d) szükség szerint javaslatot tesz a pénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közreműködik azok elkészítésében.

(2) A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik,

b)[206] legalább hároméves - biztosítónál, pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a Felügyeletnél (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél), felsőoktatási intézményben, a biztosításmatematikusok szakmai érdekképviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett - szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) a pénztárral munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban áll,

d)[207] büntetlen előéletű, nem áll biztosításmatematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül azon szakok oklevele, amelynek megszerzéséhez tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán legalább négy féléves, szigorlattal lezárt matematikai és statisztikai képzés szükséges. Ilyennek minősül különösen a tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán fakultáció vagy posztgraduális képzés során szerzett legalább négy féléves biztosításmatematikai képzés.

(4)[208] A (2) bekezdés b) pontjában meglévő feltételek fennállását az érintett szervek igazolják. A Felügyelet az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmentést adhat.

(5)[209] A megbízási jogviszony létesítését megelőzően a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(6)[210] A megbízási jogviszony fennállása alatt a biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a biztosításmatematikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(7)[211] A pénztár a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a biztosításmatematikust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok.

(8)[212] Ha a (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus részére megtéríti.

(9)[213] A pénztár a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a biztosításmatematikus

azon személyes adatait, amelyeket a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(10)[214] A (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén - a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli.

(11)[215] A megbízási jogviszonyt a pénztár azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján.

Befektetésekért felelős vezető

48. § (1) A pénztár köteles befektetésekért felelős vezetőt alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelői tevékenység ellátásával vagyonkezelő szervezetet bíz meg.

(2)[216] A pénztár a befektetések irányítására olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség.

A pénztár vezetőire vonatkozó felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok

49. § (1) A pénztár vezető állású személye a 44. § (2) bekezdésében, valamint az SzMSz-ben meghatározott más munkakört betöltő személy, ha a pénztárral munkaviszonyban áll, és választása, kinevezése nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) A pénztár vezető tisztségviselője és vezető állású személye, valamint a pénztár aktuáriusi, könyvvizsgálói, jogászi feladatait nem munkaviszony keretében ellátó személy az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.

(3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, valamint az SzMSz-ben meghatározott más testületi szerv tagjai, az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősséget viselnek. Nem terheli a felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tag esetében a közgyűlésnek bejelentette.

(4) Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy,

a) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,

b) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete visszavonta,

c)[217] aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ügydöntő határozatával büntetőjogi felelősségét megállapította. E tekintetben súlyos szankciónak minősül, ha a Felügyelet, más hatóság végleges határozatban a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott.

d)[218] aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Ptk. hatálya alá tartozó gazdasági társaságnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,

e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését.

(5) A (4) bekezdés e) pontja alkalmazása szempontjából a pénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő

a) tevékenysége, illetve a pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénztár független, megbízható és körültekintő irányítását,

b) üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és/vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza.

(6) A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha[219]

a) egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,

b)[220] valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban minősített befolyást vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen befolyását megszünteti,

c) ellene büntetőeljárás indult.

(7) A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(8)[221] A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, valamint önálló vagyonkezelési tevékenység folytatása esetén a 66. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott szakértői nem lehetnek közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személyek

a) a letétkezelőnél,

b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál.

A pénztárak gazdálkodása

50. § (1) A pénztár gazdálkodása keretében

a) gondoskodik a pénztárvagyon befektetéséről és kezeléséről,

b)[222] a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében a működési tartalék forrásai terhére tulajdont szerezhet a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,

c) teljesíti az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségeit, és igénybe veszi azok szolgáltatásait.

(2) A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, abból tartalékokat képez. A pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki.

(3) A pénztár gazdálkodásából származó bevétel a társasági adó és helyi iparűzési adókötelezettség tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek.

(4)[223] Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni.

51. § Amennyiben a pénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával a tartalékok között fel kell osztani.

52. §[224] (1)[225] A pénztár köteles pénzforgalmát pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. A számlavezető a piaci értékeléshez közli a letétkezelővel a pénzforgalmi számla és alszámlái egyenlegét.

(2) A pénztár a befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani. A pénztár a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetet és befektetési számlájának számát köteles a számlanyitást követően, haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek.

(3) A pénztár köteles a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzáramlások szabályait Pénzkezelési Szabályzatában rögzíteni.

A pénztár pénzügyi terve

53. §[226] (1) A pénztárnak mindenkor az adott időszakra érvényes éves és hosszú távú pénzügyi tervvel kell rendelkeznie, amelyet első alkalommal az alakuló közgyűlés állapít meg. A továbbiakban az éves pénzügyi tervet legkésőbb az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. Az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés új hosszú távú tervet is meghatároz.

(2) Az éves pénzügyi terv időtávja legalább az éves beszámolót elfogadó közgyűlés félévét követő négy negyedév végéig tart. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervet elfogadó közgyűlést követő naptári évtől kezdődően hároméves időtartamra készül. Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú terv legfeljebb éves bontásban készül.

(3) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok és a Felügyelet meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a szolgáltatások finanszírozhatóságáról és a pénztár működőképességéről.

(4) A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot, kiegészítve a számításoknál használt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó demográfiai, kockázati és gazdasági feltételezésekkel.

(5) A pénzügyi terv alátámasztja a pénztár kockázati és szolgáltatási tartalékképzését, beruházási és működési kiadásainak teljesítését. A működési költségekre, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg, amely költségeknek mindenkor arányban kell állniuk a pénztár működési teherbíró képességével, általános anyagi helyzetével.

(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének megfelelő alátámasztottsággal és részletezettséggel tartalmaznia kell a magánnyugdíjpénztár működtetésével összefüggésben felmerült költségek (közös költségek) összegét, és a pénztárak közötti megosztásának elveit, módszereit (a megosztás során használt vetítési alapot és annak számítási módját).

54. §[227]

55. §[228] (1)[229] A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.

(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza az 53. § (2) bekezdésében előírtakat, illetve nem felel meg a pénztár SzMSz-ében foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni.

Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó külön szabályok

56. § (1) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár gazdálkodására és pénzügyi tervére az 50-55. § rendelkezéseit, a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az önkéntes nyugdíjpénztár munkaszervezetét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az lehetővé tegye az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a pénztárhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak a különböző pénztári tevékenységre történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását.

(3) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek mindkét típusú pénztári tevékenységhez kapcsolódnak, vagy bevételarányosan egyikhez sem rendelhetők, belső elszámolási szabályok alkalmazásával kell a források között megosztani.

(4) A pénztár pénzügyi tervének tartalmaznia kell a közös kiadásoknak és bevételeknek az egyes pénztári tevékenységekre eső részét is.

(5) A pénztárnak a közös tevékenységére vonatkozóan olyan tervet kell készítenie, amely tartalmazza a közös feladatok ellátása érdekében felmerülő kiadásokat és bevételeket.

(6)[230]

A pénztári tartalékok és működésük

57. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel.

(2) A pénztár a törvényben meghatározott kötelező tartalékok mellett az SzMSz-ben meghatározott további tartalékokat is képezhet.

58. § (1)[231] A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot - saját tevékenységi tartalékot - kell biztosítania abban az esetben, ha járadékszolgáltatási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a felsorolt tevékenységek működési zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál.

(2)[232] A saját tevékenységi tartalék mértéke az alábbiak szerint meghatározott egyenlegek összege:

a) 80 millió forint,

b) a tárgyévet követő ötödik év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka, és

c) a tárgyévet követő hatodik év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok húsz százalékának összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka,

de legalább 100 millió forint.

(3)[233] A saját tevékenységi tartalék fedezetének meghatározásakor figyelembe vehető

a) a működési célú tartalékok negyven százaléka, ideértve a működés fedezetének induló tőkéjét, a tartaléktőkét és a működés tárgyévi eredményét,

b) a likviditási és kockázati céltartalék hetven százaléka, ide nem értve a saját tevékenységi tartalékot.

59. § (1) A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál.

(2) A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat.

(3) A fedezeti tartalék bevételei:

a)[234] tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben meghatározott része,

b)[235]

c)[236] a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet, a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeg,

d) a fedezeti tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,

e)[237]

f) az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeg.

(4) A fedezeti tartalék terhére elszámolható kiadások:

a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásai,

b)[238] az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének piaci értéken meghatározott összege,

c)[239] az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költség,

d)[240] a tagoknak piaci értéken visszatérített összegek,

e)[241] a fedezeti tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet.

(5)[242] A fedezeti tartalék terhére a pénztártagokkal kapcsolatos kifizetések piaci értéken történnek.

