BH 2021.9.255 A végrehajtás megszüntetése iránt indított és érvénytelenségi keresettel össze nem kapcsolt perben a bíróság - erre irányuló kereset hiányában - ítéletének rendelkező részében nem nyilváníthatja ki a szerződés érvénytelenségére vonatkozó álláspontját; akkor sem, ha a végrehajtás megszüntetésének oka a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége. Az utóbb indított érvénytelenségi perben önmagukban a végrehajtás megszüntetése iránti per jogerős ítéletének indokai nem zárják ki a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének vizsgálatát [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 369. § a) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Bank a 2008. május 26-án megkötött szerződés alapján devizaalapú kölcsönt adott néhai K. Z.-nek. A kölcsön biztosítékaként önálló zálogjogot alapítottak a bank javára a tulajdonában álló ingatlanra, amelyet - a kölcsön visszafizetéséért készfizető kezességet vállaló - III. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti joga terhelt. Néhai K. Z. 2011. május 27-én elhunyt, a zálogjoggal terhelt ingatlant a II. rendű alperes örökölte, aki az ingatlant - holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten - az I. rendű alperesnek ajándékozta.

[2] A bank a kölcsön visszafizetésének elmulasztása miatt végrehajtást kezdeményezett néhai K. Z.-vel és a III. rendű alperessel szemben. A II. rendű alperes (néhai K. Z. jogutódjaként) és a III. rendű alperes pert indított a végrehajtások megszüntetése iránt, amelynek eredményeként a járásbíróság 2013. április 24-én - első fokon - jogerőre emelkedett ítéletével a végrehajtásokat megszüntette. Az ítélet indokolása szerint a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződés több ok miatt (téves THM feltüntetése, az árfolyamrés alkalmazása, az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, továbbá az önálló zálogjognak a ténylegesen folyósított helyett a szerződés szerinti összegben történő - ezért indokolatlan egyoldalú előnyt jelentő és jóerkölcsbe ütköző - bejegyzése miatt) érvénytelen.

[3] A bank az önálló zálogjogot egy jogi személyre ruházta át, a jogi személy pedig egy természetes személyre, akitől a felperes szerezte meg 2018. január 31-én.

A felperes keresete, az alperesek védekezése

[4] A felperes keresetében az önálló zálogjoggal biztosított követelésének a zálogtárgyból való kielégítése tűrésére kérte az alperesek kötelezését.

[5] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkoztak, hogy a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a bíróság jogerősen megállapította a kölcsönszerződés érvénytelenségét, a jogerős ítélet indokolásának megállapításai nem tehetők vitássá.

Az első- és a másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetnek és ítéletével annak tűrésére kötelezte az alpereseket, hogy a bejegyzett önálló zálogjog alapján tűrjék az ingatlan tehermentes, beköltözhető állapotban történő árverezését, a felperes 95 922 CHF és járulékai követelésének kiegyenlítése céljából. Döntését azzal indokolta, hogy az önálló zálogjog absztrakt jogügylet, személyes követelés nélkül önállóan is átruházható, így ha az önálló zálogjoggal biztosított kölcsönszerződés érvénytelen, az nem érinti az önálló zálogjog érvényességét. Az elsőfokú bíróság további indokai szerint a végrehajtás megszüntetése iránti perben hozott ítélet indokolásához nem fűződik anyagi jogerő, az önálló zálogjogot alapító szerződés pedig nem ütközik a jóerkölcsbe.

[7] Az alperesek fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben a kereset nem az önálló zálogszerződés érvénytelenségére irányult, a járásbíróság az ítéletében a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg és erre tekintettel szüntette meg a végrehajtást. Rámutatott a másodfokú bíróság: a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kölcsönszerződés jogszabályi változások folytán nem tekinthető érvénytelennek, mert a már jogerősen elbírált jogviszony utólag vitássá nem tehető. Nem csupán a végrehajtás megszüntetésére való jogosultság "ítélt dolog", hanem az annak alapjául szolgáló, a végrehajtás megszüntetése iránti perben értékelt jogviszony is. A végrehajtás a végrehajtási jogcímet szerzett igény érvénytelensége hiányában nem szüntethető meg, érvénytelensége esetében azonban igen. A jogerőhatás tárgyi oldala egyező a már korábban elbírált, és a jelen perben ismét elbírálni kért kereset tekintetében, amelynek következtében a jelen perben figyelembe kellett venni, hogy a felperes által érvényesíteni kívánt önálló zálogjog alapját képező kölcsönszerződés a járásbíróság jogerős ítéletének megállapításai szerint érvénytelen. A zálogjog alapjául szolgáló jogviszony a kölcsönszerződést megkötő szerződő felek közötti jogviszony, ami kiterjed a jogutódokra is, az önálló zálogjog ennek biztosítékául szolgál, így a zálogkötelezett alperesek felhozhatták az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyt ismerő felperessel szemben a kölcsönszerződés mint biztosított jogviszonyból eredő kifogásaikat, ezek között a kölcsönszerződés érvénytelenségére vonatkozó kifogásukat is. Mivel az önálló zálogjog alapjául szolgáló kölcsönszerződés érvénytelen, az önálló zálogjog jogosultja nem érvényesítheti az önálló zálogjogból eredő követelését.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a másodfokú bíróság tévesen mutatott rá, hogy az érvényesíteni kívánt önálló zálogjog alapját képező kölcsönszerződés érvénytelen, hiszen a kölcsönszerződés érvénytelenségére vonatkozóan az alperesek a jelen perben nem terjesztettek elő kifogást, csupán "ítélt dolog"-ra hivatkoztak. Hangsúlyozta: a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a bíróság - a kereset korlátai között maradva - a végrehajtás megszüntetéséről rendelkezhet, ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg a jogügylet érvénytelenségét, mindez csupán az indokolás megállapítása lehet, eredményes perlés esetén mint a végrehajtás megszüntetésének indoka. A perben érvényesített jog eltérése folytán a végrehajtás megszüntetése iránti perben nem kerülhet sor a jogügylet érvénytelenné nyilvánítására és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására. Egyébként is mindazok az okok, amelyek a járásbíróság ítélete szerint a kölcsönszerződés semmisségét eredményezték, már nem eredményezhetik a kölcsönszerződés érvénytelenségét, hiszen például a 6/2013. PJE határozat rögzíti, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés konstrukciója nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe. Ezen túlmenően nem lehet ítélt dolog az a jogi okfejtés vagy jogi álláspont, ami az érdemi döntés megalapozására szolgál, azaz az anyagi jogerőhatás a perbeli jogvita eldöntése során nem érvényesül. Az érvényesített jog eltérése miatt azonos tényalap és azonos felek perbenállása mellett, megegyező érvénytelenségi ok megjelölése esetén sem áll fenn ítélt dolog. Azonos érvénytelenségi ok esetén "relatív perfüggőség" áll fenn, az érvénytelenség megállapítása a végrehajtás megszüntetésének előkérdése. Az érvénytelenségi perben hozott döntést a végrehajtás megszüntetése iránti perben tényként kell kezelni, de a végrehajtási perben hozott jogerős ítélet - mivel e perben a bíróság nem nyilváníthatja érvénytelenné a jogügyletet - nem hat ki az érvénytelenségi per eredményére.