A Kúria Pfv.20283/2015/4. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 80. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Olyan egyedi rendőr-fénykép elkészítéséhez és közzétételéhez, amely nem a közhatalom gyakorlását mutatja be közérdeklődésre számot tartó módon, szükséges az érintett személy hozzájárulása. 1959. IV. Tv. 75. § (1), 1959. IV. Tv. 80. § (1), 1959. IV. Tv. 80. § (2),

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23669/2012/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20186/2014/4., *Kúria Pfv.20283/2015/4.* (BH+ 2016.1.14), 17/2016. (X. 20.) AB határozat

***********

Pfv.IV.20.283/2015/4.szám

A Kúria a dr. Bass László ügyvéd által képviselt felperesnek a Papp Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sztanó Judit ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt a Fővárosi Törvényszék előtt 65.P.23.669/2012. számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak megtéríteni külön felhívásra.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes rendőrként 2012 júliusában részt vett a .. rendezésében lezajlott rendezvény biztosításában a .. épületénél, egyenruhában és napszemüvegben vezette a helyszíni biztosítást. Többek között személyéről is készült felvétel, amely közzétételre került az alperes tulajdonában lévő elektronikus újság (hvg.hu) meghatározott oldalán. A felvétel elkészítéséhez és közzétételéhez a felperestől senki nem kért és nem is kapott hozzájárulást.

A felperes a közlés nyomán, 2012. július 23-án jogi képviselője útján felszólította az alperest peren kívüli megegyezésre, majd miután a megbeszélések nem vezettek eredményre, a felperes keresetet nyújtott be a bíróságnál.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát, kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, továbbá kérte azt, hogy az alperes nyilvános levél útján, elégtétel adásaként a történtekért fejezze ki sajnálkozását. Ebben a körben az elégtétel adásának azon formáját is elfogadhatónak ítélte meg, hogy a sajnálkozás kifejtésére magánlevél formájában kerüljön sor azzal, hogy annak közlésére őt feljogosítják. A felperes kárigénye érvényesítése tekintetében jogfenntartó nyilatkozatot tett. A felperes keresetében előadta, hogy a képről személye felismerhető, noha annak elkészítéséhez és felhasználásához hozzájárulását nem adta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes felismerhetőségét, illetve úgy nyilatkozott, hogy miután tömegfelvételt tett közzé, a felperes hozzájárulására annak elkészítéséhez és közzétételéhez nem volt szükség.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítást követően a keresetet alaposnak találta és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2012. július 7-én a hvg.hu képgalériájában a felperes hozzájárulása nélkül közölte a felperes képmását tartalmazó fényképet. Az elsőfokú bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, valamint kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kérjen elnézést a történtekért a felperestől magánlevélben és fizesse meg az eljárás során felmerült perköltséget és a le nem rótt kereseti illetéket. Ítéletének indokolásában a Ptk. rendelkezései mellett (75. §, 80. §) utalt az akkor hatályos Kúria 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatára, amely egységesítette a korábbi bírói gyakorlatot, hogy a nyilvános területen intézkedő rendőr közszereplőnek nem tekinthető, intézkedési kötelezettsége nem alapozza meg az őt intézkedése során ábrázoló képfelvétel hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatalát. Az elsőfokú bíróság minderre figyelemmel megalapozottnak találta a felperesnek az objektív jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereseti kérelmét.