60. § (1)[243] A likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

(2) Amennyiben a pénztár nem helyezi ki a járadékszolgáltatási tevékenységét, úgy köteles a likviditási alapon belül a pénztár által alkalmazott módozatok szerint elkülönítve járadéktartalék alapot képezni.

(3) A likviditási tartalék bevételei:

a)[244] tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatás az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben meghatározott része,

b)[245]

c)[246] a likviditási tartalék befektetéséből származó realizált hozam és az eszközök értékeléséből származó pozitív különbözet.

d) a likviditási tartalék eszközeinek értékesítéséből származó bevételek,

e)[247]

f)[248] az 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó, valamint vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezetben meglévő részesedéséből származó, a likviditási tartalékot illető bevétel,

g) egyéb bevételek likviditási tartalékot illető része.

(4)[249] A likviditási tartalék terhére

a) a likviditási tartalék befektetésével kapcsolatban felmerült kiadás,

b) a likviditási tartalék eszközeinek értékeléséből származó negatív különbözet,

c) a jogszabályok szerint a fedezeti tartalékba és működési célra történt átcsoportosítás

számolható el.

61. § (1) A pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat.

(2) A működéssel kapcsolatos bevételek:

a)[250] tagok által fizetett tagdíj, valamint az ideiglenesen (gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj célú támogatásnak az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben meghatározott része,

b)[251]

c)[252] a működéssel kapcsolatos bevételek befektetéséből származó realizált hozam,

d) a működéssel kapcsolatos eszközök értékesítéséből származó bevételek,

e) a támogató rendelkezése szerint működési célra juttatott adomány,

f)[253] vagyonkezelő, ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,

g) az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben meglévő részesedésből származó, a működésre fordítható bevétel,

h)[254] egyéb működésre fordítható bevételek, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költségnek a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét meghaladó része.

(3) A működéssel kapcsolatos költségek, ráfordítások között kell elszámolni:

a) folyó működési kiadásokat költségnemenként,

b)[255] az Alappal, Felügyelettel kapcsolatos fizetési kötelezettségeket,

c) a tagdíj behajtásával és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségeket,

d) működéssel kapcsolatos tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,

e)[256] a működéssel kapcsolatos bevételek befektetésével kapcsolatos kiadásokat, valamint a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti tartalékba átvezetett összeget,

f)[257] a működési célú befektetések értékelési különbözetének céltartalékaként megképzett összegét.

62. § (1)[258] A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását - ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is - legalább havonta kell elvégezni. A fedezeti tartalékon belül, az egyéni számlákon külön kell nyilvántartani és elszámolni az önkéntes befizetéseket és az ezekre vonatkozó bevételeket és kiadásokat.

(2)[259] A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből - kivéve a szolgáltatási tartalékot - származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái javára naponta kell jóváírni.

(3) A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell.

(4) A pénztártagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági viszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása, folyósítása esetén) a pénztár SzMSz-ében, illetve szolgáltatási szabályzatában meghatározott költségeket az egyéni számlákat, illetve a szolgáltatási tartalékot terhelő működési bevételekként kell elszámolni.

(5) A nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetét képező forrásokat, vagyis a pénztártag egyéni számlájának egyenlegét egy összegben kell átcsoportosítani a tag által választott szolgáltatás tartalékába.

(6)[260] A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákkal és a szolgáltatási tartalékkal, likviditási tartalékkal szemben kell elszámolni a részükre teljesített befizetéseket és a hozzájuk kapcsolható kiadásokat.

(7)[261] A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfólió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének és a függő tételek piaci értéken kimutatott állományának meg kell egyeznie a velük szemben álló portfólió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével.

(8)[262] A felhalmozási időszakban levő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A járadékos időszakban levő tagok követeléseinek összege megegyezik a szolgáltatások tartalékával. A felhalmozási időszakban levő tagok egyéni számláin nyilvántartott elszámolóegységeik darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével.

62/A. §[263] (1) A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát köteles jóváírni.

(2) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának tárgyhavi befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni.

63. § (1) A pénztár befektetési teljesítményének hozamrátáját negyedévente kell meghatározni.

(2)[264]

(3)[265]

(4)[266]

(5)[267]

(6)[268]

(7)[269]

(8)[270]

64. § Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a likviditási tartalék, és ha a pénztár képzett, a működési tartalék előirányzott szintet meghaladó részének felhasználásáról történő döntés azzal, hogy a fedezeti tartalék részét képező szolgáltatási tartalékok előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti tartalékon kívül felhasználni.

65. § (1)[271] Ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékok szintje az aktuáriusi értékelés szerint, tagonként vagy összesen nem éri el a járadékos tagok követelésével meghatározott szolgáltatáshoz szükséges szintet, akkor a különbséget az aktuáriusi értékelés szerint a biztonsági tartalékokból kell a fedezeti tartalék megfelelő szolgáltatási tartalékába átcsoportosítani. Ha e tartalékok a veszteséget nem fedezik, erről a Felügyeletet tájékoztatni kell.

(2) A pénztár a fedezeti tartalék terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével - harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt, illetőleg kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. A hitel- és kölcsönfelvétel részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

(3) A pénztár más szervezetekért, személyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlását, kivéve a 66-68. § keretei között végzett befektetési tevékenységet - nem fogadhat el váltót és csekket vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem nyújthat. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre.

(4) A pénztári szolgáltatások biztonsága érdekében a Kormány rendeletben további biztonsági tartalék képzési kötelezettséget is meghatározhat.

Vagyonkezelés

66. § (1) A pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani (befektetési portfólió szabályok). A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését.

(2) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lenniük a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.

(3) A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.

(4) A pénztár vagyonkezelését:

a) maga végezheti,

b) szerződésben részben vagy egészben külső vagyonkezelőre bízhatja.

(5) A pénztár vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha

a) ezt a pénztár SzMSz-e tartalmazza,

b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,

c)[272]

d)[273]

e)[274] a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert és - ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz - ingatlanértékelőt is alkalmaz. Az ingatlan értékelésével olyan személy bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.

(6)[275] Ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,2 százalékát.

(7)[276]

(8)[277]

(9)[278] Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely

a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy

b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.

66/A. §[279] (1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.

(3)[280] A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő huszonegy napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelővel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll-e a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő

a)[281] (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb 5 évig,

b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig

kezeli.

(6)[282] Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.

67. § (1)[283] A pénztár - a pénztár vagyonának kezelését, illetve nyilvántartásának, szolgáltatásának és adminisztrációjának, továbbá behajtó szervezetének végzését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését ellátó, a pénztár tulajdonában levő szervezetek kivételével - nem szerezhet gazdálkodó szervezetben, egy évnél hosszabb időtartamra annak jegyzett tőkéje 10 százalékát meghaladó mértékű közvetlen tulajdoni részesedést.

(2)[284] Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés átmeneti megszerzését a Felügyeletnek - a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül - be kell jelenteni.

(3) A pénztár nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző 2 évben csőd- vagy felszámolási eljárást folytattak.

(4) A pénztár

a) az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést olyan gazdálkodó szervezetben, melyben a pénztárat alapítók, a pénztár tagjainak munkáltatói, illetve a pénztár részére támogatást nyújtó személy, szervezet és pénztári szolgáltató tulajdoni részesedése meghaladja a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének 10 százalékát,

b) az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba a pénztári eszközök legfeljebb 10 százalékát fektetheti be,

c)[285] az állampapírok és a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeinek, valamint a jelzáloglevelek kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét,

d)[286]

(5) Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a pénztári eszközök 20 százalékát.

(6)[287]

(7)[288] Azt a pénznemet, amelyben a pénztár a saját maga által végzett járadékszolgáltatásban részesülő tagok számára történő kifizetések fedezetéül szolgáló tartalékot tartani köteles, a mindenkori devizaszabályoknak megfelelően a következők szerint kell meghatározni:

a) a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a pénztárak kötelezettségeit abban a pénznemben fennállónak kell tekinteni amelyben a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik,

b) a pénztár szolgáltatási tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni,

c) a pénztárnak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson, a különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.

67/A. §[289] A pénztár az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja:

a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír;

b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;

c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé;

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

e)[290] befektetési jegy, kockázati tőkealap-jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;

f) jelzáloglevél;

g) ingatlan;

h) határidős ügyletek;

i) opciós ügyletek;

j) lekötött betét;

k) folyószámla;

l) házipénztár.

m)[291] repó-(fordított repó-)ügyletek;

n)[292] swapügyletek;

o)[293] értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések.

67/B. §[294] (1) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a pénztárakra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során a pénztár döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.

(2) A pénztár a tulajdonában álló biztosítható ingatlanokra köteles teljes körű vagyonbiztosítást kötni.

(3)[295] A pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Amennyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) a pénztár köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működési tartalékból a fedezeti tartalékba negyedévente átvezetni.

