A Legfelsőbb Bíróság Mfv.11002/2007/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1648/2006/11., Győri Törvényszék Mf.20604/2007/5., *Kúria Mfv.11002/2007/4.*

***********

Mfv.I.11.002/2007/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Pardavi László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fiák István ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 5.M.1648/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.604/2007/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem és a felperes által benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. november 26. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.604/2007/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 177.000 /egyszázhetvenhétezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket, míg az alperes oldalán felmerült illetékfizetési kötelezettség az államot terheli.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében 3.450.748 forint és ennek kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy a munkaszerződésben foglalt polgári jogi megállapodás ellenére konkurens munkáltatónál helyezkedett el, ezzel megszegte a felek közötti megállapodást.

A Győri Munkaügyi Bíróság 5.M.1648/2006/11. számú ítéletével kötelezte az alperest 500.000 forint mint kötbér, és ennek kamata megfizetésére. Egyebekben a keresetet elutasította.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 2002. október 1-jétől állt a felperes alkalmazásában kezdetben projektvezető, 2004. január 1-jétől irodavezető munkakörben. Munkaszerződésének 8. pontja értelmében "munkavállaló ezen szerződés által létrejött munkaviszonya megszűnését, megszüntetését követő két évig nem létesíthet munkaviszonyt, vállalkozási jogviszonyt, megbízási jogviszonyt olyan gazdálkodóval, illetve nem vállalhat tisztséget, és tulajdonosként nem vehet részt olyan gazdálkodó (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozás, egyesület, stb.) vállalkozásában, amelynek tevékenységi köre és/vagy tényleges tevékenysége alapján megállapítható módon TEÁOR 74.50 munkaerő-toborzás, közvetítés tevékenységet folytat. Ezen kötelezettség megszegése esetén munkavállaló 3.000.000 forint kártérítést tartozik fizetni munkáltatónak". A munkaszerződés 9. pontja értelmében pedig "amennyiben munkavállaló ezen szerződésben foglalt munkaviszonyát munkáltató rendes felmondással, vagy munkavállaló rendkívüli felmondással szünteti meg, és munkavállaló betartja a 8. pontban foglalt kötelezettségét, jogosult 500.000 forint végkielégítésre, amely a Munka Törvénykönyvében foglalt végkielégítésen felül jár munkavállalónak. A végkielégítés összegét munkáltató két részletben fizeti ki: első részlet, melynek összege 150.000 forint a jogviszony megszüntetésnek napján, míg a második részlet, melynek összege 350.000 forint, a munkaszerződés megszüntetését követő két év elteltével jár a munkavállalónak akkor, ha a 8. pontban foglalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett".

A munkáltató 2005. november 14-én rendes felmondással szüntette meg az alperes munkaviszonyát 2005. december 29. napjára.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felek között munkaszerződésbe foglalt polgári jogi megállapodás köttetett, melynek értelmében a két éves elhelyezkedési korlátozással szemben alperest 500.000 forint anyagi juttatás és annak évi 5%-os emelése illeti meg, azaz anyagi ellentételezés történt a munkáltató részéről. Ennek mértéke nem tekinthető feltűnően aránytalannak a korlátozás mértékéhez képest. A bíróság megállapította, hogy az alperes megszegte a vállalt elhelyezkedési korlátozást és konkurens munkáltatónál helyezkedett el. Erre figyelemmel az alperest fizetési kötelezettség terheli munkaszerződésének 8. és 9. pontjában foglalt polgári jogi megállapodás megsértése miatt. A megállapodásban vállalt elhelyezkedési korlátozásért járó ellenértékkel azonban a kötbér összege nem áll arányban, annak mértéke rendkívül eltúlzott, figyelemmel az alperes 60.000 forint havi bruttó átlagkeresetére és arra a tényre is, hogy a felperes munkáltató szüntette meg rendes felmondással az alperes munkaviszonyát és hozta abba a helyzetbe, hogy új munkahelyet keressen. Az irányadó bírósági gyakorlat lehetővé teszi a bíróság számára, hogy elutasítás helyett a kötbér összegét mérsékelje, így az elsőfokú bíróság 500.000 forintot talált arányosnak az alperes kötelezettségszegő magatartásával szemben.

A peres felek fellebbezése folytán eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.604/2007/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélet szerint a másodfokú eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.