A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1648/2006/11. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 246. §, 247. §, 301. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 159. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bek.] Bírók: Kennáné dr. Drescher Katalin, Mitring Tiborné, Szegedi Dezső

Győri Munkaügyi Bíróság

5.M.1.648/2006/11. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Munkaügyi Bíróság dr. Pardavi László ügyvéd által képviselt felperesnek - Fiák és Társa Ügyvédi Iroda, dr. Fiák István ügyvéd által képviselt Zrt. alperes ellen 3.569.938,- Ft kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Arra kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 500.000,- Ft (azaz Ötszázezer forint) kötbért, és annak 2005. december 30. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát a kifizetésig az Mt. 159. §-a és a Ptk. 301. §-a alapján, ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Köteles megfizetni az alperes a felperes részére az előző határidőben 25.000,- Ft (azaz Huszonötezer forint) ügyvédi munkadíjat részperköltségként, míg az előző határidőben köteles megfizetni a felperes az alperes részére 148.000,- Ft (azaz Száznegyvennyolcezer forint) ügyvédi munkadíjat részperköltségként.

Köteles megfizetni a felperes az APEH felhívására az állam javára 177.000,- Ft (azaz Százhetvenhétezer forint) eljárási illetéket, ezt meghaladóan az eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz, mely fellebbezést a Győri Munkaügyi Bíróságon kell 3 egyező példányban benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján tárgyalás tat1ását kérhetik a Megyei Bíróságtói, ha:

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását 'a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a peres felek előadása, a felmondás, munkaszerződés, és a becsatolt bizonylatok alapján a következő tényállást állapította meg:

Az alperes munkavállaló 2002. október 1-től állt munkaviszonyban felperesnél először projektvezető, majd 2004. január 1-től irodavezető munkakörben 2005. december 29-ig. Az alperes munkavégzésének helye Győrben volt, irodavezetői munkaköre alapján koordinálnia kellett három győri alkalmazott munkáját, partnercégek részére értékesítést végzett, és a felperes képviseletében munkaszerződéseket kötött figyelemmel arra, hogy a felperes társaság munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott.

Az alperes munkaszerződése a következő részeket is tartalmazta:

,,8. Munkavállaló ezen szerződés által létrejött munkaviszonya megszűnését, megszüntetését követő két évig nem létesíthet munkaviszonyt, vállalkozási jogviszonyt, megbízási jogviszonyt olyan gazdálkodóval, illetve nem vállalhat tisztséget, és tulajdonosként nem vehet részt olyan gazdálkodó (gazdasági társaság, szövetkezet; egyéni vállalkozás, egyesület, stb.) vállalkozásában, amelynek tevékenységi köre és/vagy tényleges tevékenysége alapján megállapítható módon TEÁOR 74.50 munkaerő-toborzás, közvetítés tevékenységet folytat. Ezen kötelezettség megszegése esetén munkavállaló 3 millió forint kártérítést tartozik fizetni munkáltatónak.

Munkáltató a 8. pontban foglalt jogosultságáról írásban, a munkaszerződés megszűnésekor lemondhat. Ekkor munkavállalót nem köti a 8. pontban rögzített kötelezettség, kártérítést sem követelhet tőle, valamint munkáltató sem kötelezett a 9. pontban foglalt végkielégítés fizetésére.

9. Amennyiben munkavállaló ezen szerződésben foglalt munkaviszonyát munkáltató rendes felmondással, vagy munkavállaló rendkívüli felmondással szünteti meg, és munkavállaló betartja a 8. pontban foglalt kötelezettségét, jogosult 500.000,- Ft végkielégítésre, mely a Munka Törvénykönyvében foglalt végkielégítésen felül jár munkavállalónak. A végkielégítés összegét munkáltató két részletben fizeti ki: első részlet, melynek összege megszüntetésnek napján, míg a 2. részlet, melynek összege. 350.000,- Ft a munkaszerződés megszüntetését követő két év elteltével jár munkavállalónak akkor, ha a 8. pontban foglalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

A 8. és 9. pontban foglalt összegek évente - március l-i fordulónappal- 5 %-kal nőnek."

2005. november 14. napján kelt munkáltatói rendes felmondással felperes munkáltató megszüntette alperes munkaviszonyát 2005. december 29. napjára. A felperes 2006. január 2. napján elhelyezkedett a M.A.W. Kft-nél adminisztrátor, majd 2006. szeptemberétől irodavezető munkakörben, de állítása szerint az új munkahelyén betöltött munkaköri feladatai megegyeztek a felperes társaságnál ellátottakkal, nem vitatta, hogy megszegte a munkaszerződésében vállalt elhelyezkedési korlátozást (6. jegyzőkönyv 4. oldala, és 11. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldala).

A felperes munkáltató pontosított kereseti kérelmében 3.450.748,- Ft, és ennek 2005. december 30. napjától a kifizetésig való törvényes kamata, és perköltség megfizetésére kérte kötelezni alperest, mivel a munkaszerződésbe foglalt polgári jogi megállapodás ellenére az alperes konkurens munkáltatónál helyezkedett el, és ezzel megszegte a megállapodást. A felperes álláspontja szerint a versenytilalmi szerződésben szerepel ellenérték (500.000,- Ft, és annak 5 %-os emelése) és ez arányos juttatás a két éves elhelyezkedési korlátozással szemben, megfelel az Mt. 3. § (5) és (6) bekezdésében foglalt törvényi követelménynek. Továbbá az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 246. § szerint a hárommillió forint + 15 % ,kötbér megfizetésének kötelezettsége terheli az alperest azáltal, hogy aláírta a munkaszerződését, melynek részét képezi a vitatott polgári jogi megállapodás is.

Alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A második tárgyaláson bírói felhívásra úgy nyilatkozott, hogy a munkaszerződés 8. és 9. pontjába foglalt megállapodás érvénytelenségére azon okból hivatkozik, hogy a 8. pontban nem szerepel az elhelyezkedési korlátozás ellenértékének meghatározása, azaz ellenértéket nem biztosított a munkáltató az alperesnek. Nem kívánta támadni a szerződés érvényességét a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára hivatkozással. Álláspontja szerint a munkaszerződés pontjában szereplő, és alperest terhelő hárommillió forint kötbér megfizetése a felperes egyoldalú kikötése, nem tekinthető megállapodásnak.