(4) A pénztár az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbeadhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.

(5) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a pénztár kizárólag saját maga végezheti.

67/C. §[296] (1) A pénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Értékpapír kölcsönbe adása esetén a pénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbeadott értékpapír piaci értékének (4) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.

(3) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a pénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.

(4) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.

68. § (1) A pénztár befektetései nyilvántartásában köteles a befektetett eszközökből eszközcsoportokat, ezekből befektetési portfólió osztályokat képezni, és meghatározni azok egymás közötti arányát, továbbá az e törvényben, valamint a törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban meghatározott szabályokat és keretelőírásokat ezen osztályok szerint érvényesíteni.

(2) A 67. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott befektetési korlátok részletes szabályait, a 70. § figyelembevételével a Kormány rendeletben szabályozza. A befektetési alapok által kibocsátott jegyekre vonatkozóan az alap kezelési szabályzatában meghatározott befektetési eszközcsoport tekintetében a rendelet eltérhet a 67. § (4) bekezdésben meghatározott korlátoktól.

A pénztártagok által választható portfolió[297]

68/A. § (1) A nyugdíjpénztár választható befektetési portfoliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.

(2) A választható portfóliós rendszerben három portfóliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak:

a) klasszikus,

b) kiegyensúlyozott,

c) növekedési.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában alkalmazott kategóriákat a pénztár választható portfólióinak megnevezéseiben alkalmazni kell.

(4) A választható portfóliós rendszer indításakor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján:

a) amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfolióba,

b) amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfolióba,

c) amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfolióba

sorolja be.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott besorolásokat a pénztár rendelkezésére álló információk alapján kell elvégezni.

(6)[298]

(7) A (4) és (6) bekezdésben meghatározott besorolások, átsorolások kapcsán a pénztártagokra költséget terhelni nem lehet.

(8)[299] A pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja. A tagnak a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A pénztárnak a tag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólió-váltást végre kell hajtania. A tag portfólióváltási igénye az előző portfólióváltástól számított 6 hónap elteltével teljesíthető. A nyilatkozatot a fordulónapot megelőzően a pénztár által meghatározott, de legfeljebb a megelőző 10. munkanapig kell benyújtani. Amennyiben a nyilatkozat fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot tekintheti. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti besorolás aktualizálást - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie.

(9) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfoliónként kell elvégezni.

(10)[300] A választható portfóliós rendszert működtető pénztárnak a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárni.

68/B. § (1) A választható portfóliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása a pénztár közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A választható portfóliós rendszer megindulása után a szabályzatot, illetve a befektetési politikát az igazgatótanács módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a választható portfoliók megnevezését, összetételét, az egyes portfoliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, a portfoliókra jellemző referencia index ismertetését,

b) a rendszer működtetési költségeinek részletes leírását,

c) a rendszer működtetésének, illetve a portfolió váltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait,

d) a tagok tájékoztatásának tartalmát és szabályait,

e) a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírását.

(3) A pénztár befektetési politikáját a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatba kell foglalni. A befektetési politikára megfogalmazott előírásoknak a választható portfóliós szabályzat vonatkozásában is érvényesülniük kell.

68/C. §[301] A portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál, amelyet a pénztár az egyéni számlával szemben érvényesíthet.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettsége

69. § (1)[302] A pénztár üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfólió eszközeit fedezeti, likviditási és működési célú befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni.

(2) A pénztár jelentéseiben a pénztár bevételei és kiadásai, továbbá eszközei értékváltozása alapján kell a fedezeti és likviditási tartalék alakulását, valamint a működéssel kapcsolatos eredmény alakulását bemutatni.

(3)[303] A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni.

(4)[304] A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. Az értékelési különbözetet a befektetések felhalmozott kamattal együttes értéke alapján kell meghatározni.

(5)[305] A pénztár a befektetési tevékenységének eredményét és a kiadások költséghatékonyságát bemutató mérőszámokat (a pénztári teljesítménymérés mutatóit) a pénztártagok és a nyilvánosság tájékoztatása, az összehasonlíthatóság és a pénztárrendszer egészének áttekinthetősége érdekében nyilvánosságra hozza. A befektetési teljesítményt az eszközök piaci értékelésére épülő hozamszámítással kell mérni. A költséghatékonyság mérőszámai között meg kell különböztetni a befektetésekre, a pénztár belső működtetésére és a külső szolgáltatókra fordított kiadásokat.

(6)[306] Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.

(7)[307] Az eszközértékelés részletes szabályait a 70. §-ra is tekintettel, valamint a pénztári teljesítménymérés mutatóinak számítási módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.

(8)[308] A pénztár a tagi követelések egyéni számlán történő elsődleges nyilvántartását, valamint a függő tételek nyilvántartását elszámolóegységekben végzi.

(9)[309] A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.

(10)[310] A pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyammegállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

(11)[311] Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni, kivéve ha:

a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve - ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;

c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részére visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási tartalék terhére rendezi.

(12)[312] Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár közgyűlése határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti tartalék portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.

(13)[313] Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapra kell elvégezni.

(14)[314] A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia.

(15)[315] Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

70. § (1)[316]

(2) Az értékelés szabályainak, valamint a portfólió osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a kibocsátó kockázatát, valamint azt, hogy a portfólió elem tőzsdén jegyzett-e vagy sem, illetve az ügylet megkötésére elismert értékpapírpiacon került-e sor.

(3) Az értékelés elsődlegesen az elismert piacon megállapítható árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmazni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapítható meg, az értéket a várható bevételek figyelembevételével kell meghatározni. Hosszú távú befektetések esetében a piac rövid távú ingadozásait kiküszöbölő, a megszolgált hozamot összesítő vagy átlagoláson alapuló módszer alkalmazandó.

(4) A pénztári jelentésekhez és hozamszámításhoz a befektetési portfóliót a 62. § (7) bekezdése alapján a tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos befektetett eszközök szerint, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok szerint külön kell értékelni.

(5)[317] A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi.

(6) Nyilvánosságra kell hozni:

a)[318] a pénztár működése megkezdésének időpontját, önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetén az önkéntes nyugdíjpénztár működése megkezdésének időpontját is;

b) a pénztár tisztségviselőinek nevét és beosztásának megnevezését,

c)[319]

d) a pénztár taglétszámát,

e)[320]

f) a bevételek tartalékok közötti megosztását,

g) a pénztár által nyújtott szolgáltatások értékét (változását),

h) a pénztár működési költségeit,

i) a pénztár teljesítménymérésének főbb mutatóit (változását),

j) a pénztár vagyonkezelőjének nevét (változásokat),

k)[321] a kiszabott felügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait,

l) az Alap igénybevételét,

m) és minden olyan fontosabb mutatót, amely a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetővé teszi.

(7)[322] A pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a pénztár teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.

(8)[323] A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a pénztár SzMSz-ében meghatározott módon megtekinthetővé kell tenni, és a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni. A pénztár köteles alapszabályának, SZMSZ-ének, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megoszlásának változását a változásról hozott döntést követő két munkanapon belül - a változások kiemelésével - internetes honlapján közzétenni.

(9)[324] A pénztár köteles éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente a tárgyévet követő év június 30-áig nyilvánosságra hozni.

(10)[325] Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(11)[326] A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.

71. § (1)[327] A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.

(2)[328] A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Felügyelet a pénztárat év közben is beszámoltathatja.

(3) A pénztár beszámolási kötelezettségére, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségére, valamint az aktuáriusi értékelésre irányadó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

72. § (1)[329] Amennyiben a beszámoló valamelyik tartalékban olyan hiányt mutat, amely a biztonsági tartalékokból, illetve a likviditási tartalékból vagy a saját tevékenységi tartalékból nem pótolható, az igazgatótanács köteles tájékoztatni a veszteségről és az annak megszüntetését célzó stabilizációs tervéről a Felügyeletet és az Alapot.

(2)[330] A Felügyelet a demográfiai, valamint az egyéb biztonsági és jogszabály által előírt tartalékok szintjét folyamatosan ellenőrzi, és hiányuk esetén felügyeleti intézkedést kezdeményez.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal azonos elbírálás alá esik az ott megnevezett tartalékok igénybevétele, valamint, ha a beszámoló a kiinduló állapothoz képest a befizetésekkel növelt egyéni számlák, valamint a szolgáltatások csökkenésének, illetve a kiadásoknak az e törvényben előírt mértékénél magasabb szintjét mutatja.

(4)[331] Ha a Felügyelet az igazgatótanács stabilizációs tervét nem tartja megalapozottnak, annak átdolgozását írhatja elő.

A pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatainak, valamint vagyonkezelésének kihelyezése

73. § (1)[332] A pénztárak adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladataik teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Felügyeletnek bejelentett szervezeteket bízhatnak meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti.

