A Kecskeméti Törvényszék P.21126/2008/20. számú határozata. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 237. §, 372. §, 376. §, 2001. évi CXVI. törvény (NFt.) 13. §] Bíró: Tápai Piroska

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

7.P. 21.126/2008/20. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Varga István (felperesi képviselő címe.) által képviselt felperes nevefelperes címe szám alatti lakos felperesnek, - dr. Pető Zsolt ügyvéd (I.r.alperesi képviselő címe) által képviselt I.rendű alperes neve I.r., dr. Szabó Klára ügyvéd (II.r.alperesi képviselő címe) által képviselt II.rendű alperes neveII.rendű alperes címe szám alatti lakos II.r. és III.rendű alperes neveIII.rendű alperes címe szám alatti lakos III.r. alperesek ellen iránt indított perében tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. és a II.r. alperesnek 15 nap alatt 685.500 (hatszáznyolcvanötezer-ötszáz) forint perköltséget, továbbá fizessen be a Bács-Kiskun Megyei Bírósági Gazdasági Hivatalhoz 15 nap alatt 12.000 (tizenkettőezer) forint ügygondnoki munkadíjat.

A feljegyzett illeték 717.000 (hétszáztizenhétezer) forint összegben a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket arról, hogy a Pp.256/A.§. /1/ bekezdés b/-d/ pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S :

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a I.rendű alperes neve nevében nyilvános egyfordulós pályázatot hirdetett a A B helyrajzi szám alatt felvett, gyep művelési ágú, 26,72 aranykorona értékű földterület értékesítésére. A pályázat benyújtásának határideje 2006. október 7. napja volt. 2006. október 6. napján a felperes benyújtotta a pályázati dokumentációját, amelyben 11.600.000 forintban jelölte meg a vételi ajánlatát, és kitöltötte az elővásárlási jogosultságát igazoló adatlapot. Az iratokhoz csatolta a 2006. október 4. napján a C-vel kötött csereszerződést, amely szerint a perbeli ingatlannal közvetlenül határos D helyrajzi számú földterület 141/1285 részét megszerezte. Mellékelte a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét és az ajánlati ár 10 %-át biztosítékként letette. 2006. október 24. napján - hiánypótlási felhívást követően - további iratokat küldött meg, a csere útján beszerzett ingatlan térképmásolatát, és a hiteles tulajdoni lap másolatot. A pályázat benyújtására nyitva álló határidő alatt a felperes javára a szomszéd ingatlanrész tulajdonjogának bejegyzése nem történt meg.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2006. november 16. napján értesítette a felperest, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tette, és intézkedett a vételi ajánlat kifüggesztéséről, továbbá tájékoztatta a felperest, hogy helyben lakó őstermelőként elővásárlási jog illeti meg. A felperes a besorolás kijavítását kérte akként, hogy helyben lakó szomszéd őstermelőnek minősül. A besorolás kijavítására nem került sor, és 2006. december 8. napján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet arról értesítette, hogy a kifüggesztés ideje alatt a II.r. alperes, mint helyben lakó szomszéd őstermelő elővásárlási nyilatkozatot tett, amely megelőzi a felperesét, és ezért a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a II.r. alperessel kötött szerződést. A II.r. alperes 2006. november 21. napján kötött csereszerződést a III.r. alperessel, amellyel megszerezte a kiskunhalasi E helyrajzi számú ingatlan 74/1286 rész illetőségét egy Nokia 6230 típusú mobil telefon ellenértékéért. Az I.r. és a II.r. alperes között 2007. február 2. napján jött létre az adásvételi szerződés, amellyel a megpályázatott ingatlant a II.r. alperes megszerezte.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy 2007. február 2. napján kelt adásvételi szerződés az I.r. és a II.r. alperesek között a Ptk. 200. § /2/ bekezdése alapján érvénytelen, mivel sérti a nemzeti földalapról szóló 2001. évi CXLIV. törvény 15. §-át, és a termőföldről szóló 1994. évi LIII. törvény 3. § /1/ - /2/ bekezdéseit. A nyertes ajánlattevőként a vele azonos, vagy utána következő elővásárlási jog jogosultságra vonatkozó rangsorban szereplő személyek nem előzhették volna meg. A szerződés érvénytelenségének megállapítását azért is kérte, mivel állítása szerint az adott jogügyletre alkalmazni kell az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/K. §-át, amely kimondja, hogy a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó jogszabály megsértésével kötött szerződés semmis. Az I.r. alperes csak a legjobb ajánlattevővel köthetett volna szerződést. Ennek hiányában az I.r. és a II.r. alperesek között létrejött adásvételi szerződés jogszabályba ütközik. Hivatkozott arra is, hogy a II.r. alperes rosszhiszeműen, nem tulajdonszerzési célzattal szerzett a szomszédos ingatlanban tulajdonrészt, hanem elővásárlási jogot kívánt vásárolni. Ezt igazolja az általa kötött jogügylet időpontja is. Nyilvánvaló szándéka az volt, hogy az elővásárlási jog gyakorlása során kedvezőbb besorolást nyerjen, ezért a jó erkölcsbe ütközés jogcímén is támadta a szerződést.

Másodlagos kereseti kérelme az adásvételi szerződés hatálytalanságára vonatkozott a Ptk. 376. §-ára utalással. Állítása szerint elővásárlási joga sérelmet szenvedett. A szerződés semmisségének, hatálytalanságának megállapítása mellett kérte az eredeti állapot helyreállítását azzal, hogy mint helyben lakó szomszéd őstermelő elővásárlási jog gyakorlására jogosult, és a bíróság az I.r. alperest kötelezze vele, mint nyertes pályázóval történő szerződéskötésre, vagy hozza létre a megállapodást.

A későbbiekben keresetét kiterjesztette a III.r. alperesre, és annak meg állapítását kérte, hogy a II.r. és a III.r. alperes által a 2006. november 21. napján megkötött csereszerződés jogszabály megkerülésével jött létre, a jó erkölcsbe ütközik, továbbá színlelt, ezért az eredeti állapot helyreállításának van helye, és a II.r. alperest elővásárlási jog nem illeti meg. A vételi nyilatkozat érvénytelensége folytán, mint egyedüli nyertes pályázó 2006. október 6. napján tett ajánlatával a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezte.

Az I-II-III.r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes a felperes kereshetőségi jogának hiányára hivatkozott. Az I.r. alperes a szerződések érvénytelensége esetén sem kötelezhető a felperessel szerződéskötésre, így önmagában a szerződések semmisségének megállapításához a felperesnek jogi érdeke nem fűződik.

A II.r. alperes hivatkozott arra, hogy a megkötött szerződések nem sértik a jó erkölcsöt, a közzétett felperesi ajánlatot, mint helyben lakó szomszéd őstermelő státuszának igazolásával elfogadta, így elővásárlási joga megelőzte a felperes elővásárlási jogát. Nem volt tudomása a felperes kötelmi jogáról, amellyel megszerezte a szomszédos ingatlant. A III.r. alperessel kötött szerződése az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert. A felek nem csak színlelték a szerződés megkötését, hanem akaratuk a csereszerződés létrehozására irányult. A felperessel azonos célzat vezette a szomszédos ingatlanba történő tulajdonszerzésre. Ez azonban nem teszi a szerződést jó erkölcsbe ütközőnek. Az I.r. alperest szerződéskötési kötelezettség nem terheli a felperes felé, így nem kötelezhető szerződéskötésre még akkor sem, ha alappal hivatkozhatna a II.r. és a III.r. alperesek között kötött szerződés érvénytelenségére.