A Budapest Környéki Törvényszék M.70039/2020/36. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. Bírók: Bene Jánosné, Sarudi Márta, Valcz Margit Valéria

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék M.70039/2020/36.*, Fővárosi Ítélőtábla Mf.31133/2021/11. (ÍH 2022.31)

***********

Budapest Környéki Törvényszék

Munkaügyi Kollégiuma

24.M.70.039/2020/36.

A Budapest Környéki Törvényszék az Ikanov Ügyvédi Iroda (Cím15; ügyintéző: dr. Ikanov Gábor ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek - dr. Horváth-Czinger Annamária ügyvéd (Cím16) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes - akinek a pernyertessége érdekében beavatkozott képviselő2 kamarai jogtanácsos által képviselt Alperesi beavatkozó1 (cím17) beavatkozó - ellen baleseti kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperes 2015. október 7-ei balesetével összefüggésben az alperest 70%-os kártérítési felelősség terheli.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, de a jelen bíróságnál 3 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a fellebbezését elektronikus úton köteles benyújtani. Amennyiben a fellebbezést nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezés hatálytalan.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251.§-ában, illetve a Pp. 252.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a perköltség összegére vagy viselésére, csak az illeték összegére vagy viselésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján a következő tényállást állapította meg:

Az alperes mint szolgáltató 2015. június 1-jén vállalkozási szerződést kötött a egyéb érdekelt2. filmelőállítóval a "Kincsem" című nagyjátékfilm előállításához állatszereplők közvetítésére. A felek rögzítették, hogy a szolgáltató részéről a szerződés szerinti feladatokat - különösen az állatszereplők felkészítését a forgatásra, a forgatási helyszínre történő szállításukat, a forgatáson a koordinálásukat - tanú7 köteles elvégezni. A szerződés nem zárta ki, hogy a feladat végrehajtásához az alperes alvállalkozót, megbízottat vagy teljesítési segédet vegyen igénybe.

A felek a szerződést 2015. szeptember 5-én kiegészítették arra tekintettel, hogy a forgatáson plusz macskákra volt szükség és a statisztaközvetítő cég nem talált elég macskatulajdonos statisztát, így az alperes ezeknek az állatoknak a közvetítését is kiszámlázhatta.

A "macskás jelenet" felvételét 2015. október 7-ére tervezték a fehérvárcsurgói kastélyban. A forgatási napot kb. egy héttel megelőzően az alperes akkori ügyvezetője, tanú7, a vele már évek óta baráti kapcsolatban lévő és őt más filmeknél is segítő tanú8t kérte meg, hogy keressen olyan embereket, akik értenek az állatokhoz és van kedvük forgatáson részt venni. Miután tanú8 jelezte, hogy a felperest érdekli a feladat, tanú7 közölte, hogy a forgatási napra 20.000 forintot tud a felperesnek fizetni.

A felperesnek a forgatáson korhű - hosszú, földig érő szoknyából és hozzá tartozó felsőből, valamint magas sarkú cipőből álló - öltözéket kellett viselnie, ezért a forgatás előtt pár nappal korábban a felperes ruhapróbán vett részt.

A felperest tanú8 szállította autóval a forgatás helyszínére. Itt találkoztak tanú7zal, aki elmondta, hogy a felperesnek a macskákat az alagsorból kell felhoznia és be kell mennie a jelenetbe, ezt követően a felperest az öltöztetőkhöz irányította. A ruha felvételekor a felperes észlelte, hogy az hosszú, ezért az öltöztető feltűzte és felhívta a felperes figyelmét, ha nem tud benne közlekedni, menjen vissza. Ezenkívül tájékoztatta a felperest a ruha viselési módjáról és felhívta a figyelmét, hogy az abban való közlekedés balesetveszélyes lehet. A felperes - bár észlelte, hogy a ruhában a mozgása akadályozott - nem ment vissza az öltöztetőhöz javítást vagy kicserélést kérni.

Jelzésre a felperes és két másik személy elindultak az alagsorba vezető lépcsőn, a felperes ekkor rálépett a ruhájára, elvesztette az egyensúlyát és legurult a kb. 18 fokból álló lépcsőn, a fejét, a hátát és a csípőjét beütötte. A felperes felállt és egy macskával a kezében bement a jelenetbe, ahol rosszul lett, ezért a mentők a székesfehérvári kórházba szállították. Az itt elvégzett röntgen és CT vizsgálat törést nem mutatott ki, így az otthonába bocsátották.

A felperes fájdalmai erősödtek, a karja zsibbadt, ezért felkereste a kórház1at, ahol konzervatív kezelésben részesült, majd a 2016. február 24-én elvégzett MR vizsgálat porckorongsérvet állapított meg nála, ami miatt 2016. augusztus 11-én megműtötték. A 2016. május 24-ei MR vizsgálat nyaki gerincsérvet is kimutatott a felperesnél.

A felperes a balesetet 2016. október 6-án bejelentette a Kormányhivatal1nál, ahonnan az ügyet illetékességből a Kormányhivatal2hoz tették át. A kormányhivatal a 2015. október 7-én történt baleset kivizsgálásának eredményeként 2017. április 28-án az alperessel, mint munkáltatóval szemben hivatalból megindította a munkavédelmi eljárást.

A Kormányhivatal2 Járási hivatala a 2017. július 6-án meghozott kormányhivatali ügyszám1/2017. számú határozatában a felperes és az alperes közötti munkavégzésre irányuló jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősítette. A hatóság rögzítette, hogy a baleseti vizsgálat során megállapított tények, a munkavégzés körülményei az állatok jelenetbe juttatási feladatra vonatkozóan munkaviszony jellegre utaltak.

A felperes keresetében a 2015. október 7-én történt balesetével összefüggésben felmerült különböző költségei és elmaradt jövedelem címén kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését, valamint a testi épsége és egészsége megsértése miatt sérelemdíj iránti igényt is előterjesztett. Előadta, hogy a 2015. október 7-ei forgatási napon történő munkavégzésre az alperessel szóban kötött munkaszerződést, a megállapodás kiterjedt a munkakörre és a munkabérre is. A Kormányhivatal2 Járási hivatala által lefolytatott munkavédelmi eljárás tisztázta a foglalkoztatásával kapcsolatos körülményeket, feltárta azt a láncolatot, amelynek végén megállapította, hogy az alperesi társasággal munkaviszonyban állt. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az alperes nem tartotta be a legális foglalkoztatás feltételeit, az egyszerűsített foglalkoztatás tényét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé nem jelentette be. Alkalmazására a jogszabályok megsértésével, lényegében "feketén" került sor, ami azonban nem mentesíti az alperest az Mt. 166.§ (1) bekezdése szerinti kártérítési felelősség alól.