(2) A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet.

(3)[333] Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint végzi tevékenységét, és - a vagyonkezelő kivételével - a pénztár nevében és érdekében jár el.

74. § (1) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kezelésre átadott vagyon meghatározását,

b) a pénztár által kezelésre átadott vagyonnak a vagyonkezelő vagyonától, illetve más megbízás alapján kezelt vagyontól elkülönített kezelésének szabályait,

c) a befektetési korlátok és a vagyonkezelési előírások betartásának biztosítékait,

d) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő olyan nyilvántartásokat vezet, amelyek a pénztár jelentési és beszámolási kötelezettségéhez szükséges adatokat hitelt érdemlően tartalmazzák,

e)[334] rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vagyonkezelő a pénztár részére, illetve a pénztár nyilatkozata alapján más szolgáltatók, és a Felügyelet részére a jogszabályok szerinti formában biztosítja azok jogszabályokban előírt nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, a pénztárra vonatkozó adatokat.

(2)[335] A vagyonkezelő megbízása esetén is a pénztár gondoskodik arról, hogy a vagyonkezelési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk a Felügyelet rendelkezésére álljanak.

(3) Semmis a vagyonkezelői szerződés akkor, ha

a)[336] a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel és a Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységére vonatkozó üzletszabályzattal, valamint nem felel meg a 66. § (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek.

b) a vagyonkezelési szerződés nem tartalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat.

(4)[337] A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis. A pénztár költségként a tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló egyenlegének 0,3 százalékát számolhatja el, abban az esetben, ha a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét ebbe a költségbe beszámítja.

(5)[338] A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.

75. § (1)[339] A letétkezelővel, vagyonkezelővel, a számlavezetővel, kiszervezett tevékenységet végzővel, a biztosításmatematikai feladatokat ellátóval kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár öt napon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével.

(2)[340]

(3)[341] Valamely pénztári tevékenység szolgáltatóhoz történő kihelyezése, a kihelyezési szerződés módosítása vagy a kihelyezés megszüntetése esetén arról a pénztártagot tájékoztatni kell.

Befektetési szolgáltatások igénybevétele, befektetési eszközök kezelése

Letétkezelés, letétkezelő

76. § (1)[342] A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti "letétkezelés" szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.

(2) A pénztári letétkezelő a pénztár megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet.

(3) A letétkezelő a pénztár nevében eljárva tevékenységét a pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni a pénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) a pénztár érdekeit.

(4)[343] A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes.

(5)[344] Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni.

(6)[345]

77. § (1) A 76. § (1) bekezdésben meghatározott feladatokkal a pénztár nem bízhatja meg a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet.

(2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen sem 10 százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.

(3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.

(4) A pénztár vagyonkezelőjénél a vagyonkezelést irányító és a vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.

(5)[346] A (2) bekezdés alkalmazásában a közvetett tulajdon mértékének számítására a Hpt. a közvetett tulajdon számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Informatikai rendszer védelme[347]

77/A. §[348] (1) A pénztárnak ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A pénztár köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénztárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénztár által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,

c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénztár belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Kiszervezés[349]

77/B. §[350] (1)[351] A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 79. § alapján adatkezelést végezhet.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír.

(3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesítését,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénztár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizsgálója, és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesítéséért, a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a pénztár és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet közötti adatátadás-átvétel rendjét.

(4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köteles negyedévente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részére átadni.

(5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.

(6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és az ilyen tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, a pénztár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyeletet haladéktalanul értesíti.

(7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja, illetve más szolgáltatóval való szerződéskötésre kötelezhet.

(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük létrejövő szerződés - melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizottsága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti, vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel.

(11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni.

(12)[352] A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy - kizárólag az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben - az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.

VI/A. Fejezet[353]

Panaszkezelés

77/C. § (1)[354] A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A pénztár

a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan

fogadja.

(3)[355] Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(4)[356] Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.

(8)[357] A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét.

(9)[358] A pénztár a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(10)[359] A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról.

(11) A pénztár az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

(14)[360] A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15)[361] A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

VII. Fejezet

TITOKTARTÁS

Az üzleti titok és pénztártitok

78. § (1)[362] E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.

(2)[363] Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.

(3)[364] Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(4)[365] A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot - időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is - megtartani.

(5)[366] A (4) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.

(6)[367][368] A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:

a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,

b)[369] a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztartásért felelős miniszter, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,

c)[370] a gazdasági, pénzpiaci folyamatok elemzése, a pénztárak befektetési tevékenységének eredményesebbé tétele, valamint a pénztárak szolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének értékelése céljából az Alap,

d)[371] az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szerv

részére.

(7)[372] A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.

79. §[373] (1) A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) az Alappal,

c) az Állami Számvevőszékkel,

d) a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel,

e)[374] a folyamatban levő büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, illetve pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel,

f) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i)[375] a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

j) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,

k) a Gazdasági Versenyhivatallal

l)[376] a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel.

m)[377] külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel.

n)[378] az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben i) pontjában meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel

o)[379] alapvető jogok biztosával

p)[380] a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.[381]

(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad,

b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a pénztár érdeke ezt a pénztártaggal szemben fennálló követelése behajtásához (eladásához), vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.

(4)[382] A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.

(5)[383]

(6)[384]

(7)[385]

VIII. Fejezet

A PÉNZTÁRAK ÁTALAKULÁSA, MEGSZŰNÉSE[386]

Az átalakulás közös szabályai

79/A. §[387] (1)[388] Pénztár átalakulásának minősül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás), továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása.

(2)[389] A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenység engedély nélkül is teljesítenie kell;

b) az átalakulással létrejövő pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyűlés napját követő - ha az érintett pénztárak a közgyűlésüket különböző napon tartották, akkor a később megtartott közgyűlés napját követő - 30 napon belül köteles három példányban a Felügyeletnek benyújtani;

c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit, ahhoz csatolva az előterjesztéseket és a jelenléti íveket,

cb) a nyilatkozatot a tevékenységi engedély feltételeinek meglétéről,

cc)[390] az átalakulással létrejövő pénztár SzMSz-ét,

cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket - ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetét - és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat;

d)[391] a Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre irányuló eljárásban a pénztárat ellenőrzi és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenőrzés alapján dönt az engedély megadásáról;

e)[392] a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) véglegessé válását követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson.

(3) Az e fejezet alapján történő átalakuláskor - törvény eltérő rendelkezése hiányában - külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Nem alakulhat át az a pénztár, amely felszámolás alatt áll.

79/B. §[393] (1)[394] Az érintett pénztár átalakulásáról a pénztár közgyűlése két alkalommal - a jelenlévők kétharmados szavazattöbbségével - határoz.

(2)[395] A pénztár közgyűlése első ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (első közgyűlés). Az első közgyűlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre és a tagsági viszony folytatásának lehetőségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat.

(3) Ha az érintett pénztár közgyűlése egyetért az átalakulással, a pénztár igazgatótanácsa - a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra - elkészíti az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő pénztár (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint az érintett pénztár alapító okiratának, illetve alapító okirata módosításának tervezetét.

(4) A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlegével azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.

(5) Az átalakuló pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.

(6) A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli jogszabályok tartalmazzák.

(7) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és a pénztár ellenőrző bizottságával ellenőriztetni kell. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket az átalakuló pénztár könyvvizsgálója nem ellenőrizheti. Az átalakulással létrejövő pénztár könyvvizsgálójává a pénztár bírósági nyilvántartásba vételétől számított három éven belül nem választható meg az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

(8)[396] A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el.

(9) Azt a munkáltatót, amelyik az átalakulás miatt újabb pénztárral való kapcsolat kialakítására kényszerül, az átalakulásról, a kapcsolatkialakításhoz szükséges információkról és teendőkről az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek elfogadásáról határozó közgyűlést követő 30 napon belül értesíteni kell. A munkáltatót a vele újonnan kapcsolatba kerülő pénztár értesíti.

(10) A végleges vagyonmérleg tekintetében a vagyonmérleg-tervezetre vonatkozó megfelelő rendelkezések figyelembevételével a számviteli jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(11)[397] Az átalakulás napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg. Az átalakulás napja legkorábban a második közgyűlés napja lehet, de nem lehet későbbi, mint az azt követő 30. nap.

79/C. §[398] (1) A Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatának közlését követő 30 napon belül az átalakulással létrejövő pénztár a bírósághoz benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:[399]

a) az átalakulási szándékot kinyilvánító közgyűlések, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit és jelenléti íveit,

b) a Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatát,

c)[400] a módosított SzMSz-t (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben),

d) a jogutód képviseletére jogosult személyek listáját, vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem történt változás.

(2) A bíróság az átalakulás átvezetéséről, a hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot a bíróság a Felügyeletnek és az illetékes ügyészségnek is megküldi. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenőleges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti.

79/D. §[401] (1) Az átalakulás meghiúsul, ha

a) a közgyűlés az átalakulásról szóló döntését a 79/B. § (3) bekezdésében foglalt tervezetek elfogadása előtt megváltoztatja,

b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja,

c)[402] a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja.

(2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tenni, és a rendes működéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerződéses kapcsolatokat kialakítani.

A pénztárak egyesülése

80. § (1) Az azonos szerveződési elv alapján működő pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározzák. Az egyesülés beolvadással vagy összeolvadással történhet. A területi pénztárba az eltérő szervezési elven felépülő pénztár is beolvadhat.

(2) Beolvadás esetén a beolvadó pénztár jogai és kötelezettségei a másik pénztárra (átvevő pénztárra), mint általános jogutódra szállnak át. Beolvadás esetén az átvevő pénztár alapító okiratát és SzMSz-ét módosítani kell.

(3) Összeolvadás esetén az egyesülő pénztárak megszűnnek, és jogaik és kötelezettségeik, mint egész az új pénztárra, mint jogutódra szállnak át, az új pénztár alapító okiratának elfogadásával.

(4)[403] Beolvadás esetén az átvevő pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át.

(5)[404] Az egyesüléssel érintett pénztárak közgyűlésének döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi pénztár esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat.

A pénztárak szétválása

81. §[405] (1)[406] Pénztár több pénztárrá szétválhat, ha ezt a közgyűlés elhatározza, és a szétválás során létrejövő új pénztárak az alapító okiratukat elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról és a pénztári vagyon (eszközök és források) megosztásának eljárásáról. A pénztár valamennyi tagjának írásos nyilatkozatát beszerzi arról, hogy a tag melyik pénztárban kívánja tagsági jogviszonyát folytatni. Ha a tag a nyilatkozatot a kitűzött időpontig a pénztár közvetlen írásos megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a jogviszonya az átalakulási tervben meghatározott elvek szerinti pénztárban folytatódik.

(2) A szétválás különválással vagy kiválással történhet.

(3) Különválás esetén a különváló pénztár megszűnik és legalább két új pénztár jön létre.

(4) Kiválás esetén az a pénztár, amelyből a kiválás történik, fennmarad és legalább egy új pénztár jön létre.

(5) Kiválás esetén a fennmaradó pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át.

Ágazatok szétválása[407]

81/A. §[408]

81/B. § (1) Tevékenységi engedéllyel rendelkező vegyes nyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi személyként működhetnek tovább (ágazatok szétválása). A vegyes pénztár önkéntes nyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként a létrejövő önkéntes nyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli. A vegyes pénztár magánnyugdíjpénztári ágazatának valamennyi joga és kötelezettsége általános jogutódként az újonnan létrejövő magánnyugdíjpénztárat illeti, illetve terheli.

(2) Az ágazatok szétválásának elhatározásához az szükséges, hogy a vegyes nyugdíjpénztár mindkét ágazata külön-külön a közgyűlésén a szétválás mellett döntsön.

(3) Vegyes nyugdíjpénztár ágazatainak szétválása esetén a szétválásról szóló határozatban rögzíteni kell a közös vagyon, illetve közös kötelezettségek megosztását.

(4) A vagyonmérleg tervezeteket elfogadó közgyűlésen ágazatonként külön-külön el kell fogadni mindkét ágazat alapszabályát, illetve SzMSz-ét, továbbá meg kell választani a vezető tisztségviselőket.

(5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül köteles a jogutód magánnyugdíjpénztár az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelésre, valamint a szükséges szerződéses kapcsolatok kialakítására.

A pénztár megszűnése

82. §[409] A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor - a felszámolás kivételével -, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.

83. §[410] (1) A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Felügyelet előzetes tájékoztatásával szűnhet meg. A végelszámolási eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(1a)[411] A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken.

(2)[412] A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának véglegessé válását követően törli.

(3) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.

(4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés útján más pénztárba átviszi.

(5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.

(6)[413] A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.

(7)[414] A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében. A végelszámolás során a végelszámoló által a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetett tag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírására, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartására. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági viszonyának megszűnését követő 30 napon belül nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.

(8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását.

(10)[415] A (6) bekezdésben meghatározott átutalásokat a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya megszűnik.

84. § (1)[416] A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) A pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Felügyelet azt az Mpt. 112/C. § alapján kezdeményezi. A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes elismert kötelezettségeinek 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.

b) A pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak.

c)[417] A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

d)[418] A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított 8 napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának napja.

(2)[419] A felszámolás kezdő időpontjától:

a) intézkedést az Alap előzetes tájékoztatása mellett csak a felszámoló hozhat,

b) új tag nem vehető fel, a folyamatba tett kifizetéseket szüneteltetni kell,

c) a tagdíjak beszedéséről az Alap gondoskodik.

(3)[420] A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni.

(4)[421] A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben tájékoztatja a pénztár tagjait a felszámolás tényéről és egyúttal 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a felszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében. A felszámolás során a felszámoló által a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetett tag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírására, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartására. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági viszonyának megszűnését követő 30 napon belül nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.

(5) A felszámolás kezdő időpontjában a tartalékokhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni, és azt a felszámolónak át kell adni. A felszámolási eljárás során ezek az eszközök külön kezelendők és azok csak a fedezeti tartalékkal szemben fennálló tagi, illetve hozzátartozói követelések kielégítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek kielégítésére.

(6)[422] A pénztárak felszámolása esetén a Cstv. 62. §-a (1) bekezdésében meghatározott, az állam járadék jellegű követelésekért fennálló felelősségére vonatkozó rendelkezés a pénztártagi követelések tekintetében nem alkalmazható.

(7)[423] Pénztár felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

IX. Fejezet

A PÉNZTÁRAK SZÖVETSÉGE

85. § (1) A pénztárak érdekeik képviseletére és közös céljaik megvalósítására szövetséget hozhatnak létre.

(2)[424] A szövetség jogi személyként működő egyesület.

(3) A szövetség a pénztárak működésére vonatkozóan szakmai ajánlásokat adhat ki.

(4)[425] A pénztárak fizetőképességük biztosítására, tagi követeléseik és szolgáltatásaik biztonsága érdekében a szövetségen keresztül garanciarendszert hozhatnak létre.

X. Fejezet

A PÉNZTÁRAK GARANCIAALAPJA

86. § (1) Az Alap e törvény hatálybalépésével jön létre.

(2) A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező pénztár az Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet.

Az Alap jogállása

87. § (1) Az Alap jogi személy, székhelye Budapest.

(2) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles.

(4) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(5) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

(6)[426] Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el.

(7) Az Alap viseli a kezelésével felmerülő költségeket.

Az Alap feladata

88. § (1) Az Alap feladata:

a) a 89. §-ban meghatározott kifizetések teljesítése,

b)[427]

c)[428]

d)[429] külön megállapodás alapján működteti a pénztárak szövetségének erre irányuló kezdeményezése esetén a 85. § (4) bekezdésében meghatározott garanciarendszert.

e)[430]

(2)[431] Az Alap a Felügyeletet az Alaphoz benyújtott igényről tájékoztatja.

(3)[432] Az Alap garanciális feladata a 2010. október 31-éig terjedő időszaki befizetési kötelezettségekre vonatkozó garanciális kifizetésekre terjed ki.

Az Alapból történő kifizetés

89. § (1) Az Alap pénzeszközeit az Alapból történő garanciális kifizetésre akkor kell felhasználni:[433]

a) ha az Alap tagjánál a pénztártag vagy kedvezményezett követelése átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén befagyott,

b)[434]

c) ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékának szintje a szolgáltatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé.

(2) Befagyott követelésnek minősül, ha a pénztár a tag követelését az SzMSz-ben meghatározott esedékességet követő öt napon belül nem tudja teljes egészében teljesíteni.

(3) Az Alap az (1) bekezdés szerint:

a) a tagnak a felhalmozási időszak és a járadékos időszak alatti átlépése, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztár által teljesített kifizetést a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a választott pénztár részére kiegészíti a tag követelésének mértékéig,

b)[435]

c)[436]

(4)[437] Az Alap a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kifizetést nem teljesíti, amennyiben a tag

a) a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy

b) a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztárak közötti átlépések között nem telt el legalább öt év, vagy

c) a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett egyedi portfólióváltások között nem telt el legalább öt év.

(5)[438] Az Alap a befagyott követelés kifizetését a követelés befagyását követő 30 napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, az Alapot terhelő kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő 15 napon belül kell megkezdeni.

(6)[439] Az Alap köteles a pénztár és a Felügyelet honlapján és a Magyar Közlönyben közzétenni az igényérvényesítés legelső napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.

(7)[440] A felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára az Alap a járadék teljes összegének folyósítását garantálja. Minden más esetben az Alap garanciája a felszámolás kezdő időpontjában, vagy a tag kérésére, a felszámolás kezdő időpontját megelőző üzleti évről készített éves beszámoló mérleg-fordulónapján, a tag követelésének összegéig áll fenn.

(8)[441]

90. § (1)[442] Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az Alap részére megtéríti és az Alap a Felügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes felelősség megállapítását.

(2) Az Alap által teljesített kifizetés mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3) Az Alap szükség szerint a felszámolási eljárás során érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.

Az Alap tagja, garanciadíj

91. §[443] (1) Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.

(2) Az Alap igazgatósága dönthet úgy is, hogy nem állapít meg garanciadíj-fizetési kötelezettséget. A díjfizetéssel nem fedezett időszakban keletkezett megtakarításokra az Alap által nyújtott garancia nem terjed ki.

92. §[444] A garanciadíj alapja a pénztár éves beszámolója szerinti tagdíjbevétel. A garanciadíj mértéke a tagdíjbevétel 0,4 százalékát nem haladhatja meg. A garanciadíj mértékét és a befizetés rendjét az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg azzal, hogy a garanciadíjat a pénztáraknak negyedévente kell az Alap számlájára átutalni.

93. §[445] Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie.

Az Alap szervezete

94. § (1)[446] Az Alapot öttagú igazgatóság irányítja.

(2) Az igazgatóság tagja:

a)[447] az Alap ügyvezető igazgatója,

b)[448] a Pénztárak Szövetsége által delegált két fő, vagy, ha több szövetség működik, általuk közösen delegált két fő,

c)[449] az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett két személy.

(3) Az igazgatósági tagsági kinevezés vagy jelölés 3 évre szól.

(4)[450] Az igazgatóság tagjának csak olyan személy delegálható, javasolható, illetve nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(5)[451] Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével,

b) a kijelölés visszavonásával vagy visszahívással,

c) felmentéssel,

d) a tag halálával,

e) a tisztségről történő lemondással.

(6)[452] Az igazgatóság elnöke az igazgatóság tagjai közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett személy.

(6)[453]

(7)[454] Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére az Alap szabályzatában meghatározott, jelentősebb összegű kifizetési kötelezettséggel járó helyzet állott elő, vagy annak bekövetkezése várható, illetőleg, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(7)[455]

(8)[456] A Felügyelet képviselője és az Alap ügyvezető igazgatója az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(9)[457] Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

94/A. §[458] (1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy javasolt személynek azt, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből,

a) a delegálást megelőzően a Pénztárak Szövetsége részére,

b) a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter részére,

c) az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül

hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

(2) Nem lehet az igazgatóság tagja az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából.

(3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a Pénztárak Szövetsége, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter az igazgatósági tagsági jogviszony létesítéséről meghozott döntésig,

b) a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnéséig

kezeli.

Az igazgatóság feladata

95. § (1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait,

b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,

c) meghatározza az Alap munkaszervezetének feladatait,

d) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, főkönyvelőjét és vezető matematikusát (aktuárius), meghatározza feladatait, díjazását,

e) meghatározza az igazgatóság üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,

f) meghatározza az alaptagok számára az alaptagok által nyújtandó jelentések, tájékoztatók tartalmát, gyakoriságát,

g) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját,

h) meghatározza az Alap által a törvény szerint teljesítendő kifizetések rendjét,

i)[459] negyedévente jelentést küld a Felügyeletnek és az Alap tagjainak az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról,

j)[460] éves tevékenységéről a tárgyévet követő év július 31. napjáig jelentést készít, amelyben bemutatja az Alap vagyoni helyzetét, pénzeszközeit, valamint ezek felhasználását és az erről szóló jelentést megküldi a Felügyeletnek, az alaptagoknak és az Állami Számvevőszéknek. Az éves jelentés része a biztosításmatematikai számításon alapuló értékelés.

k) dönt a tag kizárásáról,

l) ellátja a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg

a) a tagok által fizetendő éves díj, a rendkívüli befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait,

b) az Alap kezelésének szabályait,

c) az Alapból történő kifizetés rendjét,

d) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait,

e) az igazgatóság ügyrendjét.

(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvános határozatait a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra hozni.

Az ellenőrző bizottság feladata

96. § (1) Az Alap működését háromtagú ellenőrző bizottság felügyeli.

(2)[461] Az ellenőrző bizottság tagjait - a Felügyelet javaslata alapján - a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki.

(3)[462] Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személy nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(4)[463] Az ellenőrző bizottság megbízatása 3 évre szól, és időtartama megegyezik az igazgatóság megbízatásának időtartamával.

(5)[464] Az ellenőrző bizottság rendszeresen vizsgálja és elemzi az Alap gazdálkodását, számvitelét és ügyvitelét, és javaslatot tesz az Alap könyvvizsgálójára. Megállapításairól és javaslatairól értesíti az Alap igazgatóságát, valamint - szükség szerint - a Felügyeletet.

(6)[465] Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

(7)[466] Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet az Alap igazgatóságának tagja, alkalmazottja és e jogviszonyon kívül nem állhat az Alappal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem lehet pénztárszövetség vezető tisztségviselője, valamint a pénztárak részére szolgáltatást nyújtó szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy vezető beosztású munkatársa.

96/A. §[467] (1) Az igazgatósági tagság fennállása alatt az ellenőrző bizottság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az igazgatósági tagot annak igazolására, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazgatósági tag igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből, az ellenőrző bizottság az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) Az ellenőrző bizottság a 94. § (4) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli az igazgatósági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

96/B. §[468] Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki a 96. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete

97. § (1) Az Alap munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető igazgató az igazgatóság egyetértésével egyes feladatok ellátására megbízási szerződést köthet, illetve együttműködési megállapodásokat köthet. Ezekben az esetekben az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az Alapnál könyvvizsgáló működik.

(5)[469] Az ügyvezető igazgató, a főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló - az igazgatóság által meghatározott feladatkörben foglalkoztatott - ügyintéző csak olyan személy lehet, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

97/A. §[470] (1) A főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló ügyintéző azt a tényt, hogy a 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva főkönyvelői, illetve ügyintézői munkakör betöltéséből,

a) a munkakör betöltését megelőzően az ügyvezető igazgató részére vagy

b) a munkakör betöltése ideje alatt az ügyvezető igazgató felhívására

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az ügyvezető igazgató azt a tényt, hogy 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ügyvezető igazgatói munkakör betöltéséből,

a) a kinevezését megelőzően az ellenőrző bizottság részére vagy

b) az ügyvezetői igazgatói tisztség betöltése idején az ellenőrző bizottság felhívására

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A 97. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok igazolására, illetve ellenőrzésére egyebekben az ellenőrző bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseket [96/B. § (2)-(6) bekezdés] kell megfelelően alkalmazni.

Az Alap számlavezetése, pénzkezelése és befektetései

98. § (1)[471] Az Alap számláját az Alap letétkezelője vezeti. A letétkezelésre, illetve a letétkezelőre a 76. és a 77. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja.

(3)[472]

(4) Az Alap éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5)[473]

Az Alapból történő kilépés és kizárás

99. § (1) Az Alapból az Alap tagja önkéntes elhatározással csak a végelszámolást követően és akkor léphet ki, ha minden pénztári tevékenységét megszüntette, és igazolja, hogy a pénztártagokkal és az Alappal szembeni kötelezettségeinek eleget tett.

(2) Az Alap a tagot kizárja, ha

a)[474] annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy

b) az Alap tagja az igazgatóság felszólítása ellenére sem tett eleget az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének.

(3) Az Alapból történő kizárás nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett követelésekért való helytállást.

(4)[475] A kizárásról az Alap a Felügyeletet egy munkanapon belül értesíti. A Felügyelet a kizárt pénztár tevékenységi engedélyét azonnali hatállyal visszavonja, s ezt haladéktalanul, legkésőbb nyolc napon belül a pénztár és a Felügyelet honlapján közzéteszi.

XI. Fejezet

A PÉNZTÁRAK ÁLLAMI FELÜGYELETE[476]

100. §[477] A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Felügyelet útján felügyeli.

101. §[478] A pénztárak működésének törvényességi ellenőrzését az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint, felügyeletét a Felügyelet látja el.

A Felügyelet jogállása és feladatköre[479]

102. §[480] A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg.

103. §[481]

103/A. §[482]

103/B. §[483]

Kinevezési jogkörök

A Felügyelet elnöke[484]

104. § (1)[485]

(2)[486]

(3)[487]

(4)[488] A Felügyelet vezető matematikusának kinevezése esetében az e törvény 47. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

(5)[489]

(6)[490]

(7)[491]

Összeférhetetlenség

105. §[492]

A Felügyelet feladatai[493]

106. § (1)[494]

(2)[495] A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi:

a) alapító okirat,

b) SzMSz,

c) szolgáltatási szabályzat,

d) közgyűlések jegyzőkönyvei,

e) székhely, telephely(ek), fiók(ok), kirendeltség(ek),

f) adószám,

g) a pénztár negyedéves jelentésekben szereplő adatok szerinti taglétszáma, vagyona (befektetések negyedév végi záróállományának piaci értéke),

h) vezető tisztségviselők neve,

i) könyvvizsgáló neve, lakcíme,

j) az éves beszámolók.

(3)[496] A Felügyelet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakkal kapcsolatos feladatait külön törvényben foglaltak szerint látja el.

107. § (1)[497]

(2)[498] A Felügyelet jogköre gyakorlása során - az átmeneti fizetésképtelenség esetét kivéve - nem kötelezheti a pénztárat SzMSz-étől és jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra.

107/A. §[499] A pénztárak az alapítási és a tevékenységi engedély iránti kérelemhez; a pénztár, illetve a vezető tisztségviselők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában kötelesek elkészíteni.

Engedélyezési hatáskörök

108. § A Felügyelet engedélye szükséges[500]

a) a pénztár alapításához,

b) a pénztár tevékenységének megkezdéséhez,

c) a szolgáltatási szabályzat hatálybalépéséhez és a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez.

Felügyeleti ellenőrzés[501]

109. §[502]

109/A. §[503] (1) A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

(2) A pénztár és a szolgáltató köteles a tevékenységéről külön jogszabályban előírt módon, formában, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.

109/B. §[504] (1) A Felügyelet kérésére a pénztár köteles megküldeni részére

a) az SzMSz-t és annak módosításait,

b) a szolgáltatási szabályzatot,

c) a közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt,

d) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal kötött szerződéseket, és azok módosításait,

e) a jogszabályban rögzített személyi és tárgyi feltételekben történő változást igazoló dokumentumokat.

109/C. §[505] A pénztár és a szolgáltató köteles a Felügyelet számára a ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

109/D. §[506]

109/E. §[507]

109/F. §[508]

109/G. §[509] A Felügyelet információs rendszert működtet, amelyen keresztül közvetlen kapcsolatban áll a pénztárak, az Alap információs rendszerével. A közös információs adatbázis adataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

A Felügyelet intézkedési és bírságolási jogköre[510]

110. § (1) A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:[511]

a) felszólítást bocsáthat ki - a szükséghez képest határidő kitűzésével - az e törvényben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezések maradéktalan megtartására,

b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,

c) kezdeményezheti a pénztár vezetőinek felelősségre vonását vagy felmentését,

d) összehívhatja az igazgatótanácsot,

e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze,

f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,

g) a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja, ennek keretében és felszámolási eljárás esetén átmenetileg elrendelheti, hogy a pénztártagok a tagdíjat az Alapnak fizessék, és gondoskodik arról - megfelelő pénztár kijelölésével -, hogy legkésőbb 60 nap elteltével a pénztártag meghatározott pénztár tagjává válhassék,

h) a pénzügyi terv átdolgozását, illetve az SzMSz módosítását kezdeményezheti,

i)[512] felügyeleti biztost nevezhet ki;

j)[513] tagfelvételi zárlatot rendelhet el;

k)[514] kifizetési tilalmat rendelhet el;

l)[515] a pénztár működését felfüggesztheti;

m)[516] kezdeményezheti a pénztár felszámolását.

(2) A tevékenységi engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár

a)[517] tevékenységének folytatását az engedély véglegessé válásának napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Felügyelet hozzájárulása nélkül szünetelteti,

b) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt, és felszólítás ellenére 30 napon belül az adatot vagy nyilatkozatot megfelelően nem módosította,

c) nem tesz eleget az engedélyben foglalt feltételeknek,

d)[518] a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Felügyelet határozataiban foglaltaknak nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyezteti,

e) engedély nélküli tevékenységet végez,

f) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók.

g)[519] jogutód nélkül megszűnik.

h)[520] taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtartamban nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot.

(3)[521] A pénztár tevékenységi engedélyét a 83. § (1a) bekezdése szerinti esetben vissza kell vonni.

(4)[522] A pénztár köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.

(5)[523] A pénztár jogosult a (4) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

111. §[524]

112. §[525]

112/A. §[526] (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a pénztár megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a pénztár nevében kifizetések - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a pénztár pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.

(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely a pénztártagoknak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelme elkerülése érdekében szükséges - ideértve különösen a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket -, és nem veszélyezteti a pénztártagság egészének biztonságát.

(4) Átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén a pénztártag vagy a kedvezményezett követelése a kifizetési tilalom elrendelése miatt a 89. § (2) bekezdés szerinti befagyott követelésnek minősül.

112/B. §[527] (1) A Felügyelet a pénztár működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a pénztár a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát súlyosan veszélyezteti. A Felügyelet a pénztár működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A pénztár a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket és nem eszközölhet befektetéseket.

(3)[528] A pénztár működésének felfüggesztésének idejére alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A pénztár új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes engedélyével eszközölhet azzal, hogy a befektetés kizárólag az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.

(4) A befolyó tagdíjak fogadásáról az Alap gondoskodik. A tagok a működés felfüggesztésének idején kezdeményezhetik átlépésüket az átlépésekre vonatkozó szabályok szerint. Az átlépés időpontját követően a tagdíjakat a befogadó pénztár fogadja.

112/C. §[529] A Felügyelet a pénztár felszámolását kezdeményezheti a bíróságnál, ha

a) a pénztár pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé az SzMSz szerinti működését, vagy

b) a pénztárnál fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók, vagy

c) a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította, vagy

d) a megkezdett végelszámolási eljárást a 83. § (7) bekezdésében meghatározott időpontig nem zárta le, vagy

e) a pénztár a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.

Felügyeleti biztos

113. § (1)[530] A Felügyelet intézkedési terv készítését rendelheti el a pénztár számára, ha fennáll a veszélye, hogy a pénztár nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.

(2)[531] Ha a pénztár az intézkedési tervben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy az intézkedési terv a pénztár biztonságos működését nem segíti elő, a Felügyelet felügyeleti biztost nevezhet ki. A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki abban az esetben is, ha a pénztár számvitelében vagy belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlen a pénztár valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamint ha a pénztár igazgatótanácsa nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.

(3)[532]

(4) A felügyeleti biztos feladata a pénztár helyzetének feltárása, a pénztárvagyon felmérése, a pénztár beszámoltatásának előkészítése. A felügyeleti biztos a vizsgálatának lezárása után 15 napon belül köteles a közgyűlést összehívni.

(5)[533] A felügyeleti biztos tevékenysége a pénztár működőképességének helyreállítását célozza. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatótanács és az ügyvezető e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatait, képviseleti jogait nem gyakorolhatja. A kirendelés tartama alatt a pénztár a felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik, a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatótanács és az ügyvezető törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(6)[534] Az (5) bekezdéstől eltérően az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ügyvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ügyvezető a pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(7)[535] A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

114. § (1) A felügyeleti biztos megbízó levelében meg kell határozni a feladatait. A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a felügyeleti biztos hatásköréről, amely kizárólag e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok betartására és betartatására terjed ki.

(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről a pénztár igazgatótanácsát értesíteni kell.

(3) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a pénztár igazgatótanácsát kérésre 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

(4)[536]

115. §[537] (1)[538] A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató ellenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.

(2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogszabályokban és a pénztárral kötött szerződésben előírtak betartására és a pénztártagok érdekének, valamint a pénztárvagyon biztonságának érdekében szükséges intézkedések megtételére - esetleg határidő kitűzésével - felszólíthat;

b)[539]

c) felszólíthatja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés módosítására, illetve felbontására, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, a pénztártagok érdekeit vagy a pénztárvagyon biztonságát veszélyezteti, illetve ha a szolgáltató nem rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehető, hogy a tevékenység biztonságos folytatására alkalmatlan.

(3) A Felügyelet (2) bekezdésben foglalt jogköre nem érinti és nem zárja ki más hatásköreinek gyakorlását.

A felügyeleti díj[540]

116. §[541] (1) A pénztár működési költsége terhére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3)[542] Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(4)[543] A szorzószám magánnyugdíjpénztár esetén: kettő.

(5)[544] A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,3 ezreléke.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén[545]

117. §[546] E törvény a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az e törvény végrehajtására a 134. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály nyilvánosságra hozandó adatokra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.

118. §[547]

A Felügyelet adatkezelése[548]

119. § (1)[549] A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.

(2)[550] A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti a pénztártagok és a pénztárak vezető tisztségviselőinek 2. számú mellékletben meghatározott adatait, továbbá a pénztár tisztségviselőinek és alkalmazottainak összeférhetetlenségével és képesítési feltételeivel összefüggő adatokat.

(3)[551]

120. §[552]

120/A. §[553]

120/B. §[554]

XII. Fejezet

A PÉNZTÁRTANÁCS

121. §[555]

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

122. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1997. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2)[556]

(3)[557]

Átmeneti rendelkezések

123. § (1)[558]

(2)[559]

(3)[560]

(4)[561]

(5)[562]

(6)[563]

(6a)[564]

(6b)[565]

(6c)[566] Az a természetes személy, aki e törvény 1998. január 1-je 2010. november 2-a között hatályos rendelkezései szerint pályakezdőnek minősült, de pénztártagsága 2010. november 2-áig nem jött létre, a 3. § (2) bekezdése alapján már csak önkéntesen létesíthet pénztártagságot.

(7)[567] Az 58. §-ban meghatározott saját tevékenységi tartalékot - a pénztár tevékenységi engedélyének véglegessé válását követő első 3 évben - akkor kell képezni, ha a pénztár befektetett eszközeinek az éves beszámoló jelentése szerinti értéke a 2 milliárd forintot eléri.

(8)[568]

(9)[569]

(10)[570] Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete 1997. szeptember hó 1. napján megszűnik, e naptól kezdve jogutódja az Állami Pénztárfelügyelet.

(11)[571] Ahol jogszabály az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletét említi, azon az e törvény szerinti Állami Pénztárfelügyeletet kell érteni.

(12)[572] A Felügyelet az érintettek írásbeli tájékoztatása céljából a pénztártagi azonosításhoz szükséges adatokat (pénztártag neve, lakcíme, valamint a pénztártag társadalombiztosítási azonosító jele) átadja a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(13)[573]

(14)[574]

(15)[575]

(16)[576]

123/A. §[577] (1) Az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a Tny. 12. § (7) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjában - ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is - meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.

(3) Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet - a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt - értesíteni.

123/B. §[578] (1) A pénztáraknak a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként 2003. január 1-jén kimutatott összegét a 2002. december 31. napját követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel 46. § (10) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeinek első ízben 2007. január 1-jén kell megfelelni.

(3) A 46. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamot 2002. december 31-ét követően kell számítani. A 2003. január 1-jén hatályban lévő könyvvizsgálatra kötött szerződések legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatók.

(4) A 2003. december 31-én hatályos kedvezményezett-jelölés a 29. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól függetlenül 2004. január 1-je után is érvényes, azonban ebben az esetben is alkalmazni kell a 29. § (3)-(10) bekezdéseinek előírásait.

123/C. §[579] A pénztártagok jogosultak a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőzően egy alkalommal kérni a pénztártól a 68/A. § (4) bekezdésétől eltérő portfolióba történő sorolásukat, amennyiben erre vonatkozó kérelmük a pénztárhoz a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőző 30. napig beérkezett. A pénztár köteles a pénztártagokat fenti kérelmük alapján az általuk választott portfolióba átsorolni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jei bevezetése esetén a 2007. január 31-ig beérkezett kérelmeknek megfelelően kell a besorolást elvégezni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jét követő időponttól való bevezetése esetén a bevezetés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a bevezetést megelőzően a pénztártagok által kért besorolásra meghatározott határidő teljesíthető legyen.

124. §[580]

125. §[581] Az Alap garanciális feladata nem terjed ki azon befizetési kötelezettségekből származó kifizetésekre, amelyek után az Alap tagjai a garanciadíjat nem fizették meg.

126. §[582] A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 83. § (1a) bekezdését először 2015. szeptember 30-át követően kell az ezt megelőző hat hónap vonatkozásában alkalmazni.

127. §[583]

128. §[584]

129. §[585]

130. §[586]

131. §[587]

131/A. §[588] A Felügyelet a Pénztárak Központi Nyilvántartása vezetése feladatának megszűnésére tekintettel a Pénztárak Központi Nyilvántartása adatállományát 2013. január 15-ig átadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére, amely azt jogszabályban foglalt feladatai ellátásához és a társadalombiztosítási egyéni számla kialakításához használja fel.

131/B. §[589] Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény hatálybalépésekor a magánnyugdíjpénztár vagyonkezelési tevékenység irányítására alkalmaz, vagy alkalmazásukra vonatkozó engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 48. § (2) bekezdésben foglalt értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni.

Kapcsolódó törvények hatálybaléptetése

132. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(4) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXXIV. törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

133. § (1)[590]

(2)[591]

(3)[592]

(4)[593]

(5)[594]

(6) a) Az (1) bekezdés 1997. december 13. napján,

b) a (2) bekezdés 1997. szeptember 1-jén lép hatályba;

c) a (3)-(5) bekezdés e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit 1997. január 1-jétől alkalmazni kell;

d)[595]

Felhatalmazó rendelkezések

134. §[596] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)[597] a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, ideértve a hitelfelvételre, a befektetési és értékpapír-kölcsönzési tevékenységre, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a vagyonértékelésre, a teljesítménymérésre és a tervkészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a pénztárak minősítését végző szervezetekre vonatkozó előírásokat;

b)[598] a pénztárak szolgáltatási szabályzatának kötelező tartalmára, az aktuáriusi értékelésre, a szolgáltatások biztosításmatematikai tartalmára, más biztonsági tartalékképzésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a hozamszámításra, annak módjára, továbbá a befektetési kockázatokat kiegyenlítő tartalékra vonatkozó szabályokat, illetőleg a halandósági tábla alkalmazásának feltételeire vonatkozó rendelkezéseket és a szolgáltatás engedélyezésének és a tartalékolásnak a részletes szabályait;

c)[599]

d) az Alap SzMSz-ének, éves beszámolókészítési és könyvvezetésének sajátosságait;

e) a munkáltatónak a pályakezdőkre és a pénztárban taggá válókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat;

f) a pénztárak, valamint a pénztárak szolgáltatóinak e tevékenységére vonatkozó, nyilvánosságra hozandó adatok körét;

g) a vagyonkezelési szerződések általános szerződési feltételeit.

h)[600] a pénztári tartalékokhoz tartozó befektetési portfóliók kialakításának, kezelésének, módosításának a pénztár által szabályozandó kérdéseinek körét (befektetési politika), illetve ennek egyes szabályait, a választható portfóliókban elhelyezhető befektetési eszközök körére, illetve azok megengedhető mértékére vonatkozó egyes szabályokat, valamint a pénztártag választható portfólióba történő besorolása aktualizálásának, illetve a pénztártag egyik portfólióból a másikba történő átsorolásának részletes szabályait.

i)[601] a 28. § c) pontjában meghatározott tagsági viszony időtartama kiszámításának részletes szabályait;

j)[602] a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés, továbbá az egyéni számlakövetelés átadásának és elszámolásának részletes szabályait;

k)[603] a piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és teljesítménymérést tartalmazó letétkezelői jelentés megküldésére vonatkozó határidőt;

l)[604] a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépés részletes szabályait;

m)[605] a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzáramlások Pénzkezelési Szabályzatban rögzítendő részletes szabályait.

n)[606] a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári taggal összefüggő elszámolások és kifizetések rendjét;

o)[607] a 24. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozattétel részletes eljárási szabályait;

p)[608] a 123. § (6) bekezdése szerinti igazolási kérelem részletes eljárási szabályait.

(2)[609] Felhatalmazást kap a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:[610]

a)[611]

b) az Alap igazgatósága által elrendelhető rendkívüli fizetési kötelezettség szabályait és legmagasabb mértékét.

134/A. §[612]

135. §[613] Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései[614]

1. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;

2. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről;

3. Bat.: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;

4. Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló törvény;[615]

5. Cstv.: az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról;

6. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;

7. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

8. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény;[616]

9.[617]

10. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról;

11. Ptk.: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről;[618]

12. Tbj.: az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről;

13. Tny.: az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról;

14. Szja.: az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról.

2. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez

Pénztártitokként kezelendő személyes adatok

1. Személyi adatok:

a) természetes személyazonosító adatok[619]

b)[620]

c)[621]

d)[622]

e) elhalálozás időpontja.[623]

2. Családi állapot

3. Állampolgárság

4. Lakóhely (tartózkodási hely)

5. Munkahely neve, címe

6. Keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok

7. Nyilvántartási azonosító jel, illetve társadalombiztosítási azonosító jel

8. az egyéni számlára vonatkozó adatok[624]

3. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez[625]

A pénztárnak a pénztártagot megillető hozamgarantált tőke összegét a következő képlet szerint kell kiszámítania: